Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-17 / 133. szám

8. OLDAL HITÉLET 2002. Május 17., péntek A Pius szellemisége Ifjúság... A legszebb szó. Benne van az élet folytatásának reménye eljövendő utódaink személyében. A kiteljesedés, az álmok megvalósulásának reménye. A kezdet, az indulás, ifjúságunk körülmé­nyei testi-lelki vonatkozásban döntőek további életünkre. Ennek az embert for­máló időszaknak az otthonnal, a szülői házzal egyenrangú, meghatározó ténye­zője az iskola volt. Sőt, otthoni hiányos­ságokat pótló helye. Fiam! - így szólt hozzánk a páter. Jól van, fiam, jól csináltad - így dicsért. Nem megmondtam, fiam, hogy ezt többet ne csináld! - így korholt. De mindenképp „fiam" voltam. Nagybetűs. Szerettek bennünket. Minden tevékenységüket ez jellemezte, még akkor is, ha nyaklevest ad­tak. Nem volt gyakori, de azt is adtak, ha kellett. (Korántsem akkorát, mint apám.) Életszerű volt a velünk való érintkezés. Hova jársz iskolába? (Szokványos kér­dés.) Piusba! A válasz nem egyszerű tényközlés. De nem is igényel semmi­lyen kiegészítést. Feltételezi, hogy a kér­dezőnek ez az egy szó elég, nincs szük­ség részletezésre. Pius gimnázium. Ha mondják, ha nem, a szó hallatán egy elis­merő bólintás azt jelzi: ez igen. Vála­szunkban volt büszkeség, de nem hival­kodás. Magától értetődik, számos kiváló iskola működött neves tanárokkal és a későbbi életben híressé vált tanítványok­kal. Nem volt összehasonlítási alapunk, vajon melyik lett volna a legkiválóbb. Semmiféle utólagos értékelésnek nincs helye, sem hitele, de annyi bátran ki­mondható: a legkiválóbbak közé tartoz­tunk. Mi, tanítványok nem elemezget­tük, vajon miért szeretünk ide járni, mi az, ami megfogott bennünket. Miért kívá­nunk évek, évtizedek múlva találkozni nemcsak az osztálytársakkal, hanem minden piuszista diákkal? S miért ragaszkodunk min­den élő fához, amely „akkor" még csemete volt. Mi az, ami - úgy tűnik - örökre megfo­gott bennünket? A Pius szelleme. Ezt nem definiálták, nem kutatták, nem hirdették az időben. Ezer do­logból tevődött össze. Sétál egy páter a „páte­rek kertjében" le-föl, mellette egy diák. Be­szélgetnek, örök titok, miről. Ugyanez a páter feltűrt reverendában focizik és elgáncsolja ugyanazt a diákot. Csak úgy gurul. Senki nem tételezi fel, hogy szándékos. Fordítva is meg­eshet. Nem lesz elégséges latin belőle. A „bal­hézás” folyamatos, hisz egészséges zsiványok vagyunk. Természetes a mindenkori óraadó páter rovására. Ha nem otromba és nem har­madosztályú, még értékelik is. Nem volt két egyforma magatartásé páter. Egyéniségük szerint tanítottak, fegyelmeztek, barátkoztak. Alapvető jellemvonásuk volt a jóakarat. Fel­adatuk jellemünk formálása - a nevelés. Ezt nagybetűvel kellene írni. Félreértés ne essék, nem voltak angyal- szárnyaink, nem volt glória a fejünk felett. Báloztunk, buliztunk, sportoltunk, nyü­zsögtünk az életben számos hibával, kifogá­solható módon. De igyekeztünk szem előtt tartani, hogy piuszisták vagyunk, vajon mit szól a város lakossága viselkedésünkhöz. S ha egy sárga-fehér szalagos egyensapkásra rászólt egy felnőtt a villamosban, hogy piu- szistától ilyen kifogásolható magatartást nem várt volna, az érintett elsüllyedt szé­gyenében. A páterek nem ambicionálták a stréber, mamlasz „mintadiák" típust. Ellen­kezőleg, nagyon jól éreztek magukat a testi­leg, szellemileg izgő-mozgó fiúk között, akik viselkedésüknek vadhajtásait nagy szakértelemmel és szeretettel nyesegették. A jezsuiták harcias rendként ismertek. Ve­zetőjüket generálisnak hívják. A harcos élet­re neveltek. Nyíltan, korrekt módon, szem­től szembe intézzük dolgainkat, ne sunyin, más háta mögött. Ne kelljen a másé, csak az, amiért megdolgoztunk. A hitélet szigorúan magánügy volt. Senkit nem erőltettek tételes vallásgyakorlásra. Aki letérdelt a fehér márványoltár Krisztus szobra elé, az legbensőbb meggyőződéssel tette. Kul­túrált módon tárták elénk a hitélet magas er- kölcsiségét, amit minden diák a maga lelkivi­lága szerint élt meg. Nyolc évig nevelődtünk ebben a légkör­ben. Aztán jött az „Élet". A mi korosztályunk úgy érezte, hogy nem egészen fejeződött be az iskola. Valamit hoztunk magunkkal. Egy kicsit mindent másképp értékeltünk, más­képp csináltunk. Piuszista módon. Pátereink meghaltak. A Pius szellemét mi hordozzuk magunkban. Ez a szellem oly erős, hogy azokat is élteti, akik csak néhány évet jártak ide. Piuszistának érzik magukat és úgy is élnek, de úgy is halnak. Nemrégiben el­hunyt közel kilencvenéves iskolatársunk. Fontosnak tartotta, hogy családja a „gyémánt­diplomás orvos” mellett egyenrangú jelző­ként tudassa, hogy „egykori piuszista diák". Itt van pünkösd szép ünnepe, a mi na­punk. Meghatódva, féltő szeretettel pillantga- tunk egymásra. Visszaidézzük a rövidnadrá- gos, minden szépben, jóban bízó kisfiút, aki majd mint „egykori" diák utódaira örökíti Pius szellemét. Dr. Szalai István Emlékeztető ÖKUMENIKUS MAGAZIN. Pünkösdvasárnap és pünkösd­hétfőn is lesz 60-60 percben a 101,7 Mhz-en reggel 8 órakor. Kiemelés a Kapocs műsorai­ból: hallhatjuk Mayer Mihály és Biró László katolikus püs­pököket, Vácz Jenő, Morvay Imre Pió jezsuita és irgalmas szerzeteseket, Varsányi Ferenc evangélikus lelkészt, s a Ma­gyar Rádió Pécsi Stúdiója ar­chívumának egy értékes anya­gát, Teres Ágostonnal, a vati­káni obszervatórium tudomá­nyos munkatársával készített interjút, (a) NYOLC SZÁMÍTÓGÉPET vett át kedden a Pécs-Egyház- megyei Karitásztól a Tolnai Általános Nevelési Központ Széchenyi István Általános Is­kolája. A gépek egy angliai se­gélyszervezet, a Danubian Helpline ajándékai. SALVE REGINA címmel Kuncz László énekes ad kon­certet ma, péntek este a Pálos templomban a 6 órai szentmi­se után. Orgonán kíséri Fodor Gabriella. A hangversenyen XVI., XVII., XVIII. és XIX. szá­zadi Máriáról szóló énekek hangzanak el. ELHUNYT FÉNYI SÁNDOR c. iványi apát, kanonok. 1910- ben született Vrbovecen, 1934-ben szentelték pappá. Lakócsán, Abaligeten, Fad- don, Beremenden, Német- bólyban, Dunaföldváron, Ber- kesden, Sióagárdon, Mecsek- szabolcson, Pécsett és Ozorán volt káplán. Mint plébános Kozármislenyben, Püspök­pusztán, Mecseknádasdon, Szászváron és Pécsett, a Fe­rences plébánián szolgált. Te­metése szerdán 11 órakor lesz a pécsi Belvárosi templom kriptájában. Az elhunyt vég­akarata szerint koszorú- és vi­rágmegváltásként az adomá­nyokat a Püspöki Szeminá­riumra fordítják. A kinyilatkoztatás ünnepe A Pécsi Zsidó Hitközség Fürdő .utcai imaházában május 16-án este került sor a kinyilatkoztatás ünnepének kö­szöntésére, melyet kétnapos ünnep kö­vet. Az ünnep - melynek héber neve Sávuot - a hagyomány szerint azt jelenti, hogy az Isten a Szentírást átadta az embereknek. Ebben az'Isten szavai és tettei által megismerteti magát az emberrel. Nyilatkozik önmagáról, tehát kinyilatkoztatja önmagát. Annak em­léke, élménye tölti meg az ünnep két napját, hogy napjaink zsidóságának ősei álltak ak­kor ott a felhőbe burkolózott, villámkoszo- rúzta Szinaj hegy lábánál, hogy átvegyék a két kőtáblát, és annak hivatását, hogy az ab­ban lefektetett tanításokat terjesszék. Az ünnepről a Tóra mint a természet ün­nepéről szól, amikor sor kerül az első árpá­ból készült két friss cipó bemutatására. Erre emlékeztet az a szokás, hogy a templomo­kat növényekkel díszítik. Ez azonban soha nem homályosítja el az ünnep egyetlen em­lékét, a kinyilatkoztatást. Keresztény Élet - mostantól Erdélyben is Pünkösdtől kezdve az erdélyi olvasók is rendsze­resen megvásárolhatják a Keresztény Életet. Az új­ság Magyarország egyik legismertebb egyházi lap­ja, amely eddig budapesti és miskolci szerkesztő­séggel működött. Mostantól a lap munkatársai a nagyváradi irodán keresztül is elérhetőek lesznek. A Keresztény Élet a rendszerváltás után indult. Olvasói el­sősorban a katolikus templomokban juthatnak hozzá, de megvásárolható a hírlapárusoknál is. Élsődleges célja a lel­ki élet segítése és az egyházi eseményekről való tudósítás. A Budapesten tartott sajtótájékoztatón Czoborczy Bence fő- szerkesztő és dr. Rencsik István, a budapesti szerkesztőség vezetője elmondták, hogy az elmúlt év során a Gyulafehér­vári Egyházmegyéről készítettek összeállítást. Ezt a szá­mot tiszteletpéldányként valamennyi erdélyi plébániának elküldték. Számos pozitív visszajelzést kaptak. Többen is javasolták, hogy a Keresztény Életet Erdélyben is kezdjék el terjeszteni. Ennek lehetősége most valósult meg. A jövőben a Keresztény Elet - a Duna Televízióhoz hasonlóan - tódként szeretne szolgálni, amely összekö­ti a magyar nemzetet. Az erdélyi hívek bizonyára öröm­mel olvassák majd a magyarországi friss híreket, s az anyaország olvasói is szívesen fogadják, hogy ezentúl több írás jelenik meg az erdélyi egyházmegyék életéről. Kápolnaszentelés Pünkösdhétfőn Bíró László püs­pök szenteli fel Püspökszentlász- lón a Szent Család tiszteletére és Mindszenty József hercegprímás emlékére épített kápolnát. A szentmise 11 órakor kezdődik. Az ünnepségen «nekkel, zenével közreműködik a Szent Lipót Schola, a Bolyki Brothers és a Hí­res Pannónia Régizenei Együttes. Pécsről, a Domus parkolóból kü­lönjáratok indulnak 9 és 10 óra­kor. Az oda-vissza út 400 forint. Kérik, hogy ezt az összeget az ünnepség alatt a perselypénztár­ba fizessék be. A menetrendsze­rinti busz 9 órakor indul Pécsről Hosszúheténybe. A gépkocsival érkezők a falu előtti legelőn par­kolhatnak. ■ Pünkösd ünnepén A REFORMÁTUSOKNÁL a Pécs-Belvárosi gyülekezetben szombaton 6 órakor lesz a kon­firmandusok vizsgája, vasárnap fél 9-kor, 10-kor - ekkor kerül sor a konfirmációra - és délután 6- kor úrvacsoraosztással egybekö­tött istentisztelet. Vasárnap Pel- lérden 9-kor, Hirden 10 órakor szolgálnak a belvárosi gyülekezet lelkészei. Hétfőn fél 9-kor, 10-kor és délután 6-kor lesz istentiszte­let a belvárosi templomban, Aba­ligeten pedig délután 3-kor. (a) AZ EVANGÉLIKUSOKNÁL szombaton 6 órakor a Dischka Győző utcai templomban konfir­mációs vizsga kezdődik, vasár­nap délelőtt 10 órakor konfirmá­ciós istentisztelet, délután 6-kor pedig istentisztelet lesz. Hétfőn ugyancsak 10 órakor és 18 órakor lesz istentisztelet. (a) PÜNKÖSDVASÁRNAP 11 óra kor a Bazilikában Mayer Mihály megyés püspök bérmál 100 fiatalt Pécs valamennyi plébániájából. PÉCSETT, a Belvárosi templom­ban a fél 10 órai német nyelvű szentmisén a Lenau Gyermekkó­rus énekel. A szentmisét 10.30- kor közvetíti a rádió. A BAPTISTÁKNÁL vasárnap délelőtt 10 órától, délután pedig 5 órától tartanak istentiszteletet a Bokor utcai templomban, hétfőn pedig a szokásos, egész napos templomkerti együttlétre várják a híveket, (a) PÜNKÖSDHÉTFŐN a pécsi Ba zilikába zarándokol az egyház­megye németajkú lakossága. A német nyelvű szentmisét fél li­kőr Mayer Mihály megyés püspök mutatja be. Közreműködik a kie- bingeni zenekar (Németország), a népéneket a palotabozsoki ének­kar vezeti. A szentmisét élőben közvetíti a MR Pécsi Nemzetiségi Szerkesztősége. Fél 10 órakor nem lesz mise a Bazilikában. KILENCVENÉVES jubileumát ünnepli a Jezsuita Rend Pécsi Pius Gimnáziuma. Pünkösdhétfőn fél 11-kor az ünnepi misét P. Nemes- szeghy Ervin, a rend provinciálisa és a jubüáló évfolyamok papjai mutatják be. A Janus Pannonius Gimnázium 1952-ben végzett volt piuszista diákjait a templom bejá­ratánál várja dr. Flerkó Béla aka­démikus. Szentmise után a jezsu­ita diákok közgyűlése lesz. A HARKÁNYI katolikus temp­lomban pünkösdhétfőn a fél li­kőr kezdődő magyar-német nyel­vű szentmisén a lippó-bár-gör- csönydobokai kórus énekel. Köz­reműködik a lippói fúvószenekar. PÜNKÖSDHÉTFŐN 9 órakor Zombán, 11-kor Harcon, 16 órakor Sióagárdon bérmál Pavlekovics Fe­renc prépost, püspöki helynök. Máriagyűdi búcsú A búcsúnyitó szentmisét szomba­ton este 7 órakor Kajtár Ede, a sze­minárium prefektusa mutatja be. Utána gyertyás körmenet lesz a Fájdalmas Anyához. Kilenc és tíz között szentóra, 11-kor gyertyás körmenet a kálvárián, éjfélkor szentmise a zarándokok halottai- ért. Utána virrasztás reggelig. Vasárnap 8 órakor lesz az első szentmise. 9 órakor az alsószent- mártoniak vesznek részt szent­misén a szabadtéri oltárnál, a templomban a felsőszentmárto- niak. Az ünnepi nagymise 10 órakor kezdődik a szabadtéren P. Illés Albert SJ spirituális vezetésével. 11 órakor a német nyelvű szent­misét dr. Galambos-Göller Ferenc mutatja be a templomban. 13 órakor keresztúti ájtatosság a kál­várián, 14 órakor litánia és a kegytárgyak megáldása. Pünkösdhétfőn 8 órakor szentmi­se, 9 órakor a szigetvári zarándo­kok miséje következik, 10 órakor a vásárosdombói, kaposszekcsői, csikóstöttösi, a pélmonostori, bá­ni, petárdái zarándokok miséje lesz. Pünkösdhétfőn autóbusszal és gyalogosan Máriagyűdre zarán­dokolnak a hirdi, a somogyi, a szabolcsfalui és a vasasi hívek is. Romantikus kórusmuzsika Pécsi kamarakórusok CD-je Pillái Aurél vezényletével Újabb figyelemre méltó hanglemez-produkcióval örvendeztet­te meg az énekkari muzsika kedvelőit a do-la stúdió. A Pécsi Kamarakórus és a Pécsi Egyetemi Kamarakórus élén Tillai Au­rél állt, hogy kisebb antológiának beillő válogatást rögzítsenek az újra felfedezett romantikus kórusirodalomból. Műkedvelő énekkaraink viszonylag kevés 19. századi kompozíciót éne­kelnek. Pedig - amint a szóban for­gó lemez ismertetőjében Tillai Aurél megállapítja - a romantika századá­nak egyik újdonsága volt a visszaté­rés, egyben továbblépés az önálló, igen nagy számban még zongoraki- séretet sem alkalmazó kórusének­léshez. Miért mondhatjuk, hogy a reneszánsz a cappella kórusesz­ményhez való visszatérés egyúttal előrelépés is volt? Azért, mert a 19. században ez az éneklési forma szé­lesebb, polgári kulturális-zenei mozgalom formájában jelentkezett á korábbi, inkább csak hivatásos egyházi, illetve arisztokratikus kere­tek helyett. Vallásos és vüági művekből ad jó órányi válogatást A romantika mes­terei című sugár-lemez. Az összeállí­tás fő vonulatát a német romantika jelenti: Schubert (két kompozíció), Mendelssohn (négy darab), Schu­mann (két mű), Bruckner (egy) és Brahms (öt kórus), amihez hoz- zászámíthajuk Liszt weimari kor­szakából való nagyszabású orgona- kíséretes Ave Mariáját és az északi romantikát reprezentáló két Grieg- művet is. Ez utóbbiak a szerző kései korszakából valók s bizonyára felfe­dezés számba mennek a magyar kó­rusok és közönségük számára.A la­tin országokat Rossini egy Mária- himnusza és a vidám-virtuóz Újév- köszöntő mellett Verdi nagyszabású Pater nostere, César Franck népsze­rű Panis angelicusa és a lemez záró számaként Fauré Racine-éneke kép­viseli. E sorok írója kicsit sajnálja, hogy a magyar romantika jelenlétét Liszté mellett más mű, például egy Mosonyi-motetta, nem gazdagítja, s hogy a szláv romantika teljesen ki­maradt a válogatásból. Érdekes tükör a karnagy szemlé­letéről ez a válogatás. Nem mond­ható egyhangúnak, hisz a bevallott szándék az volt, hogy többféle ren­deltetésű és jellegű művet fűzzenek koszorúba: legyen benne derűs és szomorú, biblikus komolyság és na­iv természetszemlélet, vallásos áhí­tat és szerelmes vágyódás, s itt-ott némi humor. Mégis az az érzésem, hogy alapvetően lírai szemlélet ve­zérelte a válogatást. A szélsősége­sen szenvedélyes, hevesebb indula­tokat zenébe for- máló darabok tó- g ^ ányoznak a pa­lettáról. S ezt a benyomásomat elmondhatom a művek megszó­laltatásáról is. A hajlékony folya­matosság, a fino­man differenciá­ló belső tempóingadozások, a ki­egyenlített hangzás viszonylag szűk határok között mozgó dinamikai ár­nyalás, az élesebb akcentusok tom­pítása, vagyis a romantika keretei között megnyilvánuló klasszikus mértéktartás jellemzi. Mindez érzé­keny muzsikusokként hozza elénk a jeles karnagyot és együtteseit. A műsor néhány darabja jó alkal­mat adott kamaraénekesek szere­peltetésére is. A legnagyobb felada­tot a két szoprán szólista kapta: Ko­máromi Aliz (Rossini és Franck) és Tillai Túrna (Schumann és Brahms) egy-egy darabjában szép, áttetsző hangon, hajlékony muzikalitással oldotta meg hálás feladatát. A zon­gorakíséretet Szabó Gabriella, az or­gonaszólamot néhány darabban dr. Kopjár Gábor látta el a művekhez s a kórusokhoz méltó színvonalon. Összegezve elmondhatom, hogy a Tillai Aurél vezette pécsi kamara­kórusok vállalkozása nagy nyeresé­ge a hazai énekkari lemez-reperto­árnak. Az európai kórusmuzsika egy fontos korszakáról hoz jól hangzó, élményszerűen megszó­laló hírt. Jó szívvel ajánlhatom minden zenekedvelő figyelmébe. Ittzés Mihály »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom