Új Dunántúli Napló, 2002. április (13. évfolyam, 89-117. szám)
2002-04-03 / 90. szám
2002. Április 3., szerda KISDOBSZA B E M U T A T K O Z I K 11. OLDAL Horváth István polgármester az összefogás kopjafájánál kerítések és kapuk. Az utóbbiak idejét jó másfél évszázadra teszik. Legelsőként a református imahelyet hozzák rendbe legkevesebb ötmillió forintért, amennyiben az egyházzal együttműködve pályázat útján pénzt szereznek. Anyagilag nincs épp kedvező helyzetben az önkormányzat, mégis sokat tesz azért, hogy a falu küllemében tovább szépüljön, sőt gazdagodjon. A kultúrházba való nehéz bársony színpadi függönyt az asszonyok varrták közösségi munkában. Az önkormányzat udvari része díszes és hangulatos, nyitott tornácos előtérrel gazdagodott, ezenkívül lebetonozták a község járdáit. A volt bikaistállót most alakítják át, ahol időseknek lesz nappali otthona, de itt jöhetnek ösz- sze a fiatalok, az asszonytorSzulimán Somogytiatvan q \ T\ Somogyviszló Mozsgó j/x Csertő Somogyapfti xJ Zsibót Merenye y Patapokiosi /X) yBecefa Tótszentgyörgy Nagydobsza Í Szigetvár r • w KISDOBSZA A községvezetőség A polgármester: Horváth István egyéni gazdálkodó. Az alpolgármester: Gáli Ferencné egészségügyi dolgozó. Települési képviselők: Fekecs László mezőgazdasági vállalkozó, Egyed Ferenc nyugdíjas, Kálmán László egyetemi hallgató, Kovács Sándor vállalkozó. A hivatalsegéd: Kópis Imréné. A Nagydobszai Körjegyzőséghez tartozik, a körjegyző dr. Horváth Lajos. __________________■ Ne mes versengés Az állomásról jövet észrevenni, hogy a két Dobsza kiépítettségében majdnem összeér. Az öntudatot és a helyszeretetet illetően azonban nagy az ellentét. Mindegyik faluközösség roppant büszke és a versengésben a legjobbnak, sőt legyőzhetetlennek érzi magát. A kisdobszaiak szerint ők tesznek a legtöbbet helységükért. Ha egy nagydobszait kérdezünk, ő is ugyanezt vallja a maguk községszépítő összefogásáról. Közigazgatásilag hol együtt, hol külön tevékenykedik a két község. Jelenleg azonban egy a jegyzőség és a futballcsapat. A kisdobszai út menti falutáblán most a Dobsza felirat látszik. ■ Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült Összeállította: Csuti János Kisdobszán az ötvenes évek óta harmadszor született újjá a felnőtt színjátszókor, ezúttal Harmat Árpádné és Sáfrán Jenőné kezdeményezésére. Jelenleg 15 felnőtt jár próbákra, amelyek tagtoborzási céllal mindig nyitottak. Idővel mind több gyerek bevonását tervezik, létrejön a gyermektagozat. Bíznak a nőkből és férfiakból álló csoport további megerősödésében és abban, hogy hosszú ideig együtt maradnak. Épp ezért az önkormányzat újjáalakította a színpadot, javított a helyiség akusztikáján, és jól be- rendezhetővé tette a nézőteret. A patronáló asszonyok egy mélyzöld óriási függönyt készítettek. A színköriek március 15-én Illyés Gyula Tűvétevők című népi játékával debütáltak. Azóta már tájolnak, készülnek első vidéki turnéjukra, a molványi szereplésre. Nincs kizárva, hogy még idén a kárpátaljai Tiszapéterfalván is bemutatkoznak. A községvezetőség abban bízik, hogy a feloszlott néptánccsoport is újjáalakul. A régi közösséget Csórja Józsefné, valamint Vacsora Biri alapították. A Vacsoracsalád Kórógyról menekült ide, és végleg otthonra lelt Kisdobszán. A MÚLT EMLÉKEI. Kisdobsza alig ezer méterre terül el a szomszédos Nagydobszától. Az első okleveles említése 1277-ből való. Az ezt követő oklevéladat 1298-ban datálódott. A településnévben a cseh Dubza szó rejtőzik. Ugyanis ide cseh telepesek érkeznek Könyves Kálmán útmutatásával. A Dubza szláv eredetű, de magyar vezetéknévként is előfordul. Később dob-ra módosul az alakja. A néphit szerint a törökök Kisdobszán kisdobbal, míg Nagydobszán nagydobbal tudatták érkezésüket. A nagy és a kis előtag a földrajzi jelölésekben jelzi, hogy a kora középkorban egy Dobsza állt. S kifejezi, hogy a tatárjárás után két helyen alapít falut a lakosság, de az elkülönülés inkább a hódoltság idején erősödik fel, amikor a reformátusok a mai Kisdobszára húzódnak. A katolikusok többsége viszont Nagydobszán lakik szívesebben. Kisdobsza királynéi felügyelet áll, míg a birtokos a Székesfehérvári Káptalan. Őskori településmaradványokról még nem tudni, de a rómaiak az egyik határrészben megtelepültek. A lakosság lélekszáma 1930- ban 370. A külterülettel együtt 1970-ben 353 magyar és 12 német lakja. A két Dobsza a történelem során hol egyesül, hol szétválik, 1992-től újból önállóak. Kisdobsza nem rendelkezik címerrel. TALPASHÁZAK VÉGNAPJAI. Félő, hogy az enyészeté lesz a két gyönyörű néprajzi és műemléki értékű talpasház a Gencsi-, valamint a Szakos-portán. A Gencsi-félét még lakják, bár erősen rogyadozik, az eleje és hátulja megsüllyedt. A másik °'.cr.t bármikor összerogyhat. Az épület föld- és vályogfalazatában felbukkantak, ahogy lepergett a vakolat, a hajdani faragott oszlopok. Az önkormányzat a volt Szakos-házban tájházat alakítana ki, de erre most nincs elegen- dő pénzt._________________ ___________i Ma gyar Csapat. A magyar sport 12 sportága együtt. A támogatóknak köszönhetően biztos anyagi háttérrel segíti atlétáink, birkózóink, kajak-kenusaink, kézilabdázóink, kosárlabdázóink, labdarúgóink, öttusázóink, teniszezőink, tornászaink, úszóink, vívóink és vízilabdázóink felkészülését. A Magyar Csapat még erősebbé és sikeresebbé teszi a magyar sportot. Minket, szurkolókat pedig még büszkébbé. Magyar Csapat. Együtt csak nyerhetünk! www.magyarcsapat.hu az Aram forrása Allianz ® Allianz Hungária Biztosító Rt Újra itt a színjátszók Ezen a tájon nagy múltja van a népi színjátszásnak. A közeli Merenyén például ún. pajtaszínházak működtek nemcsak a jeles napokon, hanem havonkénti szerepléssel. A legtöbbször a széptevéstől és a kedves dicsekvéstől vezérelve léptek a szín- Dadra az előadók. A játékot nem restellték a felnőttek sem. na, valamint a testedző baráti kör tagjai. Már most úgy csinosítják a falu területét, mintha bármikor megérkezhetnének az első vendégek. Jó jel, és a község hírnevét öregbíti, hogy két, vadászattal is foglalkozó osztrák család telepedett le véglegesen. Megyéket összekötő új út A pár száz lakosú település községvezetősége kistérségi összefogási szorgalmaz Somogy és Baranya határán, ahol a Dél-Zselic és az Ormánság találkozik. Ezért egy csaknem hatkilométeres bekötőutat terveznek Kálmáncsával a volt római út nyomvonala körül. Ha sikerül, akkor Kálmáncsán át gyorsan, vagyis nagy kerülők kiiktatásával elér- ■ hetik a szuloki neves fürdőhelyet. A szuloki országos hírű lovastúra-út- vonalakat pedig elvezetnék a csaknem 10 baranyai és somogyi helységet, köztük Istvándit, Kálmáncsát, Tótszentgyörgyöt, Molványt, Kistamásit, Pettendet tömörítő kistérség vonzáskörzetébe. Ennek kapcsán Horváth István polgármester roppant optimista, és állítja, hogy sikerül előteremteni a szükséges 300 millió forintot. Dicsérendő példaként a Somogy Megyei Közgyűlést említette, amely sokat tesz, például pályázatokat készít elő. Szennte az uj mu- és lovas ut biztos, hogy idecsalogatja a hazai, sőt a külföldi vendégeket is. Nem tartja elveszett helynek a falujukat, csak a műemléki értékeket fel kell újítani, a kallódó néprajzi szépségeket pedig meg kell menteni. Ilyen az 1850 körül emelt védett református templom, a két rogyadozó talpasház,, a kovácsolt
