Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-13 / 129. szám

6. OLDAL OLD B E M U T A T K 0 Z I K 2002. Május 13., hétfő A FALU TÖRTÉNELME Old történelmileg elsősorban arról nevezetes, hogy határá­ban pusztították el egy török sereget Zrínyi csapatai 1566- ban. Nevét 1284-ben olvas­hatni először, a török hódolt­ság alatt 34 háztól szednek adót. Később a Zrínyi család birtokához tartozik. A főként magyar népességű, reformá­tus vallásé település népessé­ge a XX. század negyvenes éveiben 800 lakossal tetőzik, az 1980-as évek óta stagnál, ma 390 körüli a lélekszám. A mezőgazdasági művelésre al­kalmas terület tekintélyes ugyan, átlagos, vagy annál rosszabb földekkel, de ez csak mintegy 20 családnak nyújt jövedelmet illetve a köze­li Határszél Kft.-ben dolgozók számára megélhetést. A na­gyobb munkaadók csak ingá­zással érhetők el, magas a munkanélküliek száma. Ezzel együtt a Dráva közelében lé­vő, perifériális helyzetű zsák- település természeti adottsá­gokban gazdag, és a lakók - közel kétharmaduk cigány származású - napjainkban egyre többet tesznek a falu fejlődéséért. Az oldal az oldi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Nagytótfalu P Kisharsány Wagyarbóly jNagyharsány Sikiósnagyfalu Egyházasharaszti <5 Kistapolca Alsószentmárton lllocska oBeremend Igen nehéz pénzügyi helyzetű önkormányzatot vett át 1998- ban Jantal János polgármester, ráadásul a Siklóstól is 14-15 ki­lométerre lévő, 384 lelkes zsáktelepülés munkahelyekkel se kényeztette el az itt élőket. A község azonban ma már ott tart, hogy a jövője, fejlesztési irányai nemcsak tervezhetővé váltak, de egyre többet tudnak tenni önerőből is.- A segélyeknek csak a 70 száza­lékát tudtuk kifizetni 1999 febru­árjában - idézi fel a polgármester az Óidra jellemző akkori helyze­tet. - A spórolás mellett az „önhi- kis” pályázatainknak köszönhet­tük, hogy az adósságaink lassan­Jantal János polgármester lassan megfogyatkoztak. A lakos­ság 60 százaléka nálunk cigány származású, sok a nyugdíjasunk, zsáktelepülés vagyunk, ezért olyan fejlesztési pályázatokba, amelyek magasabb önrészt köve­telnek, eleve nem mehettünk be­le. Még a kezdetről, és egy kicsit magamról is hadd mondjak any- nyit, hogy a volt munkahelye­men - ahol technikumot majd fő­iskolát végezve - mezőgazdasági gépészként dolgoztam, utóbb már vezető beosztásban - min­dig kijöttem az emberekkel. Ta­lán ezért is biztattak és választot­tak meg: ráadásul én ezt a pol- gármesteri munkát igazá­ból nem tartom politikai pályá­nak; pontosab­ban olyan köz­életi munkát je­lent, amelyben nem szabadna, hogy eluralkod­jon a politika. Konkrét ügyek­kel, az embe­rekkel kell fog­lalkozni.- A falunak csak a rend­szerváltást követően lett ivóvize, a szennyvízcsatorna-beruházás­ra vagy a gázvezeték-építésre se­gítség nélkül nem gondolhatunk, csak néhány család van, aki erre áldozni tudna. De azért végre fej­lesztésekre is gondolhatunk - rendbe tettük a temetőt, újra cse- repeztük a ravatalozót, a lakodal­mak tartására is kiválóan alkal­mas kocsmát korszerű vizesblok­kal láttuk el. Rövidesen megújul a közvilágításunk, a Phare-prog- ram keretében várhatóan még az idén megtörténhet az óvoda és a kultúrház, valamint a Dankó Pis­ta utcai út felújítása. Ez összessé­gében 23-25 milliós beruházás lesz. Az utak idei javítására a Ba­ranya Megyei Közútkezelő Kht. ígéretet tett, és reménykedünk az elkészített falurendezési tervünk támogatásában is. Telkeket is tu­dunk kínálni a fiatal letelepedők­nek: a házhelyet ingyen ajánljuk 3 év alatt történő beépítési köte­lezettséggel, míg az ahhoz tarto­zó kertrészt művelésre adjuk ki, de az önkormányzat tulajdoná­ban marad. A legnagyobb gond továbbra is a foglalkoztatás, bár a kisebbségi önkormányzattal kö­zösen sokat teszünk a cigányság helyzete javulásáért is, így a ter­vek közt egy Siklósnagyfaluval, Alsószentmártonnal, Egyházas- harasztival közös uniós pályázat beadása is szerepel, amely akár 170 milliós munkahelyteremtő támogatást is hozhat. Talán keve­sen tudják, hogy ezen a meleg, párás Dráva menti tájon érik be a krumpli a leghamarabb az or­szágban természetes körülmé­nyek között, a házaknál sok is az őstermelő, de a sertéstartással együtt is csak szerény jövede­lemkiegészítést jelent. Mintegy húszán lehetnek, akik egy-két hektárt művelnek az átlag csak 17 aranykoronás földeken, 5-6 ol­dit alkalmaz a Határszél Kft., de legkevesebb 100-ra tehető a 18 év alatti korosztály száma, ám kö­zülük 83 gyerek után fizet kiegé­szítő családi pótlékot az önkor­mányzat. 33 százalék körüli a gozik a faluban, ez számukra na­pi bruttó 3000 forint jövedelmet jelent, kéthavi foglalkoztatást Falukép az oldi templommal munkanélküliségi ráta, helyben csak napszámból élnek. Amellett jelenleg 14 közcélú munkás dol­tesz lehetővé. Erre 2,8 millió fo­rintos keretünk van. Tervezhető jövő Óidon Milyen ma cigánynak lenni? A Cigány Kisebbségi Önkormányzat alel- nöke, mindenese Jovánovics István az utóbbi időben ismét csak sokat talpalt ál­lásügyben, ezúttal a Villányi Termelő- szövetkezetnél.- A teljes foglalkoztatottság idején nem voltak ilyen gondok, bár nem először házalok azért, hogy a cigányokat bátran alkalmazzák - kez­di mondandóját Jovánovics István. - Mert az oldi cigányság be is bizonyította, hogy nem csak egy-két napra tud elmenni dolgozni. 1965 óta vagyunk itt a faluban a családom­mal, építőipari gépszerelő a szakmám, de va­lamikor teheneket, lovat is tartottam. Ma már nem éri meg néhány állattal bajlódni. Már an­nak idején valahogy úgy éreztem, tenni kell valamit a cigányokért. Abból, hogy elmegyek focizni vagy csigázni, nem lehet megélni. Ami az állásokat illeti, már másfél évtizede változ­ni kezdett a helyzet, a cégeknek már nem volt annyi emberre szükségük, de még biztosítani tudták a munkásjáratot. Ma a Pécsre való be­járás a fizetés felét elvinné. Ezért nagy szó, hogy most sikerült egytucatnyi oldi számára állást szerezni a Villányi Téeszben, ahova busz viszi őket.- Én úgy’látom, a lelki apátiából kellene a cigányságot kiemelni. Hiányoznák azért a tör­vény adta lehetőségek is. Az apátia egyik fő oka - a munkahelyek hiánya mellett - a kö­zösségek hiánya. Közösségfejlesztő progra­mokat kellene kidol­gozni, mert még egy ilyen kis faluban is ki-ki csak a saját gondjával-bajával van elfoglalva. Kü­lönböző tanfolya­mokra, meghívott előadókra is gondo­lok, hogy a cigány­ság ismerje is meg egy kicsit önmagát: honnan jött, hol tart. Sajnos ma is gyakori, hogy az a cigány, aki kiemelkedik, előrébb jut, utána már nem mindig vállal sorskö­zösséget régi társai­val. De most vannak kedvező pályázati le­hetőségek is, és az önkormányzattal kö­zösen pénzt nyertünk a közösségi ház felújí­tására és a cigánytelepre vezető út rendbe té­telére is. Sajnos az általános iskolás korú gye­rekek egy része Beremendre, másik része Sik­lósra jár iskolába, de még Siklóson se egy is­kolába. Ez azt jelenti, hogy nem helyben, nem egy iskolában tanulnak, nevelődnek - és ez is kicsit szétszórja őket már a gyerekkoruk­tól fogva.- A cigányok a magyar paraszti munká­hoz is hozzászoknak lassan, ha ebbe szinte soha nem nőttek bele a történelmük során. Bár megtanulják, ahogy gazdálkodtam én is - egyik fiam is mezőgazdasági gépszerelő. De ami nagyon fontos, hogy a helyzetükbe belelássanak és kiemelkedjenek a lelki apá­tiából. Kondor és Kleopátra a kertek alatt Szép lassan alakult ez a vállalkozás, mondja Ifkovics Józsefné, sőt a selymes, ritkán kapható Hei- a helyi vendéglő bérlője, aki férje segítségével burgonyater- neken is a választékhoz tartozik mesztéssel egészíti ki a család jövedelmét. Óidon - ráadásul elfogadható áron. Az oldi kocsma csendes, külsőre szerény; rendezvények tartására alkalmas nagyteremmel, és új, higiénikus szépen kialakí­tott vizesblokkal. A férj az anyagbeszerző, tudom meg az üzletvezetői szakmával rendelkező Marikáról, akiről nem is gondolnánk, hogy már három unokája van. A fő megélhetési for­rás természetesen a vendéglátás, de elég munkát ad otthon a ház­nál a 600 négyszögöl kert, s még azon kívül is egyholdnyi terület. A fő termény az Óidon korán, má­jus végére már beérő burgonya. Mint mondja, a kertben 14-17 má­zsa terem évente, a krumplit min­dig a pécsi piacra viszik eladni. Tavaly egy évre 60 ezer forintos kiadással - trágyázás, permetezés, jó minőségű siklósit, de aki vörö­set kér, az se lőrét, hanem villányi zweigeltet kap. A sörök közül a közkedvelt Szalon mellett a Steffl, Siklósi olaszrlzling kerül a poharakba raktározás-szállítás, esetleg vető­krumpli-vásárlás stb. - számoltak, és mintegy 200 ezer forintot kap­tak érte. Szerény jövedelem, ha arra gondolunk, hogy ebbe az élő­munkát nem számolták bele. Min­denesetre Óidon majd minden porta kertjében díszük, virágzik, hogy nemsokára zsákokba kerül­jön a rövid tenyészidejű vékony héjú, piros bőrű Kleopátra és a lassabban fejlődő Kondor is, és persze ne hiányozzon otthon a te­rített asztalról sem. Négy-öt olyan család lehet, aki még nem mondott le az állattar­tásról sem - elsősorban disznóval próbálkoznak, a legnagyobb állo­mány mintegy 60 sertést számlál -, de azt mondják, nagyon bi­zonytalan, alig megtérülő üzlet a kiszámíthatatlanul ugráló felvá­sárlási árak miatt. Mibe kerül pályázni? Az önkormányzat a közel­múltban 1,3 millió forintért elkészítette a község faluren­dezési tervét, de gondok van­nak a pályázat körül. A jókora összegért elkészített terv- pályázatot a Baranya Megyei Tér­ségfejlesztési Tanácshoz nyújtotta be az önkormányzat támogatási kérelemmel, azonban félő, hogy azt elutasítják, hiszen több környe­ző településnek már odaítélték a pénzt. Óidon - amely a leghátrá­nyosabb helyzetű zsáktelepülések egyike - három műemléki véde­lemre szoruló ház van, és a pályá­zat készítői kidolgozták az egysé­ges falukép megőrzését szolgáló építészeü előírásokat, beépítési for­mákat is. A tervezetnek kell irány­elveket adnia az új telkek kialakítá­sára, mindamellett számos a falut érintő fejlesztési terv, tehát jövőbe­ni lépések alapjául szolgál. Azon­ban a tanács jelezte, a községnek térségfejlesztési hozzájárulás cí­mén régi tartozása, befizetési köte­lezettsége van. Egyébként a számí­tások szerint ez mindössze 40-50 ezer forint, a támogatásra egyelőre ezért nem mondtak igent. ______■ A k özség vezetői A település polgármestere Jantal János. Alpolgármester: Ifkovics Józsefné. A képviselő-testület tagjai: id. Csőri János, iff. Hor­váth János, Oberländer Mária, Balogh Péter. A Cigány Kisebbsé­gi Önkormányzat elnöke Balogh Miklós, képviselői: Jovánovics István és Kosztics József. Címük 7825 Old, Kossuth utca 28. Tel.: 72/379-422. Az Egyházasharasztival közös körjegyzőség jegyzője dr. Kincsei Károly. A település háziorvosa dr. Ficzek Éva. Az egészségügyi és gyermekvédelmi szolgálat bőví­tésére most kötöttek szerződést a Bálint Botond Bt.-vei. ■ KÖZCÉLÚ MUNKÁSOK az óvodakertben Mit hoz számukra a jövő? „Szeretem csinálni, mert emberek között vagyok” - mondja Ifkovics Józsefné - azaz Marika. Általában olaszrizlinget tölt a poharakba -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom