Új Dunántúli Napló, 2002. március (13. évfolyam, 59-88. szám)
2002-03-25 / 82. szám
6. OLDAL B O S T A BEMUTATKOZIK 2002. Március 25., hétfő |.'.HU E S S S E A település története Más baranyai településekkel együtt a besenyőktől kapta a nevét. Feltételezhetően vele az Árpád-kori Bezen község. Az első pápai tized- lajstromok Basse, Byse néven említik. Az 1542-es adóösszeíráskor Byssch néven fordult elő. Református egyházát máraz 1734. évi kerületi névtár említi. Templomát a toronnyal időtálló anyagból 1805-ben építették. Az első világháború fegyveres eseményei megkímélték a falut, 28 szülötte más frontokon vesztette életét. A második világháború sem érintette a falut, 17-en a településtől távol haltak hősi halált. A falu főterén álló háborús emlékmű őrzi emléküket. A falu gazdái A polgármester Dózsa István (autószerelő), alpolgármester Do- hocki Lajos (víz- és fűtésszerelő), Farkas Sándor (géplakatos), Kádár Ignác (mezőgazdasági vállalkozó), Pandúr János (nyugdíjas), Pálfalvi Péter (raktáros). Körjegyző: Horváth Lászlóné dr. Bisse: népszerűvé vált a község A Tenkes hegy északi lábánál a megyeszékhely és Harkány közötti útról letérve található ez a zsáktelepülés. A polgármester szerint az emberek a bűnözés feltételezett növekedése miatt nem is nagyon erőltetik az átmenő forgalom lehetőségének megteremtését. Ám ha a szomszédos, és szintén zsáktelepülés Kistótfalunak sikerül állami támogatást szereznie a Bisséig meghosszabbított útvonal megépítésére, ez ellen nem tiltakoznának. A település gyarapodása igazán akkor vált látványossá, amikor a 90-es évek elején létrejött az önkormányzati rendszer, a települések önmaguk dönthették el, hogy a rendelkezésükre álló pénzből mflyen fejlesztéseket hajtsanak végre. Persze a beruházások jó része nem költségvetési pénzből készül, pályázatokból teremtik elő a legfontosabb és a település anyagi erejét jóval meghaladó beruházásokra a pénzt. Persze szükséges még mindehhez az úgynevezett önerő, vagyis a település hozzájárulása a beruházáshoz, de az sem árt, ha az ott lakók társadalmi munkában csinosítják a falut.- Nálunk mindenre van példa - mondja nem kevés lokálpatrióta büszkeséggel Dózsa István polgár- mester. - Hogy a felsorolás végén csak szükségmegoldásnak tartották, az első kínálkozó lehetőséget kihasználták a vízvezeték kiépítésére. A lakosság zokszó nélkül anyagikezdjem, a néhány évvel ezelőtt elkészült játszóteret társadalmi munkában készítettük el, a felhasznált anyagokat, felszereléseket pedig saját költségvetésünkből fedeztük. Lehet, hogy valamely minisztériumi, vagy megyei pályázaton kaptunk volna erre is támogatást, ám akkor a falu lakossága talán nem érezné sajátjának a gyermekek örömét jelentő hintát, csúszdát, homokozót. így legalább mindenki úgy vigyáz rá, mintha a sajátja volna. Szándékos rongálás még nem is fordult elő a létesítmény átadása óta. Az alapvető infrastruktúrából a 90-es évek elején hiányzott a vezetékes ivóvíz, addig a háztartások fúrt kutakból látták el szükségletüket, ám természetesen az önálló költség- vetés megteremtése után ezt már A falu református temploma Dózsa István, a település polgármestere lag is hozzájárult a beruházás megvalósításához, összesen 15 millióba került, a családok a befizetésekhez 2,5 millió forint hitelt kaptak, a kölcsönt 10 év alatt kell visszafizetniük.- A belső csapadékvíz-elvezető árkok rendbehozatalát viszont már saját erőből finanszíroztuk, meg 1500 méter járda megépítését is költségvetésünkből fedeztük. Itt is volt társadalmi munka, a szakipari munkákat viszont már vállalkozókkal kellett végrehajtanunk. Ez persze nem volt elég, hiszen a faluban a gyalogos közlekedési utak jó része rászorult a felújításra. Pályáztunk, nyertünk is, úgyhogy újabb 1500 méter járdát tudtunk rendbetenni. A falu főtere látványát rontó, hullámlemezből összetákolt buszvárót is el akartuk tüntetni, erre is szorítottunk pénzt a költségvetésünkből. Felújítottuk a háborús emlékművet, meg a temetőt, kiépült a telefon- és a kábeltévé-hálózat, a közvilágítás korszerűsítése is megtörtént - hirtelen csak ezek jutnak az eszembe, ha a falu gyarapodásáról kérdeznek. Az utóbbi évek legnagyobb beruházása azonban a gázvezeték kiépítése volt. A háztulajdonosok 60 százaléka igényelte az olcsó és tiszta energiaforrást, igaz csaknem 100 ezer forintba került a bevezetése, ám az önkormányzat minden igénylőnek hozzájárult 20 ezer forinttal a költségeihez. A polgármester szerint ezzel csaknem összkomfortossá vált a település, nem véletlen, hogy egyre többen vesznek itt házat. Van, aki ideköltözik, de a legtöbbjük pihenőhelyül választja a csendes helyen lévő parasztházat.- Népszerűvé vált a község a külföldiek szemében is, főleg a németek vásárolnak ingatlant. Hát még ha a szennyvízcsatorna is létezne, akkor milyen lenne itt a bevándorlás - gondolkozik el az önmagának felvetett kérdésen a polgármester. - Éppen ezért már most szeretnénk kialakítani építési telkeket, ha valakinek kedve támad itt letelepedni, azonnal fel tudjuk kínálni az építkezési lehetőséget. Ez azonban sokba Romonya Bogad Pécs Nagykozar Magyarsarlós Gyód Kökény RTnye szilvás 'Görcsöny Szőke Bosta0 KozármiSleny <K , Személy / Pecsudvard „,.o f lothárd V) Pogány Kisherend BISSE kerül, hiszen csak külterületi birtokkal rendelkezünk, ha ezeket belterületté akarjuk nyüvánítani, akkor bizony a mezőgazdasági terület termelés alóli kivonásáért fizetnünk kell. De meg fogja érni, hiszen meggyőződésünk, hogy a méltán népszerű horgásztóval, valamint a falusi turizmus hálózatának kiépítésével a Tenkes-túra útvonala mentén a jövőben majd növekszik az idegen- forgalom is. A tó vonzó a horgászok számára Bábkiállítás Itt mondják, nem sok látnivaló van Bostán. Nyáron azonban sokan látogatnak ide megtekinteni Kós Lajos Jászai Mari-díjas bábművész kiállítását. A művész faluszéli házában annak kertjében találhatók a több évtizedes művészi munka alkotásai, régi bábelőadások egy-egy bábja, díszlete. Aki bővebben akar tájékozódni a település múltjáról, az megteheti a Millennium tiszteletére megjelent monográfiából, amit a település polgármester Györki Judit írt. Az utóbbi években megélénkült a falu társadalmi élete. Sok a fiatal. Társadalmi munkában rendezvények szervezésében lehet rájuk számítani. Rendszeresen köszöntik a falu asszonyát, lányát nőnapon, mácius 15-én pedig megemlékeznek az 1848-as forradalom- ról. Ez ákáomból kapja meg a faluért az évben legtöbbet dolgozó azt az Emléklapot. ■ A település gazdái A polgármester Györki Judit (nyugdíjas pedagógus), alpolgármester Iván Imre (vállalkozó). A testület tagjai: Kazsóki Ignác (boltvezető), Orsós József (falugondnok), Somogyi Tibor- né (vállalkozó). Egy képviselő, Szinánovics Szulimán meghalt, helyét nem töltötték be. Az ön- kormányzat hivatalos ügyeit a Szalántán működő körjegyzőség intézi. Körjegyző: Horváth Lászlóné dr. A körjegyzőséghez tartozik Babarcszőlős, Bisse, Bosta, Szalánta, Szilvás. ■ Az összeállítás Bisse és Bosta önkormányzatának támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Éled a társadalmi élet Bostán Nehezen indultunk - emlékezik vissza a nyolc évvel ezelőtti időszakra a polgármesterasszony, Györki Judit. - A kassza üres volt, ráadásul egy rossz beruházási elképzelés miatt tetemes kölcsön visszafizetésének réme is a fejünk felett lebegett. Ha nincs pénz, a közösségi élet is szinte megbénul, pedig az ilyen kis közösséget mi más tarthatna össze, mint a hagyomány és a közösen megtartott emlékezés. Aztán elkezdtünk pályázni. Elsőként a régi iskola- épületet újítottuk fel a nyert páyázati pénzből. Iskola má évtizedek óta nem működik Bostán, a gyerekek a közös fenntartású iskolába és óvodába járnak Szalántára. Az épület viszont ma is áll, benne klubhelyiség, orvosi rendelő és a polgármesteri hivatal működik. Az orvosi és védőnői szolgálatot is Szalántáról kapjuk, kéthetente rendelnek helyben. Dolgos nép lakja ezt a települést, a munkaképes korú lakosságból csak egy-két százalék a munkanélküli. Az itt élők elsősorban Pécsett, az építőipari vállalkozásoknál, és szolgáltatóknál találnak munkát. A meglévő klubhelyiségnél nagyobb és szebb közösségi térre volt szükségünk, ezért a következő évben a valamikori faluház és környezete felújításáért pályáztunk és nyertünk. Ezt az épületet a jogcím nélküli használótól peres úton nyertük vissza. A felújítás után Kővágószőlős v Bogád \l -\ Romonya | q Cserkút ) pfcs LJ jä,. Nagykozár PeUérd c \ Magyarsarlós .1 X , Aranyos- ~ gadány ó aYód Kökény Pécsudvard Személy lothárd Renpnvp Pogány P Peterd Regenye Szj|vás \ O Görcsöny °^'-Q Szokéd9 ... .0 : BOSTA Szőke" Kisherend ide költöztettük az addig eléggé méltatlan helyen működő vegyesboltot, amelyre azóta is büszke a falu. Itt tudtunk berendezni egy ünnepségekre, megemlékezésekre, közösségi összejövetelekre alkalmas helyiséget is, ahol alkalmanként időszaki kiállításokat is rendezhetünk. Egy újabb pályázati pénz egy szép könyvtárhelyiség kialakítását is lehetővé tette, ahová a könyveket kezdetben a szakszervezeti könyvtártól kaptunk letétbe, ma már önállóan gyarapítunk, de sok könyvet kaptunk ajándékba is. Sokan olvasnak a faluban, idősek és fiatalok, a nyitva tartási időben megtelik a kis helyiség. További terveink még az épületben egy kondicionáló terem berendezése, valamint egy kis műhely, néhány olyan géppel, eszközzel, amit egyénileg nem tudnának megvásárolni a falu lakói és amelyek segítségével kisebb ház körüli javításokat, felújításokat helyben el lehetne végezni. Végül a nagy álom, a faluházban lévő két szoba összkomfortos lakás felújítása, ahová aztán olyan vendégeket szeretnénk hívni, akik csendre, nyugalomra vágyva ide jönnének pihenni. A pályázati pénzekből futotta még a falu úthálózatának felújítására, és a csapadékvíz-elvezető árkok részbeni kiépítésére, részben pedig kitisztítására. Az önkormányzat támogatásával, és a lakosság hozzájárulásával bevezettük a földgázt. Szépült a falu, s ez a lakosságra is hatással volt. Csaknem minden lakos gondot fordít házának csinosítására, a porták előtti területet tisztán tartják és virágokkal; örökzöldekkel díszítik. Az elmúlt években részt vett a falu a Virágos Magyarországért mozgalomban. A millennium évében egy szép játszótérrel is bővült a falu, ahol a bostai gyerekeket - szép számmal vannak - fa játékok, hinta, csúza, mérleghinta várja. Felújították a faluházat A település története Neve kialakulásának alapját a cseh Bozeta személynév adja. írásos emlékekben először 1129-ben fordul elő. A török hódoltság alatt is lakott maradt, földesura Musztony bég volt. A történelem során csak magyarok élnek itt. Később a pécsi püspöki uradalomhoz tartozik. Az időnként feltűnő nem magyar nyelvű lakosság a falu etnikai összetételét nem változtatta meg. Az itt élő magyarok katolikus hitüket, és nép hagyományaikat évszázadokon keresztül megtartották. Templomuk nincs, csak egy harangláb, amelyet a falu védőszentjéről Szent Vendelről neveztek el és 1937-ben építették. Bosta 12 km-re fekszik Pécstől. A térség egyik legkisebb települése. 154 lakosa van, és mindössze 52 házból áll. A falu címere az itt lakók egyszerűségét, múlt-tiszteletét és dolgosságát kifejező jelképeket tartalmazza. Kis völgyben megbújó falu földrajzi helyzetét, a Bosta patakot, amely Nyugatról határolja a falut, a harangláb rajzát, amely az egyetlen „közintézmény”, és a búzakévét, az élet a kenyér, és a jövő jelképét. BOSTA Ami nem sikerült Itt mindenki ismer mindenkit, senki előtt nincs titok, ha valami történik a falubélivel, annak híre jár. Hogy a település közterei, a temető rendben legyenek, az itt élők ügyes-bajos dolgai elintéződjenek, hogy könnyebben lehessen az amúgy zsáktelepülésen közlekedni, a másik településre eljutni, ügyeket intézni, vásárolni, "világot látni" jó lett volna egy falu? gondnoki állás és a vele járó kisbusz. Meg is pályázta kétszer is az önkormányzat ezt a lehetőséget, de sajnos nem nyert. A bírálóbizottság pénzhiányra hivatkozva elutasította a pályázatot. Falugondnokra pedig szükség van, így az önkormányzat a szűkös anyagi keretből teremtette elő az állás létrehozásához szükséges pénzt. A feladattal Orsós Józsefet bízták meg. Az utca csinosításán dolgozó közszolgáltató azt mondja, az itt lakók gondot fordítanak lakóhelyük környezetére. Itt csak az nem dolgozik, aki nem akar, szerencsére az ilyenek kevesen vannak a faluban. Aki a gazdaság átrendeződése miatt átmenetileg munkanélkülivé lesz, az is igyekszik minél hamarabb elhelyezkedni. Orsós József, a falugondnok
