Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-15 / 131. szám

I 2002. MAjus 15., szerda RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA­A POSZT újabb diadala A színházi versenyprogramok felére az első nap elfogytak a belépők A II. Pécsi Országos Színházi Találkozó (június 6-15.) versenyelőadásaira tegnap kezdték meg a jegyek értékesítését. A rendezvényre minden várakozást felül­múlt az érdeklődés, és aki nem akar le­maradni a különleges színházi cseme­gékről, annak már csak néhány napja maradt intézkedni. A Pécsi Nemzeti Színház bejárata előtt tegnap reggel nyolc órakor már hosszú sor állt, pedig a jegyárusítást csak 10 órára hirdették meg. A ko­ráin kelők azonban nem hiába várakoztak, mondhatni aranyat leltek.- Pár perccel hét után érkeztem, mert nekünk a családdal és a barátokkal nagyon fontos, hogy a legjobb előadásokra bejussunk. Főként a buda­pesti színházakra vagyunk kíváncsiak. A testőrt például már láttam tévében, így most az izgat, hogy milyen a valóságban. Tavaly tíz verseny­programot néztem meg, és az idén sem adom alább - mondja a sorban legelői álló középkorú hölgy. A sor pedig a bejárattól egészen a szökőkútig kígyózik, és többségében hölgyek várakoznak.- Én hivatalból vagyok itt, a munkaadó intéz­ményemnek veszek jegyeket. Tavaly is előfor­dult, hogy a nyitás után 10 perccel már egyes da­rabokra nem volt belépő. Hát ezt most szeret­nénk megelőzni, mondja egy jól öltözött asz- szony a sorban kicsit hátrébb. A kanyargó embercsoport legvégére épp ek­kor áll be egy harmincas úr, s ő is egy papírt lo­bogtat, mint a többség. Mint mondja, testvérek, barátok, és rokonok a megrendelői, akikkel elő­ző nap este összeültek, és a szereplők, a színhá­zak híre alapján történt a válogatás.- Idén az első POSZT-nál is fokozottabb az ér­deklődés, holott különösebb hírverést nem csap­tunk még a második színházi fesztiválnak - mondja Stenczer Béla, a jegyiroda vezetője. Állí­tását egy rövid értékeléssel is alátámasztja, a jegyeladások első napján ugyanis a versenyprog­ramok felére minden jegy elkelt. Elővétel nem volt, az előrendelés is csak a szakmai kontingens félretételét jelentette. Ki­derült, hogy a bennfen­tesek elsősorban a vidé­ki színházak produkci­óira kíváncsiak és emi­att lesz olyan előadás, ahol a jegyek felét visz- szatartották a szakem­bereknek. A revizor, a Tizenkét dühös ember belépői például ily mó­don azonnal elfogytak. Miként nincs már jegy a Gézagyerekre, a Szent György és a sár­kányra, a Tizenkét dü­hös emberre, a W- Munkáscirkuszra, az Hja prófétára, a Pájinkás Jánosra, a Bűn és bűnhődésre egy­aránt. Összességében több ezer jegy fogyott Ifjabb Bagossy László a pécsi el az első nap, a kamaraszínházi előadások mind teltházasak. Érdekes módon kivétel ez alól A kripli (előzetesen ezt a darabot tartották a legtöbben a favoritnak). Igaz, ebből a prog­ramból egy harmadik előadást is beiktattak jú­nius 7-én 15 órára. Ugyanakkor a nagyszínházi előadások közül még mind a hat versenyprogramra lehet belépőt vásárolni, így A testőrre, a Téli Regére, a Don Jüanra, sőt a díjkiosztó gálaestre is bejuthatnak az időben cselekvő színházrajongók. MÉSZÁROS B. ENDRE versenydarab, a Revizor rendezése közben fotó, tó™ l. Európai párbeszédben Tizenhat baranyai település stájer kapcsolata Graz 2003-ban Európa kultu­rális fővárosa lesz, nem csoda hát, ha e nevezetes év folya­mán temérdek, a párbeszédet szorgalmazó rendezvény kö­veti egymást. A legújabb kez­deményezés Stájerország partnerkapcsolatait szeretné minden korábbinál nagyobb lendületbe hozni, ami 16 ba­ranyai települést érint. A Párbeszéd Európával - Európá­ért konferencia hivatalosan 2003. március 28-án lesz, de az ötlet­gazdák természetesen azt szeret­nék, ha nem csupán egy napról lenne szó, hanem már addig is, majd főképp utána kiteljesedne a stájer városok és falvak partner- kapcsolatainak társadalmi-kultu­rális együttműködése. A második világháború után a vasfüggöny melletti Stájerország gazdaságilag és kulturálisan is peremhelyzetbe került, és csak évtizedek után ocsúdtak, első­képpen az Alpok-Adria Közösség 1978-as életre hívásával. A fejlő­dés azóta töretlen, amit az 1990- es évek eleji politikai változások sose várt mértékben megnövel­tek. Ma Stájerország a „jövő ré­giójaként” emlegeti magát, ám amikor az ottani politikusok ré­gióról beszélnek, akkor nem stá­jert, magyart vagy szlovént érte­nek alatta, hanem európait. Rudi Roth nagyvállalkozó, a vasárnap osztrák kupát nyert Grazer AK focicsapat elnöke, és korántsem mellékesen tisztelet­beli magyar konzul lapunknak elmondta, hogy a partnerkapcso­latoknak csak akkor van értel­mük, ha különböző vidékek em­bereit hozza közelebb egymás­hoz, amire a legalkalmasabb köz­vetítő a kultúra. Stájerországnak 130 európai településsel vannak kapcsolatai, Baranya megyéből 16-tal (Pécs, Siklós, Villány, Pécsvárad, Belvárdgyula, Lány­csók, Magyarszék, Bicsérd, Sásd, Szajk, Boly, Somberek, Óbánya, Szászvár, Majs, Kétújfalu).- Alig várjuk már, hogy Ma­gyarország is az Európai Unió tagja legyen, és Kelet felé is tel­jesen átjárhatóak legyenek a ha­tárok. De most se lehet okunk panaszra, a magyarok a téli tu­rizmus terén már a 2-3. helyre küzdötték fel magukat, egyes helyeken télen csak magyar szót hallani. A jövő évi konferencia lehető­séget ad majd arra, hogy a bara­nyai partnertelepülések is bemu­tatkozzanak művészeti és gaszt­ronómiai kincseikkel. MÉHES K. // Nyerjen Nokia 3310-est 1 DOMINO- I csomagban! Dunántúli Napló ■ W Mi volt a festő Renoir keresztneve? A Pierre-Auguste ® ■ Jean C Johann Melyik országban tiltotta mi si ki; tőben művei kiadását Thomas Bernhard? A a Szovjetúnióban B Magyarországon C Ausztriában Ki a heliocentrikus világkép atyja? A Kopernikusz B Galilei C Newton 5 14 vagy 16 és 19 óra között hívja a (72) 505-064-es számot, adja meg regisztrációs számát és diktálja be a jó válaszhoz tartozó betűket. Ha még nem regisztrált, akkor is telefonálhat, neve, címe és telefonszáma megadása után regisztrációs számot kap és játszhat! A napi megfejtés akkor telitalálatos, ha mindhárom kérdésre tudta a választ Egy forduló 1Q játék­napig tart: hétfőtől a következő hét csütörtökéig. Minden második pénteken sorsolunk, minden má­sodik szombaton közöljük a nyertes nevét. A sorsoláson az is részt vesz, akinek a tíz napból csak egyszer volt telitalálata és az is, akinek tízszer. Akinek több telitalálata van, annak a neve annyiszor kerül a képzeletbeli kalapba, ahány tökéletes megfejtése volt. Ha tudja a jó válaszokat, 11 é A Szabadművelődési Alap kuratóriuma A Pécs Önkormányzatának Köz­gyűlése a Szabadművelődési Alap társadalmi kuratóriuma tag­jának választotta december 31-ig Balikó Zoltán evangélikus lel­készt, Berták László költőt, dr. Csefkó Ferenc társadalomkutatót, a Pécs-baranyai Kulturális Szö- vegség elnökét, Dobayné Fenyve­si Ildikó középiskolai tanárt, Ga- radnai Balázs plébánost, teológi­ai tanárt, Schmidt Erzsébetet, a Pécs-baranyai Tudományos Is­meretterjesztő Társulat igazgató­ját, dr. Kunszt Mártát, a PTE Böl­csészettudományi Karának dé­kánhelyettesét, az önkormány­zat kulturális bizottságának elnö­két, dr. Stark András filmterapeu­tát, intézetvezető főorvost, Sas- vári Attilát, a PTE Művészeti Ze­nei Intézetének tanárát. A Szabadművelődési Alap a költségvetési intézmények kere­tein kívül folyó közművelődési­kulturális tevékenységek egyedi támogatására szolgál. A támo­gatási összegek felosztása a tár­sadalmi kuratórium hatásköré­be tartozik. FILOZOFIKUS FESTMÉNYEK. Várady Róbert Képzőművész a végtelenségig leredukált jelnyelvrend- szeréhez híven készítette a pécsi Művészetek Háza tetőtéri galériájában nyílt kiállításának műveit, me- lyek június 3-ig láthatók._____________________________________________________fotó: tó™ l Épít vagy pusztít a klónozás? Olyan mint az atomenergia - hihetetlen érték, de ha elszabadul, mindent elsöpör A Föld szinte minden országában törvény tiltja a klónozást, még az orvosi célú kísérleteket is, holott a gyógyításban kime­ríthetetlen lehetőségeket rejt ez a terület. Itthon például a Szé- chenyi-tervben 450 millió forintot különítettek el egy úgyneve­zett őssejtbank létrehozására. Hogyan is áll akkor Magyaror­szág és a világ a klónozással? A hatvanas években felfedezték a DNS-molekulát, s ez az átörökítő anyag felelős azért, hogy az embe­rek különbözőek. A DNS-molekula bőrszíntől, testsúlytól, magasságtól függetlenül 99,5 százalékban min­den emberben egyforma, és az a maradék 0,5 százalék eredményezi az eltéréseket - mondja dr. Török At­tila, a Baranya Megyei Kórház med­dőségi ambulanciájának főorvosa, akit arra kértünk, hogy adjon átte­kintést a klónozás mai állásáról.- Egy egyeden belül minden sejt ugyanazon genetikai információkat tartalmazza a sejtmagon belül, a kromoszómákban. Innen jött a kló­nozás gyakorlati gondolata. Ha ugyanis ltivesszük egy ivarsejt mag­ját, és a helyére kerül egy akármi­lyen másik sejtmag, amelyik geneti­kai információkat tartalmaz, akkor genetikailag azonos utódot hoztunk létre. Az első klónozást békán haj­tották végre, majd a Dolly nevű bir­ka lett világhírű, mert itt már emlős­ből csináltak másodpéldányt. Azt is tudni kell, hogy jelenleg több tíz­ezer kísérlet eredményez egy ered­ményes klónozást.- Úgy tudom, orvosetikai kérdé­sek is hátráltatják a kutatások me­netét.- A legnagyobb probléma az, hogy nem tudjuk, milyen genetikai információkat ültetünk így át. Léte­zik ugyanis a szervezetben egy programozott sejthalál. Minden sejtbe előre kódolták, hogy mikor kell meghalnia. Ha az átültetett sejt­magban ez például egy év, akkor a magzat megszületik, de 12 hónap múlva megszűnik az élete. A másik gond, hogy a negyvenéves ember­ből vett sejtmagot átültetve az új­szülött eleve negyvenévesen kezdi az életét. Ha pedig az illetőben a sejthalál 53 évre volt kódolva, akkor az új egyednek 13 évnyi élet jut.- A tudatot is negyvenévesen kap­ja meg az újszülött1- Ő gondolko­dásában nulláról indul. A geneti­kai háttér ugyan­is csak azt hatá­rozza meg, hogy az egyed mire képes. A környe­zete, a szociali­zációja dönti el, hogy mi lesz be­lőle. Erre egyébként évtizedekkel ezelőtt csináltak egy nagyon érde­kes kísérletet. Egy elmebeteg házas­pár egypetéjű ikreit különválasztot­ták, tehát a sejtjeikben a genetikai információ azonos volt. Az egyik gyereket ők nevelték, a másikat ép elméjű szülők. Az ő gyerekük elme­beteg lett, a testvére pedig teljesen normális ember.- Hol tart a pécsi, a magyarorszá­gi kutatás?- Sehol, mert a világon minde­nütt tiltják a klónozási kísérleteket, két ország kivételével. Brazília az egyedüli, ahol mindent lehet, és ki­zárólag orvosi kutatási céllal, igen szigorú feltételek mellett Angliában is feloldották a tilalmat. Ugyanakkor sok helyütt tilos, de mégis csinálják. Nemrég röppent fel a hír, hogy vala­hol a Közel-Keleten az olasz Antino- ri professzor embert klónozott, és a magzat már 10 hetes. Az sem kizárt, hogy vannak már klónozott egye- dek, csak nem tudunk róla.- Mü hozhat a gyógyászatnak a klónozás?- Ha például egy gyerek baleset folytán agyhalott lesz, úgy a szülők megtehetnék, hogy kivetetnék egy élő sejtjéből a magot, és genetikailag újra reprodukálnák. Az úgynevezett terápiás klónozás is még csak elmé­letben létezik, melynek alkalmazá­sával öröklődő betegségeket lehetne gyógyítani. Vagy a szervátültetésnél lehetne nagy szerepe, ha például a klónozott egyedet azért hoznák lét­re, hogy a szervét felhasználják.- Van azonban egy módszer, az őssejtek használata, ahol enyhéb­bek a kutatásokkal kapcsolatos tilal­mak - veszi át a szót dr. Veszprémi Béla, a Pécsi Szülészeti Klinika ad­junktusa. Léteznek ugyanis az em­ber szervezetében úgynevezett ős­sejtek. Azokról a sejtekről van szó, amikor a megtermékenyített petesejt elkezd osztódni, de az első egyedek még mindenben megegyezőek, nem differenciálódtak. Belőlük az­tán bármi lehet, kötőszöveti, izom­szöveti, vagy például hámsejtek. Ezek az őssejtek például a köldök­zsinórvérből jól izolálhatók és képe­sek bármilyen elpusztult, vagy hi­ányzó sejtet pótolni. Márpedig ren­geteg betegség hátterében bizonyos sejttípusok hibás működése, vagy kóros megfogyatkozása áll. Jelenleg a transzplantációs eljárások során egész szerveket, szöveteket ültetnek át, ugyanakkor az őssejtek sza­porításával bár­milyen sejttípus nagy mennyiség­ben létrehozha­tó. Nem kell tar­tani a kilökődés­től sem, mert az ember saját sejt­jéről van szó. Olyan, még gyógyíthatatlan betegsé­geknél segíthet ez a megoldás, mint a Parkinson- és az Alzheimer-kór, idegrendszeri sérülések, agyvérzés, cukorbetegség, égési sérülések, vagy a csontritkulás.- Ez etikailag is tiszta ügynek lát­szik, mi hát a gond?- Még kezdeti stádiumban van a megoldás. Másrészt többnyire a köldökzsinórvérből veszik a min­tát, de az elválasztás és a tárolás nem problémamentes. Az első ada­tok szerint például az összegyűjtött mintának a 45 százalékát nem tud­ták transzplantátumként felhasz­nálni. Másrészt fél deci vér (ennyi minta kell egy felnőtt ember egy­szeri sejtkárosodásának pótlására) 2 milliárd sejtet tartalmaz, de en­nek csak igen kis hányada őssejt. Ezt a mennyiséget pedig az őssejt­bankban folyamatosan mínusz 197 Celsius-fokon kell tárolni. Egy ilyen személyre szóló csomagot külföl­dön napjainkban több százezer fo­rintért kezelnek éveken át. Mind­emellett nálunk is hozzákezdtek a sejtbank létrehozásához. Az orvosok véleménye abban egységes, hogy a terápiás klónozás előtt nagy jövő áll, ám ahol ezt en­gedélyezik, ott az emberek repro­dukálásához vezető kaput is kinyit­ják. Olyan ez, mint az atomenergia, nagyon szigorúan körül kell hatá­rolni a használatát, hogy csak jóra fordítsák az eredményeit. A klóno­zás ugyanis hihetetlen értékű üzle­teket is takar, s Qttől még nagyobb veszélyt rejt a szabadjára engedése. MÉSZÁROS B. ENDRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom