Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-09 / 125. szám

6. OLDAL K I SHARSÁNY B E MUTATKOZIK 2002. MÁJUS 9., CSÜTÖRTÖK Gazdagodó Kisharsány Aligha kérdőjelezhető meg, hogy Kisharsány, alig egy lépésre a Villányi-hegység déli lejtőitől, Baranya természeti adottsága­iban egyik leggazdagabb területe. Itt gyűjtenek talán legtöbb fényt széles öbleikbe a hullámzó, lankává simuló hegyolda­lak, de a hírneves szőlő- és borkultúra mellett a település mé­retét messze meghaladóan erősödnek a vállalkozások is.- A település iránt megnövekedett érdeklődést jelzi, hogy tavaly ad­tuk el az utolsó három önkor­mányzati tulajdonban lévő tel­künket, amelyekhez 2001 óta már a földgázt is csatla­koztatni lehet - mondja Cső- szí Sándor polgármester. - Igaz, most ismét tudunk majd két telket kínálni - van egy felparcellázandó terüle­tünk erre a célra. Tavaly egy 1400 négyzetméteres közmű­vesített telekhez 200 ezer fo­rintért juthatott hozzá az igénylő. Ugyancsak a mosta­ni évek fejleménye, hogy a pincegazdák közreműködé­sének is köszönhetően ma már a villany, a gáz, a kábel- televízió és a telefon eljutott a présházaikig is. Most 12,5 millióra forintra pályázunk, hogy az odavezető utakat is meg tud­juk csinálni.- Kisharsány szorgalmas, dol­gos népe miatt is vonzóvá vált a letelepülők számára, noha a rend­szerváltás utáni éveket ez a falu is megsínylette, nagyon sokan vesz­tették el a munkájukat. Ez a folya­mat megfordult, közel van a kő­Csőszi Sándor polgármester bánya, a Beremendi Cement- és Mészmű, de ma már több helyi vállalkozás is kínál munkát. A jö­vedelempótló támogatásban ré­szesülők köre is egyre szűkül. Kis lélekszámú település vagyunk, így az önkormányzat a normatív támogatásnak megfelelően, erejé­hez mérten, illetve pályázatok se­gítségével tudott csak egy-egy be­ruházást megvalósítani. Ivóvi­zünk régóta van, de annál több ki­adást jelentett a komoly károkat okozó csapadékvíz elvezetése, amit a szerény, 3 milliós saját erő mellett csak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 27 millió forintos, és a megyei területfej­lesztési alap 8 milli­ós támogatásával tudtunk megoldani. Tavaly fektettük le a gázvezeték gerincét is, és az igényre jel­lemző, hogy a lakó­házaknak több mint a felébe már akkor bekötötték a gázt 100 ezer forintos költséggel - az ösz- szeget részletekben is lehetett törleszte­ni. A küszöbön álló beruházásunk a re­formátus templom felújítása lesz.- Öt közhasznú munkásunk van, és talán az sem lebecsülendő, hogy az egyedülálló, támogatásra szoruló idősek fele áron, 108 forin­tért kapnak ebédet, A 200 adagos Palkonya Kisjakabfalva I <\ \ • Máriagyúd Villánykövesdo vmj os Nagytótfalu Villánpy*^-CY •KISHARSÁNY Siklós. Nagyharsány Magyarbólyq / f Siklósnagyfalu Kistapolca konyhánk az alsó tagozatos iskola és az óvoda közös épületében van, ahonnan megrendelésre cégeknek is szállítunk ebédet. Az oktatási intézmény épületét 1992-ben újí­tottuk föl és visszaállítottuk az al­só tagozatot, de ide sajnos már csak 7 helyi kisdiákunk jár. Jó len­ne, ha az elfogyó gyerekek miatt nem kellene ezt a nagyon fontos intézményünket bezárni. Több szülő inkább siklósi iskolát vá­laszt, pedig a gyerekek száma az óvodánkban is nő. Pillanatnyilag 38 óvodásunk van, számuk őszre eléri a 40-et. Kapcsolataink közül a református egyházé említhető, amely a szlovákiai Ölveddel ápol barátságot.___________________■ * KISHARSÁNY LAKOSSÁGÁNAK VÁLTOZÁSA A megálmodható közeljövő Készülőben a település rendezési terve. Egy rövid séta is meg­győzhet bennünket arról, hogy Kisharsányban számos véde­lemre szoruló érték van. A borút egyik ékessége A falusi turizmus nem vert még gyökeret, de az ideláto­gatót így is présházak, baráti koccintások csábítják. A vendéglátás baráti, rokoni szá­lain túl egyre több szálláshelyet kínálnak „messziről jött” embe­reknek, kül- és belföldi turisták­nak is. A szálláshelyeket főként a szoknyaként aláereszkedő hegyoldalakon találni. Nitt An­tal nagy présházának panziójá­ba két család is bekopogtathat, de magában a présházban is le­ülhet bort kóstolni egy 30-40 fős társaság. Itt a panzióban a szau­na és a szolárium is a szolgálta­tások közé tartozik. Ami a csön­des borozgatást illeti, a Kövér pince az előbbinél tágasabb, és vendégváró a Molnár pince is. Ami a messze földön híres borokat* illeti, Kisharsány klasz- szikusan a fehér szőlők, minde­nekelőtt az olaszrizling termő­helye, ahol két évtizede sikerrel honosodott meg és adott jó bort a Chardonnay is. Azóta előtérbe kerültek a piros szőlők, főként a Kékfrankos, a Zweigelt, hogy vörösborok is fényes karriert fussanak be a Siklós-Villányi Bo­rút e nagyszerű állomásán. Elsőként a község 1840-42-ben épült református templomát kell kiemelnünk. A műemlék jellegű épület homlokfalán hosszú repe­dés húzódik, a tetőzet pereméről indul lefelé, egyre szélesedve, mintha egy égből lecikázó villám rajzolata lenne. Legalább ötven­milliót kell a templom felújítására fordítani, hogy az épületet meg­mentsék, és ismét tarthassanak benne istentiszteletet. Eddig 15 millió forintot sikerült előteremte­ni - 7 milliót a szaktárcához be­nyújtott pályázati támogatással nyertek, és 8 milliót kapott a falu külön kormánykeretből. Ez az összeg a tovább már aligha odáz­ható beruházás májusi megindí­tását lehetővé teszi. Azok a régi, gyönyörű homlok­zatú, gyakran polgárias magánhá­zak már megújultak, amelyek­nek tehetős vállalkozó a gazdá­juk. Ilyen a pékség vagy a borter­melő rt. tulajdonosának háza a Petőfi Sándor utcában, míg a Kos­suth Lajos utcában, a szebb jövő­re érdemes református templom­hoz közel, egy klasszicista orna- mentikájú, hosszú parasztházat tataroznak - tulajdonosa egy lo­varda létrehozását tervező vállal­kozó. Természetesen számosán vannak kispénzű, esetleg idősebb emberek is, akik bármilyen cso­dás építészeti értéket birtokolnak is, a felújítást, és néha a külső ta­tarozást sem tudják megoldani önerőből. A falu rendezési tervét a pécsi Kokas és Társa Építész Iroda ké­szíti, s mint a polgármester el­mondta, a hagyományos építé­szeti értékek megőrzésén nem lesz vita - itt a rekonstrukció első­sorban pénzkérdés lehet majd -, azonban azokkal a présházakkal baj lehet, amelyeket nem odavaló ajtókkal láttak el, nem szakszerű­en és nem a hagyományt tisztelve újítottak fel, alakítottak át. A felújításra váró házak egyike A FALU TÖRTÉNELME A község neve, ugyanúgy mint a szomszédos Nagy- harsányé, a hársas erdőre utal, és 1249-ben lehet először olvasni írott forrásokban is. Első birtokosai a Kán nemzetséghez tartoztak, majd a Garay és a Pe­tényi család, valamint Caprara Aenaes tábornok tu­lajdona az értékes terület. A XVII. század végén a Batthyányiaké. A környékbeli falvak török hódoltság alatt szétszóródó népét is Kisharsány fogadta be. A zömmel magyarlakta község nevé­hez fűződik a határában 1687 augusztusában lezajló csata, amely Ba­ranya felszabadulását hozta a török uralom alól. A korábban a mainál népesebb település az ország egyik legnagyobb hagyományú borter­melő vidéke, amely mellől a szükséges kisipar sem hiányzott. A hajdan gazdag község a rendszerváltással járó zökkenők után ma ismét jelen­tős fejlődésnek indult. Erősödő vállalkozások Bor a bor őshazájába Falukép a templommal A helyi munkalehetőségek miatt sem kell szégyenkezni­ük, sőt az alig több mint öt­száz lelkes községet nézve je­lentős a választék. A kivételes szőlőkultúrát repre­zentáló vállalkozások közt min­denekelőtt a Debreceni Pál nevé­vel fémjelzett Vylyan Rt.-ét kell említenünk. A120 hektáron gaz­dálkodó cég rigorózus igényes­séggel előállított, minőségi bora­iról nevezetes, amely nemcsak a helyi bortermelők rendkívül szi­gorú kritikáját állta ki, de esély- lyel kopogtat a világpiacon is. Az rt. pincéiből kikerülő palackok 10 ezer forint fölötti áron kelnek' el, és talán az egyedüli borter­melő cégünk, amely a borok vi­lághírű őshazájában, Bordeaux- ban is vevőket tudott toborozni. A kiválóbbnál kiválóbb borok kí­nálata ezzel korántsem zárul le, legyen elég csak a Borkert Kft.- re, vagy a magángazdák közt Molnár Lajos hegybíró borásza­tára utalni. Mint a hegybíró el­mondta, az 1995-ben újjáalakult hegyközségük 150 termelőt és 31 felvásárlót tömörít, és a be­szerzésben, értékesítésben egy­aránt segítséget tudnak adni, in­formációt tudnak nyújtani egy­másnak. Az alapszakmáját tekintve ács-állványozó Hajdú Attila hét év munkájával teremtette meg a mai, 40 embert foglalkoztató vállalkozását. Cégükre most egyedi feladat, a református templom 50 milliós költséggel történő felújítása vár. A május­ban kezdődő munka különössé­gét az adja, hogy azt a templo­mot kell „tetőtől talpig” rendbe­hozniuk, amit még a dédnagy- apa, Hajdú Soma épített a XIX. században. Piacának bővülését jelzi, hogy újabb 10-15 dolgozó felvé­telét tervezi a Szirényi-féle pék­ség, amely nemcsak a környék­be, de Pécsre is szállít kenyeret. A szolgáltatók közt héber János és fia mezőgazdasági gépek sze­relésére specializálódott. Kurió­zumnak számít a több asszonyt foglalkoztató, jól működő helyi mosoda is, ahová Harkány szállo­dáiból és Siklós éttermeiből szál­lítják a mosnivalót. Nem utolsó­sorban említenünk kell a csőele­meket gyártó Eurinox Kft.-t. Kép­zőművészettel foglalkozó alapí­tóját külön is bemutatjuk. Acélidomok és féldomborművek Az Eurinox Kft.-ről néhány éve még legfeljebb annyit tudhattak a környéken, hogy ipari szerelvényeket gyárt. Csak mostanság kezd keringeni a hír, hogy alapítójának, Agócs Andrásnak a kéz­ügyességét nemcsak az esztergagépnél végzett munkája dicséri.- Valóban, rozsdamentes acél cső­szerelvényeket gyártunk - csőido­mokat, karimát, csatlakozó eleme­ket - az élelmiszer- és a vegyipar számára - mondja Agócs And- rásné, a cég ügyeit nagy hozzáér­téssel bonyolító feleség. Egy évti­zede települtünk át a horvátorszá­gi Óbecséről, három kis eszterga­géppel kezdtük a munkát; a csalá­di vállalkozás 1999-től nőtt nyolc embert foglalkoztató kisüzem­mé. Ma negyven gépünk van, és gyakorlatilag az ország minden ré­szébe, az ország legnagyobb válla­lataihoz szállítunk árut. Tavaly például közel 80 millió forint volt az árbevételünk. A szorgalom­mal, nagy gon­dossággal végzett szakmunka ön­magában dicséri az Agócs család életrevalóságát, ám ha a közel­múltban nyugdíj­ba vonult család­fő, Agócs András magánbirodal­mába is benyi­tunk, rádöbbe­nünk, hogy a cég­alapító nem csak a hűvös tapintá­sú, majd az acélkések alatt fölfor­rósodó acélcsövekhez ért. A széles verandáról nyíló kis szobában kerámiából készült arc­mások sokasága néz le ránk. Nagy kifejezőerővel megformált, karak­teres, szuggesztív tekintetek. Né­hány posztamensen egy-egy ki­sebb márványszobor, a falakon dekoratív hatású grafikák.- Huszonkét éves korom óta csinálom, mindig foglalkoztatott az emberi arc. Azt csinálom meg agyagból, amit festek: olyan arco­kat, amelyeken ott a hosszú évek, a betegségek nyoma, harag, fu­karság vagy más jellemvonás. Fa­lubeli asszonyok arca. Sirató asz- szonyoké. A család. Spontán exp­resszionista ábrázolási módnak nevezte egy szakértő - és mint ilyen, azt mondják, elég ritka. Ko­rábban Óbecsén, Újvidéken és Zentán is volt kiállításom, legkö­zelebb Ausztriában lesz egy be­mutató. Itt, Baranyában még ke­véssé ismerik ezeket a munkákat. Agócs András kerámiamaszkjai között A község vezetői A falu polgármestere Csőszi Sán­dor (mezőgazdász). Alpolgár­mester Mátyásáé Bíró Éva (a Ba­ranya Megyei Munkaügyi Köz­pont kirendeltségének munka­társa). A képviselő-testület tag­jai: Molnár Lajos (borász), Me­cseki László (BCM-szakmunkás) Farkas Gyufa(nyugdíjas) és Ko­zák István (nyugdíjas). Kisebb­ségi önkormányzat nincs. A te­lepülés a Nagyharsányi Körjegy­zőséghez tartozik, körjegyző dr. Németh Lajos. A község házior­vosa dr. Ságiné Rostás Beáta. Hetente egyszer rendel a falu­ban. A nyugdíjasklub vezetője Molnár Lajosné. Az önkormányzat címe: Kis­harsány, 7821 Petőfi utca 24. te­lefon: 72/351-114. Az oldal a kisharsányi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Részlet a kollekcióból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom