Új Dunántúli Napló, 2002. április (13. évfolyam, 89-117. szám)

2002-04-27 / 114. szám

6. OLDAL B E MUTATKOZIK 2002. Április 27., szombat III Hl HOSSZUHETENY A FALU TÖRTÉNELME Villa Heten és Hetyn néven 1091-ben ol- , ^ __, vashatunk a Pi pécsváradi |HByj apátsághoz tar­tozó községről először. A fel- -----------_J tárt lll-IV. száza­di római kori vil­la és téglasírok tanúsítják, hogy régóta lakott hely, múltja a kőkori Lengyeli kultúráig nyúlik vissza. A név a hét számnevünk származé­ka, a legenda összekapcsolja Hetény nevű vezérünkkel is. Ösi- ségét erősíti az idetartozó, Szent László királyunk nevét viselő kis­település, Püspükszentlászló is, ahol a pécsi minoriták építettek kápolnát és híres zarándokhelyé vált, míg Kisújbánya egykori üveg­hutája és ipara révén üzen a múlt­ból. Hosszúhetény 1740 -ben emelt katolikus templomának freskóit Gebauer Ernő pécsi fes­tőművész készítette. A m a is eleven, fejlődő, kiépült inf­rastruktúrával rendelkező, pazar fekvésű község a néprajzi hagyo­mányok- főként a magyar és né­met népviselet - gazdag tárháza ma is, számos intézménnyel, civil szervezettel. Idegenforgalma, bo­rászata a rendszerváltás után in­dult ismételten fejlődésnek. A község vezetői Polgármester: Nádor Rudolfné ta­nár, főállású polgármester. Alpol­gármester: Papp János tanár. A képviselő-testület tagjai: Csajkás Géza tanár, dr. Müller Zsuzsanna jogász, újságíró, dr. Herbert Tamás orvos, Strung Nándor gazdálkodó, dr. Horváth Gyöngyike Éva orvos, Stemler Tibor vagyonőr, dr. Gyime- si László háziorvos, dr. Varga Pál Etelka ügyvéd, Gálán. István mér­nök, Molnár Ferenc vállalkozó. Önálló jegyzőség, a község jegyző­je Orbán László. A Cigány Kisebb­ségi Önkormányzat elnöke Bogdánná Száraz Hajnalka, képvi­selők: Orsós Sándor, Gábor László járadékos, Sánta József pék. Az Ál­talános Művelődési Központ és Is­kola igazgatója Radó Zoltánná. Óvodavezető Gajdócsi Lászlóné. Körzeü orvosok: dr. Gyimesi Lász­ló, dr. Horváth Gyöngyike Éva, fog­orvos dr. Németh László. Az egész­ségügyi centrum leendő gyermek- orvosa dr. Örkényi Mária. ____■ Az oldal a hosszúhetényi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Fohász elkerülő útért „Nézze csak meg, fényképezze le, hogy reped a házfal!” Az épület gazdája, Garamvölgyi László joggal indulatos. Alig né­hány perc alatt is szállítójárművek, daruskocsik sokasága dü­börög el mellettünk. Mint Nádor Rudolfné polgármester-asz- szony is megerősíti, a Hármashegy és a Zengő lábánál lévő, gyönyörű fekvésű település lakóinak régi, lassan fohásszá mé­lyülő óhaja a falu nyugati oldalán megépítendő elkerülő út.- Van mit védenünk, Hosszú- heténynek charme-je, olyan sajá­tos atmoszférája van, amely az ér­telmiséget - művészt, tanárt, köz­gazdászt, tudóst egyaránt itt tar­tott vagy idevonzott - mondja a polgármester asszony szeretett fa­lujáról. Ez a területileg hatalmas, Püspöjcszentlászlóval és Kisúj- bányával együtt 45,27 négyzetki­lométeres község formálódott, so­kat változott a közelmúltban is, de a természeti környezet szinte érintetlenül megmaradt. Nem ha­raptunk bele sehol mesterséges eszközökkel a hegyekbe, a Zengő Hetény felé eső területe is megtar­A NÉPESSÉG ALAKULÁSA H 3094 3647 3161 3255 3256 j 2511 1900 * 1949 1970 'Ú990 ' 2001 2002 tóttá ősi formáját. És melyik falu­nak van három hegye? Kövestető, Hármashegy, Zengő?! Itt mindig éltek olyan szellemiségű embe­rek, akik meg tudták őrizni ezeket az értékeket, ugyanakkor - példá­ul - azt is tudjuk, hogy a bánáti bazsarózsa még több védelemre szorulna. A lélekszám lassan ugyan, de növekszik, sokan köl­töztek ki ide az utóbbi években Pécsről is. A vonzerő egyik oka, hogy a falusi élet előnyeit megőrzive, városias feltételeket igyekeztünk teremteni. Legyen szennyvíz-csatorna, legyen tisztí­tott a szennyvíz, hogy ne mérgez­ze a földeket, legyen telefon, gáz­vezeték. Az infrastruktúra fejlesz­tése, a környezeti értékek megőr­zése mellett az idegenforgalom fejlesztése a fő cél: osztrák tiszta­ságú és magyar szellemiségű falu létrehozása.- Alapvető ebben a civil szerve­zeteink szerepe. A hagyományőr­ző táncegyüttes, az asszonyklub, a dalárda; a német klub; kulturá­lis alapítványunk honismereti ki­adványai; újságunk, a Zengő; az intenzív sportéletet reprezentáló NB II.-es férfi kézilabdacsapa­tunk; a Falusi Turizmus Egyesület és még nem is értem végére! A rendezési terv készítésénél civil fórumot hoztunk létre a terv kö­Nádor Rudolfné polgármester asszony zös megvitatására. Az volna az ideális, ha a falu eljutna egy olyan pontra, amely már egy valódi civil önkormányzatiság kialakulását jelenti: ugyanis ott, ahol a civil szféra nagyon erős, az önkor­mányzatnak már csak koordiná­tori szerepet kell betöltenie. 1995 óta vagyok a Községi Önkormány­zatok Szövetsége elnöke, és elnö­ke vagyok a Municipium Magyar- ország nevű, kiemelten közhasz­nú alapítványnak is - más közsé­gek tapasztalata alapján is csak megerősíthetem ezt a gondolatot.- Azt hi­szem, egy te­lepülés veze­tőjének, ami­kor a közös­ség érdeké­ben' kell dön­tést hoznia, félre kell ten­nie vágyát a népszerűség­re, hite sze­rint kell hatá­roznia. A szennyvíz­csatorna-há­lózat kiépíté­sét óriási vi­ták, nagy el­lenállás előz­ték meg. A koncepciónkban a ki­lencvenes évek elején egészség- ügyi centrum és/vagy a csatorna­építés szerepelt. Én ragaszkod­tam a csatorna elsőbbségéhez, noha ez 274 milliós beruházást je­0 PéfojVcTCtff Vasas HOSSZÚHETÉNY Lovászhetény Nagypall-Fazekasboda — IMI/nn Martonfa o Somogy' H„J Kékesd Bogád Pereked Romonya ' Nagykozár 2/r Szilágy r Erzsébet Berkesd Geresdlak ' o Kátoly o Szellő Maráza .0 I lentett, és helyzetünknél fogva nem is társulhattunk más közsé­gekkel. 1994-ben kezdődött el a munka és 1996-ban már a tisztító­mű épült! Még fizetéselvonással is büntettek, de 3200 ember jól járt! A gázvezeték-építést 1997- ben már Pécs-Somoggyal, Pécs- Vasassal és Hirddel közösen való­síthattuk meg, a lakókat házan­ként 51 ezer forintos kiadás ter­helte csak. Azóta az egészségügyi centrum - gyermekorvosi és fogor­vosi rendelő, anya- és csecsemő­gondozó - is elkészült 12 millió­ból. Azért az intézményeink mű­ködtetése egyre nehezebb, 291 milliós összköltségvetésünkből csak a különböző segélyekre - ápolási díj, gyermekvédelmi támo­gatás, szociális segély - évi 30 mil­liót fizetünk ki, és a bevételi olda­lon már jó ideje nem áll rendelke­zésünkre annyi pénz, hogy fejlesz­tésekre is gondolhatnánk. Es az egyik legnagyobb gondunk máig a fájó módon hiányzó elkerülő út. Tervei készen állnak - ez a sok száz milliós beruházás kizárólag állami támogatással valósulhatna meg. __________________ ■ A múlt és jövő műhelyei A község nagyságához mérten a civil szervezetek, alapítvá- létével a község műemlékvédelmi, nyok száma magas, a tevékenységi formák páratlanul színes fejlesztési, természet- és egészség­kínálatával. védelmi koncepciójának támogatá­A polgárosodás egyik titka, hogy a múlt és a jelen kulturális értékei milyen mértékben vannak jelen a tudatunkban, hogyan válik jövő­formáló, közösségteremtő erővé. A civil szféra ezt (is) képviseli Hosszúhetényben, ahol a tucatnyi szerveződés együtt ad egyfajta tel­jességet. Jellemző, hogy a neves Hosszúhetényi Hagyományőrző Táncegyüttes nyomdokain, az együttest vezető Papp János tanár úr révén a tánctanulás az iskolai oktatás része; mélyen gyökerező hagyományról árulkodik az is, hogy a felnőtt dalárda élén ma is az örökifjú szervező, a 76 éves Ka­szás János áll, míg a kilencvenes években alakult német klub Spéth Péter példamutató vezetésével most teremt hagyományt. A föléle­dő társasági élet letéteményese a középgenerációt képviselő asz- szonyklub Schnell Mihályné irá­nyításával. Közösségformáló erő, hogy egy ekkora település NB li­es férfi kézilabda-csapatára, hegyi Polgárosodó utcakép kerékpáros-szakosztályára lehet büszke - a „kézisek” ráadásul a helyi feltételek hiányában Pécsváradon játsszák hazai mécs­eseiket. Öt alapítványuk közül a Villa Hetény Alapítvány a legifjabb, amely a vendégfogadással foglal­kozó Dömösné Egyed Etelka elnök­sára alakult. Ami a vendégfogadást illeti, az éttermekben, szolgáltatá­sokban sem szűkölködő települé­sen már húsz fölött jár a falusi tu­rizmussal foglalkozók száma, és mi sem jellemzőbb, mint hogy a péntekenként kinyitó moziba Komlóról is átjárnak a fiatalok. Ünnepek, kapcsolatok Az idén lesz 30 éves a hagyományőrző együttes A község éves programkíná­lata tükrözi szerteágazó kap­csolataikat és az ünnepekben visszaköszönő hagyomány­tiszteletet is. Nagy várakozással tekint a falu a ma sorra kerülő „Talicska” Olimpi­ára, melyet tavaly a „Hetény” nevet is viselő települések - köztük hatá­ron túliak - találkozójával össze­kapcsolva rendeztek meg. Május 1-jén sátorfalut építenek a helyi civil közösségek számára, és főzőversenyt rendeznek vidám csa­patvetélkedőkkel. Állatvásár is lesz. Balázs László fogatos kezdeménye­zésére meghívják a helyi fogatos gazdákat is. Május 18-án - rossz idő esetén hétfőn - pünkösdi szabadtéri mise és majális lesz Pusztabányán a Hosszúhetényi Német Klub rende­zésében. A művelődési háztól 9 órakor busz is kidül ide. Az ünnep 11 órakor szabadtéri szentmisével kezdődik, 14 órakor fellép a Mözsi Német Nemzetiségi Tánccsoport. A község a Rómától ötven küo- méterre fekvő Morolóval alakított ki testvérkapcsolatot. Az általános iskola hetedikes-nyolcadikos tanu­lói - 35 diák - május 28-án utaznak Morolóba egy hétre önkormányza­ti támogatással a kölcsönös cserelá­togatások keretében. A falunapok egyikének számít a László-naphoz kötődő búcsú Püspökszentlászlón, amely minden második évben az elszármazottak találkozója is. Hosszúhetény szüreti munkákhoz kapcsolódó ünnepe a szeptember utolsó szombatján tar­tott falunap, október utolsó vasár­napja a Hosszúhetényi Búcsú napja. A Hosszúhetényi Hagyományőr­ző Táncegyüttes szeptember 7-én ünnepli megalakulásának 30. évfor­dulóját, ezen napon a Komlói Szín­ház- és Hangversenyteremben ad műsort. A bányászáldozatokra em­lékező Borbála-napon a tavaly fel­avatott emlékműnél gyújtanak gyertyát. A hetényi karácsony is ese­ményekben gazdag, kézművesvá­sárral, kiállításokkal. Évente bemu­tatkoznak termékeikkel a helyi ipa­rosok, cégek, kiállítást rendeznek a vadászok és a méhészek is. Iskola a domboldalon A Fő utca közepetáján zöld terecske ékelődik a házak közé, az apró ligetet Bocz Gyula szobrászművész munkája, egy légies nőalak díszíti. Innen indul, majd följebb a Zrínyi és a Verseny utcát szeli ketté az a fölfelé haladó kis aszfaltozott út, ahon­nan az iskola szürke tömbjét már könnyen megtalálni. Az említett művészt - kevesen tudják - a világ nagy lexikonjai is számon tartják a modern szobrá­szat ma is élő európai nagyjai közt. De Hetényben dolgozik a korábban Püspökszentlászlón „falusi” magángalériát nyitó Deák Zsuzsa grafikusművész, nemré­giben ide költözött, itt él dr. Andrásfalvy Bertalan néprajztu­dós. Orvosok, közgazdászok tele­pedtek le a faluban. Ugyanakkor a legritkábban esetben költöztek el innen az itt tanító pedagógusok - hiszen, mint Radó Zoltánná,az Általános Művelődési Központ, s egyúttal az iskola igazgatója hangsúlyozza, hosszú évek óta stabil a tantestületük, a tanárok meghatározó többsége helyben lakik. A soroltak mellett a község büszke Boda Péterre, az öreg, egy­kori iskola falai közt műhelyt ki­alakító keramikus iparművészére Az iskolai könyvtár: ők már tudják, hogy a könyveket nem csak nézegetni kell vagy fazekasára, Szalai Dórára is. A falunak megtartó ereje van, ahol az önkormányzat a két egyenként 1000 négyzetméteres telkét már 1,5 millióért kínálhat­ja, s egy vállalkozó egy héttelkes új utcában - a Berkivel párhuza­mosan - sorház építésére készül. Az óvodába, amely igazgatási- lag külön intézmény, 126 kisgye­rek jár, tudom meg az igazgató­nőtől, de legalább még 15-öt kel­lene elhelyezni. Ehhez remélhe­tően be tudják építeni a tetőteret már közeljövőben. Az iskolának, ahová már közel 300 gyerek jár, van utánpótlása. Tizenhárom ta­nulócsoportjuk van, emellett egy kisebb speciális tagozat is műkö­dik az intézményben. A helyi igé­nyekhez alkalmazkodva négy éve bevezették a nemzetiségi német oktatását. Aki nem ezt választja, lehetősége adódik a napi testmoz­gásra: néptánc, gyógytestnevelés és testnevelés szerepel az óra­rendben. Az angol nyelvet válasz­tók már 2-3. osztálytól tanulhat­ják ezt a nyelvet az előírtnál ki­sebb óraszámban. Az intézmény­ben a komlói Erkel Ferenc Zeneis­A község NB. II.-es kézilabda-csapata kola közreműködésével zeneisko­lai oktatás is folyik. A tetőfelújításra szoruló intéz­mény erején felül tesz eleget az ÁMK funkciójának, ugyanis a kul- túrház még sürgősebb tatarozásra szorul. így egyelőre a klubok, egyesületek élete is az épületben zajlik. • A hosszúhetényi diákokat szí­vesen fogadják a középiskolák, testnevelésben pedig a mostoha körülményeik ellenére, sportcsar­nok híján is figyelemre méltó eredményeket érnek el. Az idén is ott van mind a négy kézilabdacsa­patuk a megyei döntőben, de or­szágosan is jegyzett eredményeik vannak, tudom meg Papp János testnevelő tanártól, a fiú kézilab- dások edzőjétől. Mint fentebb ol­vashattuk, ő hagyományőrző együttes vezetője is, aki kollégájá­val, Csajkás Gézával a nyolcvanas évek elej én-közepén teremtették meg a minőségi testnevelés és utánpótlásnevelés hagyományát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom