Új Dunántúli Napló, 2002. március (13. évfolyam, 59-88. szám)

2002-03-31 / 88. szám

8 INFORMATIKA 2002. MÁRCIUS 31. hírek Az APEH a legnépszerűbb ■ BUDAPEST: Az APEH népszerűségi csúcsot döntött - derül ki az egyik legismertebb hazai portál, az Ori­gó keresőprogramjának összegzéséből. Az adóbe­vallási határidőt megelőző napokban az „adóbeval­lás”, „adócsalás” „1%” kifejezéseket lényegesen töb­ben írták be a keresőablakba, mint a korábban leg- | népszerűbb „horoszkóp” vagy a sokak által keresett „olimpia” szavakat. A netezőket elsősorban az érde­kelte, milyen következménnyel jár, ha késnek az 1 adóbevallással, vagy egyáltalán nem fizetnek. Feljelentés videotelefonon ■ OSZAKA: Az oszakai rendőrség szeretné kihasználni a kamerá­val ellátott mobilok gyors elter­jedését. A hatóságok a zseb­tolvajlások visszaszorítására üzembe helyeztek egy forró­drótot, amelyen a bűncselekmé­nyek áldozatai és tanúi fotókat és rövid videókat küldhetnek be. A mobiltelefonokon a tette­sekről vagy az általuk használt járművekről továbbított képek segítségével forró nyomon kap­hatják el a tetteseket. Állásvadász CD egyetemistáknak ■ DEBRECEN: Több egyetem szervezésében végzős j hallgatók pályakezdését segítő CD jelent meg az idei § állásbörzékre. Az ingyenes digitális adathordozó se­gíti az első interjúra való felkészülést, a továbbkép- g zési lehetőségek, ösztöndíjak megismerését. A szer- 1 kesztők tervei szerint az állásbörzékre megjelenő t CD évről évre bővülő információkat közöl, meg- I könnyítve a munkavállalást és karriertervezést. Kubában betiltották a számítógépet ■ HAVANNA: Kubában a jövőben kizárólag a kor­mányzat képviselői és minisztériumi engedéllyel rendelkezők vásárolhatnak számítógépet. A magán- | személyek géphasználatát tiltó határozatot egy ku- I bai minisztériumi alkalmazott e-mailezte el a Wired magazinhoz. A dokumentum szerint nemcsak a szá- § mítógépek, illetve az azokhoz tartozó részegységek, | hanem a nyomtatók és fénymásolók vásárlása és „tartása” is engedélyköteles lesz. Mérgez az e-szemét Kínába exportálja az USA veszé­lyes e-szemetét. 2007-re már félmilliárd számítógép lesz üzem­ben. Az aranyra vadászók a szét­szerelés során kadmiummal, krómmal szennyezik a talajt és az ivóvizet. Európában a gyártók feladata lesz az elhasználódott komputerek ártalmatlanná tétele. ■ Becslések szerint a világon éven­te több mint tízmillió tonnányi szá­mítástechnikai eszköz, kompute­rek, nyomtatók, szkennerek kerül­nek a szemétlerakókba. Az Egye­sült Államokban 1997 és 2004 kö­zött 315 millió darab veszélyes hul­ladéknak minősülő számítógépet dobtak (dobnak) ki. Kaliforniában naponta hatezer készülék végzi hulladékként. Az elektronikus hul­ladék mennyisége Európában is hasonló. A Basel Action Network (BAN) ne­vű környezetvédel­mi szervezet jelen­tése szerint (elérhe­tő angol nyelven a www.ban.org honlapon) az e-sze- mét mennyisége a következő évek­ben évi 3-5 százalékkal nő. Ártal­matlanításuk sok helyütt megol­datlan, ráadásul az Egyesült Álla­mok még mindig nem írta alá a Bá­zeli Egyezményt, amely tiltja a ve­szélyes hulladékok más országok­ba történő exportját. Miután a ve­szélyes hulladéknak minősülő e- szemetet olcsóbb „exportálni” mint újrafeldolgozás során ártal­matlanítani, az USA e-hulladéká- nak csaknem 80 százaléka Ázsiá­ban, Kínában, Indiában és Pakisztában köt ki. Délkelet-Kínában a BAN helyszí­nen készült jelentése szerint védő­felszerelés nélkül dolgozó embe­rek bányásszák ki, illetve tüzelik el a hulladéklerakókba került alkat­részeket, hogy hozzájussanak azok arany- és ezüsttartalmához. Ez ugyanis sokszor az egyetlen megélhetési forrásuk. „Láttam már a harmadik világ­ban sok szennyezett területet, de ez túltesz minden korábbi eseten” - mondta a jelentés egyik készítő­je, Jim Puckett, a BAN aktivistája. A szervezet a világ minden tájáról vár e-szemétbeszámolókat, hogy ezzel gyakoroljanak nyomást a nagyvállalatokra és a politikusokra a nagyobb arányú újrafeldolgozás érdekében. Az arany és ezüst „házilagos” ki­nyerése során veszélyes gőzök sza­badulnak fel. A talajt és a vizeket nehézfémekkel szennyezik. Indiá­ban, Kínában akadnak olyan tele­pülések, ahol már húsz kilométert kell gyalogolni azért, hogy szennyezés­mentes vizet találja­nak az emberek. A BAN attól tart, hogy az évente üzembe állított milliónyi új számí­tógép nemzetközi méretű problé­mává dagasztja az elektronikai hulladékok ügyét. Az USA-ban 2007-re már félmil­liárd lesz az üzemben tartott szá­mítógépek száma. Szinte minden család garázsában, raktárában lesz egy-két kiöregedett szerkezet. Egy- egy komputer „kihordási ideje” a technológia gyors fejlődése miatt másfél év. Ez a számítógép-meny- nyiség 1,5 millió kilogramm kad- miummal, 1 millió kilogramm krómmal, 3 milliárd kilogramm műanyaggal szennyezheti a talajt, ha nem megfelelően bontják szét. Az arany kinyerése során veszélyes gőzök szabadulnak fel.- Mindenki pontosan tudja, mi­ről van itt szó. De a legszívesebben a szőnyeg alá söpörnék az egész ügyet - jelentette ki Ted Smith, a hulladékok ártalmatlanításával fog­lalkozó Silicon Valley Toxics Coalition elnöke. Európa más úton halad. A fejlett országok kivétel nélkül csatlakoz­tak a Bázeli Egyezményhez, így az e-hulladék ártalmatlanítását saját területükön oldják meg. Az Unió kereskedelmi bizottsága már tavaly tárgyalt a „bölcsőtől a sírig” elvről. Ennek értelmében a gyártók a ter­mék teljes életciklusa alatt felelős­séggel tartoznának. Több európai számítógépgyártó cég már ezt az elvet követve rend­szeresen „akciózik”, felajánlja ve­vőinek, hogy a kiérdemesült PC- ket néhány euró ellenében (az összeg tavaly például 2500-3000 forint volt) elszállítják, s azt az elő­írásoknak megfelelően szétbont­ják. Más cégek ingyen, a kinyer­hető alkatrészekért vállalkoznak erre. Az Unió tervei szerint 2008- tól már egyetlen számítógép sem kerülheti el az ártalmatlanítást. Az otthoni felhasználók másfél évente kidobják régi gépeiket URÁNIA A Rákóczi úton Közép-Európa legszebb három termes filmpalotája született újjá, amely méltó otthona lesz a kiemelkedő magyar és külföldi filmeknek, kulturális eseményeknek és fesztiváloknak. NYITÁS ÁPRILIS 1-ÉN. Számlátlan netezők ■ - A Matáv nem ért egyet a Hír­közlési Döntőbizottság (HDb) internetes telefondíj-számlázási elvi döntésével. Az ügyben kész bírósághoz fordulni. A vállalat június 1-jétől nem kívánja le­számlázni és beszedni a szolgál­tatók helyett a netezőktől a tari­fát - jelentette be a héten Vígné Szalontai Katalin, a cég vezér­igazgató-helyettese. A 131 internetszolgáltatóból eddig 73 jelzett vissza a Matáv üzleti ajánlatára. A vállalat ebben azt kérte, hogy a jövőben a szolgáltatók szedjék be a netezésből származó több­lettelefondíjakat, hisz annak egy részét a törvény előírásai alap­ján át kell engednie a cégeknek. A szolgáltatók azonban kifogá­solták, hogy a díjbeszedés miatt akkora többletkiadásuk lesz, ami kis híján felemészti a nekik jutó díjbevételt. A HDb döntésé­ben kimondta: az internetszol­gáltatók nem kötelezhetők a te­lefondíjak beszedésére. A Hírközlési Döntőbizottság konkrét ügyekben hozott dönté­sei azonnal végrehajtandó hatá­rozatok - közölte a Matáv lépése nyomán a Hírközlési Felügyelet (HíF). A döntésekre nincs halasz­tó hatállyal a bírósági per sem. Bár a Ma táv a piac legjelentő­sebb szereplőivel már megálla­podott arról, hogy átveszik a cégtől a számlázással kapcsola­tos terheket, a kisebbek erre to­vábbra, sem hajlandóak. így több tízezer internetezőnek kell szembenéznie azzal, hogy jú­nius 1-jétől esetleg hónapokig nem kap számlát, s előfordul­hat, hogy a későbbiekben a fel­halmozódó tartozást egy ösz- szegben kell kifizetni. Ötvenéves az egér Eredetileg a haditengerészet számára fejlesztették ki az in­formatika legnépszerűbb segédeszközét, a most fél év­százados egeret. A mouse mára elvesztette erede­ti szürkeségét, s a legújabb típusokat a farkuktól is meg­fosztották. ■ Ötvenedik születésnap ját ünnepli az egyik legtöbbet szidott (dicsért) számítás- technikai segéd­eszköz, az egér őse, a „trakball”. Az eszközt eredeti­leg a kanadai Toron­tóban egy szigorúan titkos haditengerészeti program mellékszála ként fejlesztették ki. Az Ontario-tavon, egy hajó fe délzetén tartották a bemutatót. Bár az új görgős eszköz lenyűgözte az amerikai és a brit haditengerészet képviselőt, a program nem kapott további támogatást. A haditechnika számítástech­nikai területének fejlődése miatt néhány évvel később azonban a „hanyattegér” megkezdte hódító útját a haditengerészeti egysé­geknél, a szárazföldön és a repü­lőgépeken is. Az összesen 1,9 millió dolláros Digital Automated Tracking and Resolving System (DATAR) program ré­szeként kifejlesztett eszközt ma szám­talan változatban gyártják. A legtöbb otthoni fel­használó a hagyomá­nyos (két- három­gombos) görgős vál­tozatot ré­szesíti előny­ben. Hátránya, hogy az egér „hasán” elhelye­zett görgő gyorsan elszennye­ződhet, ami megnehezíti a kur­zor finom mozgatását. Ráadásul nem minden felületen „fut” hi­bátlanul, a mouse-t a géphez csatlakoztató vezeték, az egér „farka” pedig sokakat zavar a navigációban. Nehezen viseli ' a kiömlő kávét, a zsírfoltokat. Az újabb (drágább) változa­tok közül népszerű az optikai egér, amely nem görgők, hanem szenzorok segítségével közvetíti kezünk mozdulatait a számító­gépnek. így aztán bármilyen fe­lületen „eímegy”, ráadásul az igen finom mozgásokat is töké­letesen követi. A legpraktikusabb azonban a „farkatlanított” egér, amely veze­ték nélküli, infravörös kapcsolat­ban áll a számítógéppel. A ko­rábban megszokott sima szürke vagy krémszínű egerek helyett ma már az ergonomikusan, sőt futurisztikusan formált, vörös, metálkék, illetve több szín kom­binációjából álló egér a divat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom