Új Dunántúli Napló, 2002. március (13. évfolyam, 59-88. szám)
2002-03-28 / 85. szám
ill 2002. Március 28., csütörtök Á T A B EMU T A T K 0 Z I K 13. OLDAL Már csak a csatorna hiányzik Átán A polgármesteri hivatalban mindent el lehet intézni Zsáktelepülés, beszorítva a Tenkes és a Mecsek közti dimbes-dombos vidékre, Szőkéd alatt - adnak tréiás útbaigazítást a kérdezőnek, ami igaz is, az Egerág utáni kis településről már csak Átára vezet az út. Onnan meg csak földúton lehet eljutni Kistótfaluba - ha nem csapadékos az időjárás. Mert bizony akkor néhány szakaszon a szekérkerék is a tengelyig merül a latyakban. A falu egyébként majdnem összkomfortos, a csatorna ugyan még hiányzik, kiépítésére viszont már beadták a pályázatot, az állami támogatástól függ, mikor kezdik a beruházást. Ki gondolná, hogy a huszadik század végén még volt olyan falu Baranyában, ahol nem volt vezetékes ivóvíz. Pedig jó pár településen a 90-es évek elején létrehozott önkormányzatok első nagy kiadása éppen az egészséges ivóvízhálózat kiépítése volt. Soós Nándor polgármester szerint az itteniek sokáig megelégedtek a fúrt kutakkal, s a tanácsi időszakban is fejlődött a falu, például az esővízlevezető árkok egy részét akkoriban tisztították ki és bélelték betonlapokkal. Az emberek igénye is növekedett, sokan átalakították lakásukat, a konyhába meg a fürdőszobába a vezetékes víz dukált. Arról meg nem is beszélve, híre járt, az intenzív földművelés erősen szeny- nyezi a talajvizet, s bár a Köjál folyamatosan iha- tónak minősítette a kutakból nyert éltető elemet, azért nem árt az óvatosság.- Éppen emiatt is igényelték sokan az államilag folyamatosan ellenőrzött vezetékes ivóvizet. A LAKOSSÁGSZÁM VÁLTOZÁSA 350 410 430 237 _ 1 1940 1952 1961 1972 2000 Pályáztunk, nyertünk is, olyannyira, hogy az ön- kormányzat magára vállalta a kiépítés teljes költségét. Erre hitelt is fel kellett venni, évente 450 ezer forintot fizettünk törlesztésként. Szerencsére a napokban lejárt a kölcsön, ez sem terheli már az idei költségvetésünket. Szinte minden évben történt valami a településen. Kiépült a telefonhálózat, addig csak a polgármesteri hivatal előtti utcai fülkéből lehetett sürgős esetben telefonálni. Manapság már min- denld saját költségére megkaphatja ezt a szolgáltatást, sokan éltek is ezzel, már minden második házban működik a távhívó-berendezés. Az esővízlevezető árkok rendbetétele* is sürgőssé vált, ugyanis a pünkösd körüli felhőszakadások miatt a falu mélyebb részeire zúduló víztömeg rendre elöntötte a környék házait, tetemes kárt okozva az ott lakóknak. A vis maior keretből kaptak támogatást, meg- toldották saját forrással, meg társadalmi munkával, s kitisztították a falun kívüli és belüli árokrendszert, renoválták a hidakat. Manapság már jöhet bármilyen nagyságú égi áldás, a völgyben lévő házakat nem fenyegeti az elöntés veszélye. Járdákat is építettek, a területfejlesztési alapból nyert pénzen 1,5 kilométer hosszú gyalogos utat építettek az állomásig, főleg azért, hogy a pályaudvar melletti lakóházakban élők szilárd burkolatú járdán közlekedhessenek hazáig. A kerékpárutat is kiépítették az állomásig, hogy baj esetén a mentők és a tűzoltók könnyen megközelíthessék a lakónegyedet. Vásároltak hóekéket, egyikkel az utat, a másikkal pedig a járdákat tisztítják. Az alapgépet különféle adapterekkel is fel lehet szerelni, úgyhogy ezzel végzik a kültéri Soós Nándor, a község polgármestere utak karbantartását, a közterek fűnyírását is. Legutóbb a közvilágítást modernizálták, a régi oszlopokat felújították, újakat is telepítettek, azokat energiatakarékos lámpákkal szerelték fel. A beruházás hamarosan megtérül, hiszen ezzel a közvüágítás költsége a felére csökken. Az utóbbi időszak legnagyobb akciója a földgáz bevezetése volt. A családok 60 százaléka igényelte a gázszolgáltatást, igaz, néhányan az aránylag nagy költségek miatt egyelőre nem tudják igénybe venni. Az ön- kormányzat 30 ezer forintos támogatásával, meg a visszaigényelhető 15 százalékos közüzemi hozzájárulással ténylegesen csak 51 ezer forintot kellett fizetniük.- Egyébként a polgár- mesteri hivatalban az ügyfélfogadási időszakban szinte mindent el lehet intézni - mondja végezetül Soós Nándor. - Nem kell például senkinek bemenni Egerágra a körjegyzőséghez, hogy befizesse az iskolások menzadíját, a jövedelempótló és szociális segély ügyeket is helyben intézzük. Alt A település története A török hódoltság után pusztává vált az addig meglehetősen sűrűn lakott település. A főként mezőgazdaságból, növény- és állattenyésztésből élő lakosság a környező erdőkben talált menedéket, sokan a védettebb falvakba menekültek. 1691-ben Boszniából érkezett rácok népesítették be. A Rákóczi szabadságharc időszakában ismét elnéptelenedett, majd horvátok telepedtek itt le. A török hódoltság után sokáig Hátának hívták, a 19. század derekára „lekopott” a H betű, azóta Átaként szerepel a térképen. Az 1940-es évekből származó statisztikai adatok szerint akkoriban túlnyomó többségében horvát családok, kisebb számban németek lakták a települést. Végig jellemző volt a mezőgazdasági foglalkoztatás, ipar ide nem települt. Jelenleg a munkaképes korú lakosság túlnyo- mó többsége Pécsre ingázik. ■ Csak egy vállalkozó Valamikor a régmúlt időben Áta arról volt híres, hogy Dél-Dunántú- lon itt állították elő a legfinomabb savanyúságokat, savanyított káposztát. Ebből, no és a tevékenységhez kapcsolódó kertészetből az akkori körülményekhez képes jól megéltek az emberek. A történelem folyamán átalakuló gazdasági rendszerek aztán fokozatosan ellehetetlenítették ezt a tevékenységet, a termelőszövetkezeti tagosítás pedig a tevékenység alapját képező termőföldet vette el a vállalkozóktól. A kilencvenes években a környék földterületének többsége ismét magánkézbe került, ám az ősi mesterséget, a kertészeti tevékenységet, a savanyúságkészítést már csak egy vállalkozó folytatta. A mezőgazdaságban nagyon kevesen dolgoznak, akinek földbirtoka van, az vagy bérbe adja, vagy pedig csak kiegészítő tevékenységként termeszt rajta takarmányt, kultúrnövényt. A munkanélküliség szinte ismeretlen a faluban, jelenleg csak egy segédmunkást regisztrálnak, szociális segélyben is csak néhányan részesülnek. Az idei elfogadott költségvetésben (21 millió forint) erre 3 millió forintot szándékoznak költeni. A falugazdálkodás 4,5 millióba kerül, az iskolára, óvodára, a körjegyzőségi hozzájárulásra 3 millió az előirányzat. A művelődési ház felújítását tovább folytatják, 800 ezer forintért a vizesblokkot alakítják ki az épületben. A falu gazdái A polgármester immár második ciklusban Soós Nándor (48 éves, nyugdíjas). Alpolgármester Kovácsevics Györgyné (41, boltvezető). Az önkormányzati testület tagjai: Bélavári Antal (57, falugondnok), Nagy Tamás (33, szakács), Pátkai Jenő (36, vállalkozó), Hetényi Gábor (28, kereskedő). Körjegyző (Egerág, Áta, Szőkéd, Kisherend) dr. Kása Péter. Kápolna négy felekezetnek Hosszú időn keresztül a volt iskolaépületben, meglehetősen mostoha körülmények között tartották az istentiszteletet. A nemrégiben megépült kápolnát négy felekezet használja Az oktatási intézményben már a 60-as években megszűnt a tanítás, a gyerekek Egerágra jártak a körzeti általánosba, ahol igen magas szintű oktatás folyik. Az épület állaga folyamatosan romlott, senki sem fordított nagy gondot a tatarozására, csak annyi munkát végeztek a falakon, a tetőszerkezeten, hogy veszélyessé ne váljon. A 90-es évek elején aztán megegyezés született az egyház és az önkormányzat között, hogy az épületet a falu költségvetéséből felújítják, kialakítanak benne egy kápolnát, ezt követően közösen tartják fenn. Az egyházi szertartásokhoz illően alakították ki a belső teret, a berendezéseket. A kápolnát a településen működő négy felekezet (római katolikus, református, görögkeleti és evangélikus) veszi igénybe összejövetele- ik megtartására. _________________ ■ Az oldal az átai önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Konditerem a fiataloknak Mint minden településen, itt is igényelték a fiatalok a klub létrehozását, csak hát erre Átán kevés lehetőség kínálkozott. A 60-as években épült, a 70-es években még a helyi termelőszövetkezet által magtárnak is használt kultúrházat ugyan 1996-ban felújították, ám itt sem tudtak olyan helyiséget kialakítani, amely a fiatalok különcnek egyáltalán nem nevezhető igényeit kielégíthette volna. Mellette ugyan létrehoztak társadalmi munkával a legifjabb generációnak játszóteret, ezzel viszont még korántsem volt megoldva a tinédzserek gondja. A nagyterem megfelel a falu rendezvényeinek (például a falugyűlés, falunap, majális) megtartására, ám ott nem lehetett létrehozni például konditermet. Mert erre volt a leginkább szükségük, hiába, menni kell a divat után, s ha edzőtermet Kis A település nem tervez az elkövetkező években nagy beruházásokat, hiszen tulajdonképpen mindent (természetesen a szennyvízcsatornán kívül) létrehoztak, amely egy ilyen kis faluban a normális élethez szükségeltetik. Átát is felfedezték a turisták, főleg a külföldi vadászok kedvelik, idényben sűrűn látogatják a környező réteket, erdőket. A faluban régóta működik vadásztársaság. A külföldiek elhelyezéséről a társaság vadászházában gondoskodnak. Néhány német már vásárolt is házat a településen, ám szükség lenne újabb vendégmarasztaló helyekre. Az önkormányzat a kápolna mögötti, volt tanítói lakás átalakításával próbál a szállásgondokon enyhíteni, reményeik szerint az idényben telített lesz ez a vendégfogadó. Abban tó nagy reményekkel is bíznak, hogy egyre többen vállalkoznak majd a falusi turizmus szolgáltatásait biztosítani. Ugyancsak a tanítói lakásban alakítják ki a bosnyák népi emlékeket felvonultató Matusek-múzeumot. A kiállítási tárgyak rendelkezésre állnak, hiszen a valamikori néptanító, Matusek László szorgalmasan összegyűjtötte a bosnyák relikviákat, amelyet egy bemutató kapcsán a mohácsiak kölcsönkértek, de azóta sem került vissza a faluba. Ugyancsak nagy reményeket fűznek a horgásztóhoz. A terület az önkormányzat tulajdona, mint ahogy a halőrház is, de a helyi hór- gászegyesület bérli. Szinte a horgászhelyekig betonút vezet (ez az 1996-ban elkészült, az állomásig vezető kerékpárút, ameA falu mellett lévő horgásztavat idegenforgalmi célra szánják Falugondnok és mezőőr A falu ügyes-bajos dolgainak intézésére, a közterületek karbantartására, no meg a valamikor pályázaton nyert iskolabusz vezetésére önálló munkakört létesítettek. Amikor a testület döntött, már tudták, erre is lehet pályázni, az állam bizonyos lélekszám alatti településeken létesített falu- gondnoki állás költségeinek egy részét évenként fedezi. A pályázaton nyertek is, ennek következtében nem jelent nagy terhet a településnek az egyébként is szükséges „mindenes” foglalkoztatása. A buszt az iskolások szállítására kapták, ám ha erre sort kerítettek volna, a Volán bejelentette, azonnal megszünteti a reggeli és a délutáni iskolajáratokat. Ez viszont feszültséget okozott volna a faluban, hiszen a járatokon nemcsak az iskolások, munkába járók is utaztak. Úgy döntöttek tehát, hogy a kisbuszt erre nem alkalmazzák, viszont ki tudják használni betegek szállítására, havonta kétszer lakossági bevásárlásra, kirándulásokra. Sofőrt nem kell külön alkalmazni, a falugondnok vezeti, a garázs pedig a volt tűzoltószertárban van. A mezőőr beállítását is a kényszer szülte. A falu ugyan nem „átjáróház”, zsáktelepülés lévén aki erre téved, s nem itteni lakos, azonnal feltűnik mindenkinek. Egy ideje azonban megszaporodtak a lopások, no nem a faluban, a környék erdeiben fákat vágtak ki, valamint a mezőgazdasági területeken a betakarítás előtti időszakban dézsmálták meg a tolvajok a kukoricatáblákat. Ez az elmúlt években olyan méreteket öltött, hogy kénytelenek voltak a szomszédos Szőkéddel összefogva alkalmazni egy mezőőrt. Az addig szinte naponta tapasztalt lopások megszűntek, elvétve ugyan még most is előfordul, hogy a termés egy része eltűnik, ám a mezőőr beállításával az üyen bűncselekmények száma már jelentősen csökkent. ■ évenként díjazzák, az első 15, a második 10 és a harmadik 5 ezer forintos jutalomban részesül. ____________________ ■ ki , itt van az önkormányzat tulajdonában lévő 15 személyes busz garázsa is. A fiatalok ösztönzésére a legjobban tanuló három általános iskolást kell létrehozni, hát meg kell keresni ennek lehetőségét. A falu vezetősége körülnézett, a birtokukban lévő épületekben van-e lehetőség a divatsportot űzők elhelyezésére. S akkor valaki azt ajánlotta, vizsgálják meg a volt tűzoltószertárt, alkalmas volna-e a fiatalok összejöveteleinek megtartására. Úgy találták, a célnak megfelel, az ifjúság azóta is szorgalmasan edz, bár senki sem tudja, milyen versenyre ké szülnek. Más sportágr ugyanis nincs lehetőség, igái igény sem. A szertárban ner csak a konditermet alakítottá i művelődési házban az idén alakítják ki a vizesblokkot den hal megtalálható, kivéve a törpe- és a szürkeharcsát. __________________________§ ly en engedélyezték a személygépkocsi-forgalmat), a csaknem egyhektáros tóban szinte min-
