Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)
2002-05-18 / 134. szám
6. OLDAL NAG YTÓTFAtU BEMUTATKOZIK 2002. Május 18., szombat Hl A FALU TÖRTÉNELME A község nevét írásos források 1294-ben említik először. A Tótfalu helynév Györffy György szerint a honfoglalás előtt itt élt, az akkori nyelvben tótnak nevezett, s a magyarba olvadt pannonszláv néptöredék egykori jelenlétére utal. A Nagy előtag a településtől _____ j északra, a hegy túlsó oldalán fekvő Kistótfalutól különbözteti meg. A Bajcsi-dülőben épült egykori pálos monostorát a törökök rombolták le. Papjai a faluba menekültek, ezért nevezték egykori írások Remetetótfalunak. Az 1850-51-es tanévben a község iskolájában tanított Baksay Sándor, a későbbi református püspök, író, műfordító, több tudományos társaság tagja. Lakossága a középkortól magyar, mindvégig a siklósi uradalom jobbágyfaluja volt. A település három utcából áll, egykor oszlopos beépítettségü házsorok alkották. Az oszlopos tomácu lakóházakból manapság már csak 12, a zsúptetősökből pedig egy maradt meg. A KÖZSÉGET HAGYOMÁNYOSAN református vallású emberek lakták, bár az utóbbi években meglehetősen sok katolikus költözött a faluba. A templom viszont maradt, az 1782-ben épült torony és az egyhajós építmény a reformációs ízlést követte. A tornyot, a tető- szerkezetet még a kilencvenes évek közepén újították fel, az önkormányzat segítségével a belső teret tatarozták. A műemlék templpm- ra méltán büszke nagytótfalusiak - mind a reformátusok, mind a katolikusok - ebben az épületben tartják az istentiszteletet. ______■ Na gytótfalu nem vesz fel hitelt Gázbemházásra a falunak nem volt pénze Azt mondják, Nagytótfalu kettészakadt, itt vagy időskorúak, vagy fiatalok élnek, a középkorosztály valahogy eltűnt a településről. Vélhetően a nagy munkahelyi átrendeződés miatt költöztek el innen a családok, bár mostanság már jelentéktelen a munkanélküliség, a megizmosodó nagy szőlőgazdaságok adnak kenyeret egész évben a dolgozni akaróknak. Palkonyao oKisjakaMalva . Villánykövesd,-, Máriagyúd , Viragos ° m NAGYTÓTFALU > ° P Kisharsány Vi,lán^ Nagyharsány Magyarbólyc Sldósfiagyfalu ,._CKfetapolca Igaz ugyan, a faluból nagyon sokan eltávoztak, hogy mégsem csökkent lényegesen a lakosság lélekszáma, az annak köszönhető, hogy az elköltözők helyét azonnal elfoglalták a „bevándorlók”, a máshonnan ideköltözők. Aránylag olcsón lehetett itt családi házhoz jutni, igaz, a legtöbbje felújításra szorult, azért 2-3 millió forintért már szép lakóhelyhez lehetett jutni. Az ön- kormányzat is segített a betelepülőknek, közművesített házhelyeket alakított ki „potom” pénzért, százezer forintért több száz négyszögöles telekhez lehetett jutni. A házhelyek hamar elfogytak, az új lakótelepen már állnak is a takaros családi építmények, úgyhogy az önkormányzat ma már azon gondolkozik, a hamarosan elkészülő rendezési tervben hol alakítson ki építésre alkalmas belterületi telkeket.- Úgy tervezzük - avat be a testület elképzelésébe Afentáler József polgármester -, a falunak egy belterületi részét jelöljük ki az építkezések helyszínének, ezt ellátjuk közművekkel és értékesítjük. Igény van rá, úgyhogy a 10-15 házhelyet reméNAGYTÖTFALU LAKOSSÁGÁNAK SZÁMA 473 B 407 360 358 3611930 1970 1990 1998 2002 nyeink szerint maradéktalanul el tudjuk adni. Természetesen ezeket is mélyen a piaci ár alatt áruljuk, vagyis az önkormányzat támogatásával költözhetnek a Villány-Siklós Borút Egyesület egyik településébe a csendre, nyugodt környezetre vágyók. A borutat nem véletlenül említette a polgármester, hiszen a településen és környékén nagy hagyománya van a szőlőtermelésnek és borászkodásnak, jelenleg is a falu eltartóképességének alapját jelenti. A rendszerváltás előtt is a mezőgazdaságban dolgoztak többségében az itt élő emberek, a privatizáció ugyan átalakította a környék földtulajdon viszonyait, ám a szőlőtermelés megmaradt fő gazdasági tevékenységnek. A környéken már nemcsak 3-600 négyszögöles, tulajdonképpen még hobbikertnek számító kertek tarkítják a dimbes-dombos vidéket, egyre bővül a több száz hektáros nagybirtokok köre is. Ezek a kilencvenes évek elején feleslegessé váló szabad munkaerőt hamar „felszívták”, úgyhogy manapság Nagytótfaluban 4 ember van munkahely nélkül, úgyhogy a rendszeres és az eseti szociális segélyek kifizetése sem terheli meg túlságosan a helyi költség- vetést.- Szegények itt az emberek - magyarázkodik a polgármester -, attól függetlenül, hogy nem segélyen élnek. A gázt például azért nem tudtuk bevezetni, mert az itt lakók többsége a 120 ezer forintos költséget nem tudta volna kifizetni. Az önkormányzat sem vállalhat kezességet ilyen nagy összegre (a gázberuházás 12 millióba került volna), hiszen mi van, ha lakosságnak csak egy része nem tud fizetni? Eladósodni semmiképp sem akarunk, arra egyébként is büszkék vagyunk, hogy eddig pontos volt a tervezésünk, minden évben kijöttünk a rendelkezésünkre álló pénzből, nincs tartozásunk. Afentáler József polgármester A falugondnokra szükség van Nagytótfalu hagyományosan mezőgazdasági település, a nyugdíjasok legtöbbje az agrárgazdaságban dolgozott, szakképesítés nélkül. A rendszerváltozás után nyugdíjba kerültek igen alacsony jövedelemmel rendelkeznek, hiszen termelőszövetkezeti tagságra még annak idején is alacsony bért fizettek, jövedelem-kiegészítőként viszont háztáji földet juttattak a gazdálkodóknak. Az ebből keletkező jövedelem után társadalombiztosítási járulékot nem fizettek, a fix bér pedig csak néhány ezer forintos jámlék fizetésére kötelezte a munkáltatókat. Ennek következtében itt is igen alacsony (15-30 ezer forintos) nyugdíjból tengődnek idős emberek. Ha a gyerekek támogatása, no meg az időnként kiegészítő jövedelmek (például a napszám) elmaradna, igencsak nehéz helyzetbe kerülne nem egy nagytótfalui nyugdíjas. Az is sokat segített az utóbbi években bajba jutott időskorún, hogy a legtöbben folytatták - ha kicsiben is - tanult mesterségüket, megtartották hobbikertjeiket, a legfontosabb élelmiszereket, a zöldséget és a gyümölcsöket maguknak megtermelték. Itt nem alakult nyugdíjasklub, eddig senki sem kezdeményezte az időskorúakat összefogó szervezet létrehozását. Ettől függetlenül az önkormányzat nem hagyja magukra a nyugdíjasokat, számon tartják, ki szorul segítségre, kinek kell szállítani az ebédet, bevásárolni a legszükségesebb élelmiszereket, gyógyszert. A falugondnokra éppen ezért volt nagy szükség, hiszen a nyugdíjasok ügyeinek intézése elsősorban az önkormányzat által állami segítséggel fenntartott falugondnokra hárul. A fiatalokkal foglalkozni kell Mozgékony ez a falu, a rendszerváltás után szinte eltűnt a középkorosztály, maradtak a nyugdíjasok, s jöttek a fiatalok. A tizenévesekkel viszont foglalkozni kell, túlhe- vült cselekvőképességüket nem lehet szabadjára engedni, hogy azt csináljanak, amit éppen akarnak. A faluban éppen ezért alakították meg az ifjúsági klubot, s helyet is biztosítottak a fiatalok foglalkozásainak a kultúrházban. Velük az alpolgármester, Jeszenszky Ildikó foglalkozik, ő állítja össze a programokat, felügyel a rendre és a fegyelemre. A Idub berendezését az önkormányzat biztosította, természetesen a televízió, a video és a rádió működőképességéért szintén a klub vezetője a felelős. A településen iskola és óvoda sem működik. Valamikor, az ötvenes években még a templom melletti épületben okították a gyermekeket, ám amikor már csak hat gyermek vette igénybe az ezt a szolgáltatást, az intézmény működését megszüntették. Azóta a nagytótfalui gyermekek Nagyharsányba, vagy Siklósra járnak iskolába. Természetesen az önkormányzat igyekszik az iskoláskorú gyermekek szülein segíteni, a bejárás költségeinek felét, valamint az iskolakezdéskor a tankönyvvásárlási költségeket fedezik. A falunak nincs szándékában változtatni a rendszeren, igaz ugyan, hogy az iskolába járók támogatási költségei évről évre növekednek, ám így még mindig olcsóbban jönnek ki, mintha egy intézményt pár gyermek miatt kellene fenntartani. Az óvodásokkal kapcsolatban ugyancsak ezt az elvet vallja az önkormányzat, még a távolabbi jövőben sincs szándékukban ilyen intézményt létrehozni, hiszen a fenntartásával már nem tudna megbirkózni a költségvetésük. A bejáró diákok és óvodások egy részét a saját mikrobuszukkal viszik az oktatási és a gyermek- intézményekbe, gondoskodnak ugyancsak a hazaszállításukról is. A falu gazdái A polgármester Afentáler József (60 éves, nyugdíjas), alpolgármester Jeszenszky Ildikó (52, munkanélküli). A testület tagjai: Kása Tibomé (35, kereskedő), Fónagy Ferenc (54, buszsofőr), Banyó Gyula (63, nyugdíjas) és Iványi Dezső (56, mezőgazdasági vállalkozó). A tájház irányítója dr. Simon Ferencné. Az ifjúsági klub vezetője Jeszenszky Ildikó. A háziorvos dr. Rostás Beáta, védőnő ígért Jánosáé. Az oldal a nagytótfalui önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Tájház az iskolában A valamikori iskolaépület - amely a mai napig híven megőrizte a tornácos parasztház jellegét - adott otthont az országszerte híres tájháznak. Ha valamire büszkék a nagytótfalusiak, akkor a tájház biztos ezek közé tartozik, hiszen múzeum, valamint az ide csoportosuló, népi hagyományokat feldolgozó szakkörök termékei méltán érdemelték ki a régi használati tárgyak iránt érdeklődők elismerését. A helyi idegenforgalom jelentékeny része a tájház iránt érdeklődők közül kerül ki - nem véletlenül. Az épületben berendezett múzeum ugyanis híven bemutatja a dél-baranyai parasztházak belső elrendezését, a tisztaszoba, valamint mindennapos használatra szolgáló konyha bútorait, berendezését. A tisztaszoba mellett található kisebb helyiségben működött valamikor az iskola. A négy padsor, a fekete tábla, a golyós számoló alkotta az oktatási intézmény berendezését. A többi helyiségben működik a hagyományőrző szakkör, amelyet a siklósi lakos, dr. Simon Ferencné irányít. A szövőszakkör alkotásai híven őrzik a helyi népi motívumokat, nem véletlen, hogy egy-egy kiállítás, vagy rendezvény alkalmából bemutatott alkotások hamar elkelnek. Ugyanis a népi ereklyék gyűjtői gyorsan felfedezték és meg is vásárolták az ősi, romlatlan motívumvüágot megörökítő szöveteket. A parasztház tisztaszobája A bor kiváló A térség éghajlatára a meleg nyár, az enyhe tél és a kevés csapadék a jellemző. Itt már a mediterrán hatások is érvényesülnek. A déli lejtők különösen melegek, ez megmutatkozik a talaj hőmérsékletén is. E rész napfényben gazdag és meleg, a tavasz igen korán köszönt be. Az utolsó fagyos napok már elmúlnak március végén, április elején. A déli lejtők alkalmasak melegigényes, fagyot nem tűrő tavaszi primőrök és a szőlő termesztésére, felső részük erdő- gazdasági terület. Lefelé haladva egyre vastagabb a lösztakaró, a löszszerű képződmény. Ez már a szőlő hazája, nem egy világhíres villányi bor alapanyagának termőterülete. A falu felé haladva szántó művelésű földek következnek. A község jellegzetes növényei a felső faluban a gömbakácok, valamint a vadászháznál még látható hársfák. Útfelújításra kell a pénz A település infrastruktúrája hagy maga után kívánnivalót, ámde nem nevezhető elmaradottnak. A vezetékes vizet az egész faluban még a régi, tanácsi rendszerben vezették be, a lakosságnak ez szinte semmibe sem került. A villanyáram szolgáltatás indulására még az öregek sem igen emlékeznek, olyan régen volt. Persze mind a víz, mint az elektromos hálózat időnként felújításra szorul, ám pzt a szolgáltatást végző, a rendszer tulajdonosa rendre elvégzi. Nemrégiben vízvezetékkel látták el a községet körülölelő kis szőlőbirtokokat, az önkormányzat összefogott a hegyközséggel, ez utóbbi fizette a vezeték kiépítését biztosító pályázat 30 százalékos önrészét, de mivel a hegyközség nem pályázhat, ez az ön- kormányzatra hárult. Harminc pince kapott vezetékes vizet, ez a beruházás már elengedhetetlen volt, hiszen a borkészítés technológiája - még hobbikért szintjén is - sok vizet igényel. Az elektromos fővezeték kiépítését szintén tulajdonosi hozzájárulással, valamint az önkormányzat pályázati lehetőségével valósították meg. A legnagyobb gondjuk a belterületi utak állapota. Erre is pályázni akarnak, ám előbb még a polgármesteri hivatal épületét (ebben van a kultúrház is) akarják felújítani. Ez az idén várhatóan megtörténik, jövőre már lehetőségük lesz nagyobb összegű beruházási pénzekre pályázni. Ekkor jöhet szóba az útfelújítás, hiszen ezt megtakarításokból nem lehet fedezni, előzetes számítások szerint 45 millió- ba fog kerülni. ______________■ A déli lejtők alkalmasak a szőlőtermesztésre
