Új Dunántúli Napló, 2002. március (13. évfolyam, 59-88. szám)

2002-03-08 / 66. szám

12. OLDAL KRIMI 2002. Március 8., péntek lDFöí HIRDETÉS Hírek NYITOTT KOCSIBÓL. Egyrá- diósmagnót loptak el ismeretle­nek a napokban egy nyitott Maz­da tehergépkocsiból Kővágósző­lősön. A kár húszezer forint, (sn) ELTŰNT A KANDELÁBER. Egy százezer forintos kandelá­bert loptak el ismeretlen tettesek egy pécsi benzinkútról. A tette­sek bekerített területről szerelték le a lámpaoszlopot. (sn) CSALÓT FOGTAK. Magánok irat-hamisítás és csalás alapos gyanúja miatt volt érvényben körözés az ellen a férfi ellen, akit szerdán fogott el a rendőr­ség Pécsett. (sn) BETÖRŐK. Egy hete három is­meretlen kopogtatott M. Mihály 66 éves tápiószecsői lakos lakásá­ba, majd amikor kinézett az ajtón, leütötték. Az elkövetők megkö­tözték az idős férfi 71 éves felesé­gét is. Mivel pénzt nem találtak, a sértetteket bántalmazni kezdték, és követelték, mondják meg, hol tartják a pénzüket. Végül azonban csak pár száz forintot és néhány szál cigarettát tudtak elvinni. A rendőrség elfogta és őrizetbe vette M. Attila 33 éves, M. Attila 16 éves és B. Sándor 17 éves lakost. LÁNYRABLÁS. Személyi sza­badság megsértésének alapos gya­nújává folytat eljárást a Nyírbáto­ri Rendőrkapitányság egy 36 éves férfi ellen. A gyanúsított március 5-én Nyírgyulaj belterületén erő­szakká kényszerített egy arra ke­rékpározó 28 éves nőt, hogy pár száz méterre lévő lakására men­jen vele, majd körülbelül 23 óráig ott tartotta. A férfi azt akarta, hogy a nő levetkőzzön, de a hölgy ezt a bántalmazás ellenére visszauta­sította. ■ Halálos közúti gázolások Az elmúlt alig egy hét leforgása alatt három halálos kimenetelű gázolás történt Baranya megyében. A gyalogosok mindhárom esetben szabályosan közlekedtek, korlátozott látási viszonyok között, illetve éjszakai sötétségben. Baranyai körkép Három tragikus kimenetelű közlekedési baleset történt Baranya megyében az elmúlt napokban. Március má­sodikén nem sokkal hajnali egy óra előtt egy fiatalem­bert gázoltak el Bóly és Szajk között. A rendőrségi jegyzőkönyv szerint a gyalogos a menetirány szerint bal oldalon, az úttest szélén ha­ladt, amikor a - feltehetően nem az út- és látási viszo­nyoknak megfelelően közlekedő - személygépkocsi elütötte. Egy nappal később, Botykapeterd belterületén tör­tént halálos baleset. Este hét órakor egy Szigetvár irá­nyába haladó autó ütött el egy gyalogost, aki a jármű­vel azonos sávban és azonos irányban, de lakott terü­leten, tehát szabályosan haladt. A harmadik eset lakott területen kívül történt Sziget­vártól mintegy két küométerre. Itt este fél küenckor gá­zoltak halála egy ugyancsak szabályosan közlekedő gyalogost.- A sofőrök olykor arra hivatkoznak, hogy egy szemből érkező jármű elvakította őket és azért nem vették észre időben, hogy valaki az út szélén közleke­dik - mondta Ambrus Zabán őrnagy, a Baranya Me­gyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osz­tályának vezetője. - Ez természetesen nem menti fel őket a felelősség alól, hiszen ilyenkor olyan sebességre kell lelassítani, hogy megfelelően belássák az előttük levő útszakaszt. Az idő enyhülésével egyre több gyalo­gos lesz az utakon. Korlátozott látási viszonyok között tanácsos folyamatosan a felezővonalhoz húzódva ha­ladni, így megelőzhetőek a hasonló balesetek. Aki éj­szaka kel gyalogútra, vigyen magával prizmát vagy' lámpát, hogy láthatóvá váljék. ________________^o. Zs ebesek a Plazában PÉCS A Pécs Plazában egyre több lopás történik, úgy tűnik, itt sem vigyá­zunk eléggé értékeinkre. A zsebtol­vajok a kisebb értéktárgyakra utaz­nak, előszeretettel tulajdonítanak el mobütelefonokat, iratokat, illetve pénztárcát a Pécs Plaza területén. Dr. Kutnyánszky Anette, a kertvárosi rendőrőrs századosa arról tájékoztatta lapunkat, hogy valóban a zsebesek egyik fő cél­pontjává vált a szórakoztatócent­rum. Ez azonban nem véletlen, mivel látogatott helyről van szó, továbbá az emberek leginkább a kirakatokkal vannak elfoglalva és nem értékeikkel. Leggyakrabban a figyelmetlenség az oka minden­nek. A nézelődök felhívják ma­gukra a figyelmet mobiltelefonja­ikkal, és azt a beszélgetés után a táska tetején, vagy zsebükben helyezik el. így a tolvajoknak - akik általában csoportosan dol­goznak - nincsen nehéz dolguk. A legkritikusabb pont a mozi területe, hiszen a legnagyobb zsúfoltság ott szokott lenni. A biz­tonsági őrök mellett a rendőrőrs emberei is naponta többször por- tyáznak a szórakoztatóközpont területén, hogy elejét vegyék a lo­pásoknak. Mint azt a századosnő hozzátette, mindezek ellenére na­gyon nehéz az ilyen eseteket fel­deríteni, az elkövető legtöbbször ismeretlen marad. SOMLAI A. Erdélyi mégsem sorozatgyilkos? FOTÓ: EUROPRESS/KERÉK ÁGNES A vád súlyosbítást, a védelem részleges felmentést kért a Legfel­sőbb Bíróságon Erdélyi Nándor ügyében. A korábban bolti soro­zatgyilkossággal vádolt férfi két tucat ellentmondásos vallomása megnehezíti a bíró döntését. Budapest Első fokon életfogytiglani szabadság- vesztésre ítélte a Fővárosi Bíróság Er­délyi Nándort, akit azzal gyanúsítot­tak, hogy nyereségvágyból négy em­bert ölt meg. A jugoszláv állampolgár­ságú férfi a nyomozás során hol beis­merte tettét, hol tagadta. Végül a fó­rum nem találta megalapozottnak a vádat egy VII. kerületi és egy IX. kerü­leti bolti halálos támadás ügyében, ezért csak a csepeli ruházati üzlet elle­ni, kettős gyükossággal végződő rab­lás miatt ítélték el. A szakértői vélemé­nyek alátámasztották bűnösségét, mi­vel a boltból származó üvegdarabokat találtak a ruháján. A védelem most azt kéri, hogy vegyék figyelembe: egy százalék esély mégis van arra, hogy a bizonyítéknak tekintett szilánkok nem a csepeli üzletből származnak. Az ügyvéd hozzátette: a helyszínen sem ujj-, sem pedig lábnyomokat nem találtak, és az sem bizonyos, hogy a helyszínről a vádlott pénzt vitt el. Az ügyész azonban arra hivatko­zott, hogy Erdélyi a társadalomra ve­szélyes ember. Ezt az orvos szakértői vélemények is alátámasztják. Erdélyi a szakemberek szerint pszichopata, deviáns és kóros hazudozó, de nem beteg. Intelligenciája ugyanis átlagon felüli. A vádlottat 23 év múlva helyez­hetnék feltételesen szabadlábra. Az ügyész szerint azonban az ügy sú­lyossága miatt ezt nagyobb időtartam­ban kellene meghatározni. Erdélyi Nándor perében megne­hezíti a bírók dolgát, hogy a férfi szin­te nem tett két egyforma vallomást. Olyan megnyilatkozásai is voltak, hogy azért vállalta magára a VII. és IX. kerületi gyilkosságokat, hogy az ügyben nyomozó Doszpot Päemek sikerélménye legyen. Ezzel azt re­mélte: ha kiderül, hogy mégsem ő volt a tettes, akkor a másik két ügy­ben is kimondják büntetlenségét. Kó­ros hazudozását támasztja alá az is, hogy többször álnevet és hamis ada­tokat használt, sőt a Fenyő-gyilkos­ság ügyében fals információkkal je­lentkezett a rendőrségen az ötmilliós jutalom reményében. NAGY ESZTER DÓRA ________BEMUTATKOZIK A MECSEKI ER DÉSZETI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ________ Tö bb mint kétezer embernek adunk munkát A Mecseki Erdészeti Részvénytársaság egyike hazánk legvál­tozatosabb földrajzi adottságokkal rendelkező erdőgazdálko­dóinak. A változatosság a domborzati viszonyok harmonikus egymáshoz kapcsolódásaiból adódik. A cég gazdálkodási terü­letén 78 százalékban őshonos fafajokból álló természetes illet­ve természetszerű erdők vannak. Életút Káldy József vezérigazgató 1953. február 27-én született Budapesten. Édesapja a földművelésügyi minisztériumban dolgozott, később több erdőgaz­daságnál tevékenykedett, majd a soproni erdészeti egyetemre nevezték ki tanárnak. Káldy József azonban nem szülői nyomásra szerette meg ezt a szép szakmát, saját szavaival élve a természet sze- retetéből fakadóan nem is tudott elképzelni magá­nak más foglalkozást. A soproni egyetem elvégzé­se után 1977-ben okleveles erdőmémökként ke­rült a Mecseki Erdő és Fafeldolgozó Gazdasághoz. 1982-ben kinevezték a műszaki erdészet vezetőjé­nek. 1990-ben a vállalati tanács megpályáztatta a vezérigazgatói posztot, a jelöltek közül Káldy Jó­zsefet választották meg. Több civil szerveződés . tagja, elnöke az Országos Erdészeti Egyesület­nek, alelnöke az Országos Erdészeti Tanácsnak. Az Ormánság legértékesebb fafaj­tái a tölgy, a kőris, a szil. Külön megemlítendő a Szentegát-Bürüs határában lévő, természetes mó­don megújuló bükkös, amely ős­honos fafajtája a Dráva-síknak. Az erdőgazdaság másik nagy terüle­tén, a Zselicben kiváló minőségű, jó növekedésű bükkösök, gyer­tyános-tölgyesek, és a szárazabb termőhelyeken a cser a legfonto­sabb állománytípus. A Zselic leg­értékesebb őshonos fafajtája az ezüsthárs, amely a termőhelye­ken a bükkel alkot nagy fahoza­mú természetes társulást. A Me­csek hegység déli oldalán a karsztbokor-erdők, száraz tölgye­sek és cseresek, az északi oldalon viszont a bükkösök, tölgyesek, gyertyánosok az uralkodók. Itt ta­lálható a részvénytársaság legér­tékesebb faállománya, a legjobb adottságú erdőtömb, amely 88 százalékban őshonos fákból álló természetes erdő.- Amint az a fent leírtakból is kiderül, van mire vigyáznunk - mondja a részvénytársaság vezér- igazgatója, Káldy József. - Az adottságainkból következően te­vékenységünk alapelve a termé­szetes felújításra alapozott erdő- gazdálkodás. Az egyszerűbb fa- használati beavatkozást igénylő kultúrerdeink mellett így kezeljük bükköseinket, tölgyeseinket, cse­reseinket. A cég egyébként Bara­nya 110 ezer hektár erdőterületé­ből 52 ezer hektár erdőt gondoz. A megye úgynevezett „erdősült­sége”, vagyis a terület erdővel bo­rított része 24 százalékos, még el­marad az európai uniós átlagtól, de hát azon vagyunk, hogy minél hamarabb megközelítsük az otta­ni átlagot, amely 30 százalék fe­letti. A cég gazdálkodik, állami tu­lajdonú vállalkozás, éppen ez a biztosíték arra, hogy a nagyobb nyereség érdekében ne irtson ki erdőrészeket. Ezt egyébként nem is tehetné, ugyanis az FVM Erdé­szeti Felügyelete rajta tartja a „szemét” minden erdőgazdasá­gon, lett légyen az nagy- vagy esetleg csak néhány hektáros kis­vállalkozás.- Mi évente 4-600 hektáron végzünk erdőfelújítást, 265 ezer köbméter fát vágunk ki. Az erdé­szeti felügyelet szigorúan ellenőr­zi tevékenységünket. Szeretném megnyugtatni a közvéleményt, mi minden egyes kivágott fát pó­tolunk, hektáronként 10 ezer fa­csemetét ültetünk el. Vagyis az er­dőjárók számára látszólagos irtás tudatos, tervezett fakitermelés, de a pótlásról is gondoskodik az erdőgazda. Árbevételünk 85 szá­zaléka egyébként ebből a tevé­kenységünkből származik. A ki­vágott fa legértékesebb része a rönk jobbára magyarországi fel­használóknál köt ki, de vannak külföldi megrendelőink is. Expor­tunk a 3 milliárdos árbevételünk­ből 800 millió forint. A vadgazdálkodás is jelentős ágazat a cégen belül, hiszen a va­dásztatás, az előre tervezett állo­mány karbantartása (a túlszapo- rodást megelőzendő) is jelentős bevételt jelent az Mecseki Erdé­szeti Rt.-nek. A cégnél követel­mény a természetes felújulást tar­tós védelem nélkül lehetővé tevő élőhelyi védelem kialakítása, amely további folyamatos állo­mány-szabályozással érhető el.- Nagyon nagy gon­dot fordítunk az itt dol­gozók élet- és munka- körülményeinek folya­matos javítására - hang­súlyozza a vezérigazga­tó. - Ez nálunk egyálta­lán nem szólam, sokkal inkább napi gyakorlat, az itt dolgozók minden gondját-baját igyek­szünk megoldani, nem véletlenül pályázunk a „Családbarát munka­hely” cím elnyerésére. Nyugdíjasainkkal éven­te többször találko­zunk. A város, a megye életében is meghatáro­zó szerepet vállalunk. Szponzorá­lunk gyógyászati, kulturális, sport-, oktatási tevékenységet, munkát, megélhetést biztosítunk Baranyá­ban 2 ezer embernek. Hogy mit hoz a jövő? Termé­szetesen - legalábbis az elkövet­kező néhány évre - erre is készül­tek már tervek. Az erdőfelújítás­ban meg akarjuk valósítani a ter­mészetes pótlás arányainak növe­lését a hegy- és a dombvidékeken, tervezzük a makkvetéses erdősí­tést területének növelését. A faki­termeléshez egy térinformatikai rendszert akarunk kidolgozni, szorgalmazzuk a kíméletes kiter­melési módok alkalmazását. Fej­lesztjük az erdőfeltárást, vagyis az útfelújítást, új utak építését, nyomvonalak ldalakítását. A vad- gazdálkodásban pedig szeretnénk a gímszarvas zárttéri tartási felté­teleit megteremteni, mert ezzel radikálisan csökkenthetjük a gím- állományt, s egyben a vadkárt is (évente 40 millió forintos kárt okoznak cégnek). Csökkenteni kívánjuk a vaddisznók számát, a dámállományt pedig fokozatosan visszaszorítjuk. Tervezzük, hogy az Árpádtetői erdészet területén kialakítjuk a megye vadászati ok­tató-központját. A Zöld Lovag­rend alapítójaként pedig azon le­szünk, hogy Pécs városában ne csak házak, bevásárlóközpontok épüljenek, hanem minél több park és liget létesüljön. ▲ Természetben a természetről A Mecseki Erdészeti Rt. nagy gondot fordít a fiatalok természetis­meretének növelésére, három erdei iskolát is működtet. Több éve környezeti nevelési tapasztalatok, valamint hazai és külföldi konfe­renciák, tanulmányutak és továbbképzés alapján dolgozták ki prog­ramjukat, amely az általános iskolai tanévre épül. A programban résztvevő gyerekeknek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a termé­szetben tanuljanak a természetről. Az iskolások körében nagy si­kernek örvend ez a lehetőség, az árpádtetőiben eddig 2400, a sasrétiben 2000 és a Máré-vári iskolában több mint 10 ezer gye­reknek volt lehetősége közelebbről megismerni a Mecsek növény- és állatvilágát. Nem véletlenül ragaszkodnak a nemrégiben cente­náriumát ünneplő erdei kisvasúihoz, hiszen a hagyományok ápolá­sára is nagy gondot fordítanak. Az almamelléki „vicinális” töretlen népszerűségnek örvend a kirándulók körében. A Mecsek erdői remek programokat kínálnak a városlakóknak is fotó: laufer l. Erdélyi Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom