Új Dunántúli Napló, 2002. április (13. évfolyam, 89-117. szám)
2002-04-23 / 110. szám
2002. Április 23., kedd KULTÚRA - R I P O R T 7. OLDAL Nyerjen Nokia 3310-est □ OMINO- « csomagban! Dunántúli Napló BS A tegnapi helyes megfejtések: 1: B, 2: A, 3: C Melyik országban található Alexandria? A Izraelben £*? Iránban C Egyiptomban 2 Mi a neve a Toldiban a cseh vitéznek? /A/ Mikulás ZB/ |;r Mikola C Poborsky 3 Melyik nem Mozart-opera? Á Don Giovanni B Sevillai borbély C Szöktetés a szerájból Ha tudja a helyes válaszokat, ma 11 és 14 vagy 16 és 19 óra között hívja a (7í?] 505-064-es számot, adja meg regisztrációs számát és diktálja be a helyes válaszhoz tartozó betűket. Ha még nem regisztrált, akkor is telefonálhat, neve, elme és telefonszáma megadása után regisztrációs számot kap és játszhat! A napi megfejtés akkor telitalálatos, ha mindhárom kérdésre tudta a választ. Egy forduló 1G játéknapig tart: hétfőtől a következő hét csütörtökéig. Minden második pénteken sorsolunk, minden második szombaton közöljük a nyertes nevét. A sorsoláson az is részt vesz, akinek a tíz napból csak egyszer volt telitalálata és az is. akinek tízszer. Akinek több telitalálata van, annak a neve annyiszor kerül a képzeletbeli kalapba, ahány tökéletes megfejtése volt A LISZT FERENC ZENEISKOLA 50 ÉVES. A pécsi Művészetek Házában nyílt kiállítással és a volt növendékek koncertjével ünnepelte a jelenleg is majd’ ezer fiatalt képző iskola a kerek évfordulót a múlt hét végén. A mostani növendékek jubileumi ünnepi hangverse- nye május 3-án lesz a Liszt Teremben. ___________ fotó: tóth l. Is ten, Lenin és Mari Fesztivált nyert a Leőwey Gimnázium színjátszó csoportja Mit jelenthet a mai fiatalok számára egy szocialista brigád élete? Istennel és Leninnel viaskodó főhőssel ezt a problémakört igyekszik megvilágítani Schwajda György: Mari című darabja, melynek bemutatójával egyetemi színjátszó köröket megelőzve nyerte meg a pécsi Leőwey Gimnázium Labirintus Színháza április közepén a Délibáb Fesztivált. A középiskolások a groteszk balladának időnként komikus figuráit kicsit a maguk képére formálták, vidám hangulatot varázsoltak a színpadra Zalay Szabolcs vezetésével, hogy a végig élvezetes előadás végén aztán megfagyjon a mosoly az arcokon. A Labirintus csoport tudatosan igyekszik szembenézni az útvesztőszerű életél- ményekkel, és a színjátszó közösség tíz éve keresi folyamatosan változó felállásban a kivezető ösvényeket.- Nem csak színházzal, de könyvek, filmek értelmezésével is foglalkozunk - összegzi a társulat tevékenységét Zalay Szabolcs. Persze a legfontosabb kapocs a színház, évente egy előadást terveznek, és abban mind jobban elmélyednek..A „Marával például megnyerték az Országos Diákszínjátszó Egyesület területi selejtezőjét is, így ismét a Labirintus képyiseli Baranyát az országos döntőn, április 28-án Csurgón. Hogy aztán május 2-án egy házzal arrébb, Keszthelyen a Helikon Fesztiválon, a középiskolások művészeti találkozóján lépjenek fel. Ez a csapat nem marad ki semmiből, ami színvonalasan foglalkozik a színjátszással, ugyancsak e hónap elején egyedüli baranyai meghívottként Siófokon szerepeltek az Improvizációs Színjátszó Találkozón. Gyerekkezdeményezésre alakultunk meg a rendszerváltás idején - emlékezik a kezdetre a magyartanár. Eddig többnyire a diákok maguk írták a darabokat, most viszont egy kicsit jobban ragaszkodtunk az eredeti szövegkönyvhöz, mert megfogott bennünket a mű üzenete. Ma ugyanis nem igazán lehet fennkölt dolgokról beszélni, lepereg a többségről az ilyen megközelítés, vagy könnyen giccsé válik a valódi érték is. Vezetni kell a nézőt, hogy ismét katarzisforrássá váljon a tragédia, és a Schwajda- színdarab erre tökéletesen alkalmas. A Labirintus tehát most jó ideig a megyehatáron kívül vendégszerepei, de május 29-én, a Leőwey Gimnázium hagyományos Dráma Napján a pécsi Bóbita Bábszínházban az iskola idegen nyelvű (két francia, egy angol, egy olasz és egy német csoport) színjátszóinak darabjai és egy dombóvári vendégprodukció mellett ezt az előadást is bárki megtekintheti. MÉSZÁROS B. E. Könyv Erdélyről, Sütő előszavával Holnap este 18 órakor mutatja be a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány a pécsi Pannon Magyar Házban Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla: Erdély című fotóalbumát, amelyhez az ismert író, Sülő András írt előszót. Az albumot a könyv német nyelvű fordítója, dr. Frank Gábor ismerteti, Soós Andrea pedig verseket ad elő. A honismereti album egész Erdély területéről, 16 megyéjének múltjáról és jelenéről kíván átfogó képet adni, 330 színes fotóval, különleges kivitelben. A Veszprémben élő szerzőpáros férj és feleség gyökereik erdélyiek: Váradi Péter Pál Nagyváradon, Lőwey Lilla pedig Szovátán született. Váradi agrármérnök, Lőwey magyar-történelem szakos tanár, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Veszprém Megyei Tagozatának titkára. A szerzőpárosnak nem ez a mostani a első közös munkája, többek között ők jegyzik a Tél a Havason című verses fotóalbumot is, ennek folytatása az Ősz a Havason, amelynek képanyagából kiállítás is készült. Tv-jegyzet Finis, rajt Riporterek, monitorok fedezékében. Az ml-en Baló a dirigens, a Betlen a nagy összesítő. A W2 Bo- ross Pétert és Horn Gyulát kéri fel kommentátornak. Az RTL Klub a szórakoztatóipar világából toboroz „pártfrakciókat”. Előtte még a híradó: de a New York-áUambeü földrengésnél, a felhőkarcolóval karambolozó repülőgépnél fontosabbak most a hazai választások. Igaz, Aigner Szilárd még nem az egyik vagy másik párt győzelmét jósolja, hanem csak jégesőt. Mégis vissza a királyira, hátha a közszol- gálatiság mércéjét ezúttal magasra teszi. De a monitorok mögött most mintha gondos hivatalnokok ülnének, akiknek a szorongása átragad a technikára is: hol a táblázatok, hol a riporterek csődöhiek be a hajszolt részadatok altató özönében. Hol az egyik, hol a másik sajtótájékoztató kezdetét késik le, eldugul a mikrofon, s nem pusztán a Fidesz- MDF-et ünneplők harsánysága miatt. Szegény politológusok díszpinttyé avatva mit tehetnének hozzá a felszínen dúló számháborúhoz? A mélyben zajló folyamatokat nincs idő és körülmény kivesézni. 21 óra körül eldőlni látszik a meccs, az RTL Klub képernyőjén kék patkó forog. Talán Dévényi Tibor freudi elszólásával - „De miért vagyunk szomorúak? Szabad-e örülnünk?” - együtt is szerencsét hoz. Kerényi Imre már a békesség jegyében gyárt szlogeneket, Boross is ezen töpreng a tv2-n. Majd az új miniszterelnök mosolyog a kamerába: „Hát ezt megnyertük. ” A maga lényegre törő, szűkszavú módján sokadszor hangsúlyozza az ország érdekeit egyesítő partnert jobbot. 22 óra lehet, révületéből riad a fáradt Baló; a Millenáris parkban Pokomit és Dávid Ibolyát várják pódiumra Néhány képviselő még bemutatkozik, dr. Hargitai János már hadarni kénytelen. Ennyi fér Betlen csillogó bőrfotelé és a pártelnököket köszöntő tapsvihar közé. Dávid Ibolya beszéde a polgárt szövetségről mértéktartó, elegáns, a polgárt hagyomány születését köszöntő Pokomié sebzett. Mádl nemzeti egységre szólít. Orbán méltósággal búcsúzik. A képernyőn homokvüwr. Vagy csillageső. Az éjszaka közepén a zúgásukra ébredek. Álmomban a piros-fehér-zöld célszalagnak izzadt futók mellkasa feszült. Kezemben stopper, új rajthoz készülünk, azt mondják, szerencsésebb játék- szabályokkal. * BÓKA RÓBERT Hétvége a képernyőn B A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR ÁPRILIS 19-ÉN PÉNTEKEN hely csatorna műsor nézettség 1. RTL Klub Barátok közt (magyar filmsorozat) 2228395 2. RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 1809796 3. RTL Klub Legyen Ön is milliomos! 1791785 4. RTL Klub Talpig zűrben 2. (amerikai film) 1780575 5. TV2 Dáridó - Lajcsival 1470184 6. TV2 Tények 1150697 7. TV2 Uborka 1142158 8. RTL Klub Híradó 1097 289 9. RTL Klub Mónika (talkshow) 855385 10. TV2 Magyarország választ 802621 A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR ÁPRILIS 20-ÁN, SZOMBATON hely csatorna műsor nézettség 1. RTL Klub Barátok közt (magyar filmsorozat) 1902119 2. RTL Klub RTL Boxklub 1535866 3. RTL Klub Pasik (magyar filmsorozat) 1374317 4. TV2 Mission impossible (amerikai akciófilm) 1232135 5. TV2 Tények 1107111 6. m1 Kató néni kabaréja 1028977 7. m1 ' Hurrikánzóna (amerikai film) 984925 8. ml Híradó este 844311 9. RTL Klub Híradó 842138 10. TV2 Országutak őrangyala (amerikai filmsorozat) 815212 A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR ÁPRILIS 21-ÉN VASÁRNAP hely csatorna műsor nézettség 1. TV2 Irigy Hónaljmirigy-show 1690445 2. TV2 Tények 1435451 3. TV2 Magyarország választ 1434535 4. RTL Klub Választás 2002 1288821 5. RTL Klub Híradó 1247895 6. m1 Választás 2002 1i77459 7. TV2 JAG - Becsületbeli ügyek (amerikai filmsor.) 1167189 8. RTL Klub Sztár a háznál (show-müsor) 1012043 9. TV2 Pacific blue (amerikai filmsorozat) 964975 10. RTL Klub Az elveszett világ (amerikai filmsorozat) 735085 Akik visszatértek a haláltáborokból Elfelejthetők-e valaha azok a borzalmak, amelyeket a zsidókkal szemben követtek el a II. világháború idején? Kik azok, akik ekkor is melléjük álltak, vállalva a halálos veszélyt? A holocaust napján efféle kérdéseket teszünk föl, és hatmillió áldozatra emlékezünk. Akiknek sikerült túlélni a koncentrációs táborokat, azok napjainkban már hetven fölött járnak, és érthetően soha sem beszéltek szívesen az ott történt megaláztatásokról. Márta néni az áldozatokra emlékezve mégis visszaidézi, miként élte meg azt az időszakot.- Siklóson tanítottam 1944-ben, a zsidó gimnáziumban. Éppen a bizonyítványokat írtuk, amikor a németek bejöttek, de az érettségit a gyerekek már nem kaphatták meg, hamarabb elvitték őket. Minket egy hónapra a pécsi gettóba, majd egy uránvárosi lóistállóba szállítottak. Aztán július 4-én hetven embert egy marhavagonba préselve útnak indítottak Lengyelország felé. Emlékszem, forró nyár volt, és sem vizet, sem élelmet nem adtak. Végül elkezdett szakadni az eső, mintha az ég is siratna bennünket. A családok mind összebújva fo- gadkoztak, hogy nem szakadnak el egymástól, de Auschwitzban már Mengele várt bennünket a rámpán, jobbra balra intve osztotta az embereket. Mint később kiderült, az egyik az életet, a másik a halált jelentette, s mi az élet oldalra kerültünk. A holocaust áldozatai A náci vezetők a végső megoldás elnevezéssel 11 millió ember likvidálására készültek a háború első éveiben. Az emberiség legszömyűbb tette végül hatmillió zsidó halálát okozta. Közel másfél millió emberrel úgy végeztek, hogy teherautókba zárták őket, és a kipufogógázt a raktérbe vezették, vagy maguk ásta gödrökbe gépfegyverezték őket. A többiek, így a magyar zsidók is a koncentrációs táborok gázkamráiba kerültek. Magyarországról 800 ezer zsidót deportáltak, közülük 200 ezren élték túl a szörnyűségeket. Baranyából, Pécsről 4 ezren kerültek Auschwitzba, és 10 százalékuk jött vissza a háború után.- Én magyar zsidónak vallom magam - mondja dr. Vidor György. A magyar irodalmon nőttem fel, csupán egyetlen híres héber költőt ismerek, Petőfi-, Arany-verseket viszont órákon át tudnék idézni. Kilenc testvérem volt, s mind ott maradtak Auschwitzban. Ilyen múlttal nehéz elhinni, hogy még ma is előfordulhat antiszemitizmus. Egyébként magam is csak azért maradtam életben, mert különös véletlenek segítettek. Én ugyanis 1944-ben munkaszolgálatos voltam, ahonnan dif- téria gyanújával szállítottak Budapestre a fertőző osztályra. Ott senki nem éreztette velem, hogy zsidó vagyok, a betegség eltüntette a faji különbségeket. Egy szegedi hadnagy rendre megosztotta velem az ételét is, az orvosok pedig a betegség lezajlása után is bent tartottak néhány hétig. Mint 40 évvel később egy dokumentumfilmből megtudtam, ez nem volt véletlen, több embert mentettek meg ily módon a deportálástól. És nem ők voltak az egyedüli kivételek. Az akkori szekszárdi polgármester, Vendel István például megtagadta, hogy a városban gettót hozzanak létre. Leváltották, de más baja nem történt. Negyvennégy végén minden épeszű ember láthatta már, hogy közel a háború vége. Ha mások is megtagadják a gettókat, a kiszállítást, ha úgy tesznek nálunk is, mint Bulgáriában vagy Dániában, ahol például a dán király maga is feltűzte a sárga csillagot, akkor talán nem kellett volna több, mint félmillió magyar zsidónak meghalnia. A gyönki hölgy tizenöt évesen élte meg a borzalmakat.- A Hiszek egy hazámat imádkoztam esténként, mégis számkivetettként kezeltek a magyarok között. A faluban a csendőralezredes szomszédunk könnyezve adta át az elszállításra szóló levelet, és sokan elbújtattak volna bennünket, de apám vállalta a zsidósorsot. Igaz, orvosként előtte megkérdezte tőlem is, hogy bead egy injekciót, és akkor vége mindennek. Én viszont bakfis- lányként az életet választottam. Apám akkor csak annyit mondott, tanuld meg ezt a mondatot: Ich will arbeiten! Mert csak addig élsz, amíg dolgozni tudsz! így ezt hajtogattam mindig a táborban is. Ám arra is emlékszem, hogy itt-ott újságpapírba lerakva kenyeret és más ennivalót is hagytak ismeretlen jóakarók a söprésre váró szemétben. A siklósi Kovács József és nővére a háború végén tanúsított tevékenységéért Yad Vashem - A világ igazai - érdemérmet kapott. Nevük ott található a Jeruzsálemi Emlékpark- bab is.- Nővérem a siklósi várban dolgozott irodistaként, s egy nap ijedten közölte, hogy az ott őrzött gyerekeket elviszik a németek, próbáljuk meg elbújtatni őket. A gyerekek egyébként addig szabadon járkálhattak a városban, így nem jelentett gondot alkalmas pillanatban elhozni őket. Tizenheten voltak, de közülük egytucatnyian azt választották, hogy Jugoszlávia felé menekülnek. Hogy aztán velük mi lett, sohasem tudtuk meg. Öten viszont nálunk bújtak el, s mind túlélték a háborút. Pedig időközben egy német katonát is hozzánk szállásoltak, addig az öt erdélyi zsidó gyerek a disznóólban, majd a padláson élt. Utólag gyakran elhangzik a kérdés, miért nem próbáltak kitömi az elszállításkor az emberek, hiszen csak egy-két őr vigyázott rájuk? Milyen volt az akkori közhangulat a zsidósággal szemben? Dr. Stark András pszichiáter ezekre a felvetésekre kifejti, hogy a zsidóságot akkor már évek óta különböző korlátozások érték, amibe kénytelenek voltak beletörődni. Az elszállításukat megtapsoló emberek úgy gondolkodtak, hogy az így megüresedő orvosi praxisok, ügyvédi irodák, üzletek átvételével valamiféle társadalmi igazságtalanságot sikerül a helyére tenni. Másrészt egyértelműen azt terjesztették, hogy a zsidóságot munkára viszik. Az is tény azonban, hogy a legnehezebb időszakban is felcsillant a jóakarat, a segítő szándék gondolata. A szolidaritásnak nehéz a mindennapi gesztusait felmutatni, mert a szolidaritás a kiszolgáltatottság, a fenyegetettség érzésével a félelmek feloldásával szemben született, és szerencsére napjainkban egyre ritkábban szükséges ezt az érzést felfrissíteni. • A hatmillió legyilkolt embernek akkor esélye sem volt védekezni. Ám ez a tett szégyenteljes memen- tóként örökre bevésődött az emberiség történetébe. MÉSZÁROS B. ENDRE
