Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)
2002-05-27 / 142. szám
2002. Május 27., hétfő RIP ORT 7. OLDAL Pécsi kórus sikere Svájcban A pécsi Testvérvárosok Terei Általános Iskola kórusa Svájcban járt a napokban. Az Európai Zeneiskolák Szövetségének meghívására az egyetlen magyar kórusként vehettek részt egy rangos fesztiválon. 1988 óta működik az az énekzene tagozatos gyerekekből szervezett kórus a pécsi Testvér- városok Terei Általános Iskolában, amelynek alapítója és jelenlegi karnagya Tillainé Merácz Ágnes. Többször elnyerték már az „Év kórusa” címet, 2000-ben pedig az Ének- Zene Tagozatos Iskolák Kórusainak Fesztiválján, Budapesten megkapták a fődíjat. Ennek eredményeképpen hívták meg őket május közepén Svájcba, arra a zenei fesztiválra, ahol a magyar kóruséneklést egyedül ők képviselhették. A Bernben, Luzernben, St. Gallenben és Zürichben megrendezett fesztiválon 28 országból 179 zeneiskola különböző zenei együttesei mutathatták be tudásukat, köztük a 60 pécsi gyerek. 26 éves felső korhatárt szabtak meg a rendezők, a magyar kórus 10-14 éves gyerekei voltak a legfiatalabb részvevők. Kétszer léptek föl, olyan sikerrel, hogy az előírt 20 perces program helyett 50 percig énekeltek. A siker bizonyítéka az is, hogy meghívást kaptak egy 2005-ös zürichi fesztiválra. A kórus tervei között egyelőre a szeptemberi kaposvári fellépés szerepel, ott a Kodály-év megnyitó hangversenyén énekelnek, és készülnek az iskola fennállásának jövő évi 20 éves évfordulójára, amely alkalomból jubileu- mi hangversenyt adnak. cs. l. SZATIRKÁK Lezárult a szájtépőzáras kampány. * Plázalag - bevásárlóközponti lebzselő. * Sápadt zöldek sárgulnak a lebarnult kömyezetrongálók láttán. ■k Szexuálrendőr eredetiségvizsgálata a kocsisoron. •k A szövőnő vigyázott a fonalaira. * Marafkó László KULTURAÖREGDIÁKOK PÉCSETT. Tavalyi megalakulása óta másodszor szervezett találkozót a Pécsi Diplomások Köre. A nagyszabású összejövetelnek az egyetem Ifjúság úti épülettömbje adott otthont. A programban gyémánt-, és vasdiplomák átadása (képünkön), évfolyam-találkozók, kulturális és sportrendezvé- nyek egyaránt szerepeltek. ______________■___________;_______________________fotó: laufe« László A következő ősbemutató egy oratórium A Pécsi Szimfonikus Zenekar jövőre újabb háziszerzőt avat, a Nemzeti Kulturális Alap pályázati programjában immár a harmadikat. A Pécsi Szimfonikus Zenekar Hamar Zsolt vezényletével május derekán mutatta be Petrovics Emil legújabb művét, a II. szimfóniát. A koncerten Petrovics Emil háziszerzöként megkapta a Pécsi Szimfonikus Zenekar „Amtmann Prosper” emlékérmét. A kitüntetést átadó Szkladányi Péter, a Pécsi Szimfonikus Zenekar igazgatója ezzel összefüggésben arra emlékeztet, hogy az együttes, illetve jogelődje mindig is természetes kötelezettségének tartotta kortárs magyar zeneszerzők új műveinek bemutatását, illetve utánjátszását:- Mindig abban a reményben teremtettünk lehetőséget új mű bemutatására, hogy az nemcsak egyszer hangzik el, hanem repertoárra kerül. A hajdani bemutatók alapján az utóbbi években használatos fogalom szerint háziszerzőjeként tekinthet a pécsi zenekar például Farkas Fe- rencre, Maros Rudolfra. Később Howard Williams, az előző vezetőkarmester nagyon szívén viselte a Fiatal Zeneszerzők Csoportja tagjai új műveinek bemutatását. Újabb fejezetet jelent, hogy a Nemzeti Kulturális Alap házi zeneszerzői pályázata révén az előző három esztendőben Balassa Sándor egy-egy új művét mutatta be a pécsi zenekar. Most a Petro- vics-mű próbái idején már megállapodásban rögzült, hogy 2003- ban ki lesz a következő háziszerzője a zenekarnak és milyen művel. Kovács Zoltán fiatal zeneszerzőnek - akinek a tavalyi évadban a pécsi zenekar már bemutatta Moldvai kantáta című művét - 2003. április 25-én mutatják be új oratóriumát, a Magna Matert. _____ D. I. Gr undsuli a Kertvárosban Egy hely, ahol jól érezhetik magukat Alacsony képzettségű, hátrányos helyzetű fiatalok foglalkoztatási hátrányainak leküzdésére hoztak létre Kertvárosi Grundsuli elnevezéssel Pécsett egy intézményt, amelynek „zsíros kenyeres” avatóünnepségére a közelmúltban került sor. Az Országos Foglalkoztatásfejlesztési Közalapítvány pályázatát, amelyet a 16-25 év közötti alacsony képzettségű, hátrányos helyzetű fiatalok foglalkoztatási hátrányainak leküzdéséért, illetve megelőzéséért írtak ki, a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ nyerte el, és így megkezdhette működését a napokban Pécsett a Kertvárosi Grundsuli. A működést főállású programvezető, mentálhigiénés alprogramvezető, szociális munkások, részmunkaidős fejlesztőpedagógus és pszichológusok biztosítják. A Kertvárosi Grundsuli azokat a zömében kertvárosi fiatalokat várja, akik 10 osztálynál nem rendelkeznek magasabb iskolai végzettséggel, nincs szakmájuk és munkanélküliek. Az intézmény célja, hogy a fiatalokban kialakítsa az igényt a társadalom által elfogadott és támogatott normák iránt, hogy egyéni képességeiknek és lehetőségeiknek megfelelően visz- szakerülhessenek az oktatásba, szakmát tanuljanak, munkát vállaljanak. A Grundsuli elnevezés azt jelképezi, hogy létezik számukra egy hely, a „grund”, a hozzá szervesen tartozó szakember- gárdával és infrastruktúrával, ahol bizonyos keretek és szabályok között jól érezhetik magukat. Első akciójukra, a „Tervezd meg a grundodat” elnevezésűre, 52 fiatal jelentkezett, és hozta el elképzeléseit. Ekkor derült ki, hogy a művelődési házakon, szabadtéri kosárlabdapalánko- kon és pingpongasztalokon kívül nem léteznek legális „felnőtt játszóterek”, ahol a számukra fontosnak vélt játékaikat, sporttevékenységeiket, mint a BMX, a gördeszka vagy a görkorcsolya, űzhetnék következmények nélkül. Az a grund, amelyet ők elképzelnek, közös használatú lenne azokkal, akik tanulnak és dolgoznak, az összekötő kapocs pedig a közös hobbi és ki- kapcsolódás lehetősége. CS. L. A POSZT-on erősebb lesz a kamarai program A színházi évad legjobb és legfontosabb darabjai Pécsett A POSZT versenyprogramját kiválogató színházi kritikus igen erősnek értékeli a kamaradarabok vetélkedését, míg a nagy- színházi előadások között sok a szakmai körökben is nagy vitát kavaró alkotás.- Nem rajtam múlt, hogy a II. Pécsi Országos Színházi Találkozón a versenydarabok száma ismét túllépte az eredeti keretet - mondja Szűcs Katalin, a színházi kritikusok céhének elnöke, aki a több mint száz előadásból végül 16-ot javasolt bemutatásra. Eredetileg ugyanis csak 12 színdarab szerepelt a válogatásban, de szakmai vita kerekedett néhány nagyszínházinak jelölt programról (például a Szent György és a sárkányról a Katona József, vagy A kripliről a Radnóti Színház produkciójában), hogy inkább a kamara- színházban érvényesülnek ezek a színjátékok. így aztán nagyon felerősödött a kamarai kínálat, míg a nagyszínházi programot utólag ki kellett egészíteni. így kerül be a versenyelőadások közé A csoda alkonya és a Don Juan is. A színikritikus megjegyzi, az előbbi mű az évad kiemelkedően eredeti munkája, a kortárs zenés művek között nálunk még nem született ilyen igényes darab, mindenképpen itt a helye Pécsett, s mintát ad a sok rágógumizenét használó produkcióknak. A Don Juan pedig azért került be a körbe, mert arról szól, ami a válogatót a leginkább foglalkoztatja a színházban: a világra teljes folyamatában reflektál, a sajátos emberi gondolkodásmódot ábrázolja. A további darabok kö- JFÍjTf zül Szűcs Katalin kakukk- * Ir1 tojásnak nevezte A testőrt (Molnár Ferenc munkáját a Madách Színház adja elő), mert kilóg a kortárs darabok sorából. Viszont olyan kiváló színészi teljesítményekből áll össze, hogy nem maradhatott ki a II. POSZT-ról. A szakember azt is hozzátette, ez az előadás jelképezi azt a kedvező változást, ami a Madách Színházban történt az utóbbi időszakban. Arról nem is beszélve, hogy ez egy gyönyörű vallomás a színészi hivatásról. A Szent György és a sárkányról azt emelte ki, hogy az évad egyik legfontosabb előadása, mért hihetetlenül komplex világértékelési kísérlet, Törőcsik Mari szenzációs játékával. A W-Munkáscirkusz a budapesti Krétakör Színháztól pedig azért került fel a toplistára, mert szakmai körökben igen nagyok az ellentétek a megítélését illetően, van, aki oltárra emeli, más viszont kifejezetten elutasítóan vélekedik róla. A debreceniek Gézagyereke ugyanakkor azt mintázza, hogy az évadban a kortárs munkák kapták a főszerepet, s ennek egyik legjobbja ez a mű, tartalmában, feldolgozásában, játékában egyaránt.- Szilárdan megfogadtam, nem fogok csak azért pécsi darabot beválogatni, hogy hazai előadás is legyen a versenyprogramban. A válogatási szempontjaim alapján azonban A revizor az elsők között került be az igen nívós stúdiószínházi programba - jegyzi meg a szakember. Aztán hozzáteszi: - Persze lesznek sértődések, mert a nyíregyháziak, a szolnokiak is megérdemelték volna, hogy itt legyenek, de hát ennyire tel- lett a keretek alapján, mészáros b.e. Ápolni csak hivatásból lehet A betegápolás mindig is kegyes tevékenységnek számított, nem véletlenül alakultak erre a feladatra „specializálódott” szerzetesrendek az évszázadok folyamán. Ma az ápolás az egészségügy része, állami feladat, amit végeznek jól vagy rosszul, nem megfelelő körülmények között, de azok az ápolók, akik hosszú évekig megmaradnak ezen a pályán, csak egyféleképpen tudják magyarázni döntésüket: segíteni szeretnének szenvedő embertársaikon. Pécs, Négyszáz ágyas klinika, intenzív osztály. Talán az összes orvosi intézmény közül a leginkább próbára tévő munkahely. Schiffer Lászlóné itt dolgozik 32 éve, 12 éve intézetvezető főnővérként.- Itt naponta történnek megrázó események. Nemegyszer fordul elő olyan helyzet, hogy a gyógyultnak tekinthető beteg állapota egyik pillanatról a másikra rosszabbodik. Állandó készenlétben kell lenni, azonnal cselekedni. Az intenzív osztályon a nővéreknek sok önálló feladatuk van, sok esetben még arra sincs idő, hogy az orvos odaérkezését megvárják, dönteni kell, meg kell kezdeni, mondjuk, az újraélesztést. Schiffer Lászlóné tapasztalata szerint ahhoz, hogy valaki jó ápoló legyen, megfelelő szakmai fel- készültség, kitartás, elhivatottság és empátia kell. Ugyanakkor keménység is.- Vészhelyzetben nem engedheti meg magának senki, hogy elgyengüljön. Inkább utána, amikor elgondolkodunk azon, mi is történt, miért nem élhet tovább egy fiatal ember, vagy egy beteg, aki már sokáig feküdt nálunk. A halált soha nem lehet megszokni. Ami aggasztónak tűnik, az utánpótlás hiánya.- Kevés a nővér, nincs olyan képzés, ami az iskolából adná őket, a nappali tagozaton végzett diplomás ápolók pedig már nem akarnak ilyen kemény feltételek mellett dolgozni. A most gyakorlaton lévő évfolyamból senkinek nem áll a szándékában betegágy mellett három műszakozni. A beteg egyre több, sok a lélegeztetett, nálunk a minimumfeltétel 3 nővér lenne ágyanként, de ezt nem tudjuk biztosítani. Most is kiesett öt kolléga, egy osztályt be kellett zárni. Miközben a stresszhelyzet állandó, a munka szinte 24 órás éberséget követel, a fizetés - még ha nem is ez az elsődleges szempont - elképesztően gyatra. Egy 5 éve dolgozó nővér 54 ezer forintot visz haza, a 10 éve állásban lévő alig többet, 60 ezret kap. Madarász Mónika egy éve van az osztályon.- Az emberek sok mindent nem is látnak a mi munkánkból. Azt, hogy még az altatott betegekkel is kellene beszélgetni, mert fontos a számukra. Aztán ott van a fizikai munka, a betegeket emelgetni, forgatni. Sok esetben mi tartjuk a kapcsolatot a kétség- beesett hozzátartozókkal is, akik az összes fájdalmukat rázúdítják az emberre. Hányszor előfordul, hogy azt mondom: na, most kimegyek reggelizni, de csak az ajtóig jutok el, mert közben történik valami. Meg kell szokni a teljes ritmustalanságot. Szeretem a munkámat, de hogy a betegágy mellett meddig lehet bírni, azt nem tudom... A főnővér elárulja: ez a szakma szó szerint teljes embert követel magának. Azok, akik régebben vannak náluk, többnyire egyedül élők. Helyszínváltás: Gyermekklinika, Perinatalis Intenzív Centrum. Az inkubátorokban olyan apró csöppségek szuszognak - miközben kis testükből mindenféle drótok tekerőznek - akiknek akkor, amikor Bágyi Miklósné itt elkezdett dolgozni, nem sok túlélési esélyük lett volna.- 1966. szeptember 1-jétől vagyok itt. Azóta rengeteget változott ez a szakma, természetesen maga az orvoslás is. Én eredetileg is mindig gyerekápoló szerettem volna lenni, és most azt mondom, hogy ha valaki elkezdte, nem is lehet abbahagyni, pedig egyszer én is majdnem megfutamodtam. Amikor egy időben még a belosztályon kezelték a leukémiás gyerekeket, az annyira megviselt, hogy el akartam menni. De Imhof Sándor doktor úr újból lelket öntött belém. Fiatal koromban nem egy babát sirattam el... S vajon miképp lehet átadni a tapasztalatot, a tudást a következő nemzedéknek? FOTÓ: TÓTH Schiffer Lászlóné, a intenzív osztály főnővére- Türelmesnek kell lenni velük, elbeszélgetni egy-egy kisebb vagy nagyobb kudarc után. Tudom, hogy az ember sokszor személyes hibájaként éli meg, ha esetleg meghal valaki. De igaz ez a kisebb dolgokra is, stresszhelyzetben mindig történik valami, ami sokszor kivédhetetlen, ilyenkor is meg kell vigasztalni a fiatalokat. Amibe nem igazán lehet beleszólni, hogy ki mennyire bírja a terhelést. A lelkit és fizikait egyaránt. Nyolc órán talpon lenni nem könnyű, de a kis betegeket nem lehet magukra hagyni. Néha arra gondolok, kellene szereim egy kilométerórát a lábunkra... És vajon a síró kisgyerek valaha is megszokható-e?- Mit lehet tenni? Megsimogatni őket, cumit adni a szájukba. De legfőképpen szeretni kell őket. MÉH1SK.
