Új Dunántúli Napló, 2002. április (13. évfolyam, 89-117. szám)

2002-04-12 / 99. szám

8. OLDAL C S A L Á D I T Ü K Ö R 2002. ÁPRILIS 12., PÉNTEK I H Hogyan élünk? Miként fogyasztunk? Mára a piackutatás önálló szakmaterületté vált. Ahhoz, hogy a cégek sikerrel értékesíthessék termékeiket, tisztában kell lenniük a fogyasztók legfontosabb elvárásaival, szokásaival, de még az egyes társadalmi rétegek vagy csoportok életstílusával is. Az alábbiakban egy magyar- országi kutató cég egyik elemzéséből „szemezgetünk” két kiemelkedően fontos területről: az alapvető életstílusok, illetve a fogyasztói típusok kategorizálásából. Az életstílusok többváltozós elemzé­sébe a kutatók az alábbi tényezőket vonták be: iskola végzettség, foglal­kozás, vagyoni helyzet, társadalmi- kulturális háttér, szabadidő-eltöltési aktivitás, családi kapcsolatrendszer. A vizsgálat eredményeként megálla­pítottak néhány alapvető életstüus- kplegóriát. Definíciójuk szerint az alapvető életstílus az egyének társa­dalomban elfoglak helyét és szerepé túlnyomórészt meghalároió, azaz az egyén választásaitól függélen, társa­dalmi déerminációt jelentő ismérvek alapján határozható meg. VAGYONOS POLGÁRI Magas kulturális tőke (közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel párosuló szellemi foglalkozás, vál­lalkozói státus, vezető beosztás; sokrétű, aktív szabadidő-eltöltés, az átlagnál magasabb a kulturális értékek, kulturális szolgáltatások iránti igény), magas egzisztenciá­lis tőke (tartós fogyasztási cikkel való ellátottság az átlagnál kedve­zőbb) és intenzív családi kapcso­latok jellemzik ezt a csoportot. JÓMÓDÚ POLGÁRI Az átlagnál magasabb kulturális tőke (szellemi foglalkozás, aktív sza­badidő-eltöltés, az átlagnál maga­sabb igény a kulturális értékek, szol­gáltatások iránt); az átlagnál maga­sabb egzisztenciális tőke (átlagos, az átlagnál kissé jobb tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság, az átlag­nál magasabb jövedelem) és átlagos családi és baráti kapcsolatok jellem­zik a csoportot. TEHETŐS MUNKÁS Átlagos kulturális tőke (átlagos, az átíagnál kissé alacsonyabb iskolai végzettséggel párosuló alacsonyabb presztízsű foglalkozás; az átlagnál sokrétűbb, aktívabb szabadidő-el­töltés; az átlagnál magasabb a kultu­rális értékek, kulturális szolgáltatá­sok iránti igény), az átlagnál maga­sabb egzisztenciális tőke (tartós fo­gyasztási cikkel való ellátottság az átlagnál kedvezőbb; viszonylag ma­gas egy főre jutó jövedelem) és átla­gos családi és baráti kapcsolatok jel­lemzik a csoportot. FIATALOS Növekvő kulturális tőke (sokré­tű, aktív szabadidő-eltöltés; az át­lagnál magasabb a kulturális érté­kek, kulturális szolgáltatások iránti igény; az iskolai végzettség, foglalkozás megszerzése folya­matban van), alacsony egziszten­ciális tőke (tartós fogyasztási cik­kel való ellátottság rosszabb, az egy főre jutó jövedelem alacso­nyabb az átlagnál) és intenzív csa­ládi és baráti kapcsolatok jellem­zik a csoportot. BESZŰKÜLT SZEGÉNY Átlagos kulturális tőke (átlagos, az átlagnál kissé alacsonyabb is­kolai végzettséggel párosuló, ala­csony presztízsű foglalkozás; átla­gos szintű kulturális és szabad­idő-eltöltési aktivitás), alacsony gazdasági tőke (tartós fogyasztási cikkel való ellátottság az átlagnál rosszabb; alacsony egy főre jutó jövedelem) továbbá alacsony fokú családi és baráti kapcsolatok jel­lemzik a csoportot. VISSZAFOGOTT ÖREGES Alacsony kulturális tőke (az át­lagnál alacsonyabb iskolai végzett­séggel párosuló alacsony presztí­zsű foglalkozás; alacsony szintű kulturális és szabadidő-eltöltési aktivitás), az átlagnál kissé alacso­nyabb egzisztenciális tőke (tartós fogyasztási cikkel való ellátottság az átlagnál rosszabb, átlagos egy főre jutó jövedelem) és elszigetelt, alacsony fokú családi és baráti kapcsolatok jellemzik a csoportot MEGKAPASZKODÓ FOGYASZTÓI Átlagos kulturális tőkével rendel­kezik (jellemzően középiskolai vég­zettség), egzisztenciális tőkéje átla­gos, kissé átíag alatti (átlagos, kissé az átlag alatti egy főre jutó jövede­lem). Aktív, mind a szabadidő-eltöl­tésben, mind a mindennapi életben fogyasztásra nyitott életmód (átlag feletti Tevékenység index), háztartá­si és műszaki cikkekkel jól ellátott. * * * A fogyasztói típusok meghatáro­zásakor a fogyasztói magatartást jel­lemző attitűdkérdésekre adott vála­szokból alakították ki a típusokat. A típusok között a legjelentősebb ren­dezőelvek: a minőség iránti igény, az árérzékenység és az új dolgok iránti fogékonyság. TAKARÉKOS MÁRKAVÁLTÓ A termék ára nagy fontossággal bír a vásárlási, fogyasztási döntései­ben, hajlamos egyazon termékkörön belül a legolcsóbbat megvenni. Nem a legjobb minőségű, s nem a márkás termékeket vásárolja. Öltözködéséta divat nem befolyásolja. Kedveli a jól bevált dolgokat, de ha úgy adódik, szívesen kipróbál új termékeket is. SZEGÉNY KONZERVATÍV Fogyasztására, vásárlásaira a termék fogyasztói ára van legna­gyobb befolyással. A fogyasztása a biológiai szükségleti szinthez áll legközelebb. Beosztással él, s ez fejeződik ki fogyasztói maga­tartásában is. A minőség és a már­ka szinte egyáltalán nem szem­pont választásainál. Hajlamos egyazon termékkörön belül a leg­olcsóbb terméket megvásárolni. Szereti a jól bevált dolgokat, új termékekkel, új márkákkal nem próbálkozik. MÉRTÉKADÓ MÁRKAHÜ Fogyasztását a minőségre, márkára, s a biztonságra való tö­rekvés határozza meg, s ezért hajlandó mennyiségi és anyagi áldozatot is hozni. Igényeit anya­gi lehetőségei korlátozzák. Be­osztással él. Szereti a jól bevált, megismert, megszokott terméke­ket, márkákat, hajlamos hosz- szabb ideig kitartani mellettük. Az újra nem fogékony. MÉRTÉKADÓ INNOVATÍV Fogyasztási elveiben szereti a jól bevált dolgokat, a minőséget és a márkázott termékeket, e mellett azonban szívesen kipróbálja az új termékeket, s szeret sokféle ter­méket, márkát megismerni. Fo­gyasztására nem jellemző, hogy a legolcsóbb, de az sem, hogy a leg­drágább terméket választja. Öltöz­ködésében figyeli a divatot, azon­ban ruhatára kialakításában saját ízlését fontosabbnak tartja. IGÉNYES Fogyasztási alapelve a minő­ségre, márkázott termékre való tö­rekvés. Vallja, hogy mindenből a legjobbat választja, a minőségért érdemes áldozatot is hozni. Ka­landvágyból nem keresi a fogyasz­tási piacon az újdonságokat, de nem is zárkózik el az új termékek kipróbálásától. Az átlagnál jobban köveük a divatot. Az asztalterítésről és a fölszolgálásról A boldog békeidők, vagyis a XIX. és XX. század fordulója gyakran szerepel különféle nosztalgiázó leírásokban. Ami e kor étkezési szokásaival kapcsolatos múltidézéseket il­leti, talán a mai kor embere számára is számos hasznosít­ható elem fedezhető fel ben­nük. Hogy így van-e, döntse el a tisztelt Olvasó: „A terítést illetőleg meg kell je­gyezni, hogy egészen szolid, előkelő házaknál az evőeszkö­zök mindenkor ezüstből valók. Minden két vendég közé tesz- szük a poharakat, vizet, bort. A vizes-palaczk nagyobb legyen a borosnál, valamint a poharak is, és mind finoman metszettek le­gyenek. Mindenki elibe teszünk egy só- és borstartót, a czukorpor- tartókat pedig úgy, hogy minden­ki által elérhetők legyenek. A vendégeket nem kell nagyon ösz- szeszorítani, hanem úgy elhe­lyezni, hogy mindenki kényel­mesen elférjen. Az asztal közepére, ha az ki­csi, egy eczet-olaj tartót is állí­Az asztal ragyogó tiszta, és ha lehet, finom asztalneművel lát- tassék el, közepére a tálak he­lyére csinosan czifrázott asztal­kendőt szokás teríteni. Körül ahány személy, annyi terítéket teszünk, alul lapos, fölé mély tá­nyért a levesnek. Jobbról tesz- szük az evőeszközt a késpol- czra, és pedig kést, franczia vil­lát, nagy és kis kanalat, balra jön az asztalkendő a kenyérrel. tunk, de ha hosszabb, legalábbis kettőt vagy többet. Körűié aztán fölrakhatjuk a csemegéket, hideg étkeket, és ha lehet, virágot, mi az asztal díszét igen emeli. A háziasszony igyekezzék a társalgást közérdekűvé és általá­nossá tenni, mindenkit figyelem­re méltatni, senkit különösen ki nem tüntetni, mindenkihez nyá­jas szót intézni.” BEMUTATKOZIK A PÉCSI VÍZMŰ RT. A hónap első fele a társasházaké Több fogyasztóval kerül kapcsolatba a Pécsi Vízmű Rt. a leolvasáskor Amióta a Pécsi Vízmű Rt. végzi a mellékvízmérők leolvasását, több fogyasztóval kerülnek kapcsolatba a társaság szakemberei, ami pozitív változás. A tervek szerint a jövőben a hónap első két hetében a társasházak, míg a hó második felében a családi házak és az ipari fogyasztók vízmérőinek leolvasását végzik el. 2001. január elsejétől a Pécsi Víz­mű Rt. végzi a mellékvízmérők le­olvasását is, ez a lépés a fogyasz­tói elégedettség-vizsgálatok sze­rint találkozott a lakosság szándé­kaival. Elekes Lajosné, a Pécsi Vízmű Rt. vállalkozási osztályve­zetője elmondta, a változás előtt csak a fogyasztók mintegy 40 szá­zalékával kerültek közvetlen kap­csolatba a leolvasások alkalmá­val. Ez év elejétől a lakosság dön­tő részéhez személyesen eljut­nak. így első kézből szerezhetnek információt nemcsak a leolvasá­sokról, hanem a Pécsi Vízmű Rt. tevékenységének megítéléséről is.- Szeretnénk megköszönni a fogyasztóknak, hogy segítették szakembereink munkáját, a há­zakba, lakásosokba való bejutás biztosításával - mondta el az osz­tályvezető. Elekes Lajosné kifejtette: a tár­sasházakban a mellékvízmérők leolvasásának időpontjáról előze­tesen plakátokon tájékoztatják a lakosságot, ezt a módszert a jövő­ben is fenn kívánják tartani, mivel nagyon jó visszajelzéseket kap­tak. Talán ennek is köszönhető, hogy 2001-ben a mellékvízmérők 91,6 százalékát sikerült leolvasni. Változásra is számíthatnak a fogyasztók a jövőben, eddig BEFEJEZŐDTEK a rekonstrukciós munkálatok Pécs-Nagyárpádon. A márciusi kezdés után az elmúlt napokban fejezi be a Pécsi Vízmű Rt. a mintegy négyszáz fogyasztót érintő rekonstrukciós munkálato­kat Pécs-Nagyárpádon. A településen a magas talajvíz miatt különösen gyakoriak voltak a meghibáso­dások, gyakran előfordult, hogy korrodálódás miatt a szerelvények kilyukadtak. A munkálatok során az úgynevezett megfúrásokat, azaz a fővezetékről az épületek felé történő lecsatlakozásokat cserélte a tár­saság egy környezeti ártalmaknak erősen ellenálló speciális kialakítású szerelvényre. A feltárt elemek mintegy 25 százaléka, több mint száz bizonyult hibásnak, elkorrodálódtak. A fokozott rekonstrukció ré- szeként a Hóvirág utcában (felvételünkön) is folynak a javítási munkálatok. _______ fotó: tóth l ug yanis egy hónapban folyamato­san olvasták le a mellékvízmérő­ket. Emiatt megesett, hogy a számlák nem a megszokott idő­ben érkeztek, így belső módosí­tásra volt szükség. A jövőben a tervek szerint a hónapok első fe­lében a társasházak mellékvízmé­rőit olvassák le a Pécsi Vízmű Rt. szakemberei, a második felében a családi házakat és az ipari fo­gyasztókat keresik fel. így a szám­lák a feldolgozás után, megfelelő időben, kéthavonta érkezhetnek meg a fogyasztókhoz. FORMANYOMTATVÁNYOK a honlapon. A gyors és kényel­mes ügyintézés elősegítése ér­dekében a leggyakrabban elő­forduló ügyek rendezését szol­gáló formanyomtatványokat letölthetővé tette a Pécsi Víz­mű Rt. internetes honlapján, a www.pvrt.hu címen. így azo­kat a fogyasztók már kitöltve hozhatják be az ügyfélszolgá­lati irodába illetve a társaság központi épületébe. Oldalunk a Kevesebb panaszos az ügyfélszolgálaton AZ ÜGYFÉLFORGALOM ALAKULÁSA A PÉCSI VÍZMŰ RT.-NÉL 2001 január február március Mintegy 15-18 százalékkal csők- elmúlt év azonos időszakához kent az idei'év első negyed- képest. A reklamációk száma évében a Pécsi Vízmű Rt. ügyfél- még ennél is jobban csökkent, át- szolgálati irodájának forgalma az lagosan 30 százalékkal. ______■ Do bogós vízmű Március 27-én, Budapesten ve­hette át a Pécsi Vízmű Rt. igazga­tóságának tagja, Csorba Zoltán és minőségbiztosítási osztályveze­tője, Csömör Miklósné azt a har­madik helyezést, amelyet a Ma­gyar Business Leaders Fórum írt ki az „Üzleti élet a környezetért” pályázat keretében. A már tavaly is harmadik helyezést elért pécsi szolgáltatót ezúttal csak a TVK Rt. és az MVM Rt. előzte meg. A pályázaton alapkövetel­mény volt, hogy a társaság ren­delkezzen érvényes ISO 14000-es tanúsítvánnyal, és az alkalmazott technológiájában figyelembe ve­szi a környezevédelem szem­pontjait.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom