Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)

2002-02-14 / 44. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR Hírek ORBÁN VIKTOR kedden egy napos látogatást tesz Írország­ban, majd másnap Belgiumban és Hollandiában tárgyal. A kor­mányfő a belga fővárosban elő­adást tart, és konzultációt foly­tat az Európai Parlament kül­ügyi bizottságában, mti ELMARAD a visegrádi orszá­gok miniszterelnökeinek feb­ruár 19-re tervezett budapesti találkozója, mert az egyszer már módosított február 19-i idő­pont sem felel meg valamennyi miniszterelnöknek - jelentette be Varsóban Michal Tober len­gyel kormányszóvivő. A len­gyel, cseh, szlovák és magyar kormányfő e rendezvényen kí­vánt közös álláspontot kialakí­tani az EU-tagjelölteknek nyúj­tandó mezőgazdasági támoga­tásra vonatkozó javaslatával kapcsolatban, mti BUDAPESTRE utazik Mircea Geoana román külügyminiszter, aki a jövő héten részt vesz a ro­mán-magyar kormányközi vegyes bizottság ülésén. A meg­beszéléssel egy időben meg­ünnepelik a román-magyar alapszerződés aláírásának ötö­dik évfordulóját is. mti NÉMETORSZÁGBAN foly­tatott tárgyalásokat Medgyessy Péter. Az MSZP kormányfő­jelöltje tegnap Düsseldorfban Észak-Rajna-Vesztfália tarto­mány miniszterelnökével, Wolfgang Clementtel tárgyalt, mti AZ RMDSZ reméli, hogy hama­rosan megszűnik a Magyar- országra utazó román állampol­gárok kötelező egészségbiztosí­tása. A bukaresti képviselőház meg is szavazta az intézkedés eltörlését, de a döntést a szená­tusnak is el kell fogadnia. A ro­mán kormány december elsejé­től szigorította a kiutazás feltéte­leit, bár Románia és Magyar- ország között 1961 óta érvényes megállapodás van a kölcsönös egészségügyi ellátásról, mti ELTÉRŐEN ÍTÉLIK MEG az európai és iszlám országok ve­zető politikusai a közel-keleti válságot. Az Iszlám Konferencia Szervezetéhez tartozó államok az isztambuli fórumon ragasz­kodtak ahhoz, hogy a tanácsko­zás záróközleményében szere­peljen Izrael erélyes elítélése a palesztin célpontok támadása miatt. Az európai államok azon­ban elvetették, hogy olyan országot marasztaljanak el, amely nincs jelen, mti MEGÖLT tegnap négy palesz­tint az izraeli hadsereg a Gáza- övezetben indított akciója során. A katonák három településre nyomultak be, közülük Beit Hanunt teljesen ellenőrzésük alá vonták. A négy áldozat palesztin rendőr, s az össze­csapásoknak van egy súlyos se­besültje is. Az izraeli katonák benyomultak több menekült- táborba, s Dzsebaliában mint­egy tíz palesztint letartóztattak. A katonák addig maradnak palesztin területeken, ameddig a rakétákat előállító üzemet meg nem találják, mti LEZUHANT szerda reggel Afga­nisztánban az amerikai had­sereg egyik teherszállító repülő­gépe, és a legénység nyolc tagja megsebesült, de egyikük sincs életveszélyben, mti COLIN POWELL cáfolta azt a sajtójelentést, amely szerint már javában folynak Washing­ton előkészületei a Bagdad elle­ni katonai akcióra. „Irakkal kapcsolatban folyamatosan vizsgáljuk az ottani hatalom- váltás lehetőségeit, de nem tar­tunk ott, hogy katonai terveket szőjünk az ország lerohanásá- ra” - mondta az amerikai kül­ügyminiszter. MTI 2002. Február 14., csütörtök Emelkedő szakaszban Az orosz külügyminiszter fontosnak nevezte, hogy a magyar és orosz vezetők rendszeresen tárgyaljanak. A vendéglátó és Martonyi János főként a gazdasági együttműködés bővítésé­nek lehetőségeiről folytatott eszmecserét. Moszkva Emelkedő szakaszba lépett Magyarország és Oroszország kapcsolatrendszere, és mindkét fél részéről megvan a politikai akarat ennek to­vábbfejlesztésére. Erről számolt be a megbe­szélés után a két politikus, s hozzáfűzték: lé­nyeges politikai problémák nincsenek a két or­szág között, a nemzetközi helyzetet illetően kö­zel áll vagy egybeesik a két állam véleménye. Igor Ivanov kívánatosnak nevezte a rendszeres kapcsolattartást. Moszkva tisztázni szeretné a NATO-tagállamokkal, miként vélekednek az orosz-NATO döntési mechanizmus tervezett új rendjéről, amely a jelenlegi 19+1 formát váltaná föl. Ismeretes, hogy Oroszország a NATO-hoz fűződő viszony látványos javulása ellenére is elhibázottnak tartja az Észak-Atlanti Szövetség újabb bővítésének tervét, amelyet Magyar- ország viszont támogat. A kétoldalú kapcsolatok témái közt első he­Martonyi vendéglátójával, Igor Ivanovval fotó: europress/epa lyen a gazdaság szerepelt. Árucsere-forgalmunk eléri az évi csaknem hárommilliárd dollárt, de az oroszok majdnem ötször annyit adnak el ne­künk, mint amennyit vásárolnak tőlünk. Bár a politika e tekintetben immár egyik országban sem mindenható, a kérdésnek megkülönbözte­tett figyelmet szenteltek Martonyi és Kaszjanov orosz miniszterelnök találkozóján is. Amerikai emlékezés Kossuthra „Kossuth alakja a magyar nemzet márványnál is tartosabb emlékezetében él tovább” - hangsúlyozta Pálinkás József azon a washingtoni díszünnepségen, amelyet Kossuth Lajos amerikai útja 150. évfordulójának tiszteletére tartottak. Washington Beszédében az oktatási miniszter felidézte, hogy az 1848-49-es for­radalom és szabadságharc kor­mányzó elnöke másfél évszázada hatalmas tömegeket vonzott az amerikai városokban tett látogatá­sa során. Szabadságálmai azon­ban csak jóval később, a közel­múltban valósulhattak meg, de „a jövő immár megkezdődött” - mondta Pálinkás József. A Kossuth-gála résztvevőinek Paula Dobriansky külügyi állam­titkár tolmácsolta Powell miniszter üdvözletét. Dobriansky megemlí­tette, hogy az amerikai külügyi le­véltár tanulmányozása során kide­rült: a magyar szabadságharc je­lentős mértékben ösztönözte az amerikai külpolitika azon vonula­tának kibontakozását, amely az Európától való elzárkózás helyett a függetlenségre törekvő nemze­tek melletti kiállást sürgette. A méltató beszédek utáni mű­sorban a Duna Művészegyüttes táncjelenetekkel idézte fel Kos­suth korát. A magyar néptáncot és a modem táncokat ötvöző, sodró lendületű produkció lelkes fogad­tatásban részesült. A rendezvé­nyen a Washingtonban és kömyé­Kossuth-szobor a washingtoni Capitoliumban FOTÓ: EUROPRESS/ARCHÍV kén élő magyarság mellett sokan képviseltették magukat az ameri­kai fővárosban akkreditált diplo- máciai testület tagjai is. ________■ Új abb kemény EU-tárgyalások Ausztria, Hollandia, Nagy-Britannia és Svédország ellenzi, hogy az újonnan csatlakozó EU-tagországok közvetlen mező- gazdasági támogatásokban részesüljenek; Németország pedig kétségeinek adott hangot. Brüsszel Az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásán Zalm holland pénzügyminiszter azzal vádolta az EU kormányának számító brüsszeli bizottságot, hogy a közvetlen kifizetésekre tett ja­vaslatával „kiengedte a szelle­met a palackból”. Osztrák kollé­gája a közös mezőgazdasági po­litika reformjának szükségessé­gét hangsúlyozta, a brit Gordon Brown pedig ugyancsak a jelen­legi rendszer meghosszabbításá­nak a veszélyét vélte felfedezni a bizottsági javaslatokban. Fran­ciaország viszont „nyitottnak” mutatkozott a közvetlen agrár- támogatások ügyében; Dánia, Ír­ország, Görögország, Finn­ország és Portugália pedig támo­gatta a javaslatot. Munkadokumentumában a bi­zottság azt indítványozta, hogy az újonnan csatlakozó országok tagságuk első évében az akkor ér­vényes közvetlen mezőgazdasági támogatások 25 százalékát kap­ják meg. Az arány a következő két évben 30 százalékra, majd 35 százalékra emelkedne. A költségvetési kérdésekért fe­lelős bizottsági tag, Michaele Schreyer szerint az új belépők­nek szánt támogatások 2004 és 2013 közötti fokozatos kiterjesz­tésének alternatívája az lenne, ha 2007-ig semmit sem kapná­nak, attól kezdve viszont száz­százalékosan bevezetnék a tá­mogatási rendszert az új tag­országokban. Günter Verheugen bővítési biz­tos közölte: márciusban kívánja előterjeszteni a tagországok kö­zös tárgyalási álláspontjára vo­natkozó elképzeléseket: a jövő hónap elején a regionális támoga­tásokkal, közepén a költségvetés­sel, a hónap végén pedig a mező- gazdasági támogatásokkal kap­csolatban. ■ VÁRADI KRISZTINA Igazságra éhezve Az utóbbi tíz esztendőben minden évre jut néhány éhség- sztrájk; az érintettek ezzel próbálják felhívni a figyelmet hely­zetük kilátástalanságára. Néhány napja a kunmadarasi polgármester és két helyi képvi­selő kezdett koplalni, amiért az elmúlt 11 évben nem sikerült rendezni a település volt szovjet repterének és laktanyájának sorsát. Pedig miközben kormányok, miniszterek, államtitká­rok, hivatalnokok jöttek és mentek, az önkormányzat vezetői egyfolytában levelet írtak, telefonáltak, faxoltak - mindhiába. Már csak az éhségsztrájkban bíznak. Igazságuknak jó néhányan próbáltak már ily módon érvényt szerezni. Tíz évvel ezelőtt például egy rokkantnyugdíjas asz- szony arra akarta éhezésével felhívni a figyelmet a szegény­ségre; volt, amikor a Létminimum Alatt Élők Társasága vállalt csoportos éhségsztrájkot, 1993-ban egy határátkelőhely meg­nyitását követelte ekképpen két polgármester. Évekkel ezelőtt a MIÉP tagjai koplaltak az alapvető élelmiszerek árának rögzí­tése érdekében, 2000-ben a sajóládi romaközösség kétszáz tagja kezdett tiltakoztak éhségsztrájkkal. Ezekből az esetekből is tudhatjuk: az éhségsztrájk önmagá­ban nem megoldás; legfeljebb arra jó, hogy felhívja valamire a társadalom figyelmét. A legtöbbször azonban alapjában véve nem változik semmi: az illetékesek egymásra mutogatása foly­tatódik, a bürokrácia útvesztői ugyanolyan kanyargósak, a be­adványok és a kérelmek továbbra sem a megfelelő íróasztalra kerülnek. EGYETÉRTEK: 06-90-330003 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 _________________________ÁLLÁSPONT___________________________ BÍ RÓ FERENC A kiátkozásokon túl A választási kampány durvulása kínálja a csak látszólag naiv kérdést: miért ne bontakozhatna ki az egyházak megbékélését szolgáló ökumenizmushoz hasonló szellemiség idővel a pár­tok között is? Hiszen a pártfórumokon egymásra kígyót-békát kiabálók a minap még meleg szívvel paxoltak más felekezetű társukkal az ökumenikus imaesteken. Miért von erősebb határvonalat az emberek között a párthovatartozás, mint a felekezeti? Mert előbbinél a hatalomról, és egyebek között az ezzel együtt járó karrierérdekekről van szó? Az eddigi választásokon az ország egyik fele mindannyiszor leváltotta a másikat. Persze hogy mindenki inkább a leváltókhoz, mint a leváltottakhoz szeretne tartozni. Az egyházak évszázados csatáinak semmivel sem volt kisebb a tétje. A felekezetek szétválását követő században élethalál­harc folyt a katolikusok és a protestánsok között a tömeg­befolyás alapját jelentő vallási hatalomért. Azután az egyházak - igaz, századok alatt - fölismerték: erősebbek azok a szálak, amelyek összekötik őket, mint a láthatatlan falak, amelyek elválasztják. Ki merték mondani: közös az örökségük és a felelősségük is. A katolikusok között persze ma is vannak, akik a reformátusokat nyakasnak és túl puritánnak titulálják. A reformátust sok helyen arra nevelték, hogy például ne hagy­ja ironikus szó nélkül a „szemforgató, bigott katolikus” üdvözülésének „megválthatóságát”. E beidegződött sztereotípiák ellenére Augsburgban - éppen az egymás 450 év előtti kiátkozásához vezető megigazulási vitában - vallásbéke született a katolikusok és az evangélikusok között. II. János Pál pápa máig az egyházak közti közeledés, a kompro­misszumkeresés legfőbb szószólója. A magyar parlamenti pártok közös öröksége a demokrácia. Ezt is meg kell őrizni, s nem állnak rendelkezésre évszázadok. A tolerancia minimuma annak a belátása, hogy az ellenfél nem okvetlenül ellenség. A kormányváltás nem feltétlenül leváltás vagy kiszorítás. Egy politikusnak pedig, ha rászolgál, kijár a tisztelet. Nem számít, hogy a pártja kormányon van-e éppen vagy ellenzékben. A korrektség megtérül, amikor átlendül a politikai inga. Ha nem, ha érvényben maradnak a kölcsönös kiátkozások, hát Isten legyen hozzánk irgalmas. Felekezettől és pártállástól függetlenül. EGYETÉRTEK: 06-90-330-422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Folytatódik a Milosevics-per A boszniai konfliktusban elkövetett kegyetlenkedések felidé­zésével folytatódott tegnap Szlobodan Milosevics volt jugo­szláv elnök perének tárgyalása Hágában. Hága Geoffrey Nice helyettes főügyész bűnrészességgel vádolta Milo- sevicset az 1992-95 közötti hábo­rú során elkövetett atrocitások­ban. Emlékeztetve Szarajevó ost­romára és az etnikai tisztogatások áldozataivá vált boszniai települé­sek hosszú sorára, megállapította: az esetek körülményiből világo­san kitűnik a politikus büntető­jogi felelőssége. A bijeljinai, viseg­rádi és prijedori tisztogatások mellett Nice felidézte, hogy a Zvomikból elűzött nem szerb la­kosságot vonatokkal szállították Magyarországra és Ausztriába. A helyettes főügyész szerint a horvát és muzulmán többségű boszniai települések elfoglalása lehetetlen lett volna Belgrád tá­mogatása nélkül. Egyértelmű bi­zonyítékok vannak arra, hogy a jugoszláv hadsereg támogatást nyújtott a Boszniában tevékeny­kedő félkatonai erőknek, ame­lyek közvetlen kapcsolatban áll­tak a szerb védelmi miniszté­riummal. Nem kétséges, hogy Milosevicsnek köze volt a „Nagy- Szerbia” megteremtésére irányu­ló tervek végrehajtásához - álla­pította meg Nice. A taláros testület azzal érvel, hogy a kilencvenes évek délszláv konfliktusai között a Nagy-Szer- bia megteremtésére irányuló po­litikai törekvések teremtettek összefüggést, és Milosevics fele­lőssége is alapvetően ebben az összefüggésben mutathatók. A tárgyalás első napjához ha­sonlóan Milosevics ezúttal is min­den érzelemnyilvánítás nélkül hallgatta a vád képviselőjét. A po­litikus az ügyészi nyilatkozatok elhangzása után kap lehetőséget a megszólalásra, és belgrádi ügy­védei szerint nemcsak önmagát, hanem népét és az irányításával egy évtizeden át folytatott politi­kát is védelmébe akarja venni. Koszovói lapok beszámolói szerint a tartományban élő albá­nok megelégedéssel figyelik a há­gai per televíziós közvetítését, de dühösek, amiért a szerbiai vád­lottak közül egyelőre csak a volt diktátor került a vádlottak padjá­ra. A még mindig Szerbiában tar­tózkodó fővádlottak viszont nem hajlandók önként Hágába utazni. Milosevics egykori bizalmasa, Nikolas Sajinovics volt miniszter­elnök-helyettes is cáfolta, hogy erre készülne. ■ C1B BANK 7621 PÉCS, FERENCESEK UTCÁJA 33. TELEFON: (72) 213-700 Érvényes: 2002. február 4-töl BETÉTI KAMATOK MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 50E Ft — 1M Ft 1M Ft-5M Ft 5MR-10MR 10M Ft felett Lekötési idő Éves kamat (%) EBKM Éves kamat (%) EBKM Éves kamat (%) EBKM Éves kamat (%) EBKM 1 hó 7,250 (7,35) 7,300 (7,40) 7,400 (7,50) 7,550 (7,65) 3 hó 7,250 (7,35) 7,300 (7,40) 7,400 (7,50) 7,550 (7,65) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB TAKARÉKSZÁMLA (min. 50e Ft) Sávos kamat Eves kamat (%| EBKM 0 - 50 e Ft-ig 2,000 2,05 50e Ft -1M Ft 5,500 5,72 1M Ft felett 7,500 7,87 KINCSEM 2003 kötvény (min. 10e Ft) Lekötési lett Éves kamat (%) EHM' 1 hó 7,300 7,30 3 hó 7,300 7,30 6 hó 7,100 7,10 12 hó 7,100 7,10 * Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezóek. HITELEK Érvényes: 2002. január 7-tól Magánszemélyek részére Éves kamat (%) CIB Személyi kölcsön 3M Ft-ig 23 vagy 26 3M Ft felett 19 vagy 23 THM; 22,81-37,75%, 3%-os kezelési költség mellett. A kamatláb mértéke a jóváhagyott hitel összegétől és az adósminősítés eredményétől függ Ingatlanfedezet mellett nyújtott- lakáscélú hitel kamata 13,99%- egyéb célú hitel kamata 17,00 % THM: 19,32 - 23,36%, 1-10 éves futamidőre CIB Új Otthon hitel 2,99% Cl B^\o6 40 242 242

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom