Új Dunántúli Napló, 2002. április (13. évfolyam, 89-117. szám)

2002-04-18 / 105. szám

8. OLDAL K I S T A POLCA BEMUTATK 0 ZIK 2002. Április 18., csütörtök A FALU TÖRTÉNELME A múlt idő nyomokat hagyott maga után az északnyuga­ti határrészben, ahol kelta, római, avar, valamint kora Ár­pád-kori leleteket hoztak felszínre a régészek. A római­ak korát idézi a Borostyán út dűlőnév. Érdekes, hogy a falu mai főutcája egy darabon ezen a kereskedelmi út­vonalon halad. Az 1294-ben datált oklevél Topolcha ne­vet említ, ugyanígy hívják a már akkor is működő hévi­zes vízadó helyet a helység területén. Az ősi szláv alapszó értelme: meleg vizű forrás. A helytörténelem-kutatók tudnak egy Székelynagyfalu nevű te­lepüléselődről. Ábban, hogy ez mikor és hol terült el, bizonytalan minden­ki. Nem véletlen, hogy a szántás után felszínre kerülő kallódó kerámiada­rabokat, mint bizonyítékot - szeretnék összegyűjteni. Többféle kerámia­töredék figyelhető meg a forrásnál, vagy a ravatalozónál is. Mindkét eset­ben a kis és a nagy előtag a hajdanvolt falumegnevezésben két különbö­ző részen húzódott helységre utalnak. Eddig azt sem sikerült tisztázni, hogy a XVIII. század harmincas éveiben létrehozott település pontosan mi­kor is született, német bevándorlói pedig hová költöztek el. Egyesek sze­rint a Kistapolca jelölést először 1904-ben említik. Üdülőfalu akarnak lenni Mutatósán tiszta, hangulatosan virágos a falu, minden talpa­latnyi köztéri részen növények pompáznak. A kis település jo­gosan pályázik azért, hogy elnyerje az üdülőfalu címet. Ha­marosan indul a vendégfogadó-képző kurzus. Legkevesebb öten akarnak vendégszobákat kialakítani. Waller Ferenc, aki egy évtizede tölti be a polgármesteri posztot, nagy hangsúlyt fektet a falukül­lem csinosítására. Azt vallja, hogy csak rendezett és szép utca­környezetben lehet fogadni az ide látogatókat. Az érkezők eseté­ben nem mindegy, hogy milyen látványélmények érik őket az el­ső percekben. Az elmúlt évek során legkeve­sebb 10 millió forintot költöttek a községkép javítására, így egyebek között az utak és a járdák meg­erősítésére. Eredményeként pél­dául több mint 11 ezer négyzet­méternyi útfelületet fed beton, il­letve bitumen borítás. Szilárd burkolatú út vezet most már a ha­lastóhoz is. A községben szinte mindenki virágosít az utcai és a Waller Ferenc polgármester a címerrel ház előtti területen közösségi munkában. Az árokpartok tete­jén és rézsűjén is virágágyások sorakoznak. A források környé­kén létrehozott arborétumpark, a halastó, a gyönyörűen parkosított temetőkert vonzereje csak nő. Az Ormánságból, főként Kásád, Beremend környékéről rendsze­resen látogatnak ide a gyalogos és a kerékpáros turisták. A három napig tartó templomi búcsú ven­dégcsalogató hatása is jelentős, miként a nagyszombati szalma­szórás népi ceremóniája is. Ekkor azokon a portákon, ahol lány la­kik, szaimakötegeket dugdosnak a fák lombgallyai közé, a kis és nagy kapukat pedig tréfából messzire cipelik és rejtik el. Nem véletlen, hogy a komoly látoga­tottságra alapozva a községveze­tőség kemping, fürdőhely és pa­lackozó építését tervezi. Öten vendégszoba berendezését fon­tolgatják. Munkanélkülieket fog­lalkoztató szövőüzem készül, ahol népi stílusban fogant térítőt is szőnek. Siklós-Oüsharsány ^ Nagyharsány Siklósnagyfalu — O * W Egyházasharaszti KISTAPOLCA 6\ / Alsószentmárton oOld Népességalakulás Régen az erős népességmozgás volt a jellemző. A XVIII. századi falualapító németek hirtelen el­mentek. A múlt század első felé­ben Igáiból, Ráksiból, Báta- székről és Felvidékről jöttek új lakók. Például 1930-ban 109 magyar és 1 német anyanyelvű lakta. Az utóbbi évtizedekben Dráva menti horvát falvakból is települtek át, A lakosság száma 1970-ben 175 volt. Nő a lélek- szám: 1990-ben 198-an, míg most 230-an élnek a községben. Ősi famíliák: Ambrus, Cuni, Csömör, Konyhás, László, No- vák, Toldi. ■ A RÉGEBBEN ÉRTÉKTELEN parlagnak számító Malomrétben négy hektáron átlag másfél méter mély­ségű halastavat létesítettek, amelynek egy része télen sem fagy be. Nem véletlen, hogy korán kezdődik a horgászati szezon. A ponty attalai, míg a dévérkeszeg balatoni eredetű. Az egyesületi tagok hetvenen vannak. A rendre Kovács Zsolt halőr vigyáz, akinek kutyája és fegyvere is van. Az ifjúsági tagozat nyolca­dik osztályos tagja, Waller Tibor négy kilós pontyot is fogott. A túlfolyójánál egy olyan híd áll, amelynek az alapjait a rómaiak rakták le. A rajta áthaladó Borostyán út szintén római alapköveiből nem egyet talál­tak a közműépítkezéskor. Másik látványosság a két méter magas mesterséges zuhatag. Tervezik egy új nyolc hektáros tó kialakítását, a szükséges nyersköveket a helyszínre szállították. A víz és környezete rit- ka madarak pihenője. ___________________________________________________________■ Fé nyben a hősök fotói Jelképek ereje Nem kis fejtörést okozott a jelenkori egyik falujelkép, a címer megtervezése. Gazdag ugyanis a szimbolikavilág, nem volt mindegy, melyik ősi motívumot emeljék ki. A hársfalevélről nem mondtak le. A szimbolika megalkotá­sával Kovács Ferenc komlói hieraldikust bízták meg. Az 1740-ből származó községpe­csét három fürdőző nimfát, egy hársfaágat, a fürdőházat, valamint forrásvizet jelöl. A mai falujelkép megalkotásához mintául szolgált. Beszélő címernek számít a pecsét­ábrázolás, mert eseményeket mu­tat be. Láthatók a nimfák, akik vé­dik a vizeket, csalogatják ide a gyógyulni vágyó embereket. Érzé­kelhető a források bő hozama, a hársfaág pedig a török után beván­dorolt németség szívósságát érzé­kelteti. A legnagyobb hangsúlyt a fürdőház kapta. Ismert egy vasbé­lyegző is 1900 környékéről, ame­lyen cz-vel tüntetik fel a község­nevet, de más ábrázolás nem lát­ható az ütőfelületén. Nagy érték­nek számít. Gondoltak a sok teme­tő jelképértékű megjelenítésére is, ugyanis napjainkban is külön sír­kertje van a katolikusoknak, a re­formátusoknak és az azóta elván­dorolt szerb-rácoknak is. A két fe­lekezet tagjai ma is elkülönülve te­metkeznek. A vérvölgyi hódoltsá­gi csata elesett magyar és török ka­tonáit a feltételezés szerint a mos­tani templom cintermében he­lyezték örök nyugalomra. Az imahelynél Árpád-kori csontvá­zakat is leltek. ■ A felújított arborétumkertben, a helybeliek közkedvelt sétálóparkjá­ban, valamint a vizek paradicsomá­ban kapott helyet a világháborús hő­si halottak díszfala. Jelenleg hat kő­be vésett fénykép sorakozik a falfe­lületen, így látható Borbély József, Iványi József, László József, Mesz- lényi Lajos, Tóth Lajos és Varga Ist­ván. Koszorú- és virágtartókat he­lyeztek el a képek alatt. Ezenkívül további három fronton elhunyt fényképét teszik még ki. Az emlék­fal kialakítását Nagy Miklósáé, az egyik hozzátartozó kezdeményezte. Egy elhalásnak indult arboré­tumot felébresztettek Csipke­rózsika-álmából. A zöld léte­sítmény a környék kedvenc kirándulóközpontjává kezd válni. Külföldiek, főként né­metek is járnak ide. A néhai Spitzer uraság arborétum- jellegű kertje újra a régi pompájá­ban várja a kirándulókat több mint három hektáros parkosított terüle­ten. A négy hévizes forrást, ahol csúcsban 27-30 fokos víz bugyog a magasba, teljesen kitisztították. Jó negyedszázada az első forrástisztí­tónak a most 81 esztendős Jugovics József számított, akit akkor kicsit megmosolyogtak természetóvó fá­radozásáért. A kénes és mésztartal­mú víz (elinduláskor 40-50 fok) csaknem 300 méter mélyből emel­kedik felfelé, miközben föld alatti Ugyancsak kékes-fekete, illetve aranyló-rózsa színűek a feliratok be­tűi is. A szöveget a polgármester írta. Ezt olvashatjuk a lézer gravíro- zással megmunkált márvány felüle­teken: „A hazájukat úgy szerették, hogy az életüket adták érte. AII. vi­lágháború halottal ők. Az I. és a II. vi­lágháborúban elhunyt katonák em­lékének adózunk. E forrás vize vigye számukra a hírt, bárhol is nyugsza­nak a világban. Béke poraikra”. A forrás hamarosan díszkivilágí­tást kap. hideg víz mossa át és hűti. A per­cenkénti hozama 1000 liter, ha azonban esős időszak köszönt be, akkor eléri az 1500 litert. Nagy- harsány például meglévő ivóvíz- készletét frissíti a gyógyhatású ta­polcai vízzel. Idővel a községveze­tőség kialakít majd egy olyan sar­kot, ahol a tisztiorvosi előírásoknak megfelelően inni lehet a vízből, de fontolgatják egy palacküzem építé­sét is. Addig is csinosítják a zöld te­rületet. Oxigén-utánpótlással óvják a folyásokat az algáktól. Később egy szökőkút frissíti majd a vizet. Csónakkal is felkereshetjük a szín­paddal gazdagodó szigetet, a sze­relmesek hídját, a folyássebességet mérő vízkereket, a harsány csobo­gót. Betérhetünk a török alapokon nyugvó felújított fürdőházba. Ha­marosan vendégeket fogad a sza- lonnasütő és a piknikező rész. ■ A források arborétuma HÁROM TORONY is magasodik a községben. Egyik a templomé, a másik a mobiltelefon-erősítőé, a harmadik pedig a magassági víztar­tályé. Az 1783-ban emelt katolikus kőegyház copf stílusú főoltára or­szágosan is védett. Az imahely a Szent Kereszt felmagasztalásának tiszteletére készült Batthyány Borbála grófnő anyagi támogatásával. Helyi amatőr kutatók állítják, az ősi templomhelyet először a tatár, majd a török rombolta le. A keresztdicsőítésre emlékezve szeptem­ber 14. táján három napos búcsút szerveznek, amelyre fogatosok ér­keznek Kisharsányból, Mattyról is. Rajtuk kívül versenyeznek a sü- tő-főzők és a horgászok is. Az oltár alól, ahogy a már lerombolt mag­tárból is, alagút vezet a siklósi várba. Az oltár tövében látszanak a me­nekítő járat levezető lépcsői. A kőegyház előtt deszkából emelt templom magasodott 1757-ben. Cintermében egy hódoltsági csata halottjait földelték eL _________________________________■ Mú lt és jelen fái A kötődések Féltik a helytörténelmük bizo­nyítékait az emberek. Néha na­iv magyarázatok is születnek, csak a hagyományok folytonos­ságát bizonyíthassák. Azt is ál­lítják, hogy a Toldi-család is ehelyütt élt. A Toldi-emlék tisztelete a magyar- bólyi reformátusok hagyomány­világából ered. Hogy Tapolcán is gyökeret vert, annak tudható be, hogy nem csekély a reformátu­sok száma a faluban. A magyarbó- lyiak egyik lelkésze kutatásai alap­ján állította, hogy a Toldi-család ősi fészke aí eltűnt Székelynagyfalu te­rületén keresendő. Néhány tapol­cai azt bizonygatja az idősek el­mondásai nyomán, hogy a több mint félezer éves vízimalomhoz valahogy kötődik a Toldi-dinasztia. Az Amny János híres művében szereplő Toldiak egykori jelenlétét igazolja az is, hogy nem egy Toldi nevű család lakott a környékben, például Óidon is. Nagy kár, hogy hagyták elpusztulni a malmot, mi­után 1963-ban bezárt. A tulajdonos Gáspár-família egyik leánytagja több ezer gyufaszálból elkészítette az őrlőhely makettjét. A Gáspárok több berendezési tárgyat őriznek, melyeket felajánlottak a község­nek, a tervezett malommúzeum részére. Örlőkövet építettek be a fürdőházba. Okulva a malom eltű­nésén, amelyről a mostani község­vezetőség nem tehet - védetté nyil­vánították az 1899-ben népi stílus­ban épült Csomor-házat. A Bartha Lajos, néhai baloldali újságíró szü­lőházán elhelyezett kegyeleti em­léktáblát is őrzik. ■ Az oldal a kistapolcai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Csuti János Az árkok peremén is virágok pompáznak, nemcsak a portákon és az ablakokban. Virágtősorok vezetnek a dombon lévő temp­lomhoz, díszvirágok övezik az üveg buszmegállót. A palántákat a közeli cementgyárból kapják, ezenkívül három helyi család is nevel sarjakat és bújtásokat. Nem is oly régen 85 hársat és 200 ezüst juhart ültettek el. A községben köztiszteletnek örvend a hárs, amelynek a levele egyfajta történelmi jelkép, kifeje­zi az egységet, valamint a szívós­ságot. Egy hajdani nemesi címer­ben is felfedezhető. A hárskul- tuszt a török után bejövő német telepesek terjesztették el, akik már akkor a Borostyán út mentén több száz hárscsemetét telepítet­tek. Ezek utódai magasodnak óri­ássá erősödve. Alig egy évtizede másfél száz terebélyesedett, nap­jainkban azonban csak 26 él már. Mind üreges, szinte konganak és bongnak mint egy hordó, ahogy keményen megveregetjük a kér­get. Egyik példány a templomnál ketté nyílott, belebújnak a játszó gyerekek. A súlyos belső pusztu­lás ellenére a növény lombozatá­ban tovább fejlődik. Ez mondha­tó el arról is, amelybe villám súj­tott, és kiégette korhadt belsejét. Most már mindegyik védett. ■ A parkból a Sóhajok hídja, a vízkerék és a sziget A község vezetősége tál (45) gépszerelő, Borsos Szi­lárd (27) asztalos, Greges Mihály (61) nyugdíjas, Magusics István­ná (45) vállalkozó. A körjegyző: Szél Józsefné (52) jegyző. ■ A polgármesteri teendőket: Waller Ferenc (43 éves) forgalmi szolgálattevő látja el. Alpolgár­mester: Ambrus Lajosné (47) nyugdíjas. Képviselők: Bánfi An- •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom