Új Dunántúli Napló, 2002. április (13. évfolyam, 89-117. szám)

2002-04-07 / 94. szám

4 RIPORT 2002. ÁPRILIS 7. Tabuk A Vaginamonológok című könyv és színházi előadás, Tabukiállítás, egyre szabadosabb hangvételű művésze­ti alkotások - ezek mind arról árulkodnak, hogy a ma­gyar közélet lerázta magáról a prüdéria béklyóit. De vajon valóban így van-e? Időről időre feltűnnek szerve­zetek, hallatják hangjukat felháborodott emberek, tiltakozva a szerintük túlzó szexuális „határsértések'’ ellen. Vajon melyik Magyarország az igazi? ■ -A zsidó-keresztény kul­túrában a két, ellenkező ne­mű ember egymásra találá­sát, a szerelmet és a szexet mindig is valamiféle másod­rendű jelenségként kezelték, szinte a disznóság szintjé­re süllyesztették - mondja Czeizel Endre professzor. - Ez azonban egy évezredes baklövés. A nemi életre, a nemi szervek meghatározá­sára jóformán még megfelelő magyar kifejezésünk sincs. Az orvosi szakszóként hasz­nálatos „hímvessző”, szerin­tem nem tetszetős fogalom, s a „közösülés” szó is eléggé lélektelen. Jómagam éppen ezért büszke vagyok arra, hogy be tudtam vezetni a közbeszédbe a „szeretkezés” kifejezést. Szerintem amíg ezekre a dolgokra még sza­vunk sincs, nem várhatjuk, hogy az emberek nyíltan tudjanak beszélni róluk. Ta­lán össze kellene hívni egy tanácskozást, amelyen írók, költők, azaz a szavak embe­rei, valamint szakmámbeliek kitalálnák azokat a kifejezé­seket, amelyek egységes rendszert képeznek a disznó szavak és az orvosi meghatá­rozások között. A professzor szerint amíg ez nem történik meg, az em­berek többsége trágárkodás­sal, malac viccekkel tölti be az űrt, s ez az oka annak is, hogy „b... meg” mára már szinte kötőszóvá válhatott.- Az elmúlt ötven év sze­xuális forradalma persze ho­zott valamicske eredményt, a mai pácienseim már sokkal nyíltabban tudnak beszélni a problémáikról. Ám ahhoz, hogy a tabuk eltűnjenek, még többre lenne szükség. Az emberek boldogsága ugyanis nem attól függ, hogy ki lesz a miniszterelnök, ha­nem hogy boldogok-e a ma­gánéletben, stabil-e a kap­csolatuk - s mindez bizony attól függ, hogy a szexuális problémáikról mernek-e, tudnak-e nyíltan beszélni. Staller Hona, művésznevén Cicciolina 1971-ben ment el Magyarországról. Mint mondta, akkor még nem lé­teztek erotikus magazinok.- Ma már azt tapaszta­lom, hogy az emberek sem­mivel sem prűdebbek Ma­gyarországon, mint mond­juk Itáliában - jelentette ki az egykori pornósztár. - Ami­kor úgy határoztam, hogy megmérettetem magam a magyar politikában, nagyon sokat beszélgettem azokkal, akik eljöttek a gyűléseimre, és többségük nyíltan beszélt legbensőbb magánügyeiről is, és szerintem ez így is van rendjén. Emlékszem, engem még gólyamesével „világosí­tottak fel”, de amikor ezt el­meséltem a saját gyerekem­nek, kiröhögött. Dr. Veres Pál szexológus hosszú évtizedekig az egye­düli orvos volt, aki mert és tudott beszélni azokról az in­tim kérdésekről, amelyek az embereket foglalkoztatják. által, homályosan? ■ Amikor Détár Enikőt két éve felkérte a Playboy magazin egy fotózásra, a színésznő örömmel mondott igent és ezt azóta sem bánta ezt meg.- A megjelenés után olyan kollégák is felhívtak, akikkel egyébként nem vagyunk napi kapcsolatban, s elmondták, hogy mennyire tetszett nekik a képsorozat. Persze, akadtak olyanok is, akik csúnyán néztek rám, de bennem mégis az maradt meg, amikor egy elő­adás végén odajött hozzám egy anyuka és elmondta, büszke rám, hogy én ezt vállaltam. A színésznő elmondta: 13 éves Gigi lányuk felvilágosítását már egészen korán, 2-3 éves korában elkezdte. Szerinte minél korábban kerül erre sor, később annál inkább megelőz­hetők a kínos magyarázkodások.- Gigi elviekben abszolút tájékozott. Sőt: pár éve már ő szólt rám, hogy „anya, én még csak tízéves vagyok!" Tudja, mi az a szeretkezés, mit milyen módon csinálnak a felnőttek, beszéltünk neki a védekezési módokról is. Volt, hogy kinevetett, de az is előfordult, hogy úgy ült és figyelt, mint egy kis felnőtt. Más tekintetben azonban nem vagyunk az a bizo­nyos skandináv családmodell, azaz amikor Kari (Rékasi Károly - a szerk.) a fürdőszobá- | ban van, Gigi nem nyit rá - és ez fordítva is igaz.- A pomófilmek megjele­nése semmit nem oldott meg, mivel ezek inkább az elhallgatást segítik, és nem a felvilágosítást. A pornográ­fiának nincs igazi mondani­valója. A prüdéria nem válto­zott és nem is változik, amíg a hatóságok nem döbbennek rá, hogy a szexualitás nem azonos a kéjelgéssel. A szexológus szerint az emberek nem mernek őszin­tén kérdezni, s így nem is jutnak el a válaszokig.- Pedig higy- gye el, az em­berekben ren­geteg kérdés fe­szül, csak a ta­buk és a megfe­lelő fórumok hi­ánya miatt ezek nem tudnak fel­törni. Ha fáj a hasunk, bel­gyógyászhoz fordulunk. Ha fáj a fejünk, neurológust hí­vunk segítségül. De kihez fusson az, akinek szexuális problémái, kérdései vannak? Bőrgyógyászhoz? Ők már csak a szerelem selejtjével, a nemibetegségekkel foglal­koznak. Nőgyógyászhoz? Ők ismerik a női testet, de a szexualitás ennél jóval több. Az orvosi egyetemeken sem oktatják a nemi életet. Verebes István, a Heti he­tes egyik sztárja olykor elég szabadszájú, nevén nevezi a dolgokat. Mégis, a magán­életben kifejezetten prűd.- Ma Magyarországon a szavak terén nincsenek ta­buk, ám érdemi helyzetbe kerülve már sokkal visszafo­gottabbak vagyunk. Vagyis a megnyilvánulások és a tettek között van egy nagy szaka­dék, de azt hiszem, ez nem is baj. Nekem is nagy a szám, de otthon szemérmes ember vagyok. Verebes szerint a pornog­ráfia nem szabadítja fel az embereket, csupán szóra­koztat. Az pedig, hogy mi számít pornónak és mi eroti­kus műalkotásnak, szinte csak a szemlélőn múlik.- Megfelelő fantáziával egy klasszikus aktfestményt is lehet pornográfiának értel­mezni, ez csak az illető vér­bőségén múlik. Jómagam rendezőként általában kerü­löm a szexuális tartalmú je­lenetek színre vitelét. Két ember lökdösi egymást - ez nem nagy kihí­vás, és nem is lehet belőle sok újat kihozni. Réz András szerint a rend­szerváltás óta prűdebbé vált a magyar társadalom.- Furcsa játék ez - mond­ta Réz. - Az utcán hemzseg az erotika, mégis a prüdéria hangoztatása még soha nem volt olyan hangos, mint nap­jainkban. Szervezetek és magánemberek tiltakoznak egy-egy szexuális tartalmú jelenség ellen, s ezek az ak­ciók országos visszhangot kapnak. A közerkölcsöt vé­dők általában kipécéznek egy-egy jelenséget, azt pel­lengérre tűzik, majd vissza­vonulnak rejtekükbe. Az esztéta úgy véli, a ma­gyar ember soha nem lesz olyan, mint a skandináv: a mi mentalitásunk inkább a balkáni és a mediterrán ke­veréke. Tony Fekete Tabu cí­mű kiállítása pedig kul- túrhistóriai missziót teljesít.- Furcsa, hogy a társada­lom emlékezete milyen lyu­kas. Az erotikát ugyanis nem a XX. század találta ki! D. T. Évezredes baklövés, hogy a szerelmet és a szexet a disz­nóság szintjére süllyesztették Kiszerkesztett popsztárok Úgy tűnik, hiába adnak el több tízezer hanghordozót, tartanak telt házas bulikat, a régi pop­sztárokat nem játszák a keres­kedelmi rádiók. Nyugaton nem ez a szokás, ha Angliában meg­jelenik Elton John vagy Sting új albuma, a rádiók versenyeznek egymással, hogy melyikük ad le több dalt a lemezről. A honi ke­reskedelmi rádiók vezetői állít­ják, hallgatóik nem kíváncsiak a régi sztárok nótáira. ■ Hihetetlen, de igaz, a hazai ke­reskedelmi rádiókban legfeljebb csak elvétve hallhatók a magyar popzene klasszikusainak - Zorán, Presser Gábor, Charlie, Koncz Zsu­zsa, Fenyő Miklós vagy Bródy Já­nos - legújabb dalai. Hiába adnak el évente több lemezt, mint az új zenekarok, hiába adnak teltházas koncerteket, a rádiókba nem tud­nak egyik slágerükkel sem beke­rülni. Noha a rádiók vezetői a nyu­gati normákra hivatkoznak, Ang­liában ha Elton John vagy Sting ki­ad egy új lemezt, az ottani keres­kedelmi rádióknak eszükbe sem jut, hogy ne játszanak le ezekről az albumokról jó néhány slágert.- Kár félrebeszélni, hiányzunk az éterből - állította Zorán, aki leg­újabb hanghordozója megjelené­se után lemezbemutató turnéjával járja az országot. - Gyorsan sze­retném leszögezni, hogy igazán nem érdekel, játszanak-e vagy sem, hiszen a koncertjeim telthá­zasak, valamint minden lemezem legalább egyszer bearanyozódott. Zorán' elmesélte, riportra, be­szélgetésekre számos alkalommal meghívják, és két megszóla­lás között ilyenkor hallható­ak a dalai. Úgy véli, a keres­kedelmi adók egy önkéntes beszűkítést hajtottak végre saját hallgatói célcsoportjuk összeállításánál. Egyedül a Sláger Rádió tér el a többiek­től, amely a régi számait le­adja.- Bármilyen furcsán hang­zik, lassan az az érzésem, hogy mi, akik már voltunk hasonló helyzetben a hatva­nas években, most megint alternatív kategóriába kerültünk, amely nem illik a ke­reskedelmi rá­diók profiljá­ba. - ecsetelte a zenész-éne­kes. A koncerte­ken rengeteg fiatal énekli vele együtt a dalait, akik a rádiók által megnevezett célcso­portba tartoznak. Zorán sze­rint két dolog lehetséges: vagy ezek a fiatalok nem hallgatják a kereskedelmi adókat, vagy pedig mindig kimaradnak a rádiók által végzett felmérésekből. Búza Sándor, a Danubius Rá­dió zenei igazgatója szerint való­ban szükség lenne egy olyan rá­dióra, amely többek között Zorán dalait is játszaná, de azt minden­kinek tudomásul kell venni, hogy a médiumok saját műsorrendsze­rükbe nem engednek beleszólást.- Egy kereskedelmi rádiónak az az elsődleges célja, hogy rentá­bilis legyen, és a hallgatóinak leg­inkább eladható zenét sugároz­za - jelentette ki Búza. - Miután a Danubius piacvezető, valószínű­leg mi jó úton járunk. Számomra egy dolog mérvadó, és az nem más, mint a dal, amely tömeget ültet a rádió elé. Teljesen mind­egy, hogy azt Zorán, Presser vagy éppen a TNT jegyzi. A zenei igazgató elmondta, mindig ők döntenek a zenei anyagról, még a hirdetőknek sem engednek ebbe beleszólni. Ha so­kan hallgatják az adót, akkor anél­kül is hozzájuk viszik a pénzüket, hogy bele akarnának szólni abba, milyen zenét adjon a rádió.- Mindig a fiatalabb korosztály mozgatja a társadalmat, így őket kell elsősorban magunkhoz von­zani - közölte Búza. - Mérlegelni kell, hogy az általunk megcélzott korosztálynak, a 18-35 éveseknek mi jelenti a sikert, ők mit szeretné­nek hallani. Jelenleg a V-Tech, a Romantic és a TNT a nyerő, és fáj­dalom ilyet mondanom, de attól még tény, Zorán, Presser és a töb­biek nem kavarnak már akkora hullámokat a fiatalok körében. A Sláger Rádióban is rendsze­resen felmérik az általuk megcél­Lift rádió HSzántó Péter ma már nem csodálkozik azon, hogy a magyar popzene valódi sztárjai epizódszerepet sem kapnak a kereskedelmi rádi­ókban. Mint mondta, akkor döbbent meg igazán, amikor az lett hazánkban a sikk, hogy minél kevesebb szöveg mellett, minél több, igény­telen, rágógumizene menjen az adókon.- Ezt a rádiózást Ameriká­ban lift rádiónak hívják, amely arra alkalmas, hogy a háttérben brummogjon vala­mi - vélekedett a pr-szakértő. - A régi sztárok zenéjére, szö­vegére viszont oda kell figyel­ni, hiszen ezeknek komoly mondanivalójuk van. Ezek he­lyett viszont a kereskedelmi rádiók egyfolytában a holnap délben már megbukott, egy- számos fiatalt erőltetik. zott 30-45 éves korosztályban, hogy kit hallanának szívesen.- Közönségünk nem a leg­újabb zenékre kíváncsi, hanem a régebbiekre - jelentette ki Micskó Attila, a Sláger Rádió zenei igazga­tója. - Az említett magyar sztárok korábbi számait rendszeresen be­szerkesztjük műsorainkba. Hogy mást ne mondjak, az egyik legsi­keresebb magyar sztárunk, Pres­ser Gábor Nagy utazását is sokat játsszuk, illetve a hallgatói szava­zatok által összeállított Top 1000- es listán az első helyről Charlie nézett az ég felé. Ám ugyanígy népszerűek a korábbi LGT-, Edda-, V’Moto-Rock-, Republic- vagy Hungária-számok. Amint azt Micskó Attila elárul­ta, támogatnak újonnan megjele­nő hanghordozókat - lásd Komár László vagy Zorán legújabb leme­ze -, ám arról nem játszanak egyetlenegy dalt sem. Mint mond­ta, a Sláger Rádió hallgatói sok olyan zenét kapnak, amely már kiállta az idő próbáját. A mai új dalok egyike-másika is be fog ke­rülni ebbe a kategóriába, de nagy részük kihull az idő rostáján. A Juventus Rádió célcsoportja, a fővárosi és Pest megyei 20-35 évesek.- A felméréseken kiesnek bizo­nyos előadók és dalok - állította Báthori László, a Juventus Rádió programigazgatója. - Presser Gá­bor ugyan mérföldkő a magyar popzenében és sokan szeretik, de a tények azt mutatják, hogy a rá­diónkban kevesebben szeretnék hallani a számait. A programigazgató kijelentet­te, nem ők minősítik a zenekaro­kat, a hallgatók szava dönt. Nem ugyanaz bekerülni egy rádió mű­sorába vagy eladni számos hang­hordozót. Úgy véli, egyetlen tulaj­donost sem lehet rávenni, hogy a saját bevétele ellenében formálja a magyar zenei közízlést.- Talán egyszer sokkal nyitot- tabbak leszünk a zenei stílusokat illetően, amiért a Juventus meg­próbál mindent megtenni, de egy­előre még nem ezt a világot éljük - tette hozzá Báthori László. B. Molnár László

Next

/
Oldalképek
Tartalom