Új Dunántúli Napló, 2002. április (13. évfolyam, 89-117. szám)

2002-04-07 / 94. szám

8 UTAZAS 2002. ÁPRILIS 7. HÍREK műemlék lesz a viadukt ■ VESZPRÉM: Ősszel nyilvánítják egyedi védett ipari jíj műemlékké a város jelképének számító Szent István g Völgyhidak A két városrész közötti völgyön átívelő I viadukt az idén 65 éves: építése 1937-ben vette kéz- | detét, majd 1938 augusztusában, István-napkor I avatták fel. A 42 méter magas híd tragikus esemé- | nyék miatt is országosan híressé vált: évente két- | három személy választja öngyilkossága tetthelyéül. | Turistacsalogató óriás Aphrodité §■ NICOSIA: A ciprusi kormány engedélyezi egy óriás Aphrodité-szobor felállítását a szigeten, miután a szerelem istennője itt emelkedett ki a tenger habjai­ból. Világméretű turisztikai attrakcióra gondolnak, a kínai nagy fal, a párizsi Eiffel-torony, a New York-i Szabadság-szobor a minta. Míg a kormány támogat­ja a magánberuházók pénzéből 50 millió dollárért elkészítendő szobor felállítását, addig ciprusi művé­szek egy> csoportja óriási giccsnek nevezte. Április végén nyitnak a kempingek * ■ SIÓFOK: A siófoki Aranypart kemping és Szántód- puszta idegenforgalmi és kulturális központja tárja ki legkorábban a kapuit a fialaton déli partján műkö- I dő nyári turisztikai létesítmények közül. A szántód- | pusztai major április 5-én nyitott, az Aranypart kem­ping és nyaralótelep április 26-án nyit. Mindkét léte­sítmény megújulva fogadja az első látogatókat. Az Aranypart kemping és nyaralótelep kibővített játszó­térrel és több új játékkal várja a gyerekeket. Szántód- pusztán nemcsak a csárda, a mezőgazdaság-történe­ti kiállítás, az akvárium és a lovasudvar látogatható, hanem az idén megújuló, az ember és a természet, az ember és a ló kapcsolatát bemutató tárlat is. 800 éves romot állítottak helyre ■ BALATONCSICSÓ: Több mint nyolcszáz éves temp­lom romjainak részleges helyreállítása fejeződött be I Balatoncsicsón. A Balaton-felvidéken található | Nivegy-völgy jelképeként számon tartott rom az alig g I kétszáz lelkes falu fölött magasodó Szent Balázs- hegy csúcsán található. A középkori, eredetileg ro- 1 mán stílusban épült templom maradványainak meg- T | őrzésére központi pályázaton szerzett segítséggel | 17 millió forintot fordíthattak. A helyreállítás a rom- | templom leszakadt részeinek visszaillesztéséből, | a terület rendezéséből és régészeti ásatásból állt. Kalandturizmus A Szentföldön mindenna­posak a merényletek. A másfél eve tartó bizonyta­lanság elriasztja a turistá­kat, Izrael-szerte üresek a szállodák. Már a tetemes kedvezmény sem tudja odacsalogatni a bibliai tájakra kíváncsiakat. ■ „Lőttek” az idegenforga­lomnak - sopánkodnak Izraelben a turizmusból 'élők. De panaszkodnak a magyar utazási irodák is, amelyeknek jó üzlet volt éveken át a Közel-Keletre utaztatni. Mára jószerivel a prospektusokból is el­tűntek az izraeli progra­mok, pedig évekkel ezelőtt a magyarok egyik legnép­szerűbb úti célja volt a tér­ség. „Amióta elkezdődtek a robbantások, más orszá­gok után kell néznünk” - panaszkodott a Bibliai Utak Utazási Iroda vezető­je, a cég ma már csak nevé­ben utal az izraeli látogatá­sokra. A másik nagy szent­földi specialista, a Che- mol Travel új prog­ramfüzetében két izraeli program­mal is előruk­kolt, de mind­hiába, hiszen je­lentkező egyikre sincs. Ma már legfeljebb a zarán­dok jellegű utakra van egy-két bátor je­lentkező. 2000 szeptem­bere, a merényletek kez­dete óta alig-alig mennek oda turisták. Tavaly febru­árban viszont az ötvenszá­zalékos kedvezményükre — így egy hét 90 ezer forintba került - azért akadtak je­lentkezők. A békeidőkben egyébként évente kétezren utaztak a Chemollal - tájé­koztatott Vidus Éva kiuta­zási vezető. Szarka Mária utazási szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy már más­fél éve a hajótársaságok is lemondták az izraeli „ki­ruccanást”. Inkább Ciprus és Egyiptom a földközi­tengeri hajókázók úti célja. Az igazán bátrak azonban - legalábbis anyagilag - biztosan jól járnak, ha akár egyénileg is elutaz­nak Izraelbe. A szállodák nagy többségében ugyanis alig van vendég, ezért lasz- szóval fogják a turistákat, és hatalmas árengedmény­nyel (25-75 százalék) csá­bítják őket. Ugyanez a helyzet az éttermekben, kávézókban. A háborús helyzet nem tesz jót az Izra­ellel szomszédos országok turisztikai iparának sem,» ám Egyiptom, Libanon s Most nem a tömeg, hanem a sok fegyveres miatt nehéz eljutni a látványosságokig mostanában főleg Jordánia mindent megtesz azért, hogy odacsábítsa a Közel- Kelet szépségéért rajon­gókat, és elhitesse, ná­luk nem érheti bán- tódás a vendége­ket. A Best Reisen az egyik legna­gyobb egyiptomi utaztató. Zám Ti­bor irodavezető el­mondta, másfél év­vel ezelőtt a környező országokba se szívesen mentek a magyarok, így Iz­rael után is csökkent az' ér­deklődés. Néhány hónap­pal később azonban újra kedvet kaptak az ókori kul­túra szerelmesei, és most már jelentősen megnőtt a forgalmuk a piramisok or­szágába. Jelenleg például egy nyolcnapos kiruccanás a Vörös-tengerre 110 ezer forintból kijön, de május közepétől a charterek indí­tásával ennél jóval olcsób­ban is eljuthatunk Egyip­tomba, mindössze 75 ezer forintért. Egy időben nép­szerű volt „átruccanni” in­nen Izraelbe, de most már ezt nem vállalja az utazási iroda. Jordánia népszerű­sége napról napra nő hon­fitársaink körében is. Zaid Naffa, a Jordán Tours veze­tője büszkén mondta, az Utazás kiállítás óta több mint ezer helyfoglalásuk van, ami azt jelenti, az idén jelentősen- túlszárnyalják a tavalyi számokat. Akkor hatezren utaztak összesen az országába, de ebben az évben ez a szám meghá­romszorozódhat. - Nálunk nagyon jó a közbiztonság, és a két ország közt is kitű­nő a kapcsolat - hallottuk a Jordán Tours vezetőjétől. A Vörös-tengernél lévő Aquaba-öböl a korallzáto­nyaival, valamint a világ nyolcadik csodájának tar­tott ókori város, Petra egész életre szóló élményt jelent.' T. L. Horoszkóp ajándékkal Keresse a hírlapárusoknál! www.kiskegyed.hu Megjelenik április 9-én a Kishegyed, legújabb száma! A szem az utas igazolványa ■ A londoni Heathrow repülőtéren üzembe állítot­ták a világTegpontosabb utasfelismerő rendszerét. Az ember testi vagy viselkedési sajátosságai alapján azonosító rendszer a szem íriszének egyedi mintá­zata alapján ellenőrzi és azonosítja a repülőtérre érkező utasokat. Az új rendszer bevezetésének és meghonosításának célja az utasok eddigieknél pon­tosabb azonosítása és a repülőtéren való gyorsabb áthaladás biztosítása. Hasonlóan ujjunk vagy tenye­rünk lenyomatához, szemünk is hordozza az egye­di jellemzőinket és karaktereinket is. A szemben fu­tó több millió idegszál és apró ér a Földön élő ösz- szes embernek egyedi írisz-, azaz szivárványhár- tya-mintázatot biztosít, még az ikertestvérek mintá­zata, sőt egy ember jobb és bal szemének íriszképe is eltér egymástól. A rendszerbe történő felvétel el­ső lépéseként e'gy hivatalnok ellenőrzi és rögzíti az utas adatait, aki ezt követően egy különleges video­kamerába pillant, amely 30 cm távolságról közel­képet készít az illető szivárványhártyájáról. A rend­szerbe felvett utasoknak érkezéskor ezentúl elegen­dő pusztán a kamerába pillantaniuk, amely össze­veti „szemük fényét” a számítógépben rögzített adatokkal. Az ellenőrzés így „pár pillantással” és másodpercek alatt lebonyolítható. Homokháti gyógyfürdő ■ A csaknem hatezer lakosú Mórahalomban 1960-ban találtak termálvizet, amely 39,5 fokos. A 660 méter mélyből feltörő termálvíz alkáli- hidrogén-karbonátos, jódos jellegű, fürdő- és ivókúrára egyaránt kiváló. Két éve bővítették a fürdőt, s azóta több gyógymedence és gyógyá­szati szolgáltatás hasznosítja a kutak vizét. Tavaly a Széchenyi-terv pályázatán is nyertek 82 millió forintos támogatást, s így 320 millió fo­rintos beruházással fejlesztik majd a gyógyfür­dőt. Jelenlegi évente 70 ezer vendéget fogadnak, s a fejlesztések után a homokháti település 100 ezres forgalomra számít. Magyar kártya utazóknak ■ 6888 forin­tért már kapha­tó a 2002-2003- ra szóló Hungary Card, amely szá­mos kedvez­ményt nyújt a turistáknak. Ozorai várkastély ■ Várhatóan még az idén befeje­ződik a Dunántúl egyik legna­gyobb épen maradt vára, az ozo­rai várkastély felújítása; a munká­latokra 2002-ben 180 millió forin­tot költenek. A mintegy 900 négy­zetméter alapterületű Tolna me­gyei erődítményt 1416-ban kezdte építtetni Ozorai Pipo, Zsigmond király Firenzéből származó had­vezére. Az itáliai mesteremberek és művészek által alkotott négy­zetes alaprajzú, kétemeletes, nye­regtetős, gótikus stílusú várat a főúr özvegye a Héderváry család­ra hagyta, amelytől száz évvel ké­sőbb Török Bálint hódította el. A beruházás a végéhez közeledik. Az elmúlt két évtizedben megerő­sítették a belső vár tetőszerkeze­tét, valamint helyreállították a belső homlokzatokat, a 2002-es tervekben pedig a torony tetőteré­nek felújítása és a fűtés korszerű­sítése szerepel. A munkálatok fő szempontja, hogy az épületek gó­tikus és barokk jegyei ne sérülje­nek, az adott korra jellemző bolt­íveket, loggiákat, oszldpokat a jö­vőben is láthassa a közönség. Ozorán vendégváró egyesület ala­kult, és folyamatban van a vendé­gek fogadására alkalmas házak minősítése; azt remélik, bekap­csolódhatnak majd a kiránduló- és a termálturizmusba. A várban jelenleg egy Illyés Gyula emlék- kiállítás működik, de a létesítmé­nyek lehetővé teszik más tárlatok, konferenciák, esetleg lovagi tor­nák megrendezését is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom