Új Dunántúli Napló, 2002. április (13. évfolyam, 89-117. szám)

2002-04-12 / 99. szám

:$J 2002. Április 12., péntek

H I R D E T E S

15. OLDAL

f ***%' % \

1 Politikai hirdetés i

Köszönjük mindenkinek, aki vasárnap úgy döntött, hogy a polgári összefogást és a polgári Magyarország jövőjét támogatja.

Köszönjük a hitet, a reményt és a szeretetet, amiből mindvégig eM meríthettünk.

Vasárnap 2 millió 300 ezren szavaztak a polgári összefogásra

és a polgári jövő programjára. A szabadon választott kormányok közül a polgári koalíció az első, amely négyéves kormányzás után,

2002-ben több ember bizalmát és szavazatát kapta meg, mint 1998-ban, amikor megnyerte a választást.

Hiendő tehát, hogy ezt megbecsüljük.

A***,

ife, jftskt — 9%

' > y Jk

¥ ^

M / ' jg X,

ISI ■**

Üt #

t4 JÉi. fi • » ^ ÄL ’ap

my. - **

Többen vagyunk, mint valaha,

S M * m m m m

megsem

A helyzet komolyra fordult.

A választás nem eldőlt, hanem mindannyiunk számára leegyszerűsödött.

m

Ha újra szocialista kormány alakul, újra fennáll a veszélye annak, hogy mindannyiunktól elveszik azt, amit az elmúlt négy évben közösen elértünk.

Amikor mi igent mondtunk a tandíj eltörlésére, ók nem szavazták meg.

Amikor mi igent mondtunk a Diákhitelre, ők nemet mondtak.

Amikor mi igent mondtunk a gyermekek után járó adókedvezményre, az alanyi jogon járó családi pótlékra és az ahhoz kapcsolódó iskoláztatási támogatásra, valamint alanyi jogúvá tettük a GYES-t, és ismét bevezettük a GYED-et, ők nem szavazták meg.

Amikor mi igent mondtunk az első lakás megvásárlása után fizetendő illeték felére csökkentésére, ők nem szavazták meg.

Amikor mi igent mondtunk az ingyenes fogászati ellátásra, ők nem szavazták meg.

Amikor mi igent mondtunk a tb-járulék csökkentésére, ők nem szavazták meg.

Amikor mi igent mondtunk a nyugdíjak emelésére, ők nem szavazták meg.

Mindegy, most mit mondanak.

Amikor tehették, sohasem szavazták meg.

Családunk, gyermekeink, emberi méltóságunk, szabadságunk, hitünk és a hazánk.

Ez az, ami igazán fontos dolog az életünkben. Nekünk igent kell mondanunk.

Ezért menjünk el szavazni. Úgy, ahogyan ezt már megtettük az első fordulóban.

És mindannyian hozzunk magunkkal még egy embert.

A választások napjáig mindennap többen kell, hogy legyünk, mert a választás napján nem elég, ha sokan leszünk.

2002. április 21-én filfigfin kell lennünk

MS™1 ^