Új Dunántúli Napló, 2002. április (13. évfolyam, 89-117. szám)

2002-04-20 / 107. szám

6. OLDAL M A GYARBÓLY 2002. ÁPRILIS 20., SZOMBAT BEMUTATKOZIK oMáriagyöd Nagytótfalu "p 'Virágos ' CKisharsány Villány Síkiós oNagyharsány ^ Siklósnagyfalu MAGYARBÓLY Egytiázasharaszti Kistapolca Lapáncsa ben minden házhoz eljutott gázve­zeték lecsatlakozó csonkja, az ak­kori 95 ezer forintért a lakosság 60 százaléka tudta bekötni lakásába a gázt. A körjegyzőségi társközsé­gekkel - Illocska, Lapáncsa, Kislip- pó, Magyarbóly - és Iáppóval kö­zösen kombinált gyökérzónás szennyvíztisztító-művet szeret­nénk telepíteni, ugyanis a törvény 15-20 éves távlatban nem teszi számunkra lehetővé közműcsator­na építését. Már nyolcfélét!) meg­valósítási tanulmányt készítet­tünk, a legrövidebb vezetékhossz is 42 kilométer lenne az öt telepü­lésen 830 milliós ráfordítással, 250-300 ezer forintos lakossági hozzájárulással, csakhogy a támo­gatáshoz 1200 ingatlant kellene felmutatnunk az öt településen! Igen ám, de csak 914 van! A mű­ködtetése is kifizethetetlen terhet jelentene, ezért gondolkodtunk gyökérzónás megoldásban, amelynek a telepítése a szállító au­tókkal együtt is csak 250 millióba kerülne 67 500 forintos lakossági hozzájárulással és köbméteren­ként nem az előbbire kiszámolt 500 forintos, hanem 212 forintos költséggel. A közeljövő tervei közé tartozik a „fecskeház” kialakítása is fiatalok számára. Hadüzenet a belvíznek Övárok építésére adott be pályázatot az önkormányzat A mélyen fekvő, a Karasica völgyében lévő településnek régi­régi gondja a tartósan magas talajvíz, a csapadékvíz elvezeté­se. Évről évről belvízgondokkal küszködik. A község vezetői Polgármester: Blázsovics Attila. Alpolgármester: Simon János. A képviselő-testület tagjai: Bogos Boldizsár, Dohoczki Tibor, Kovács Zoltán, Pólyikné Báthori Zita, Sándor Jánosáé, Szabó Sándor. A magyarbólyi körjegyzőség­hez tartozik Illocska, Lapáncsa és Kislippó. Körjegyző: Szabó Jánosáé ár. Háziorvos dr. Vág- völgyi Anna Mária. Állatorvos: dr. Vigh Sándor. Az oldal a magyarbólyi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Aki mostanság megfordul a falu­ban, jól láthatja a friss betonozá­sokat az árkok vonalán, ugyanis 1996 és 2000 között a vízelvezető­hálózatot - árkokat, hidakat - a község egész területén felújítot­ták. De, mint a polgármester hang­súlyozta, ezek az erőfeszítések magát az alapproblémát - a Ma­gyarbóly fekvéséből adódó és a mezőgazdaságot is sújtó gondot - nem oldották meg. 1996-ban, majd 2001 őszén is súlyos károkat oko­zott a belvíz, az önkormányzat Kiss Illés Zoltán vállalkozó segít­ségét külön is megköszönve, a ta­valy őszi vízelöntés után igazság­ügyi kárszakértő bevonásával öv­árokrendszer kiviteli terveit ké­szíttette el a pénzügyi források előteremtése érdekében, s hogy megalapozott pályázatot nyújt­hasson be a szaktárcához. A Föld- művelési és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium mellett a Baranya Me­gyei Területfejlesztési Tanácsnál is pályáznak - ez utóbbi átadására most, április 22-én kerül sor. így a 4,6 milliós saját erő és a közútke­zelő vállalat építési munkái mel­lett összesen 22-23 milliós pályá­zati támogatásra számítanak. A tervekben két árokrendszer kiépítése szerepel 5,3 kilométer hosszúságban a településtől észak- ra-északkeletre. Az árkok átlago­san 5-6 méter szélesek lesznek, percenként 27 köbméter csapadék­víz fogadására és elvezetésére al­kalmasan, hogy a faluhoz tartozó 2171 hektárnyi területet megóvják az itt összegyűlő illetve lefolyó csa­padékvizektől. A Magyarbólyi Községi Önkormányzat kéri az érintett földtulajdonosok segítsé­gét is; azt, hogy a beruházás sike­réhez, minél gyorsabb megvalósí­tásához tulajdonosi szándéknyilat- kozatukkal járuljanak hozzá. ■ Kicsik és nagyok A körzeti általános iskola, amelybe az il- locskai, lapáncsai és a kislippói gyere­kek is járnak, egyebek közt az itt megho­nosított Bozsik-programjára büszke. Nagy hagyományú intézmény az 1830- ban épült óvoda is, „Kisdedóvó” felirattal a homlokzatán. A földszintes iskolaépület csempézett falú aulá­jával, a falakon sorakozó rajzokkal és a cserepes növények zöld zuhatagával már rég feledtette, hogy valamikor laktanya volt. Ma egy olyan nyolcosztályos iskola, amely a 160 gyerekkel, 20-25 diákot számláló osztályaival egy vidéki kisiskola nyugalmát, bensőségességét árasztja.- Nincsenek különleges specializációink - fogad Gerényi Tivadar iskolaigazgató - vi­szont stabil a tantestületünk, és az a célunk, hogy a gyerekeket megtanítsuk tanulni is. Kétségtelen, hogy szigorú iskola hírében ál­lunk, de az is alapvető szempont, hogy a di­ákjaink később, középiskolába kerülve, ne csalódjanak. Az idén a Táncsics Mihály Gim­názium által meghirdetett megyei magyar nyelvi versenyekről hoztunk el mindent ku­pát - a diákok felkészítő tanára Dinnyésné Kosztolányi Piroska volt -, de felfutóban van­nak az eredményeink németből, matematiká­ból is. Külön gondot fordítunk egy-egy diák fölzárkóztatására, és mindenképp büszkék lehetünk arra - és ezt a középiskolák is tudják -, hogy az itt kapott érdemjegyek nem szépí­tenek, hanem valóban a tényleges tudást tük­rözik. Mindehhez még egy adalék: a község­ben 229-en képviselik a 18-26 éves korosz­tályt, és 12 százalékuk nappali tagozatos Virág anyunak egyetemre jár - a cél, hogy ez a növekvő értel­miség réteg a faluban is maradjon. Az iskola udvarán egyébként csata dúl, a helyi focicsapat utánpótlását is adó serdülő- csapat, Simon János utánpótlásedző - egyéb­iránt földrajz-történelem szakos tanár - tanít­ványai kergetik a bőrt. Mint a tanár úrtól meg­tudtuk, az utánpótlás-nevelésnek Magyar- bólyban több mint egy évtizedes hagyománya van. Nem csupán a megyei I. B osztályában szereplő nagyok utánpótlását adják ezek na­gyon ügyes srácok, de a legjobbakra szemet vetnek a magasabb osztályokból is. A sport népszerűségét példázza a közelgő május else­je, amikor kerékpárverseny is szerepel a prog­ramban , és a helyiek éppen a PMFC-vel mér­kőznek majd a Magyar Kupa keretein belül. A háborúban elesettek emléktáblái az óvoda falán vannak elhelyezve - mindenki felkerült származására, vallására való tekintet nélkül. Homlokzatán messziről díszük: „Kisdedóvó”. A patinás épületet 1830-ban emelték, mondja a polgármester, hogy az asszonyok elhozhassák ide kisgyerekeiket, majd mehessenek a mezőre dolgozni. Mint Szokolovics Dezsőné óvodaveze­tő elmondta, az utóbbi években gyakorlatilag annyi óvodás érkezik, ahányan innen beiratkoz­nak az iskolába, sőt az idén 75 kisgyerek van a 80 férőhelyes óvodában - több mint tavaly. A FALU TÖRTÉNELME A község római korba visszanyúló históriája főként az Írott történelmi korok­tól eleven, neve Boyad alakban már 1287-ben olvasható. Ez Anonymus kró­nikája szerint az Ete törzséhez tartozó Bója vezér földjére utal. A középkor­ban a Kórogyi család ferences kolostort alapított. A község XV. századi virág­korát a hódoltság majd a Rákóczi-szabadságharc évei követték. Népessége a XVII. századtól szerb, majd német telepesek révén kezd ismét növekedni. Német evangélikusok, majd a XIX. századtól magyarok érkezésével formáló­dik ki mai soknemzetiségű arca. Az evangélikus templom ékessége Mada­rász Viktor utolsó vacsorát ábrázoló oltárképe. Kulturális sokszínűség, az át­lagnál élénkebb közösségi élet jellemzi. Infrastrukturális hátrányának perifé­riális helyzetéből adódó történelmi és alacsony fekvése miatt természeti okai vannak, melyeket ezekben az években nagy erővel igyekszik leküzdeni. A TELEPÜLÉS szélesen hömpölygő utcákból áll, gyakran hatalmas fák mögé bújó házakkal. A képen látható két ház előtérben az 1896- ban, a millennium évében ültetett, ma már óriásivá nőtt hársfákat lát­ni, amely a faluközpont jellegzetes utcaképéhez tartozik. Ennek a két fehér falú parasztháznak a nemes egyszerűsége, szépsége is sejteti, hogy számos építészeti értékre bukkanhatunk itt, nem szólva arról, hogy a nagy múltú településnek görögkeleti szerb temploma, 1858- ban fölszentelt evangélikus temploma, sokáig épülő református, és 1949-ben Szent Erzsébet tiszteletére emelt katolikus temploma van. FOTÓK: BÓKA RÓBERT Fecskeház a diákotthonból A készülő rendezési terv új lakóterületek kialakításában, azaz Magyarbóly fejlődésé­ben gondolkodik. A fiatalok letelepedését szolgálja a leen­dő „fecskeház” is. Hozzávetőleg 4-6 hektárnyi ön- kormányzati terület fölparcellá­zására van mód a községben, döntően az Ady Endre utca és a református templom mögötti ré­szen. Ezen a helyen húsz-húsz 900-1000 négyzetméteres ház­hely kijelölésére van lehetőség. A letelepedést és házépítést is elő­készítendő, az önkormányzat a volt diákotthon épületéből „fecs­keházat” szeretne kialakítani - tulajdonképpen egy garzonházat - a fiatalok számára, mintegy 40 négyzetméteres lakásokkal. A beköltözők a lakás árának 5 szá­zalékát saját előtakarékossági fo­lyószámlájukra fizetnék be, és csak a lakásrezsi terhelné őket a tervezett ötéves futamidőre, Ez alatt tervezi az önkormányzat az említett terület felparcellázását, közművesítését, majd amikor az öt esztendő lejár, a fiatal bérlők ingyen jutnának közművesített telekhez, és a gyűjtött pénzt a bérlők visszakapnák, hogy ház­építésre fordítsák. Részben a közeli nagy munka­adóknak köszönhetően a mun­kanélküliségi ráta Magyarbóly- ban csak 6-8 százalékos, bár igen magas - 50 százalékos - az inak­tív lakosság száma. Mindeneset­re a letelepedési kedvet a ked­vező támogatási feltételeken túl a közlekedési viszonyok javulása is nagyban segítheti. Egyébként a befektetők számára sem közöm­bös, hogy Magyarbólynak vasút­állomása van, és a tervek szerint az új nemzetközi műút a közel­ben épülne meg és futna le az or­szághatárig. A falu „civilben” A rendszerváltást követő évek a szolgáltatás bővülését, és egészen a közelmúltig új civil szervezetek születését pél­dázzák. Március 15-én új tele- házat avatott a község. Ezekben az években kapott új erőre a Magyarbólyi Önkéntes Tűzoltóegyesület, amely tavaly Horvátországban ért el első helye­zést egy nagyszabású tűzoltóver­senyen. A hetvenes évek elején létrejött, a belvíz elhárításában is élenjáró csapatot Gettó Imre veze­ti, helyettese Kelle Attila, elnöke Penke József. A Magyarbólyi Polgárőr Egyesü­let 2000 januárjában alakult 32 ál­landó taggal, hogy a település köz- biztonságára ügyeljen. A minden éjszaka 4 órás szolgálatot tartó csa­pat ez alatt a rövid idő alatt is orszá­gos eüsmerést vívott ki áldozatos, mindenre figyelő tevékenységével. Parancsnoka Hódi László nyugdíjas vasutas. Ugyancsak civil kezdemé­nyezés, lélekben a fiatalok lendüle­tét kölcsönző új egyesület a nyug­díjasoké, amely a kilencvenes évek közepén szerveződött., és két éve működik aktívan Elek Antalné irá­nyításával. Az időseknek énekka­ruk van, fő szervezői a húsvéti lo­csoló és az őszi szüreti bálnak is. Havasi István, a teleház vezetője Az önkormányzat nemcsak a so­rolt szerveződéseket támogatja, de a megye I. B-ben focizó labdarúgó­csapatot is, amely 1998-ban alakult. Voltak már bajnokaspiránsok is. Végezetül - nem utolsósorban - említenünk kell a község számára olyannyira fontos információs köz­pontot, a 2002. március 15-én fel­avatott teleházat is, amely hétköz­nap 16-tól 22 óráig, szombaton 9- től 22 óráig, vasárnap 9-től 12 óráig van nyitva a lakosság számára. Az öt számítógéppel, internettel fel­szerelt intézmény vezetője Havasi István. Az önkormányzat azt sze­retné, hogy a teleházban díjmentes ügyvédi félfogadás is legyen. Magyarbóly köznapi arcáért • tette vissza Magyarbóly fejlődé- ■ sét. Legalább 6-8 évvel vagyunk ! elmaradva. Az emberek ugyan , megpróbálták az eddigi kiegészí­tő jövedelmüket - állattartás, föld­művelés - fő megélhetési forrássá tenni, de ez illúziónak bizonyult.- Évről évre visszatérő gond a belvíz. Elvezetésére most egy nagyszabású pályázati program­mal készülünk. 1972 óta van veze­tékes ivóvizünk, 1997-98-ban léte­sítettünk új kutat 7 milliós költség­gel, létrehoztuk az önálló Magyar- bólyi Víziközmű Kft.-t, és tavaly a lakosság számára ingyenesen fel­újítottuk a becsatlakozó vízveze­ték-hálózatot. A millennium évé­főbb munkaadók a környéken, de a privatizációval a gazdaság szer­kezetileg is átalakult, és amíg ko­rábban a határok zártsága, a rend- ; szerváltás éveiben a határ közelé­ben is jól érzékelhető háború ve­Blázsovics Attila polgármester Az apró polgármesteri irodában hatalmas táblakép fogad, Ma­darász Viktor „Utolsó vacsora” című festménye, a most felújí­tás alatt lévő evangélikus templom híres oltárképe. Blázsovics Attila polgármester szavai egy változó falu képét tükrözik, amely egyre többet képes megvalósítani terveiből. iésünk nem változik meg gyöke­resen, más változásra se nagyon számíthatunk. A Beremendi Ce­ment- és Mészmű, a MÁV, a Bólyi Rt. és a Villányi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet voltak a leg­- A templom országosan védet műemlék. Tavaly megcsináltuk; vízelvezetését, belső vakolását most a restaurálása következhet - sorolja a polgármester. A belvíz elvezetésétől a fejlesztésekig Ma gyarbólyban nagyon sok elvég zendő feladatunk van, és külör kiemelném a civil szervezetek se gítségét ebben: az évtizedek óh eredményesen működő önkéntes tűzoltó egyesületünket - tagjai z belvíz elleni küzdelemben is na gyón sokat tesznek, parancsno kuk Gettó Imre. Két éve alakult í már országos elismerést kivívc polgárőr egyesületünk, hiszen í rendőrség a személy- és vagyon védelemben nyilvánvalóan nen tud mindenütt ott lenni; vezetőjt Hódi László, és alulról jött kezde ményezés a nyugdíjasegyesület melyet Elek Antalné irányít. Ezel az idős asszonyok mindenütt ot vannak az ünnepeinken, énekel nek, műsort adnak! Nagyon fon tosnak tartom a körzeti iskolán! és az óvoda szerepét, rövid bemu tatását is.- Helyzetünk megértéséhe; tudni .kell, hogy amíg a közieke A serdülőcsapat Simon János tanár úrral

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom