Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-28 / 143. szám

í----yJ*j Kacsöt a L^-1'' : P® , Btcsérű Szentdénes Szabadszentkirály ^ I Királyegyháza ^gadi ° Gerdéo _P, Pécsbagota Velény Görcsony ír- Kisasz­Községvezetők Polgármester: Németh József (45) mezőgazdasági áruforgal­mazó. Alpolgármester: Horváth Józsefné (44) betanított mun­kás. Képviselők: Bodai Győző (48) gépkocsivezető, Dávodi Já­nos (48) gépkocsivezető, Panko- tai István (47) nyugdíjas, Sárkö­zi József (40) munkanélküli, a Lungo Drom vezetője. ■ Biogazdálkodás Három hektáros önkormányzati területen közmunkások máso­dik éve különféle gyógynövé­nyeket termesztenek. Idei sláger a tárkony, valamint a borsmen- ta. A vállalkozás példaértékű,. ■ Népesség 1930-ban 529, 1970-ben pedig 517 magyar, valamint 5 német lakja. 1992-ben a lélekszám 370, míg most 359. A lakosság 40 százaléka cigány, akiket Gilván- fáról telepítettek be a 80-as évek elején. Régi dinasztiák: Bhőm, Dávodi, Garni, Gyöke, Somlai. ■ teseny. dunanlulinapb. hu Az oldal a tésenyi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Csuti János A népesség A hódoltság alatt magyarok lak­ták. Utódaik 1930-ban 358-an, míg 1970-ben 346-an voltak. A mostani lélekszám: 243. Kata Jó­zsef helytörténet-kutató szerint a régi magyar családok: Csépán, Deü, Ferenc, Király, Malók, Má­tyás, Molnár, Nagy, Varga és Végh. A lakosság 38 százalékát gilvánfai eredetű oláh és teknő­vájó cigányok alkotják. Az elván- dorlás megállt. _____________■ ki sasszonyfa, dunantulinapb. hu Az oldal a kisasszony fai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Csuti János A MOHÁCSI HÍRES Tyoszits birtokosdinasztia építette a kastélyt 1900 körül, melynek többszintes magtára régebbi és műemléki ér­ték. Arborétumjellegű parkja rendezésre vár, ahogy a kétszintes épü­let is. A téren turulos világháborús emlékmű áll, melynek madár­ékességét Veréb Mikbs újra öntötte. Az eredetit ugyanis valakik el­lopták_________________________________________________■ A MAGAS nyárfák közti öreg keresztet Bagó Sándor helyi lakos újí­totta fel. ■ Műemlékóvók Több mint 10 népi értékű porta védelemre és további megóvásra szorul, így például az Adorján-, Ambrus-, Bató:, Garányi-, Gyú­ró-, Mátics-, Örögi-, Visontai- ház. Tóth Csaba nemrég fejezte be a homlokzat újrafestését, míg Strasszer Anna most meszeli az oszlopos és tornácos gangot. Ta­kács Zoltán például a díszes falú és óriási virágmotívumos istálló­ra, a faragott és csipkés farészekkel ékesített udvari ház­bejáróra az elmúlt pár évben legkevesebb egymillió forintot költött. Egyik nevezetessége, a zsalugáteres két ablak az utcai fronton nemcsak “helyi védettsé­get élvez. A hajdani Király- és a Kemse-telken mívesen formázott kovácsoltvas kaputartó oszlopo­kat és kerítéseket láthatnak az érdeklődők. ■ AZ 1765-BEN EMELT imahelyre Gilvánfa, Magyartelek, Ma- gyarmecske, Ózdfalu és Téseny katolikusai jártak egykor misére. Hangulatosak Suszter Lajos és Tóth Zoltán falfestményei. Az ima­hely mellett üresen áll a hajdani papiak, míg a szomszédos elhagyott ódon iskolát .magánszemély vette meg. Három öreg hárs idézi az egykori Tyoszits birtokos lányainak emlékét. A fák alatt várakoztak a hívőket szállító fogatosok lovaikkal. Örvendetes, hogy a felületkeze- lés után megállt a falaljak állagot veszélyeztető nedvesedése. ■ Védett porták Majdnem 10 olyan porta találha­tó, ahol népi stílusban alakítot­ták ki a családi házat és a gazda­sági épület. Szinte mindenütt fa­ragott faoromzat ékesíti az ólat és a górét, mint az egykori Czike-portán. Ennek a mostam tulajdonosa, Csipák Lászlóné menti a kallódó felszíni kerá­miadarabokat és faragott kőtöre­dékeket. Az ősi és kovácsoltvas kerítéssel védett Hógye-házat gondosan óvja jelenlegi lakója: Kiss Mária. A gang mennyezetét boltíves oszlopok tartják. Ugyanígy értékes ganggal ren­delkezik a Deli-ház is, a lakója: Tóthné Krizsán Nikoletta óvó munkája szintén példaértékű. Kata Józsefné szociális gondozó a népi létesítményeket festmé- nyeken örökíti meg._________■ TEMPLOMA NINCS A FALUNAK, a katolikus imaház a volt iskola- épületben található. Erősen vizesedő falait ki akarja szárítani az ön- kormányzat. Képünkön a harangláb látható, ami toronyméretű. A bejárata feletti fülkéből festett Mária tekint le, körülötte sorakoznak a világégések áldozatainak emléktáblái. A csúcsát egykor fakereszl ékesítette, amelyet jelenleg padlásán őriz Mátics Attila. A FALU TÖRTÉNELME Az első okleveles említés ideje 1330, amikor Tesen a neve. Az alap­szó szláv eredetű magyar személynév, értelme ismeretlen. Feltehető, hogy az egyik birtokos neve maradt fenn a falumegjelölésben. Ismertek kő- és bronzkori lelőhelyei. A magyar falunyomok a közép­korban a mai helység területe, Kistésény Kisasszonyfa felé, valamint a Puszta-dűlő a sertéstelepnél. A mai község elődje 100-150 méterrel odébb, keletnek húzódott, a mostani kertek vége felé. Apró kiemelkedések és sok kerámiatöredék jelzi ezt. A völgybe húzódás kárát évszázadokkal később a jelenlegi lakók érzik, hisz egy elfelejtett és betemetődött vízfolyáson fekszik a mai község. Sorra szakadnak be a kutak, rogynak meg a házalapok és a pincevégek. A Merse ki­rály vára és kútja dűlők inkább katonai megfigyelőtoronyról vallanak. Itt is, ahogy a Halomnál, valamint a Pénzes-megye részben régi pénzeket vet ki gyakorta az eke. A Török-vár nevű hely eredetét már az idősek sem tudják. A Halom mesterséges dombját, ami felte­hetően korábban egy régi sírt rejtett magában, napjainkra a fémdetek­toros kincskeresők valósággal széthordták. Mellesleg ezen a helyen hajdanán egy Matók János nevű öreg remete is lakott a nagy lyukban. 6. OLDAL 2002. Május 28., kedd A FALU TÖRTÉNELME Oklevél először 1370-ben említette falva utótaggal. A név abból ered, hogy a középkorban Boldogasz- szony volt a templom védőszentje. Ez a kőegyház ott keresendő, ahol a mai áll, ahová napjainkban is több faluból járnak misére a hívek. Ősiségét jelzi egy elfe­lejtett temető körülötte, ahol 100-200 méteres kör­zetben időnként emberi csontokat fordít ki a kertmű­velők ásója. Középkori a mai sírkert is, amelynek területén az Istvánffyak nemességi vára állt, amire a jól látható és most is mély árokrendszer utal. A Körös-hegyen kora középkori apátság és egy magyar falu létezett, ahonnan Szent László idejéből kerültek elő pén­zek. Feltehető, hogy a temetkezési helyét a törökök is használták. Őskori és tán avar sírokat dúltak szét az ötvenes években a volt tégla­gyár bányagödreiben az agyagkitermelő gépek. A Berekben római vagy hódoltsági cölöpvárról tudnak az idős őslakók. Nem tudni, hogy mely időből való a Kata-portán felfedezett régi mészoltó kemence. Azt sem sikerült eddig kideriteni, hogy a helység szülöttje, Istvánffy Mik­lós (1538-1615) egykori nádor és történetíró hol látta meg a napvilá­got, akinek a nagyságáról emléktábla vall az egykori iskola falán. Kisasszonyfai vendégfogadó A községvezetőség a turizmus fellendülésében bízik, ezért az öreg kastélyt vendégfogadóvá alakítják egy vállalkozás kere­tében. A munkanélküliséget pedig felszámolják, hogy a helyi lakók kulturált környezetben fogadják az idelátogatókat. Bite Gyula polgármester kérdé­sünkre elmondta, évek óta tart a kétszintes és 300 négyzetméter alapterületű hajdani nemesi kúria (helyi szóhasználatban kastély) felújítása attól függően, hogy mi­ként teremtik elő a pénzt, és ho­gyan állapodnak meg a vállalko­zóval. A létesítmény értékét nö­veli az is, hogy ezen a helyen állt középkori házban születhetett Istvánffy Miklós nádor és törté­netíró. Megmentésre szorul az épület parkja, benne a több év­százados magtárral. A kallódó park mellé tervezik az új játszóte­ret. A község más pontján azon­ban szépen mutatnak az új zöld­területek, ahová kitelepítettek 200 tuját és 150 gömbakácot. Az Bite Gyula polgármester utóbbi növény ehelyütt majdnem őshonos, ezért vonzódnak hozzá. Vizenyős a terület, így kétkilomé- teres hosszúságban mélyítették az árkokat, 75 ház előtti hidat és ereszt pedig rendbe tettek. Egy másik fejlesztésnek a kirándulók is örülhetnek, ugyanis vezetékes vízzel látták el az orvosi rendelőt. A községvezetőség a fiataloknak teleházat hoz létre a volt tűzoltó­szertárban és a tejbegyűjtőben. Ugyanitt könyvtár és társalgó is készül. Kata József ifjak, így Csonka Szilveszter, Horváth Ro­land és Nemes Gergely bevonásá­val is helytörténeti gyűjteményt alapít. A község nem mondott le arról sem, hogy a félszáz állásta­lan minél előbb munkához jus­son. A szociális földprogram ke­retében aki akar, tehenet és disz­nót tarthat, kertben dolgozhat ál­lami és községi segítséggel. Né­hány gazda pedig közös termény- szárítót épít. A hagyománytiszte­let szellemében rendszeresen tar­tanak falunapot. Szenflőrinc f Pellérd^ .Bicsérd Szabadszentkirály n ö ZókQ > Aranyos^ \ Királyegyháza k; °gadány <5 °\ Gerdeo ex. , Gyód Velényc pécsta9°la Gyöngyfa KISASÍ Magyan Baksa mecskeo o • ~ íTés&ny A FALU VEZETŐI: Polgármes ter: Bite Gyula (53) vállalkozó, alpolgármester: Csipák Lászlóné (46) raktáros. Képviselők: Debertin Csaba (47) gépszerelő, Horváth Tímea (35) őstermelő, dr. Németh Zoltánné (54) őster­melő, Szabó Zsolt (33) vállalko­zó. A KISASSZONYFÁÉRT Egye sülét 1994-től működik, vezető: Lukács Andrásáé. A 30 önkén­tes csinosítja a közterületet, fá­kat ápol, falunapon segít. Csinosodó Téseny Az Ormánságot kedvelő külföldi kiránduló kerékpárosok kö­zül egyre többen pihennek meg a környéket járva a falu ját­szóterénél. Érthető, hogy erre a pontra a helységet bemutató térképes táblát tesznek ki hamarosan. A falu készül tehát a majdani még aktívabb turistaforgalom fogadására. NémethJózsefpolgármestertől meg­tudtuk, nem véletlen, hogy a telepü­lés küllemében egyre csinosabb lesz. Gyümölcs- és egyéb fából, vala­mint cserjéből csaknem 300-at ültet­tek el alig egy év alatt az egy főutcás faluban, de a terv szerint újabb kis csemeték (például hárs, tűztövis és fenyő) kerülnek ki a közterületi ré­szekre. Azt fontolgatják, hogy helyi­leg védetté nyilvánítanak népi stílus­ban fogant családi házakat és gazda­sági épületeket, valamint kovácsolt­vas kapukat és kerítéseket. Az utób­biak megóvására különösen nagy szükség van, nehogy valamelyik la­kó zug-fémkereskedőknek adjon el iparművészeti értékeket. Németh József polgármester Tovább tisztítják a csapadékvi­zeket elvezető árkokat. A faluház falait víztelenítik és megerősítik, hogy a mélyben megbúvó és az évszázadok során betemetődött völgyi patak talajfelszín felé nyo­muló vízerei ne okozzanak kárt az épületek állagában. A faluhá­zat, amely hajdan iskola és taní­tólak is volt, konyhával egészítik ki, hogy még több bált, születés­napot és keresztelőt, valamint egyéb rendezvényt tarthassanak a termekben. Cél az is, hogy a szüreti felvonulást, mint vendég­csalogató népi hagyományt fel­élesszék. A községházán, ha sike­rül a pályázat, berendezik a fiata­lok számítógépes telekunyhóját. A játszó- és a most formálódó sporttérhez kapcsolják a jelenleg kivadult és kallódó kastélyarboré­tumot, ahol egyebek között nyárak, szilek, égerek és platá­nok várnak újból a rendszeres gondozásra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom