Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)

2002-02-04 / 34. szám

2002. Február 4., hétfő R I P 0 R T 7. OLDAL KULTURA­ÓRIÁS TURUL. Új szobor formálódik ezekben a napokban a pécsi Trischler Ferenc műhelyében. A bronzöntés után a nagyméretű, kö­zel másfél méteres turulmadár szobra a Bács-Kiskun megyei Lajosmizse főterére kerül. Az alkotás avatása március 15-re várható. FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Pécsett vendégszerepei a Nemzeti Filharmonikusok Alban Berg Három zenekari da­rabját (Op.6.) és Anton Bruckner IX. d-moll szimfóniá­ját játssza február 7-én, csütör­tökön este fél nyolckor a pécsi egyetem orvoskari aulájában a Nemzeti Filharmonikusok Ko­vács János vezényletével. Alban Berg Három zenekari darabjával kapcsolatban azt kell tudni, hogy 1914-ben íródott egy botrányos évet követően. Bécs- ben ugyanis, a Schönberg-kör koncertjén Berg Altenberg- versekre írt zenekari dalciklusát nem engedte végigjátszani a fel­dühödött közönség, még meste­re, Schönberg is Idkelt magából mondván: ilyen merész darabot nem lett volna szabad írnia. Ezek után, mintegy kiengesztelésül, Schönbergnek ajánlva született a Három zenekari darab, amely tel­jes terjedelmében csak 1930-ban hangzott el a nyilvánosság előtt. Anton Bruckner IX. d-moll szimfóniája, hasonlóképpen mint például Beethoven, Schu­bert és Dvorak esetében, az utol­sónak bizonyult. A vallásos szerző Istennek ajánlotta mű­vét, ezért is igyekezett a szoká­sosnál alaposabban megkompo­nálni. Az utolsó tételből azon­ban csak vázlatok készültek el, de azt tartják a műről, hogy így is teljes. A mérnökök helye a társadalomban Dr. Bársony Jánost, a Pécsi Tudományegyetem Építőipari Inté­zetének Igazgatóját választották az elmúlt esztendőben a Ma­gyar Mérnöki Kamara alelnökének. A szakembert, oktatót a mérnökhivatás szerepéről és lehetőségeiről kérdeztük.- Milyen ma a mérnökök társa­dalmi megítélése?- A technika az elmúlt évszá­zadokban óriási fejlődésen ment át. Az emberi kapcsolatok minő­sége azonban szinte semmit sem fejlődött. Technikai érte­lemben az em­beriség majd­nem mindent tud a további műszaki fej­lesztéshez, de hogy miként akar élni a jövőben, hogy milyen legyen a társadalom fejlődése, azt nem tudja. Ugyanakkor ma szinte minden mérnöki létesítmény megvalósításával szemben, egy, a létesítmény nagyságával arányos társadalmi tiltakozás jelentkezik. Ezért váltás szükséges a mérnöki szemléletben, a tisztán termé­szettudományos alapú munkát fel kell, hogy váltsa a társadalmi­technikai alapú megközelítés.- Mit kell tudnia a jövő mérnö­kének?- Hazánkban az elsők között in­dult 1987-ben a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán a műszaki in­formatikai képzés. Ma már elen­gedhetetlen ez a plusz tudás min­den mérnöki szakon. Hamarosan ugyanez lesz a helyzet a mérnöki menedzsment, és a minőségirá­nyítási rendszerek oktatását illető­en is. Az angolok ezt tréfásan úgy fogalmazták meg, hogy a mérnö­kök specialistákból és genera- listákból állnak. Specialista az, aki nagyon sokat tud egy kis szakmai területről. Ahogy fejlődik, egyre többet tud egyre kisebb területről, míg végül gyakorlatilag mindent tud a semmiről. A generaiista, vi­szont keveset tud egy nagyobb szakmai területről, és továbbfej­lesztve tudását egyre kevesebbet tud egyre nagyobb területről, míg végül gyakorlatilag semmit sem tud mindenről. Nos, napjaink mérnöke nem írható le ilyen szél­sőségesen, de az bizonyos, hogy mindenkor kell foglalkoznia rész­szel és egésszel egyaránt.- Ön szerint kell a mérnökök­nek politikával foglalkozniuk?- A válaszom egyértelműén igen. Sőt, azt is hozzáteszem, hogy a mérnök legyen mindig kormány párti, így külön írva, mi­vel az az érdeke, hogy az éppen érvényes műszaki programok megvalósuljanak. Másrészt azért kell politikával foglalkozzon, mert nálunk a mérnöki szakmá­nak nincs presztízse. Talán nincs is olyan ország a Földön, ahol ezen a téren rosszabb lenne a helyzet. MÉSZÁROS B. E. Zeneterápia felsőfokon Egykor a pécsi színház zenekarában volt első hegedűs az a hatvanas években Németország­ba került, és ott évtizedekig zeneművészeti fő­iskolákon tanító professzor, aki most a pécsi egyetemen segíti a zeneterápia szak előkészí­tését. A másoddiplomát adó képzés várhatóan szeptemberben indul. Több évtizedig tanított a Heidelbergi és a Hambur­gi Zeneművészeti Főiskolán zeneterápiát Buzási Miklós professzor, aki most a Német Akadémiku­sok Csereszolgálata (DAAD) és a Pécsi Tudomány- egyetem jóvoltából a Művészeti Karon tevékenyke­dik annak érdekében, hogy a jelenleg akkreditálás­ra váró művészetterápia szakot előkészítse a szep­temberi indulásra. A német szervezet finanszíroz­za a professzor egyéves itt-tartózkodását, mint aho­gyan azoknak a nyugdíjas professzoroknak a tevé­kenységét is, akik az Európai Unióhoz való csatla­kozás elősegítése érdekében kelet-európai orszá­gokban különböző missziókat vállalnak. A zeneterápia oktatásának öüetét Buzási még a pécsi zeneművészeti főiskola Antal György igazga­tása alatti korszakában fölvetette, de az csak ké­sőbb, Sasvári Attila intézményvezetése alatt való­sult meg, igaz, csak rövid időre. Miután a PTE sze­nátusa nemrégiben jóváhagyta, a minisztériumhoz továbbították az ősszel beindítandó tánc-, vizuális és zeneterápia szak akkreditálásának kérvényezé- sét, így minden remény megvan arra, hogy ősszel beindulhat ez a másoddiplomát adó képzés, mondja Buzási Miklós. Németországban ennek már komoly hagyományai vannak, miután belát­ták, hogy az orvostudomány egyes területeken ko­moly nehézségekkel küzd, mert a hagyományos orvoslás, amely a racionális gon­dolkodásra épült, az emberi lélek problematikájával önmagában nem tud megbirkózni. Arra a felvetésre, hogy felmér­hető-e a zeneterápia eredményes­sége a gyógyításban, a professzor azt válaszolta, hogy a pszichoterá­piában nagyon nehéz mérni, de egyértelműen kimutatható, hogy a zenével rendszeresen foglalkozók a tanulási motivációt és az általános képességek ní­vóját tekintve komoly előnyt élveznek azokkal szemben, akiket a zene nem érintett meg. És az is egyértelmű, hogy a betegek egy-egy zeneterápiás foglalkozás után láthatóan boldogabbak, és pszi­chés problémáik feldolgozása sokkal eredménye­sebb. CSERI LÁSZLÓ Tíz könyvtár nyert számítógépeket Baranyában Az elkövetkező hónapban a Miniszterelnöki Hivatal Informa­tikai Kormánybiztosság (IKB) pályázatán nyertes 290 könyv­tár kap internetezést is lehetővé tevő számítógépeket. A fej­lesztéshez a Széchenyi-terv keretében elkülönített 800 millió forint ad fedezetet. Baranyában 10 könyvtár jut számítógépek­hez a 166-ból. A Csorba Győző Megyei Könyvtár valamivel több mint hárommillió forintot nyert a Széchenyi-terv kere­tében az Informatikai Kormánybiz­tosság pályázatán, mondja Kalá- nyos Katalin igazgató. Az 5000 ol­vasó feletti könyvtárak erre a na­gyobb csomagra pályázhattak, míg az 5000 alattiak kétmillió feletti ösz- szeget nyerhettek. A nagyobb csomag 10, a kisebb 6 számítógépet tartalmaz, de a pénzt csak számla ellenében fizetik ki, ezért a kisebb könyvtárak eleve nem is indultak a pályázaton, hi­szen több millió forintot nem képe­sek megelőlegezni. A feltételek kö­zött szerepelt az is, hogy a könyvtá­rosoknak internetes tanfolyamot kell elvégezniük azért, hogy aztán 60 olvasó számára húszórás ingye­nes internetes tanfolyamot tarthas­sanak, egy évig pedig ingyen bizto­sítják az internet-hozzáférést. A 60 főnek viszont a tanfolyamért fizetni kell fejenként ezer forintot. Mindez nem biztos, hogy egy községben olajozottan működik majd, mondja Kalányos Katalin, mindenesetre a megyei könyvtár, amely 100 főt ta­nít be, elnyerte a referencia könyvtár címet, amely azt jelenti, hogy a kisebb könyvtárak számára segítséget nyújtanak többek között a két rendszergazdájuk segítségé­vel. A sásdi könyvtár 2 mil­lió harmincezer forintot nyert, ezen túl licen- szet a hat gépre, pénzt a két könyvtáros kép­zésére, és a bé­relt vonalas in­ternet teljes költségét egy évig az IKB állja. A 60 embert viszont nem lesz könnyű összeszedni, de bíz­nak abban, hogy ez mégis sikerül a város 5000 főt számláló vonzáskör­zetét figyelembe véve, mondja az igazgató, Nagyné Mayer Ágnes, hi­szen nem kötelező a valamivel több mint 600 olvasó közül válogatni. A gépeket azért tudják megvásárolni, mert erről a pályázat beadása előtt az önkormányzat határozatot ho­zott. Az igazgatónő mindenesetre nem talál magyarázatot arra, hogy a kisebb települések miért nem pá­lyázhattak hatnál kevesebb gépre, így több helyre eljuthatott volna az internet, amelytől mégiscsak kinyí­lik a világ, s ez, minél kisebb hely­ségről van szó, annál fontosabb len­ne. Beremenden nem tartanak attól, hogy nem jön össze a 60 ember a tanfolyamra, mondja a könyvtár ve­zetője, Sebőkné Tanner Erzsébet, már el is készítették az ütemtervet számukra, a volt zeneszobát pedig számítógépteremmé alakítják. A közel háromezer lelket számláló te­lepülésen ma még az önkormány­zatnál és az iskolában van számító­gép és 15 tehetősebb családnál, a most beinduló lehetőség ezen a té­ren jelentős változást hozhat a falu életében. Nem a normatív támoga­tás keretében zajlott a könyvtárak számítógépekkel való ellátása, mondja Batári Edina, az IKB mun­katársa, és nem is a kicsi könyvtára­kat célozták meg. Ennek oka az volt, hogy a pályázat során komoly szakmai feltételeknek kellett megfe­lelni, amelyeket egy néhány fős kis­könyvtár eleve nem tud megvalósí­tani. Ebben a könyvtári pályázat­ban tehát nem az volt a cél, hogy a legeldugottabb falvakba eljuttassák az internet-hozzáférést, a nagyobb települések könyvtárának jobb ellá­tottságát, műszaki korszerűsítését tűzték ki célul. cseri László A szenvedély mókuskerekében Magyarországi elterjedtségéről nincsenek adatok, de az USA-ban készült fel­mérés szerint a lakosság 1-3 százalékára jellemző a kóros játékszenvedély. Bőven szedi tehát az áldozatait, bár az alkoholnál és drognál kevésbé feltűnő­en. Viszont hajlamos összefonódni ezekkel afféle kettős csapásként. Az is elő­fordul, hogy a beteg sikkasztással, lopással, rablással próbál pénzt szerezni. Ritka pillanat: egy marék fémpénz a nyeremény fotó: tóth l. Áll a játékteremben a félkarú rabló előtt, szuggerálja, kivár, mintha ritmust próbálna elkapni, néha lopva megsimogatja. Másra nem figyel, nem lehet vele most szóba ele­gyedni. Nincs társasága, magányosan ját­szik. Pénzzel pénzért, vagy azért, mert egy­két „jó” gombnyomássá macho kaland­filmhős - Las Vegas bajnoka - lehet önma­ga előtt. Egy olykor még elvonási tünetekkel küszködő kiérdemesült sorstársa meséli, ő csak három esetben nem tudta abbahagyni a játékot: ha nyerésben volt, ha vesztett és ha döntetlenre állt az eredmény a gép és közte. Ha nyert, még vadabbul hordta el a pénzt hazulról, ha vesztett, rögtön revánsot akart venni. A végén aszkétaként élt, hogy legyen miből játszania, közben ezreket szórt a pókergépbe. Adósságok miatt játsza­ni volt a legrosszabb: a pénzkunyerálás megutált művészévé vált. Ót év alatt kb. 700 ezer forintot veszített el, de közel két­millió forint mínuszban van az uzsoraköl- csönök kamatai miatt. Jól szituált család kiváló képességű gyer­mekének mindig minden megengedett volt. Játékszenvedélye miatt kezdetben nem aggódtak. Amikor megnősült, a szülei abban reménykedtek, hogy ez a kötődés majd visszafogja. A szülők akkor vették ko­molyan a helyzetet, amikor a menyük felpa­kolta az unokájukat és végleg kilépett a há­zasságból. A család végül már azért dolgo­zott látástól vakulásig, hogy ki tudják fizet­ni az adósságokat.- A játékszenvedély ugyan elmarad az al­kohol és a drog mögött, de ez a függőség is elég gyakori és mind gyakoribb ok, illetve következmény a családok krízisében - mondja dr. Sipwny Emőke, a pécsi Anikó utcai Családsegítő Központ vezetője. - Ez a szenvedély is a személyiségfejlődés zökke­nőjére vezethető vissza. Ahogy az alkohol és a drog, a játék sem oka a függésnek, csak eszköze. A játékszenvedélyes önkritikátlan. Mindent elad, hogy pénzhez jusson. A csa­ládtagjai általában kifizetik az adósságokat, mert meg akarják óvni a kellemetlenségek­től, de ezzel fenntartják a folyamatot. A gyógyuláshoz betegségtudat kellene, de mindegyik azt mondja, most utoljára ját­szott. Aztán a lába beviszi a játékterembe, mert ha már benne van a mókuskerékben, semmi másra nem tud gondolni, csak arra, hogy most biztosan nyer. A közfelfogás sze­rint ez valamiféle akaratgyengeség: tehát „csak” össze kellene szedni magát a játé­kosnak.- Nem ilyen egyszerű: betegségről lévén szó, mindenképpen szükséges a szakmai segítség, de a környezetet is be kell vonni a gyógyításba, mert a betegség hátterében rendszerint megtalálható a nem harmoni­kus családi működés is - mondja dr. Fodor László, a Pécsi Honvédkórház pszichiátriai osztályának főorvosa. - Elnevezése ellenére a kóros játékszenvedélyt a szakirodalom a késztetés-kontrollzavarok között tartja szá­mon. Lényegében a kockázatmegítélés za­vara. A betegben ellenállhatatlanul kóros késztetés van a játék iránt, noha megtapasz­talja, hogy a biztos nyerőnek vélt szisztéma sorra nem jön be, és számára ennek súlyos következményei vannak. De a játék olyan növekvő feszültséggel párosuló örömér­zést, kielégülést jelent számára, ami újra és újra játékra készteti. Az utána bekövetkező súlyos bűntudatérzés erős szorongással tár­sul és motiválja egyben arra, hogy a veszte­ségét megpróbálja kompenzálni. Az ilyen embereknek biológiai és lelki háttere olyan - vázolja a pszichiáter -, hogy az élet természetes örömei nem okoznak nekik elégedettségérzést. Azért fordulnak olyan formákhoz, amelyek ezt a csökkent képességet valamilyen módon képesek pó­tolni. A veszélyt kereső magatartás nyújt számukra kielégülést. Minden nagy tét és a nyerési esély olyan kockázatkereső maga­tartás, amelynek a pillanatnyi öröme, fe­szültsége kellemes számukra.- Vannak rendszeres lottózók, totózók, kenózók, tippmbcelők, akik közül nem egy nagy pénzben játszik. Életformájuk már. Va­jon ők is szenvedélybetegek?- Aki képes határt húzni, hogy mennyi pénzt fordíthat például lottóra a mindenna­pi életvitelét nem veszélyeztető módon, az nem szenvedélybeteg. A kórós játékszenve­délyben szenvedők ezt a határt nem tudják kontrollálni. Eladósodnak, munkateljesít­ményük romlik, egzisztenciájuk tönkre­megy, családjuk felbomlik és ezzel is to­vább süllyed az önbecsülésük. A körükben a népesség átlagánál sokkal gyakoribb a másféle függőség - alkohol, drog stb. - és a depresszió, az öngyilkosság veszélye is na­gyobb. Kevesen kémek orvosi segítséget, és azok is inkább a környezetük nyomására. Vagyis ilyenkor nincs meg az belső motivá­ció, ami együttműködésre serkenti az ille­tőt. Egyébként pszichoterápiás, gyógysze­res és rehabilitációs programokban való részvétellel esély van a gyógyulásra, bár ez egy meglehetősen makacs és krónikus be­tegség. A gyógyuláshoz nagyon hasznosak lennének az önsegítő közösségek, de mind­össze Budapesten működik egy ilyen, vagy­is vesztésre állnak a játéktermek és kártya­barlangok tömegével szemben. ________________DUNAI I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom