Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-02 / 118. szám

4. OLDAL BARANYA I TÜKÖR 2002. Május 2., csütörtök MEGFEJELT GUINESS-REKORD. Továbbra is Birján község di­csekedhet a legnagyobb májusfával. Egy több mint harminchárom méteres fát állítottak fel a a falu sportpályáján április utosó napján. __________ FOTÓ: TÓTH L. To vább nőtt a kórház adóssága Felülvizsgálhatják a biztos szerződését Szigetvár_________ Az áprilisi adatok alapján to­vább nőtt a szigetvári kórház adósságállománya, amely az idén összesen hetvenegy mil­lió forinttal emelkedett. A városi önkormányzat legutóbbi testületi ülésén ismét foglalkoz­tak az összességében több mint 200 millió fo­rintos adóssá­got görgető kórház helyze­tével. A válság- helyzet mene­dzselésével megbízott ön- kormányzati biztos áprilisi jelentéséből ki­derült, a helyzet nem javult, 2002-ben a már meglévő tartozá­sok újabb 71 millió forinttal nö­vekedtek. A biztos szerint az adóssághal­maz mindaddig nem csökkenthe­tő jelentősen, amíg a kórház fűté­sét az EFC Kft. a jelenlegi szerző­dési feltételek mellett végzi, ugyanis szerinte irreálisan sokat kér a szolgáltatásért, havonta több mint 10 millió forintot. A vitából kitűnt, valójában senki sem tudja (vagy nem akar­ja) ma megmondani Szigetváron, az EFC pontosan mennyit költött évekkel korábban a fűtési rend­szer kiépítésére, s miután ennek költségei beépültek a szolgáltatás árába, azt sem, hogy abból már mennyit törlesztettek. A biztos magyarázata ennek ellenére nem aratott sikert, a kép­viselők még a távozását is felve­tették, arra hivatkozva, hogy nem tudta a szerződésben foglalt vál­lalását - hogy a kórház adósságát havonta 5 millióval csökkenti - teljesíteni. A képviselők végül Mozsgai Péter polgármester vezetésével zárt ajtós tanácskozásra vissza­vonultak, majd a terembe vissza­térvén úgy határoztak, a beszá­molót nem fogadják el, azonban ■a biztos szerződésének felülvizs­gálatával újabb egy hónapot vár­nak. M. B. Idén sem lesz turistaszálló Ha más nem is, de a presszó biztosan megnyílik Siklós A helyi elvárásokkal ellentét­ben idén sem nyílik meg a várban egykor üzemelt turis­taszálló. A nyitáshoz a pén­zen kívül koncepcióváltásra is szükség volna. A helybeliek úgy tartják, a több száz milliós beruházást igénylő étterem és szálloda újraindításá­val szemben lényegesen kisebb befektetéssel elindítható lenne a vár északi szárnyában egykor üzemelt, főként diákcsoportokat vendégül látó szárny. A vélemé­nyek szerint mindez a jövőre is jelentős kihatással bírna, hiszen a lehetőségen túl a „suttogó pro­paganda” is jelentős számú láto­gatót csábítana a településre. Kovács Ferenc, a Várszínház Kht. ügyvezetője elmondta, tech­nikai problémák is felmerülnek a megvalósítással kapcsolatban, ugyanis a korábbi években telje­sen'tönkrement vízvezetékrend­szert a város csak az alsó szinten lévő mosdókig tudta újjáépíttet­ni, vagyis az emeleti szárnyban lévő egykori szállórész jelenleg sem rendelkezik folyóvízzel. Mindehhez az is társul, hogy a tulajdonos Kincstári Vagyoni Igazgatóság csak egyben és nem felaprózva adja ki a jelentkező befektetőnek az erődítményt. Eh­hez pedig jelentős, több száz mil­lió forintos tőkével bíró vállalko­zóra lenne szükség. Ami viszont biztos: a vár tera­szán található presszó az idei szezonban üzemelni fog, a mű­ködtetésre jelentkezett három vállalkozó közül a jogot egy pécsi nyerte el. K. J. Bizonytalan klinikaprivatizáció A bejelentett őszi béremelés miatt még nehezebb lesz a dolgozók „átléptetése” Teljes a bizonytalanság a tervezett kórház- privatizációval kapcsolatban az egyetemi klinikákon. Amint arról már beszámoltunk, a tervek szerint közhasznú társasággá ala­kulna az egészségtudományi centrum, a ve­zetők azonban a jogszabályi hiányosságok miatt egyelőre konkrét lépéseket nem tehet­nek. A valószínűsíthető kormányváltás is befolyásolhatja a magánosítás ütemét. PÉCS Már tavaly ősszel elhatározta az egyetemi klini­kákat magában foglaló Egészségtudományi Köz­pont vezetősége, hogy belevágnak a kórházpri­vatizációba, és a jogszabályok adta lehetőségek szerint közhasznú társasággá alakul át az intéz­ményegyüttes. (A kht-k lehetőséget adnak arra, hogy külső tőkét is bevonjanak, azonban a bevé­telt vissza kell forgatni a működtetésbe, fejlesz­tésbe.) ' Azóta több megbeszélés is lezajlott az ügy­ben, döntő előrelépés az elmúlt hónapokban mégsem történt. * - Nagyon sok a bizonytalanság, amit csak fel­erősített a valószínűsíthető kormányváltás - vá­zolta dr. Kosztolányi György, a PTE Orvostudo­mányi és Egészségtudományi Centrumának el­nöke. - A kormányrendeletek közül már minden olyan jellegű megszületett, amelyik a kórház­privatizációkat szabályozza, csak az egyetemi klinikákról szóló hiányzik. A klinikák ügye ugyanakkor különleges, hi­szen itt a gyógyítás mellett a kutatás és az okta­tás feltételeit is meg kell te­remteni, akkor is, ha a kór­házi egységek nem az álla­mi szektorban, hanem közhasznú társaságként üzemelnek. Ráadásul a mi­nisztériumok hatásköre is más, hiszen amíg a városi kórházak az egészségügyi tárca fennhatósága alatt állnak, az universitasok az Oktatási Minisztériumhoz tartoznak. (A minisztériu­mok közötti hatáskörmeg­oszlás már okozott problé­mát, például a Honvédkór­ház esetében - lásd keretes írásunkat.) Ami biztos: jelentős forrás­ra lesz szükség, hiszen az adósságállományt valami­képp le kell nullázni, mielőtt a közhasznú társaságba kerül az intézmény. Ismeretes: a klinikák több száz millió forintos adóssággal küzdenek, a Szívcent­rum létrehozásakor komoly hiány gyűlt össze. A közhasznú társaságok létrehozásának ter­vezésekor az egyik fő gond a közalkalmazotti státusban levő dolgozók helyzetének rendezése. A munkatársak egy része nem kívánja feladni a közalkalmazotti létből adódó juttatásokat (uta­zási kedvezmény, 13. havi bér), számukra csaka privatizált ágban fizetett magasabb jövedelem le­het csábító erő. A szakemberek szerint így a magánosításra is kihathat az MSZP ígérete, amely szerint októbertől 50 százalékos béreme­lésre számíthatnak az egészségügyi dolgozók. Ha ez megtörténik, még nehezebb lesz a régi munkatársakat a magánszektorba csábítani. Ha ez viszont nem sikerül, a tömeges végkielégíté­sekre nem lesz forrás. (Háttér, előzmények: www.dunantulinapb.hu) NYAKA SZ. A Honvéd is beszállna A honvédelmi, az egészségügyi és az oktatási tárca egyeztetése után biztosnak látszik, hogy júliustól már a Honwédkórház területén üzemek hét az egyetem traumatológiai klinikája, mivel a Honvéd döntő része polgári kezelésbe kerül. A minisztériumok és az érintett intézmények több mint 2 éves egyeztetéssorozata után kerülhet pont az átalakítás végére. Egyébiránt a tervek szerint ha a közhasznú társasággá való alakulás létrejön, az az egyetem eddigi klinikáin kívül a Honvédkórhá­zat is érinti majd. Az is eldőlt, hogy nem részegységenként hoznak lét­re külön kht-kat, hanem egyetlen nagy gazdasági társaság alakulhat. _________Hírek ________ PÉ CSETT nem hozott jelen­tős előrelépést az önkormány­zat és az Immo Kft. között a Magasház ügyében zajló per legutóbbi, keddi tárgyalási napja. A kft. képviselője távol- . maradt a tárgyalástól, így ér­demi fordulat nem volt az ügyben. A bíróság az újabb tárgyalás időpontját feltehető­en őszre tűzi ki. (mb) KEMSE második helyezést ért el a Virágos Magyarország­ért pályázaton a legapróbb települések kategóriájában. Az ormánsági falucskának összesen 89 lakója van, s a pályázaton nyert pénzből a sajátos arculatú „körtelepü­lés” újabb virágosítást határo­zott el. • (a) SZIGETVÁRON szerdán a Szent István lakótelepen két fa eszközökből épült játszóte­ret adtak át. A két és félmillió forintba kerülő beruházáshoz a városgondnokság és a kivite­lező saját, térítés nélküli munkájával is hozzájárult. Az új játszótereken mind a legkisebb, mind pedig az idősebb gyerekek is talál­hatnak kedvükre való játé­kokat. (mb) Nyakunkon a gombaszezon Baranyai körkép Kapós, a kereslet és a kínálat függvényében meglehetősen drága cikk lett az erdei-mezei gomba. Néhány fajtának 2000-4000 forintra is felugrik kilója. A szezon a nyakunkon. De vajon bátran szedhetjük a Mecseken, a Dráva mentén? avagy a szegfűgomba másaként em­líthető susulyka. Ez adja a laikus gyűjtők számára a legnagyobb gon­dot: hiába a kezükben a sokféle áb­rát tartalmazó gombaismertető könyvecske, olykor mérget visznek haza a szatyrukban. Fő szabályként megjegyezhető, hogy ahol a vargánya megterem, ott biztosan van a közelben gyilkos ga­lóca, ami fiatalon a galambgombá­hoz hasonlatos. A jól trágyázott me­zők finom gombája az óriáscsiper­ke, ami viszont összetéveszthető az erős gyomorrontást okozó viruló csiperkével. Völgyi István szerint ha úgy in­dulunk a gombagyűjtésre, hogy minden fajtát külön szatyorba te­szünk, és az akció végén szakértő elé kerül a teríték, elvileg bármilyen gombát leszedhetünk. A Mecsekben a vargánya, az őzláb-, a szegfűgomba, a zöldes- kékes-pirosas tetejű galambgom­ba, a sárga gilva, a rizike és a süt­A közelmúltban fejezte be több éves kutatómunkáját a Veszprémi Egyetem biológiai tanszékének pro­fesszora, dr. Pál-Fám Ferenc, aki ne­ves mikológusként (gombákkal foglalkozó kutató) a Mecsek gom­báiról írt tanulmányt. Ezek szerint 54 gombacsalád 110 fajtájáról be­szélhetünk szűkebb környezetünk­ben, ezen belül is a pereszkék, ga­lambgombák és a pókhálós gom­bák hazája a hegység. Mindehhez annyit tett hozzá Völ­gyi István pécsi gombaszakértő, a Magyar Mikológiái Társaság tagja, hogy éppen ez a változatosság adja a veszélyt is, ugyanis mind a galó­cáknak, mind a likacsos gombák­nak, mind pedig a tintagombáknak - hogy csak néhányat említsünk a sorból - akadnak ehető és mérgező fajtái is. Most piájusban terem pél­dául az ehető tövises gombára meg­tévesztően hasonlító döggomba, A királyszobor és a lassú víz nivaló keserűgomba a leggyako­ribb. Hiányzik viszont a sárga ró­kagomba, a gombák egyik legke- resettebbike, amit legfeljebb ha Abaliget-Orfű környékén, a hű­vösebb részeken lehet szedni, s ámiből többnyire a Dráva menté­ről, Somogyból, Bélavárról és Darány környékéről hoznak be a pécsi piacra. Baranyában Bere­A rókagomba kilónkénti várható ára 1800-4000 forint, a vargá­nyáé 600-2500, az őzlábgom­báé 500-800, a szegfügom- báé 1500-2000, az óriás-csi­perke, pöfeteg kilója 500-600 forint. Az egyéb erdei és mezei gombáé 500-1000 forint kö­zött mozog. mend környéke jó termőhely - itt terem az óriás pöfeteg -, a na­gyobb, állatjárta legelőkön (pl. a szentegáti-görösgali területen, Mozsgó-Csertő környékén, a Zselic lábainál) pedig az óriáscsi­perke és a szegfűgomba. Önmagukat biztosító termelők A KOMLÓI DÁVIDFÖLDÖN a napokban - a lakosság kéré­sére - az esőzések következ­tében hordalékkal feltelt vízelvezető árkokat tisztítják ki a városüzemeltetési gond­nokság közhasznú mun­kásai. (dg) BABARCON az ifjúsági ház kap új tetőt. A fiatalok által hétvégén rendszeresen hasz­nált épületre a lécezés és a fó­liázás után most a cserepeket rakják föl. A 800 ezer forintos munkát a község költségveté­séből fedezik. (i) A KOMLÓI Közösségek Házá­ban holnap 17 órakor az Egészségünkre! előadássoro­zat keretében Gillich István természetgyógyász-oktató tart előadást Az asztrológia hatása a természetgyógyászat ered­ményességére címmel, (dg) POLLENJELENTÉS. A múlt héten Pécs levegőjében az ossz szállópollen mennyisége a hétfői igen magas értékről a hét végére közepes értékre csökkent. A levegőben jelen volt az igen nagy allergizáló hatású platán, a nyár és a kő­ris virágpora. _________________________(<*) Moh ács A város főterén felállítandó II. Lajos szobor tervét a Képző- és Iparművészeti Lektorátus is tá­mogatta. A megvalósításhoz szükséges még mintegy 20 mil­lió forint, és sok türelem. Árkay Aladár, akit 1924-ben a Fogadalmi Emléktemplom építé­sével megbíztak, egyebek mel­lett II. Lajos szobrát is meg kívánta valósítani, ám az erre szánt pénz elfogyott. A királyszobor előkészítését tavaly a Mohácsi Városszé­pítő és Városvédő Egyesü­let vállalta magára. A terve­ket valójában felkérés nél­kül Varga Imre, Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrász- művész készítette el. Rövi­desen egymást követték a civil fórumok és képviselő- testületi megbeszélések. Végül mind a város, mind az önkormányzat áldását .adta az alkotásra. Az utolsó próbakő a fő­városi Képző- és Iparművé­szeti Lektorátus szakvéle­ménye volt. A városvédők­höz nemrégen megérkezett állás- foglalás igen elismerően szól a tervekről, egyben támogatja a vá­ros részvételét a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériumának éppen a lektorátuson keresztül kiírt pályázatán.- A pályázati részvétel így igen biztató, ám országosan ,50 millió forintos keretről van szó - mond­ja M. Bugarszki Norbert, a város­védők elnöke. A dolgok jelen állása szerint adott 6 millió forintnyi anyag, a kezdéshez legalább 5-6 millió fo­rintra lenne szükség. A szobor tel­jes költsége 25-30 millió forint kö­rül várható, és felépítése a pénz előteremtésétől számítva legalább két évet vesz igénybe. b.b. Baranyai körkép Kétszáz felé közeledik az idén tízéves Baranya Megyei Non­profit Növénybiztosító Egyesü­let taglétszáma. A „veszélykö­zösség” tavaly csaknem három milliárd forint termelési értékre vállalt kockázatot. Idén tízéves a Baranya megyei Nonprofit Növénybiztosító Egye­sület. Az 1992-ben tizenhárom mezőgazdasági nagyüzem és egy magántermelő által létrehozott szervezethez időközben sokan csatlakoztak, a jelenlegi százhet­vennégy tagból százharmincket- ten tartoznak a magántermelői szférába. A rendszerben a biztosítottak egyben tulajdonosok is, de nem a profitképzés a céljuk. Ezért a díjak alacsonyabbak, a kártérítés pedig reális értékű. Jég- vagy tűzkár be­következtekor az érintett tag har­minc százalékos önrészt vállal, a kártérítés pedig a fennmaradó het­ven százalék. Biztosítási esemény­nek minősülnek áz öt százaléknál kisebb károk is. Európa mezőgazdasági biztosí­tásainak mintegy kilencven száza­léka nonprofit alapon szervező­dött, Magyarországon pedig ma már harminc ilyen egyesület mű­ködik. S.Q.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom