Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)
2002-05-17 / 133. szám
6. OLDAL BEMUTATKOZIK 2002. MÁJUS 17., PÉNTEK ||| KOVAGOTOTTOS ________A FALU TÖRTÉNELME__________ I K A települést oklevél először 1302-ben említi. Nevében a kö■ vágó a köfe|ést idézi, míg a Töttös ősi személynév. Ez utóbW bi értelme: erős növényi tő. Akad nyelvész, aki ótörök alapy szavat sejt a falunévben. Érdekes a mostani falu Nagy- és ' Kistöttös megnevezése. Nem tudni, hogy melyik rész a legősibb. Temploma román stílusban fogant az Árpáókorban, bizonyára temető övezte, bár cintermére a felszínen nem utalnak nyomok. Fontos faluetöcFnyomokról vallanak a következő dűlőnevek, ahol köveket és cserepeket vet ki néha az eke. Lehet, hogy ezek szomszédos helységek, és tán nem Kőágótöttöshoz tartoznak. így ezek: Erszék, Gyalán, Nyárás, Deremcserd, Pusztatemptom, Flisztalakás, Erdőközkhegy, Lászlók Ez utóbbiról annyit tudni, hogy zarándokhely, Ián épp a közeli Szemfájós kút miatt. A fonás vize enyhíti a szembetegségek fájdalmait. Történelmi értékű a Fehérkői templom földje jelölés. A lokálpatrióták, valamint egy régész vezetésével bejárják a helyszíneket, hogy a kallódó leleteket összeszedjék. Az öregek állítják, hogy a Cigó-hegyen lakott időnként Rózsa Sándor és Patkó Bandi. & famíliák: Búzás, Bence, Henc, Kis, Kotyán, Kelenfi, Kopa, Pölöte, Varga, Vincén, Vörös. A KÖZSÉG VEZETŐSÉGE A polgármester Lévai Sándor (53 éves) üzletvezető társadalmi megbízásban. Alpolgármester: Kosztolányi Dezsőné (51) parképítő technikus. Képviselők: Kelenfi Lajos (37) vízmű-dolgozó, Pércsi Sándor (43 ) szakmunkás, Rab János (47) gondnok, Vizslárlrén (41) kereskedő. A kisebbségi önkormányzat elnöke: Bárdos György (37) asztalos._______________■ Az őslakók, sőt most már a bevándorlók is roppant büszkék arra, hogy egy Árpád-kori településen laknak. A múlt megbecsülésére és tiszteletére roppant érzékenyek a lakók. Minden értéket, ha csak lehet, az erre kirándulókat segítendő faragott táblával jeleznek. Csinos és ízléses környezetben akarják fogadni az idelátogatókat, tudtuk meg Lévai Sándor polgármestertől, aki négy éve áll a település élén, élvezve a lakosság többségének bizalmát. A község első embere és a képviselő- testület sokat tesz azért, hogy a hagyományok és a múlt megbecsülése központi tényezőként határozzák mega a helyi közéletet. A polgármester hangsúlyozta, nem mindegy, hogy milyen látvány fogadja az erre kirándulókat. Nem véletlen, hogy nagy gondot fordítanak a helyileg védett műemlék értékű pa- Lévai Sándor polgármester raszti, vagy iparosok lakta épületek megkímélésére. Az elkövetkező években legkevesebb 11 népművészeti jelentőségű utcai portahomlokzat szépül meg együttműködve a lakóközösséggel. Sokat tesznek azért is, hogy a freskó nélküli műemléki templom további vizesedésének elejét vegyék. Ha sikerül, akkor hamarosan díszkivüágításban ragyog a kora középkori imahely. Ezzel egyidejűleg a köztéri közvüágítást korszerűsítik, vagyis energiatakarékos lámpákat helyeznek el a póznákon. A látvány értékeit hangsúlyozandó újabb út menti figyelemfelkeltő idegenforgalmi fatáblákat tesznek. A millenniumi parkban, amely a hagyományos pünkösdi falunap helyszíne is, stabil, esetleg szétszerelhető és utaztatható színpadot helyeznek el, hogy a helyi és a környékbeli amatőr művészeti csoportok szereplési lehetőséghez jussanak. Múr várához jelölt turistautat alakítanak ki, hogy a történelmi romantikát kedvelő bakancsos gyalogjárók minél könnyebben a célba jussanak. A történelmi hely népszerűsítésében régészek is segítenek. Más elképzelés szerint kialakítják a tévéparabola- műsor-egységcsomagokat, és kiépítik minél előbb a szennyvízhálózatot, a tűzoltószertárból pedig közösségi házat hoznak létre. KÖVÁGÓTÖTTÖS Hird \ Bäf „KSvágószSfep^ \d. Bogád • nya Cserkút pécs x ''T V-3 \> 1-7 Nagykozár Peflérd0 A T \ ^Bicsérd Keszii' Kozárrrosleny Népességalakulás A török óta folyamatos a magyarság jelenléte. Az 1960-as években a legtöbben a Hajdúságból és Pécsről érkeztek. A cigányok a lakosság 27 százalékát teszik ki. A népesség: 1913-ban: 418,1937-ben: 545, 1966-ban: 571, 1998-ban: 314, 2001-ben: 321, idén: 347. ■ Falunap pünkösdkor Pünkösd vasárnapján tartja az önkormányzat a civil szervezetek segítségével a falunapot, melyen vendégül látják a lakókat és az elszármazottakat. A program 15 órakor kezdődik. ■ A ROMÁN STÍLUSÚ ÁRPÁD-KORI TEMPLOM a helység legszebb ékessége, egy magas dombon áll, amelyhez fennsík csatlakozik, majd újabb dombok emelkednek. Történetét dr. Tímár György plébános és egyháztörténész megírta. Pihenőpadok találhatók a főbejáratnál, ahol vén hársfák magasodnak. A plébános egy helybeli hölgyet, László Máriát megtanította az orgona kezelésére. Az egykori magántanítvány kilencedik éve nemcsak helyben, de Cserkúton és Kővágószőlősön is ad orgonazenét a miséken és a jeles napokon. Az idelátogatókat bejelentkezés után (tel.: 72-564-012) Kosztolányi Dezsőné és Lázár Imrémé kalauzolja. A téren áll egy világháborús emlékmű a községlobogóval a műemlékértékű templom kö- zelében, látható féltucatnyi helyileg védett műemlékház. _____________________________________■ Vá r és sírok Régi várhalmokat és titokzatos sírokat rejt a határ. Egyedül az erődítések helyét ismerik, ezeket is leginkább az idősek. Az adatok megszerzésében segítettek László János gombaszakértő és Báli Lajosáé, a falu legidősebb lakója, aki most 91 éves. Közvetve értesültünk Bozsóki^ Miklós nyugdíjas közléseiről is. Ő felszíni régi cserepeket ajándékozott a községének. A Dörömcserdben a szigetváriak rejtették el értékeiket, amikor a török várukat ostromolta. A néphit szerint errefelé a kincseket őrző szellemek dörömbölnek. A népi hiedelem szerint Tótvárat Murut (Múr) hadvezér építette. Halmok övezik, ahonnan a hadi erősséget megostromlók lőttek ágyúikkal. A Bodó-bástyánál a halomsírok belsejét kikövezték egy volt nép tagjai. Az idősek szerint mindegyik sírhelyet szétdúlták a kincsrablók. A Halomi-dűlőben három ősi nyughelyről szól a fáma. ______■ Az oldal a kővágótöttösi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Csuti János SZÁMOS CIVIL KÖZÖSSÉG, öntevékeny művészeti csoport működik csaknem hetven taggal, ami nagy szó egy kis település életében. A faluszépítők és a környezetvédők munkáját Kelenfiné Barics Rita fogja össze. Baráti kört alkotnak a dalosok, köztük Bata István- né, Fehér Béláné, Lázár Imréné, Pércsi Mátyásáé, Mihályka Istvánná közreműködésével, aki körvezető is egyben. (Képünkön a népdalosok.) A polgárőrséget Fehérvári Norbert, míg az ifjúsági klubot Bogo- lin Csabáné vezeti. A kisebbségi önkormányzat is nyitott, és sokféle közösségi munkát vállal Bárdos György kezdeményezésére, tagjai a majd épülő új közösségi ház kivitelezésében fognak részt venni. ■ Iskola és klub A szurdok kopjafái A150 éves volt iskolaépületben és a tanítólakban, amelyet hangulatos park övez, található az önkormányzat, az alsó tagozatos iskolarész, egy tornaterem, a számítógéppel felszerelt klub, valamint a közmunkások műhelye. A 10 kisiskolással Bognár Lászlóné pedagógus foglalkozik, a klubhelyiségben pedig fénymásoló és intemetlehetőség segíti az önkormányzatot, a géppark a lakosságot is szolgálja. A számítógépes kollektíva a következő címen érhető el: ávül302@maiLdatanet. hu. A fiatalok a falufejlesztő és környezetszépítő egyesület által nyert berendezésen kívül havi 30 órában ingyen internetezheínek. Most azon fáradoznak a klubtagok, hogy minél több pénzt teremtsenek elő a községvezetőség támogatásán kívül például kirándulásra és játékvásárlásra. Ezenkívül rendszeresen gondozzák a futballpálya füvét, jeles napokon pedig felszolgálnak. Nemrég választottak titkos szavazással új vezetőt Bogolin Csabáné boltos személyében. Nincs kizárva, hogy idővel a majd megépülő közösségi házban működik az ifjak közössége. A községháza aljában egy befalazott pince húzódik, később majd kinyitják és rendezvényteremmé alakítják. ____________■ He gyi kápolna A keleti faluszélen lévő szőlősben látható az 1943-ban Böröcz József által épített kegyeleti kápolna. Bár a dátum nem egyezik, felirata szerint azért készült, mert befejeződött a második világháború. Ebben a részben szép látványt nyújt a Vizslár-présház, amelynek vályogból készült a fala, a faragott ajtaja pedig kékes-zöld színű. Mesés, kissé kirándulásra invitáló hatásával kiemelkedik a környezetéből. Díszesen faragott táblák figyelmeztetnek, merre is csatangoljon a vendég. A turisták aligha tévednek el, ugyanis mind több útbaigazító jelzés készül. A községbe jövő út a Golgotától fennsíkon vezet, egyik kanyarjában aztán mély, patakokkal teli szurdok nyílik ki. Ebben, népi nevén a Hidegkúti-völgyben rendezték be a millenniumi parkot tóval, tisztított forrással, játékokkal, padokkal, szabadtéri sporteszközökkel, kőlapokkal kirakott mederaljjal. Három kopjafája a család egységét jelképezi. Tervezik, hogy a kulturális rendezvényeket a szabadban is megtarthassák, épüljön mobil vagy rögzített szabadtéri színpad. Mindegyik civil csoport, valamint az ifjúsági klubosok felelősséget vállaltak azért, hogy vigyáznak a rendre, és mindent megtesznek azért, hogy megelőzzék a rongálást. A polgárőrök sokat portyáz- nak erre éjszakánként. A közmunkások, köztük Faragó Erika és Istenes Györgyné közösségfejlesztők példamutatóan ápolják a növényeket. Napjainkban már arborétum jellegű a község legnagyobb zöldövezete, amelyet mind több természetjáró keres fel. A fenti közmunkások azt is ígérték, segítenek abban, hogy a gyerekek minél hasznosabban tölthessék el szabad idejüket. Biogazdák Évekkel ezelőtt húszán kezdtek el foglalkozni a biogazdálkodással. Országos szaktekintélyek is képezték a vállalkozó kedvű embereket. Nemsokára kiderült, hogy siker koronázza a próbálkozást. A többség ugyanis továbbra is vegyszer és műtrágya nélkül dolgozik a földjén vagy kiskertjében. Akiket érdekel az új eljárás, feltétlenül keressék meg többek között Turánné Göcze Irén, valamint Fehér Béláné földterületét. Ők szívesen szolgálnak tanáccsal. Azt is megtudhatjuk, hogy miként kell a szervezetet kímélő ételeket készíteni a bioterményekből. A Kiss-telek nagy kapuján a boglyás kocsi is befért Védett porták bája Egyre több évszázados portát mentenek meg az enyészettől a lakók. Nem véletlen az sem, azért pályázott a községvezetőség, hogy milliós összeghez jusson. A lakók többsége készséges, megértik a néprajzi érték fontosságát, kímélik az épületrészeket. A kora középkori román stílusú egyházi nevezetesség után az öreg házak számítanak a leglátványosabb és leginkább mutatós és vonzó műemléki szépségnek. Zömük a templom szomszédságában húzódik, a domboldalban néhol egymást követik magasabb szintben elhelyezkedve. Úgy hat az imahely és környéke, mintha Szentendrén járnánk. Nem egy épület azonban külső tatarozásra szorul, főként az utcai fronton. Málik a vakolat, omladozik a falfelület. Tény azonban az is, hogy van olyan tulajdonos, aki nem törődik a létesítmény állagával. Érdekes, hogy a lepusztuló falfelületek így sem nyújtanak csúnya látványt, sőt a régi idők hangulatát idézik. Amennyiben díszkivilágítást kap a templom, amire megvan az esély, akkor a fényhatásban némelyik közeli ház is szebb látványt nyújt éjszakánként. A Pálmai-házon jól látszik az utcai fal aljában a pincelejárat, ami egyedi jellegzetessége a helyi építészeti stílusnak. Érdemes megnézni az Egédi- Tukora-, aBence-Turán-, a Csapó-és a Kovács-telket, ahol példamutatóan őrzik a régi faldíszeket például a Bogdán, a Tóth és a Mészáros család lokálpatrióta és lelkes tagjai. Szép látványt nyújt a felújított Varga-malom is. _________■ Eg ymás fölé magasodó öreg háztetők és téglafalak •f T // / / i ” ii • • * • • //I / Kovagotottos jovokepe
