Új Dunántúli Napló, 2002. április (13. évfolyam, 89-117. szám)

2002-04-04 / 91. szám

6. OLDAL HITÉLET 2002. ÁPRILIS 4., CSÜTÖRTÖK ||| Emlékeztető A PÁLOS BARÁTI Kör következő találkozója április 5-én, pénteken lesz a Pálos templomban. A18 órakor kezdődő szentmisét köve­tően Juhász Judit, a Magyar Kato­likus Püspöki Konferencia sajtófő­nöke tart előadást, „Szólhatunk-e a szeretet nyelvén... (Egyházunk és a média)” címmel. Mindenkit sze­retettel várnak a szervezők. ÁPRIUS BÁN, hétfőn Szabó Ta­más tábori püspök felkeresi a pé­csi Zrínyi laktanyát, majd Mayer Mihály megyés püspökkel áttekin­tik a pécsi egyházmegyei kapcso­latokat. KAPOCS Ökumenikus Magazin. A katolikus liturgia vasárnap az evangéliumban azt a részt olvassa fel: Jézus megjelenik a tanítvá­nyoknak. A megbocsátás vasár­napjáról Botfai Levente pálos szer­zetes szól a közszolgálati rádió pé­csi stúdiójából 7-én a reggel 8 órai hírek után a 101,7 MHz-en sugár­zott Kapocs műsorában. HAT AUTÓBUSSZAL indulnak április 10-én hagyományos tavaszi zarándok útjukra a pécsi Pius- templom hívei, valamint a havihe­gyiek, ürögiek, rácvárosiak, keszüiek, kökényiek, kertvárosiak, nagyárpádiak, németiek és szemé­lyiek. Felkeresik a jásdszentkúti, a bodajki Mária-kegyhelyet és Kaszap István sírját Székesfehérvá­ron. Csatlakozik hozzájuk egy he­tedik busz is Szentlőrincről. ACADEMIA APERTA. A Püspö­ki Hittudományi Főiskola taná­rainak nyilvános elaődássoroza- ta keretében április 10-én, szer­dán este 18 órakor Takács Gábor „Az Úr napját szenteld meg”, 19 órakor pedig dr. Pandur József „Michelangelo világképe művei­nek tükrében” címmel tart elő­adást a főiskola 5-ös előadójá­ban (Papnövelde u. 1.). DR. VÁRNAGY-WESNER ANTAL, a Hittudományi Fősikola tanárára a pécsi Szent Ferenc templom plé­bánosára emlékeznek gyászmise keretében halálának első évfordu­lóján, április 11-én, jövő csütörtö­kön este 6 órakor a Ferencesek templomában. A SVÁJCI BLÜH - St. Nikolaus Ranft támogatásával épült a kozármislenyi új templom. Az ő vendégeik lesznek június 2 és 8 között ötvenen azok közül, akik az Egyházi Intézmények Látogatását Szervező Iroda ta­valyi városnéző sétáin részt vet­tek. A programban Berchtesz- gaden, Luzern és alpesi kirán­dulások is szerepelnek. VEZETŐVÁLTÁS. A Nagycsalá­dosok Egyesülete székesegyházi csoportjának új vezetője Varga Éva lett, ő váltja e poszton a civil szer­vezet alapítóját, Farkasné Szé­kely Kamillát. ______________________|A! Emb erformálás - 10. Az ellenőrzés mikéntje Együtt baktatunk az irodaidé. Kiderül, hogy a ta­nári szobák és a kollégiumok megtekintése elma­radt.- Akkor hát megmutatom - vesz újabb lendü­letet az igazgató, és mintha sóhajtana, de annyi­ra leheletnyit, hogy nem vagyok biztos benne, jól hallottam-e. Amikor P. Nemesszeghy rákérdezett, mit lát­tam a létesítményből, nem éreztem ellenőrzés­ízt, pedig az volt. Itt semmi sem lényegtelen, a szellőztetéstől kezdve az iskola látogatójának ala­pos tájékoztatásán keresztül a kislányok szállásá­nak bejárata előtti dobozig, amelyben hajszál hí­ján hasra esünk. Az igazgató mégse azt kérte szá­mon a takarítónőtől: ki hagyta ott, vagy miért ék­telenkedik pont az ajtó előtt a könyv-csomag, ha­nem megállapította.- Bizonyára szüksé­gesek azok a könyvek. Nem kiabált, nem ki­fogásolt, csak észrevéte­lezett. Persze azt is le­het éppen fullánkosan, de abból, ahogy ő csi­nálta, hiányzott minden szurka-piszka. Kérdés: a takarítónő vajon ér­tett-e ennyiből? A kisebbik tanári szo­bában hárman ülnek. Fél négykor. Az igazga­tó az üres helyek tulaj­donosai felől érdeklő­dik. Hol vannak? Itt ugyanis a munkaidő nemcsak papíron nyolc óra. Sőt, mind a nyolc az iskolában töltendő. Lelkiismeretes felkészü­léshez kell is. Nem ám leadjuk az óránkat jól- rosszul, aztán huss! Szinte hallom hajdani kollégáim fölhördülését - a magamét is beleértve -: hogyan lehet ezt bír­ni?! Karbantartással kérem szépen. Évente két al­kalommal három napos lelkigyakorlatra utazik a tanári kar. Alkalom az önvizsgálatra, a hit elmé­lyítésére, a közösség összekovácsolódására, a tes- ti-lelki-szellemi felfrissülésre. Miután nem tágítok, visszasétálunk az irodá­ba. P. Nemesszeghy egy fotelba süllyed megadó- an:- Biztosan szükséges az újságírói munkájához ez a nagy mennyiségű adat, akkor is, ha nem használja fel. Jezsuitáról magyarra fordítva:- Mi a csudának ennyi részletkérdéssel bíbe­lődni, mint a naponta frissített faliújságok, vagy lejegyezni a réztábla szövegét: melyik kanadai egyházközség adományozta a pénzt a fehér bőr ülőgarnitúrára. Első pillanatban bedűlök. Örülök a megértésé­nek, de aztán a takarítónő-esetből okulva leesik a tantusz. Bámulok. Rájövök; hogy a jezsuiták ké­pesek a kifogásaikat is „dicséretként” feltüntetni. Dr. Nemesszeghy Ervin matematika-fizika ta­nár, aki egy időben a londoni egyetemen tanított, sikeres könyvek szerzője, tartományfőnöki meg­bízatásának lejárta után vette át a gimnázium igazgatását. Visszariadok a kérdéstől: nem foglal­kozna-e szívesebben természettudományos ku­tatási feladatokkal, mint egy induló iskola millió apró-cseprő, hétköznapi gondjaival. Minek fesze­getni a nyilvánvalót?! Inkább az épületet dicsé­rem.- Nem mi terveztettük - jegyzi meg, és nem tu­dom, hogy most ezzel a dicséretet hárítja-e, vagy az esetleges kifogásokat. - Seregélyes érsek úr, az építtető, eredetileg a Bencés szerzetesrendet hívta meg, ők azonban ... emberhiány miatt ... nem tudták vállalni. Mi ezért vettük át. Elhallgatja, hogy ők is kevesen vannak. De mennyire kevesen! Tíz-tizenöt év egy szerzetes­tanár kiképzése. És addig?! Reménykeltő, hogy 1990 és 1998 között 73 novicius lépett a Jézus Társaságába Magyarországon. Igaz, elég nagy a lemorzsolódás. A miskolci jezsuita közösség ed­digi öt tagjához három új fiatal csatlakozik a kö­vetkező, az 1998-99-es tanévben.- Végleges Önnek ez az állomáshely?- Addig maradok, amíg az utódom befejezi a tanulmányait. Ha végez, felvált 1999 szeptembe­rében, és én nyugdíjba vonulhatok... Ámbár, mi jezsuiták sohasem megyünk igazán nyugdíjba. Az utódom latin-történelem szakot végzett az EL- TE-n, filozófiát Münchenben tanult, most éppen Írországban folytatja teológiai tanulmányait, az­tán Rómában vesz részt egy nevelőképzésen. Rezes Zsuzsa Osztrák hologramok Pécsett Budapest és több vidéki város után április 8-tól Pécsett a Kis- galériában láthatók az osztrák hologramok, melyeknek lénye­ge, hogy háromdimenziós ké­pek negatívjai lézersugárral át­világítva térhatású képet adnak. A bécsi zsidó múzeumban az ál­landó kiállítás mellett 21 holo­gramképet mutatnak be. Ezek a hologramok Bécs és az osztrák­zsidó kapcsolatok történetét mutatják be. A háromdimenziós alkotások az ausztriai zsidóság életének számos mozzanatát te­kintik át. Bécsben 1993-ban helyreállí­tott Eskeles-palotában nyílt meg a zsidó múzeum. Megnyitásakor Helmut Zilk, a város polgármes­ter úgy fogalmazott, hogy zsidó polgárai nélkül Bécs nem lenne az, ami. A hologramképek is ezt a kapcsolatot mutatják be. A bécsi múzeum látogatói nemcsak törté­nelmi bemutatóval találkozhat­nak, hanem rendszeresen képző- művészeti, egy-egy kulturális személyiségeknek emléket állító kiállításokat is megtekinthetnek. A hologramokat bemutató vándorkiállítás technikai felté­teleit a bécsi múzeum saját tech­nikusa biztosítja. A technikai bra­vúrnak számító egyszer egyméte­res hologramképek látványa a lá­togatókat bizonyára csodálatra készteti, de kétségtelenül a látni­való tartalma, az ausztriai zsidó­ság életének több mozzanata ra­gadja majd meg a figyelmet. Isteni Irgalmasság Két éve húsvét második vasárnapját az Isteni Irgal­masság vasárnapjának nevezzük. Ez idén április 7- re esik. Az Isteni Irgalmasság tiszteletét és terjeszté­sét a lengyel Fausztina nővértől kérte az Úr Jézus magánkinyilatkoztatásban. Ez a tisztelet II. János Pál pápa szerint a Szent­írásban gyökerezik: „Jézus prédikációinak fő témá­jává az irgalmat tette, hogy bemutassa a jelenvaló Istent, aki atya, szeretet és irgalom. Az irgalomról is példabeszédben szól, mivel ez a kifejezési forma jobban felfedi az elmondott dolgok természetét. Elegendő emlékez­nünk a tékozló fiú (Lk. 15. 11-32), az irgalmas szamaritánus (Lk. 10, 25-37) vagy a gonosz szolga (Mt. 18, 21-35) példabeszédére. (...) Gondoljunk csak a jó pásztorra, aki elmegy, hogy megkeresse az elté­vedt bárányt (Mt. 18, 12-14) vagy az asszonyra, aki felforgatja a há­zat, hogy megtalálja elveszett drachmáját. (Lk. 15, 8-10). Segítségül hívjuk Istent, aki teremtményeinek egyikét sem gyűlöl­heti. Nevezetesen azt az Istent, aki hűséges saját atyaságához és^sze- retetéhez. Ezzel a szeretettel akarjuk a kereszten lévő Krisztussal együtt kiáltani: „Atyám, bocsáss meg nekik, mért nem tudják mit cselekszenek. (Lk. 23. 34) Fausztina nővér (Faustyna Kowalska) a lengyelországi Glogowiecben született mélyen vallásos családban 1905. augusztus 25-én. A tíz gyermek közül ő volt a harmadik. Már gyermekkorában sokat imádkozott. Kilencévesen volt elsőáldozó. Tizenöt éves volt, amikor bejelentette, hogy apáca szeretne lenni, de szülei hallani sem akartak róla. Tizennyolc éves volt, mikor megjelent neki Jézus. Tanácsára, unszolására Varsóba ment, ahol több zárdába hiába ko­pogtatott, nem vették föl. Végül az Irgalmasság Anyja Nővéreinek Kongregációjában a főnöknő azt tanácsolta, hogy egy évet dolgoz­zék előbb, aztán jelentkezzen. Háztartási alkalmazottként vállalt munkát, és ismét jelentkezett. Húszévesen tett fogadalmat határta­lan boldogságban. Itt töltötte rövid földi életének további tizenhá­rom évét. Benső életének rendkívüli gazdagságában misztikus látomásai mellett hűségesen követte rendjének szabályait. Egész életében követ­kezetesen törekedett az Istennel való mind bensőségesebb egyesülés­re. Ugyanakkor nagy áldozatokat vállalva igyekezett együttműködni Jézussal, hogy minél több lelket megmentsen. Több, mint másfél ezer oldalas naplójából az tűnik ki, hogy a legnagyobb misztikus szentek egyike volt. A szentség hírében halt meg 33 évesen 193ß. október 5-én. II. János Pál pápa még krakkói érsekként indította el boldoggá ava­tását. A Gondviselés megadta neki azt a nagy kegyelmet, hogy 1993- ban boldoggá, 2000-ben húsvét második vasárnapján szentté avat­hatta. Április 7-én délután 3-kor jönnek össze a pécsi és Pécs környéki Jézus Szíve családok hívei a Szent Ágoston plébániatemplomban, ahol a szentségimádást és elmélkedéseket Bacsmai László fel- sőszentmártoni plébános tartja. Ha valaha szüksége volt a világ­nak Isten irgalmára, akkor napjainkban bizonyára erre van leg­nagyobb szüksége. Báthory László Ismerni, érteni Az ember nem magányos lény. Szüksége van arra, hogy megis­merjen másokat és kapcsolatot alakítson ki velük. Az emberek azonban nem csak egymással érintkeznek. Szükségét érzik annak is, hogy kapcsolatba lépjenek egy fel­sőbbrendű lénnyel, akinek valós létéről meggyőződtek. Mielőtt az ember keresi az Istennel való ta­lálkozást és a vele való kapcsola­tot, Isten elébe megy, megelőzi őt. Isten nyomait ismerjük a te­remtésben. Ezen keresztül érint­kezik velünk. Az elkövetkezen­dőkben egy nép életében fogunk találkozni Isten nyomaival, akit kiválasztott és akinek sajátos mó­don kinyilatkoztatta önmagát. Iz­rael népéről van szó. A mindennapi életünkben sokféle kihívást hallhatunk: lehet az egy telefonhívás, embertársa­ink segítséget kérő tekintete, kér­dése, kérése vagy éppen hívó szava. Bár egy kissé különleges módon, de Isten is hívja az embe­reket. A világ kezdete óta vannak kiválasztottai, akik önfeláldozó segítői Istennek, hogy megvaló­síthassa az emberiség megváltá­sának tervét. Isten, akitől a világmindenség és az emberek származnak, nem feledkezett meg ígéretéről, me­lyet az első idők embereinek tett. Hűtlensége és bűnei ellenére az emberben mindig él a vágy, hogy élvezze Isten baráti szeretetét. Is­ten pedig - mint hűséges és sze­rető Atya - kiválasztott magának egy népet, hogy megvalósítsa az emberiség megváltozásának ter­vét. Voltak emberek, mint pl. Áb­rahám, aki hittel válaszolt az iste­ni hívásra. Hardi Szilvia Épül a templom Április 2-án megkezdődött a Má­ria Istenanya templom építése Dombóváron. Az építés kezdeményezői a né­metországi Mária Istenanya Egye­sület tagjai és elnöke, Franz Wesinger építészmérnök. Ez az egyesület támogatja a világ szá­mos országában az iskolákat, kórházakat és szociális otthono­kat, köztük a dombóvári kórhá­zat és szociális otthont is. Egyetlen kikötésünk az építke­zés elindulásakor az volt: „A templom építéséhez a kórház költségvetéséből egyetlen fillért sem kívánunk elvenni.” Miért a templom? Legyen egy hely, ahol a súlyos beteg és orvosa letérdelhet műtét, vagy egyéb kezelés előtt és kér­heti a Gyógyító Szűzanya segítsé­gét. A kórházba vasárnaponként százával érkeznek beteglátoga­tók. Ők esetleg fennjáró hozzátar­tozóikkal együtt a kórháztemp­lomban juthatnak szentmiséhez. Az otthoni szentmise az utazás miatt úgy is elmarad. Minden hívő ember azonban azt is tudja, milyen kegyelmi ha­tása van Jézus szentségi jelenlé­tének. Érdemes átelmélkedni a következő sorokat: Templom csendes mélyén, ol­tár rejtekén, Hófehéren Jézus titkon ott pi­hen. Körülötte éj van, egyedül vir- raszt, Mint az égi harmat, hull a szent malaszt. Miből épül ez a templom, amelynek nincs költségvetése? Elsősorban a Szűz Anyára van bízva minden, de- várjuk a kórházhoz tartozó plé­bániák lelkipásztorainak és híveinek egyszeri perselyadományát,-várjuk az ökumené jegyében a történelmi egyházak támogatá­sát,- várjuk a kórházhoz tartozó önkormányzatok támogatását,-számítunk állami segítségre,- külföldi támogatásra,- valamint a kórház vonzás- körzetéhez tatozó minden jóaka- ratú ember akár legkisebb támo­gatására is. A Mária Istenanya templom tervezésében részt vettek: Franz Wesinger németországi építész- mérnök, Orbán János dombóvári építészmérnök, Kárpáti Mérnöki Iroda Kft., Kaposvár, Buchberger Mérnöki Iroda Kft., Pécs. Egyúttal köszönöm a tamási építészeti hatóság, Bacsa Gyula osztályvezető határozott segítő­kész közreműködését és ügyinté­zését. SonnerÁdám, az építkezést irányító sásdi plébános Szentségimádás minden nap- Öt évvel ezelőtt a Szentatya ké­réssel fordult a katolikusokhoz, hogy imádsággal készüljenek fel az ezredfordulóra. Akkor jött az az ötletünk, hogy mi önkéntes je­lentkezési alapon megszervez­zük az állandó szentségimádást,- mondja Báthory László apát, a pécsi Szent Ágoston templom plébánosa. - Mégpedig úgy, hogy a jelentkező a hét bizonyos nap­ján, annak bizonyos órájában, és minden héten vállaljon imádási szolgálatot. A szándékot húsvét előtt két héttel hirdette ki a templomban, és két hét alatt reggel 8-tól este 6- ig a fél órák vagy órák úgy feltel­tek, hogy húsvét napján elindít­hatták a szentségimádást. Úgy tervezték - a Szentatya is így jelölte meg -, hogy három évig legyen szentségimádás. De annyira szépen ment, hogy ami­kor megjött az ezredforduló, arra gondoltak, kár lenne abbahagyni ezt a Pécs városában egyedülálló lehetőséget. Hiszen nemcsak azok jönnek imádkozni, akik je­lentkeztek, a híre elterjedt és so­kan kapcsolódtak be a város kato­likusai közül. Várható volt, hogy olyan em­ber is betér, aki nem imádkozni jön, hanem elvinni, amit csak le­het - meg is történt -, ezért rácsot készíttettek és a szentségimádás helyét csak a sekrestye felől lehet megközelíteni. Mivel a sekrestyét télidőben kályhával is lehet fűte­ni, a szentségimádás advent első vasárnapjától húsvétig a sekres­tyében, arra előkészített méltó helyen történik. De amint az idő felmelegszik, a templom főoltá­rán helyezik el az oltáriszentsé- get.- A Szentatya imádsági szán­déka mellé a miénket is becsem­pésztük - mondja az apátplébá­nos. - Kérésemre a hívek sokat imádkoztak papi és szerzetesi hi­vatásokért. Én bizonyos össze­függést látok ezzel, hogy nekünk két kispapunk is van. Csizmadia Zoltánt az idén szenteli a püspök úr és ősszel Rómába küldi to­vábbtanulásra, Barnai József Ágoston pedig a szemináriumban folytatja tanulmányait. A papi hivatásokért továbbra is imádkoznak, bízva abban, hogy újabb papi, esetleg szerzetesi hi­vatások jelentkeznek. A plébánia területén él ugyanis egy imádko­zó szerzetesi közösség, a Karme­lita Nővérek - szépen növekvő számmal. Most húsvét után is lesz egy örökfogadalmas fiatal nővér.- Adja az Isten továbbra is ke­gyelmét - mondja az apát úr hogy minél több fiatal megértse Isten hívó szavát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom