Új Dunántúli Napló, 2002. március (13. évfolyam, 59-88. szám)

2002-03-13 / 71. szám

2002. Március 13., szerda KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Nyerjen Nokia 3310-est * DOMINO­* csomagban! Dunántúli Napló IS A tegnapi helyes megfejtések: 1: B, 2: B, 3: A Melyik évben kezdődött a II. világháború? /A/ 1938 /g? 1939 /C/ 1940 Mit jelent a zenei szakkifejezés: appassio­nato? A lassan szenvedélyesen C' kecsesen Ki az a válogatott kézilabdázó, aki jelenleg a Barcelona csapatában játszik? Nagy László /b/ Éles József /C/ Bartók Csaba Ha tudja a helyes válaszokat, ma 11 és 14 vagy 16 és 19 óra kö­zött hívja a (72) 505-064-es számot, adja meg regisztrációs szá­mát és diktálja be a helyes válaszhoz tartozó betűket. Ha még nem regisztrált, akkor is telefonálhat, neve, címe és telefonszá­ma megadása után regisztrációs számot kap és játszhat! A napi megfejtés akkor telitalálatos, ha mindhárom kérdésre tudta a választ. Egy forduló 10 játék­napig tart: hétfőtől a következő hét csütörtökéig. Minden második pénteken sorsolunk, minden má­sodik szombaton közöljük a nyertes nevét. A sorsoláson az is részt vesz, akinek a tíz napból csak egyszer volt telitalálata és az is, akinek tízszer. Akinek több telitalálata van, annak a neve annyiszor kerül a képzeletbeli kalapba, ahány tökéletes megfejtése volt. VÁMOS AUTÓSZERVIZ Bt. PEUGEOT - CITROEN szaI<szervíz • Peugeot, Citroén összes típusának garancián túli javítása, szervizelése • Peugeot, Citroén gyári, utángyártott alkatrészek raktárról, rendelésre 24 órán belül • Keleti, nyugati gk szakszerű javítása, alkatrész eladása, rendelésre 24 órán belül • Benzines, dízel teljes műszeres diagnosztika • Műszaki vizsgára felkészítés, vizsgáztatás INGYENES ÁLLAPOTFELMÉRÉS Kedvezőbb alkatrész árak és munkadíjak! Érdeklődjön! Pécs, Perr Viktor u. 3-4. (Komlói úton) Tel: 72241-603, 30351-0050 Nyitva: 8-17 Peugeot Vámos 1990 óta a PEUGEOT tulajdonosok szolgálatában! A Rózsa másik neve Chico Horvátországban ifjú forradalmár volt, ma konzervatív polgár A 33. Magyar Filmszemle nagydíjas filmje a Chico lett, és nem véletlenül, mivel nem keve­sebbre vállalkozik az alkotás, minthogy egy magyar származású latin forradalmárt csele- kedtet a kommunista Magyarországon, majd napjaink horvát háborújában. A film létező fő­hőse, Eduardo Rózsa Flores Pécs vendége volt. Ki napjaink forradalmára? Ha egy Che Guevara-ta- nítványról kiderül, hogy magyar, és egész élete a fegyverrel történő igazságkeresésről szól, akkor van rá remény, hogy mindenki hitelesnek tartsa a figu­rát. Márpedig Eduardo Rózsa Flores magyar emig­ráns apa gyermekeként Bolíviában született, Chilé­ben volt Allende kormányának megbuktatásakor, majd a család visszatért a hatvanas évek végén a kommunista Magyarországra. Eduardo - a filmben Ricardo - aztán a Szovjetunióban járt katonai főis­kolára, majd viszontagságos katonai pálya után új­ságíróként a horvát háborúról tudósított, de ott fel­pezsdült benne a forradalmár vér, és nemzetközi brigádot létrehozva a horvátországi Szentlászló fegyveres védői közé állt. A háborút megnyerő, de a bajtársait, és a döntő csatát elvesztő Che Guevara- utódról szól ez a megrázó film.- Az életrajzomat Fekete Ibolya forgatókönyve átértékelte, és én sok mindenben nem tudok azo­nosulni Ricardóval - mondja Eduardo Rózsa Flores. - Eredetileg azért mentem bele a történetbe, mert nem engem szántak a főszereplőnek. De egy éven át nem találtunk alkalmas jelöltet, aki az eredeti helyszíneken eredeti nyelven tudott volna megszó­lalni. Ugyanis a történet Bolíviában, Chilében, Oroszországban, Magyarországon, Horvátország­ban, Izraelben és Albániában játszódik. Én pedig hét nyelven beszélek, így aztán végül csak nekem kellett Ricardót eljátszanom. A film vezéralakja ős­forradalmár, aki nem törődik az életével, a győztes csaták után is újabb igazságosztó feladatokra, újabb harcokra vágyik. Az én horvátországi hábo­rús részvételemre viszont Churchill szavai illenek: húszévesen mindenki forradalmárként akarja meg­váltani a világot, aztán negyvenévesen a legelvakul- tabb konzervatív lesz. Akkoriban a húszéves énem volt az erősebb, ma már a negyvenen is túl vagyok. A horvát háború után a valóságban már csak kato­nai tanácsadóként vettem részt az albán harcok­ban. Nem hajtott semmi belső kényszer, s így nem is mentem el Afganisztánba, vagy Boszniába, sem máshová. Kiderült az is, hogy a filmben a harcokban el­esettek eredeti nevükön szerepelnek. Eduardo ki­emeli, hogy a nemzetközi brigád is létezett, igaz, hogy a harcok során a horvát sajtó nagyon felfújta a jelenlétüket, mert nemzetközi szinten eleinte Eduardo Rózsa Flores a pécsi bemutató előtt fotó: t. l. nem sok támogatást kaptak. Kezdetben heten vol­tak mindössze a csapatban, de a létszám gyorsan bővült, mert mindig tűzközelben voltak, ezért jöt­tek önként ebbe az alakulatba.- Természetesen több embert is megöltem - mondja Eduardo -, és nincs mit bánnom, bár töb­bel is végezhettem volna, mert akkor később nem történhettek volna meg a koszovói események - összegzi a háború személyes tanulságát. - Che Guevara a példaképem volt, de én nem a háború­nak élek - vázolja pillanatnyi helyzetét. - Magyar állampolgár vagyok, és a Kapu című irodalmi folyó­iratnál dolgozom, mint rovatvezető. Újabb nagy tet­teket már csak ezen a pályán szeretnék elkövetni. MÉSZÁROS B. ENDRE Együtt az értékekért Kedden immár ötödik alka­lommal ültek össze Pécsett az egyházak és az önkormány­zatok képviselői, hogy együtt gondolkodjanak - ezúttal - a kulturális értékek védelmé­ről, méltó és minél szélesebb körű bemutatásukról. A Pécsi Akadémiai Bizottság szék­házában lezajlott konferencia egyik fő szervezője, Plaühy Iván, lapunknak elmondta, hogy az 1999-ben kezdődött munkafolya­mat újabb állomása azért is fon­tos, mert az egyházak sokféle köz- gyűjteményt tartanak fenn, ám ezek igazi haszna csak a megyei és városi önkormányzatokkal való együttműködésben mutatkozhat meg. A vizsolyi Biblia ellopása után ez különösen aktuális téma, elvégre a plébániák, parókiák sok­szor elszomorító helyzetben őr­ködnek kulturális értékek felett. Sőt, sokszor még ma sem tudni pontosan, mik rejlenek a falusi egyházi padlásokon-ládafiákban. Ezért arra is javaslatot tesznek majd, hogy ezeket a lappangó kin­cseket minél előbb írják össze, majd megfelelő körülmények kö­zött tegyék közszemlére. A konferenciát megnyitó dr. Toller László polgármester azt hangsúlyozta, hogy Pécs néhány éve már tudatosan a „nyitott vá­ros” koncepció szerint cselek­szik, amikor az egyházak és más szervezetek autonómiájára tá­maszkodva ügyködik azon, hogy értékeink ápolásáról elsődlege­sen meghallgassák egymás véle­ményét, majd a lehetőségek sze­rint együtt is dolgozzanak. E gya­korlatnak ékes példája volt az ókeresztény temető világörökség részévé válása. M. K. A PRÓBÁL A BARTÓK VONÓSNÉGYES című kép is látható lapunk fotóriportere, Tóth László képei kö­zött a Magyar Sajtó Házában (Bp., Andrássy út 101.) tegnap nyílt kiállításon. Az évek óta sajtónapra idő- zített tárlatot az Axel Springer-Magyarország Kft, fotóriportereinek díjnyertes képeiből válogatják. __ _■ Un ikumok az ótestamentumból Lamentáció, vagyis Jeremiás sirá­mai, ez a címe az UniCum Laude pécsi énekegyüttes új műsorá­nak. Az elsősorban könnyed hangvételéről, poénos előadásai­ról ismert ötszólamú férfi ének- együttes most tőle szokatlan terü­leten mutatkozik be, zsoltáréne­keket ad elő. A Biblia ótestamen­tumából válogattak, és nem egy olyan dal szerepel az összeállí­tásban, mely Magyarországon még nem szólalt meg - tudtuk meg Kntnyánszky Csabától, az együttes vezetőjétől. A norvég Nystedt, vagy Darius Milhaud zsoltárai ugyanis ritkán kerülnek bemutatásra, és a pécsi fiúk re­pertoárjában most hallhatók ezek az énekek. A Ferences templomban már­cius 14-én elhangzó 80 perces műsor gerince Thomas Tallis Je­remiás sirámainak kétrészes vál­vész közreműködésével. A La- mentáció pécsi ősbemutatója il­leszkedik a húsvéti ünnephez, és az UniCum Laude énekegyüttes két hónapja megjelent Karácsony című CD-je után várhatóan ebből is készül egy új lemez. _____________________MÉSZÁROS B. E. A pécsi UniCum Laude együttes fotó: laufer l. Felgyorsulhat az azbesztmentesítés A pécsi házgyári panelek nem „fertőzöttek” Több mint tízmilliárd forintot szándékozik költeni a kor­mány az azbesztmentesítési programra, miután a becslések szerint legalább nyolcszáz épület tartalmaz rákkeltő az­besztet. A pécsi panelben egyelőre nem találtak ilyen anya­got, de a megyében lévő középületeket még nem vizsgálták meg. Gyanúsak a laktanyák, az irodaépületek, a sport- és iparcsarnokok. Az elkövetkezendő évek egyik legfontosabb környezetvédelmi feladatai közé tartozik az azbeszt­mentesítési program, amelyre in­formációink szerint még március­ban intézkedési tervet fogad el a kormány. A program összköltsége több mint tízmilliárd forint, ugyanis a becslések szerint nyolc­száz körüli azon épületek száma, amelyek rákkeltő azbesztet tartal­maznak, ezek mindegyike lakó­épület és közintézmény. Közel hatszázezer ember él vagy dolgo­zik azbesztet tartalmazó környe­zetben. A probléma régóta ismert, de eddig gyakorlatilag semmi nem történt az ügyben. Az Egészségügyi Világszerve­zet (WHO) rákkeltő anyagokat tartalmazó listáján az azbeszt a harmadik a veszélyességi „rang­sorban”. Az ókor óta használt, jó hőszigetelő képességű, tűzálló ás­ványi anyag egészségügyi kocká­zatait mintegy hetven éve isme­rik, a tüdő, a mell-, ületve a has­hártya daganatos megbetegedése és az azbeszt jelenléte közötti összefüggést 1955-ben bizonyí­tották be. Használatát a 70-es évektől kezdve a világ számos pontján - először a skandináv és a Benelux államokban, majd a leg­több EU-tagországban és az USA- ban - teljesen betiltották. Magyarországon már tilos az azbeszt felhasználásával gyártott anyagok - például tömítések, szi­getelők - alkalmazása, s a koráb­ban beépített azbeszttartalmú anyagok is veszélyes hulladéknak számítanak. Eltávolítása meglehe­tősen drága és körülményes, mi­vel a megbontás során a veszélyes azbesztszálak kiszabadulhatnak. A bontást végzők a munka meg­kezdését kötelesek az ÁNTSZ-nek bejelenteni, a kivitelezést azonban senki sem ellenőrzi. Az esetleges szabálytalanság csak akkor derül ki, ha az egyik konkurens cég fel­jelenti a másikat a népegészség­ügyi hatóságnál. Ilyen feljelentés történt a Budapest Sportcsarnok bontásánál is. A környezetvédelmi tárca vizs­gálatai már bebizonyították, hogy a több helyen, a 25-30 éve beépí­tett és már porladó azbeszt kon­centrációja meghaladja az egész­ségügyi határértékeket. A levegő­be jutó azbesztpor mennyisége házanként, sőt helyiségenként is eltérő lehet. A mennyezetre ce­menthabarcs formájában paplan- szerűen felvitt azbeszt poriadását növelheti a mesterséges szellőzte­tés és a különféle szerelési-javítá­si munkák. Mivel nem lakások, hanem különféle közösségi helyi­ségek - biciklitárolók, mosókony­hák, üzletek - mennyezetét bélel­ték ki ezzel a rákkeltő hatású anyaggal, az azbesztes panelhá­zakban élők nincsenek közvetlen veszélyben. Rákkeltő hatásuk mi­att Magyarországon már évek óta nem készülhetnek azbeszttartal­mú épületek. A házgyári techno­lógia nem írta elő ennek alkalma­zását, ezt hő- és tűzvédelmi meg­fontolásokból alkalmazhatták egyes gyárak. Hogy hol és me­lyek, arról nincsenek megbízható adatok, a házgyárak már nyugdí­jas főmérnökeinek beszámolóira lehet csupán hagyatkozni. A hiányos ismeretek miatt az azbesztmentesítéssel foglalkozó cégeket tömörítő Azbeszt Szövet­ség már régóta sürget egy olyan jogszabályt, amely pontosan meg­határozná, hogy kinek milyen kö­telezettségei vannak a probléma megoldásában, milyen feltételek­kel lehet a tulajdonosoknak pénzt igényelni ilyen célokra - mondja érdeklődésünkre Zellei János, a szövetség elnöke. Az azbeszt ren­delettervezet tavaly a Környezet- védelmi Minisztériumnál elké­szült, de mivel elakadt a tárca- egyeztetés útvesztőiben, ma sincs erre vonatkozó jogszabály, véle­ménye szerint csak a választások lezajlása után van rá remény. Az azbeszttartalmú épületek felkutatásával jelenleg csak az Épületfenntartó K+F Alapítvány foglalkozik, melynek irodavezető­je, dr. Bíró Kálmán lapunknak el­mondta, hogy a gyengén kötött azbeszttel van gond, amelynek anyaga könnyen a levegőbe kerül­het. A szórt azbesztet a hetvenes években eleinte tűzvédelmi szige­telő anyagként alkalmazták ipari és sportcsarnokok acélszerkezeté­nek bevonására, majd, miután rá­jöttek, hogy lágysága miatt hőszi­getelőnek is kiválóan alkalmas, amelyet pisztollyal könnyen fel lehet szórni, sok helyütt alkal­mazták. Panelos házgyári építke­zéseknél a pincefödém hőszigete­lésére, de a vizsgálatok szerint el­sősorban a győri házgyár épülete­inél. A pécsi panelt Pakson vizs­gálták, de ott nem találtak az­besztnyomokat. Pénzhiány miatt azonban a vizsgálatok egyelőre nem terjedtek ki egy sor gyanús épületre, csak véletlenszerű ellen­őrzésekre futotta. De információ­ik szerint a sport- és ipari csarno­kokon kívül vasútállomások, iro­daépületek és laktanyák is a „fer­tőzött” építmények között lehet­nek. A tervezett mentesítési prog­ram tízéves, mondja dr. Bíró, a mentesítés sorrendjét pedig a le­vegőben lévő azbesztkoncentrá­ció mértéke fogja majd meghatá­rozni. CSERI LÁSZLÓ tozata, melyben árvákhoz és öz­vegyasszonyhoz hasonlítja a szerző Jeruzsálemet, majd az Úr felé fordítja a várost. Az angol és latin nyelvű énekek között prózá­ban, magyar szöveggel (Sík Sán­dor fordítása) is elhangzanak a zsoltárok, Mécs Károly színmű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom