Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)
2002-05-19 / 135. szám
2 KORKÉP 2002. MÁJUS 19. HÍREK Kiutasított pakisztáni nagykövet ■ ÚJDELHI: Az India és Pakisztán közötti feszültség fokozódásának jeleként India kiutasította a pakisztáni nagykövetet. Eközben péntek éjszaka óta tűzpárbaj zajlik a két ország határán, mindkét fél nehéztüzérséget vetett be. A két atomhatalom közötti viszony azután éleződött ki, hogy kedden egy indiai katonai bázis ellen támadást hajtottak végre kasmíri szeparatisták 34 embert, jórészt katonák hozzátartozóit, nőket és gyermekeket megölve. Pakisztán indítványozta Újdelhinél, hogy párbeszéddel és békés eszközökkel oldják meg nézetkülönbségeiket. Nyomás a Hamászra ■ JERUZSÁLEM: Ahmed Jaszin sejk, a Hamász alapítója és szellemi vezetője bejelentette: a szervezet kész véget vetni az izraeliek elleni támadásoknak, ha Izrael is felhagy a palesztinok elleni akcióival. Mint mondta, a Hamász fegyveres szárnya a palesztinok elleni rajtaütésekre válaszul támad izraeli polgárokra. Szaúd-Arábia egyre nagyobb nyomást gyakorol a Hamászra a merényletek leállítása érdekében. Nem násznépet bombáztak? ■ BAGRAM: A terrorizmusellenes nemzetközi koalíció repülőgépei tíz muzulmán szélsőségessel végeztek Afganisztán keleti részén - jelentette be tegnap az amerikai hadsereg egy szóvivője, cáfolva azt korábbi hírügynökségi jelentést, amely szerint egy menyegző násznépét bombázták, mert a hagyomány szerint szokásos üdvlövéseket támadásként értelmezték. A szóvivő hangsúlyozta: az amerikai gépek muzulmán szélsőségesekre szórták a bombákat. Powell bírálja az EU politikusait ■ LONDON: Az amerikai külügyminiszter egy tegnapi interjúban bírálta a nyugat-európai vezetőket, azzal vádolva őket, hogy élesen támadják az Egyesült Államokat a terrorizmus ellen indított harca miatt. Colin Powell védelmébe vette az amerikai elnöknek az év elején tett kijelentését, amelyben a gonosz tengelyének nevezte Irakot, Iránt és Észak-Koreát. Berlinben, ahol Bush jövő szerdán megkezdi európai körútját, heves tüntetésektől tartanak. Azonosították Pearl holttestét ■ WASHINGTON: Noha még hátravan egy genetikai vizsgálat, az eddigi orvos szakértői vizsgálat alapján valószínű, hogy Daniel Pearl amerikai újságíró holt■ teste az a tetem, amelyet a pakisztáni rendőrség nyomozói találtak Karacsi közelében, egy kunyhó padlózatába elásva. Pearl januárban tűnt el, elrablói felvételt küldtek, rajta Pearl lefejezésével. Jelenleg négy vádlott ellen folyik büntetőeljárás az ügyben. Német felszólítás Csehországiak ■ NÜRNBERG: Otto Schilly német belügyminiszter tegnap az 53. szudétanémet nap nürnbergi rendezvényén felszólította Csehországot, hogy érvénytelenítse a második világháború után hatályba léptetett Benes-dekrétumokat, amelyek jogi keretet teremtettek a szudétanémetek elűzéséhez. Ugyanakkor óvta a szudétanémeteket, hogy „a múltból fennmaradt követelésekkel megterheljék a közös európai jövőt". Kis pénz, nagy öröm Visszamenőleges nyugdíjemelés, egyszeri 19 000 forintos pótnyugdíj és 13. havi nyugdíj vár a következő hónapokban hárommillió idős magyarra. Az év végére az átlagnyugdíj megközelítheti a legkisebb bruttó bér összegét, de az idősek jövedelmi pozíciója még így is rosszabb lesz, mint a rendszerváltás első évében. A május 27-én alakuló Medgyessy-kormány várhatóan már első ülésén dönt egy a hárommillió nyugdíjasnak szánt, egyszeri juttatást jelentő, 52 milliárd forintos csomagról. Ez átlagosan 19 000 forint kifizetése lesz. SS A pénzt a még hivatalban lévő Orbán-kabinet 1999-ben vonta el az idősektől egyetlen költségvetési intézkedéssel. A nyugellátást kapók hátrányára „visszamódosították” a nyugdíjemelés rendjét, így abban az évben 18,4 százalékos emelés helyett csak 14,2 százalékot kaptak. A nyugdíjasszervezetek véleménye egyelőre megoszlik arról, hogy az egyösszegű emelést miként „terítsék”. Vannak, akik azt szeretnék, hogy egységesen, egy összegben mindenki ugyanannyit kapjon, mások százalékosan határoznák meg az emelés mértékét, így a kisnyugdíjasok magasabb, míg a magasabb ellátásban részesülők kisebb összeghez jutnának a 19 000 forintnál. De vita van arról is, jár-e a kompenzációból azoknak, akik 1999 után mentek nyugdíjba. A pénzt várhatóan augusztusban fizetik ki. Ám ezt megelőzően is pluszjuttatást visz a postás az időseknek. Az Orbán-kabinet a választások két fordulója között döntött arról, liogy júniusban 4,5 százalékos nyugdíjemelést hajtanak végre - méghozzá januárig visszamenőleg. Ez mintegy 74 milliárd forintba kerül majd a költségvetésnek. A pótlólagos emelésre azért van szükség, mert az Orbán-kor- mány a kétéves költségvetésben alábecsülte az inflációt, és a keresetek növekedését, így az idősek megint kevesebb pénzt kaptak törvényes járandóságuknál. Az átlagnyugdíj ma 43 500 forint. Áki ekkora összeget kap, az arra számíthat, hogy júniusban egy összegben plusz 12000 forinthoz jut, ezt követően pedig havonta csaknem kétezer forinttal többet kap. Az emeléssel és a szocialisták által beígért egyszeri kiegészítéssel az idén az átlagnyugdíj megközelítheti a bruttó minimálbér összegét. Ráadásul az év végén sor kerülhet további „rendes” emelésre is. Idén először a nyugdíjemelésnél nem az általános inflációt, hanem a speciálisan számított nyugdíjas árindex emelkedését veszik figyelembe. A „nyugdíjaskosár” súlyozottan tartalmazza az idősek által általában vásárolt termékek drágulását, mint az élelmiszer, gyógyszer, és kevésbé veszi figyelembe a tartós fogyasztási cikkek árát. Az idősek helyzetén javíthat, hogy a szocialisták választási kampányukban beígérték az évenként egyszer kifizetésre kerülő 13. havi nyugdíjat. Ezt a jelenlegi elképzelések szerint 2006-ig fokozatosan vezetnék be, a jogosultak először (jövőre) csak egyheti, majd 2004-ben félhavi nyugdíjat kapnának. Cs. R. ■ II. János Pál tegnap, 82. születésnapján olasz nyelvű beszédének csak egy töredékét olvasta fel a Vatikán Nervi termében összegyűlt hétezer iskolás előtt, a szöveg többi részét egy szerzetestől hallhatta a közönség. Állítólag eleve így tervezték a programot, valószínűleg azért, hogy az egyre betegebb katolikus egyházfő ne erőltesse meg magát. Külföldi útjain a pápa többször iktatott be olyan részeket beszédeibe, amelyeket más olvasott fel, de olasz nyelvű szövegek esetén ilyenre még nem volt példa. Francia bírálat Orbán taktikájának ■ Európai diplomáciai körökben azt remélik, hogy Orbán Viktor lemond annak a taktikának az alkalmazásáról, hogy állandó mozgósítottság állapotában tartja a Fidesz híveit - írja a Le Figaro tegnapi száma. A francia lap úgy vélekedett: a felálló kormány állandó zaklatását célozza a parlamenti ellenzékiség kombinálása az utcai tömegmegmozdulásokkal, amelyeken nemcsak a Fidesz, hanem a MIÉP szimpatizánsai is részt vesznek. Kirgíziai uránbányák: új Csernobil? ■ Gigantikus környezeti katasztrófát okozhatnak a közép-ázsiai különösen súlyos árvizek, a dél-kirgizisztáni egykori uránbányák ugyanis máris víz alatt állnak. Legalább kétmillió tonna uránhulladék maradt vissza az elhagyott létesítményekben azután, hogy leállították a szovjet atomfegyvergyártó programot. A tudósok szerint a Mailluu-Suu folyó áradása okozta földmozgások, -csuszam- lások következtében bármelyik pillanatban bekövetkezhet a katasztrófa. Az urántelepektől délre, a Fergana-völgyben hatmillió ember él. Az uránhulladék nem csupán a radioaktív sugárzása miatt veszélyes, hanem mert halálos mennyiségű arzént és nehézfémeket is tartalmaz. Nyikolaj Tanaejev kirgiz miniszterelnök-helyettes a héten már hivatalosan is figyelmeztette a térségben élőket a lehetséges környezetszennyezésre, ha az árvíz eléri az urántelepeket. Azóta ez megtörtént. Lehet, hogy egy újabb Csernobilnak nézünk elébe? (kla) Békesség fája - Fidesz nélkül ■ A politikai megbékélés és együttműködés szimbólumaként elültették a Békesség fáját Újvárfalván, Somogy megye mértani középpontjában. A szimbolikus faültetést Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke kezdeményezte azzal a felhívással fordulva a megye országgyűlési képviselőihez, hogy részvételükkel jelezzék: a kormánypárti és ellenzéki képviselők együtt dolgoznak a megye és az ország érdekeiért. Az eseményen jelen voltak szocialista, szabaddemokrata és MDF-es képviselők, fideszes országgyűlési honatyák azonban nem mentek el. A stílus változik ■ „Kevesebb éles szó az EU-poli- tikáról, több figyelem a keleti szomszédok felé, és a szomszédos országokban élő magyar kisebbségre vonatkozó kedvezménytörvény átgondolása - ezeknél a pilléreknél különbözik a jövendő magyar külpolitika Orbán Viktor kormányáétól” - idézte tegnapi számában a Die Presse bécsi lap Kovács Lászlót, az MSZP elnökét, jöven- *dő külügyminisztert. A politikus kifejtette: a magyar külpolitika lényege nem, de stílusa változtatni fog. Egy Pannon sugároz ■ Nyolcnapnyi párhuzamos adás után tegnap délelőtt óta egyeben, a korábbi, Szabadság téri stúdióban készített műsor hallható a Pannon Rádió frekvenciáján. Gidófalvi Attila, a rádiót működtető Gidó Média Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: azért kapcsolták le saját adójukat, mert azt remélik, hogy sikerül megállapodniuk a cégben 26 százalékkal rendelkező Bocskai István Szabadegyetemért Alapítvánnyal, és az beszünteti műsora sugárzását a hullámhosszon. Móron nem is a pénzre mentek? Az ORFK honlapján az jelent meg, hogy 7 356 480 forintot zsákmányoltak a móri bankrablás tettesei. Az Erste Bank részéről azonban cáfolták a hírt: közlésük alapján 700 ezer forintot vittek el a rablók. Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója is úgy tudja: csak (?) a váltópénz tűnt el. Garamvölgyi László: Nem menesztettek, de arra kértek, hogy maradjak szabadságon, mert dr. Sági Zoltán viszi tovább a munkámat ■ Irk Ferenc, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatója szerint hiba volt a fényképeket közzétenni, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a meglepetés ereje mást aktivál az emberekben; nem az arc megőrzésének képességét. A laptársunknak nyilatkozó szakember állítja: mire a legtöbb - potenciális - tanúhoz eljutottak volna a nyomozók, addigra a képek bejárták az országot. Éppen ezért több közvetett bizonyítékra lenne szükség. Az sem elképzelhetetlen, hogy a rablókat nem tisztán a köny- nyű pénzszerzés ígérete motiválta. Georg Spöttle terrorista-szakértő szerint nincs zsákutcában a nyomozás, abban semmi rendkívüli nincs, hogy eddig még nem fogták el a tetteseket. Az eljárás mindig több szálon indul, most a „legvastagabb” szál a Horváth-Farkas duó volt, de valószínűleg tévedésnek bizonyult. Jelenleg is folyik a nyomok elemzése. Laboratóriumban vizsgálják a vérnyomokat, az ujjlenyomatokat, a cipőből származó talajmaradványokat, a lőszerhüvelyeket, faggatják a tanúkat. Az értékelés hetekig eltarthat, és az eredmények után sokkal okosabb lesz a rendőrség. A német rendőrség egykori tisztje szerint persze érthető, hogy hatalmas a közvélemény nyomása, és mindenki azt szerette volna, ha pár órával a bűntett után már rács mögött vannak az elkövetők. A forró- nyomos üldözés azonban a legtöbb esetben nem jár eredménnyel. Tehát igazságtalanság lenne már most felelőssé tenni a rendőröket, és nem valószínű, hogy nyugat-európai vagy amerikai zsaruk többre jutottak volna. Kissé eltér a véleménye egy már nyugdíjas, magát megnevezni nem kívánó tisztnek. Lapunknak azt mondta, egy frusztrált, nem jól megfizetett, tapasztalatlan, fiatal emberekből álló testülettől nem várható gyors eredmény még akkor sem, ha most valóban a legjobb, legnagyobb szakértelemmel rendelkező rendőröket vetették be. Hiba volt csak a megérzésekben bízni, abban, hogy ezt a bűncselekményt csak Horváthék követték el. Valószínűleg nem vették figyelembe, hogy a rablók a menekülésüket jól megszervezhették, így egyszerűen elkéstek a bekerítéssel. Miután a brutalitás kirívó volt, hamarabb lehetett volna külföldi, esetleg a környezőországok háborúit megjárt emberekre gyanakodni. A rendőr szerint minden azon múlik, képesek-e legalább maguknak beismerni a tévedéseket, és új alapról elkezdeni a nyomozást. A pr-szakértő úgy véli, a rendőrség nem készült fel arra, hogy rendkívüli esemény esetén rendkívüli kommunikációt kell alkalmazni. Sárosi Péter azt mondta, minden szervezetben készen kell állnia egy forgató- könyvnek, amelyet krízis esetén alkalmaznak, s ez most hiányzik. A szakértő szerint persze ilyenkor a kiszivárogtatás, a dezinformá- ció is a nyomozás része, például ezzel lehet elterelni az elkövetők figyelmét, vagy „kiugrasztani a nyulat a bokorból”, tehát nem számít a szándékos félretájékoztatás hazugságnak. De most inkább kapkodás folyik, a rendőrök magyarázkodnak, jelentéktelen dolgokon vitatkoznak az újságírókkal, az ügyvéddel. Másrészt gyakran fölöslegesen demonstrálják, hogy a helyükön vannak, keményen dolgoznak. Ilyennek tartja azt, hogy az eset után nem sokkal golyóálló mellénybe öltözött rendőrök géppisztollyal a hátukon igazoltatták az autópályán haladókat. Holott nehezen képzelhető el, hogy a rablógyilkosok olyan őrültek lennének, hogy a pénzzel, a fegyverrel, a zsákmánnyal az M7-esre merészkednek. Ez csak arra volt jó, hogy a vétlen autósokat irritálják. Sárosi állítja, az lenne a helyes kommunikációs magatartás, ha a rendőrség nem tenne gyors, megalapozatlan győzelmi jelentéseket, de nem is süllyedne apátiába, hanem - a nyomozás érdekeit figyelembe véve - lehetőleg őszintén beszámolna az ügy pillanatnyi állásáról, az eredményekről, a nehézségekről.