Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)
2002-02-04 / 34. szám
2002. Február 4., hétfő R I P 0 R T 7. OLDAL KULTURAÓRIÁS TURUL. Új szobor formálódik ezekben a napokban a pécsi Trischler Ferenc műhelyében. A bronzöntés után a nagyméretű, közel másfél méteres turulmadár szobra a Bács-Kiskun megyei Lajosmizse főterére kerül. Az alkotás avatása március 15-re várható. FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Pécsett vendégszerepei a Nemzeti Filharmonikusok Alban Berg Három zenekari darabját (Op.6.) és Anton Bruckner IX. d-moll szimfóniáját játssza február 7-én, csütörtökön este fél nyolckor a pécsi egyetem orvoskari aulájában a Nemzeti Filharmonikusok Kovács János vezényletével. Alban Berg Három zenekari darabjával kapcsolatban azt kell tudni, hogy 1914-ben íródott egy botrányos évet követően. Bécs- ben ugyanis, a Schönberg-kör koncertjén Berg Altenberg- versekre írt zenekari dalciklusát nem engedte végigjátszani a feldühödött közönség, még mestere, Schönberg is Idkelt magából mondván: ilyen merész darabot nem lett volna szabad írnia. Ezek után, mintegy kiengesztelésül, Schönbergnek ajánlva született a Három zenekari darab, amely teljes terjedelmében csak 1930-ban hangzott el a nyilvánosság előtt. Anton Bruckner IX. d-moll szimfóniája, hasonlóképpen mint például Beethoven, Schubert és Dvorak esetében, az utolsónak bizonyult. A vallásos szerző Istennek ajánlotta művét, ezért is igyekezett a szokásosnál alaposabban megkomponálni. Az utolsó tételből azonban csak vázlatok készültek el, de azt tartják a műről, hogy így is teljes. A mérnökök helye a társadalomban Dr. Bársony Jánost, a Pécsi Tudományegyetem Építőipari Intézetének Igazgatóját választották az elmúlt esztendőben a Magyar Mérnöki Kamara alelnökének. A szakembert, oktatót a mérnökhivatás szerepéről és lehetőségeiről kérdeztük.- Milyen ma a mérnökök társadalmi megítélése?- A technika az elmúlt évszázadokban óriási fejlődésen ment át. Az emberi kapcsolatok minősége azonban szinte semmit sem fejlődött. Technikai értelemben az emberiség majdnem mindent tud a további műszaki fejlesztéshez, de hogy miként akar élni a jövőben, hogy milyen legyen a társadalom fejlődése, azt nem tudja. Ugyanakkor ma szinte minden mérnöki létesítmény megvalósításával szemben, egy, a létesítmény nagyságával arányos társadalmi tiltakozás jelentkezik. Ezért váltás szükséges a mérnöki szemléletben, a tisztán természettudományos alapú munkát fel kell, hogy váltsa a társadalmitechnikai alapú megközelítés.- Mit kell tudnia a jövő mérnökének?- Hazánkban az elsők között indult 1987-ben a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán a műszaki informatikai képzés. Ma már elengedhetetlen ez a plusz tudás minden mérnöki szakon. Hamarosan ugyanez lesz a helyzet a mérnöki menedzsment, és a minőségirányítási rendszerek oktatását illetően is. Az angolok ezt tréfásan úgy fogalmazták meg, hogy a mérnökök specialistákból és genera- listákból állnak. Specialista az, aki nagyon sokat tud egy kis szakmai területről. Ahogy fejlődik, egyre többet tud egyre kisebb területről, míg végül gyakorlatilag mindent tud a semmiről. A generaiista, viszont keveset tud egy nagyobb szakmai területről, és továbbfejlesztve tudását egyre kevesebbet tud egyre nagyobb területről, míg végül gyakorlatilag semmit sem tud mindenről. Nos, napjaink mérnöke nem írható le ilyen szélsőségesen, de az bizonyos, hogy mindenkor kell foglalkoznia részszel és egésszel egyaránt.- Ön szerint kell a mérnököknek politikával foglalkozniuk?- A válaszom egyértelműén igen. Sőt, azt is hozzáteszem, hogy a mérnök legyen mindig kormány párti, így külön írva, mivel az az érdeke, hogy az éppen érvényes műszaki programok megvalósuljanak. Másrészt azért kell politikával foglalkozzon, mert nálunk a mérnöki szakmának nincs presztízse. Talán nincs is olyan ország a Földön, ahol ezen a téren rosszabb lenne a helyzet. MÉSZÁROS B. E. Zeneterápia felsőfokon Egykor a pécsi színház zenekarában volt első hegedűs az a hatvanas években Németországba került, és ott évtizedekig zeneművészeti főiskolákon tanító professzor, aki most a pécsi egyetemen segíti a zeneterápia szak előkészítését. A másoddiplomát adó képzés várhatóan szeptemberben indul. Több évtizedig tanított a Heidelbergi és a Hamburgi Zeneművészeti Főiskolán zeneterápiát Buzási Miklós professzor, aki most a Német Akadémikusok Csereszolgálata (DAAD) és a Pécsi Tudomány- egyetem jóvoltából a Művészeti Karon tevékenykedik annak érdekében, hogy a jelenleg akkreditálásra váró művészetterápia szakot előkészítse a szeptemberi indulásra. A német szervezet finanszírozza a professzor egyéves itt-tartózkodását, mint ahogyan azoknak a nyugdíjas professzoroknak a tevékenységét is, akik az Európai Unióhoz való csatlakozás elősegítése érdekében kelet-európai országokban különböző missziókat vállalnak. A zeneterápia oktatásának öüetét Buzási még a pécsi zeneművészeti főiskola Antal György igazgatása alatti korszakában fölvetette, de az csak később, Sasvári Attila intézményvezetése alatt valósult meg, igaz, csak rövid időre. Miután a PTE szenátusa nemrégiben jóváhagyta, a minisztériumhoz továbbították az ősszel beindítandó tánc-, vizuális és zeneterápia szak akkreditálásának kérvényezé- sét, így minden remény megvan arra, hogy ősszel beindulhat ez a másoddiplomát adó képzés, mondja Buzási Miklós. Németországban ennek már komoly hagyományai vannak, miután belátták, hogy az orvostudomány egyes területeken komoly nehézségekkel küzd, mert a hagyományos orvoslás, amely a racionális gondolkodásra épült, az emberi lélek problematikájával önmagában nem tud megbirkózni. Arra a felvetésre, hogy felmérhető-e a zeneterápia eredményessége a gyógyításban, a professzor azt válaszolta, hogy a pszichoterápiában nagyon nehéz mérni, de egyértelműen kimutatható, hogy a zenével rendszeresen foglalkozók a tanulási motivációt és az általános képességek nívóját tekintve komoly előnyt élveznek azokkal szemben, akiket a zene nem érintett meg. És az is egyértelmű, hogy a betegek egy-egy zeneterápiás foglalkozás után láthatóan boldogabbak, és pszichés problémáik feldolgozása sokkal eredményesebb. CSERI LÁSZLÓ Tíz könyvtár nyert számítógépeket Baranyában Az elkövetkező hónapban a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság (IKB) pályázatán nyertes 290 könyvtár kap internetezést is lehetővé tevő számítógépeket. A fejlesztéshez a Széchenyi-terv keretében elkülönített 800 millió forint ad fedezetet. Baranyában 10 könyvtár jut számítógépekhez a 166-ból. A Csorba Győző Megyei Könyvtár valamivel több mint hárommillió forintot nyert a Széchenyi-terv keretében az Informatikai Kormánybiztosság pályázatán, mondja Kalá- nyos Katalin igazgató. Az 5000 olvasó feletti könyvtárak erre a nagyobb csomagra pályázhattak, míg az 5000 alattiak kétmillió feletti ösz- szeget nyerhettek. A nagyobb csomag 10, a kisebb 6 számítógépet tartalmaz, de a pénzt csak számla ellenében fizetik ki, ezért a kisebb könyvtárak eleve nem is indultak a pályázaton, hiszen több millió forintot nem képesek megelőlegezni. A feltételek között szerepelt az is, hogy a könyvtárosoknak internetes tanfolyamot kell elvégezniük azért, hogy aztán 60 olvasó számára húszórás ingyenes internetes tanfolyamot tarthassanak, egy évig pedig ingyen biztosítják az internet-hozzáférést. A 60 főnek viszont a tanfolyamért fizetni kell fejenként ezer forintot. Mindez nem biztos, hogy egy községben olajozottan működik majd, mondja Kalányos Katalin, mindenesetre a megyei könyvtár, amely 100 főt tanít be, elnyerte a referencia könyvtár címet, amely azt jelenti, hogy a kisebb könyvtárak számára segítséget nyújtanak többek között a két rendszergazdájuk segítségével. A sásdi könyvtár 2 millió harmincezer forintot nyert, ezen túl licen- szet a hat gépre, pénzt a két könyvtáros képzésére, és a bérelt vonalas internet teljes költségét egy évig az IKB állja. A 60 embert viszont nem lesz könnyű összeszedni, de bíznak abban, hogy ez mégis sikerül a város 5000 főt számláló vonzáskörzetét figyelembe véve, mondja az igazgató, Nagyné Mayer Ágnes, hiszen nem kötelező a valamivel több mint 600 olvasó közül válogatni. A gépeket azért tudják megvásárolni, mert erről a pályázat beadása előtt az önkormányzat határozatot hozott. Az igazgatónő mindenesetre nem talál magyarázatot arra, hogy a kisebb települések miért nem pályázhattak hatnál kevesebb gépre, így több helyre eljuthatott volna az internet, amelytől mégiscsak kinyílik a világ, s ez, minél kisebb helységről van szó, annál fontosabb lenne. Beremenden nem tartanak attól, hogy nem jön össze a 60 ember a tanfolyamra, mondja a könyvtár vezetője, Sebőkné Tanner Erzsébet, már el is készítették az ütemtervet számukra, a volt zeneszobát pedig számítógépteremmé alakítják. A közel háromezer lelket számláló településen ma még az önkormányzatnál és az iskolában van számítógép és 15 tehetősebb családnál, a most beinduló lehetőség ezen a téren jelentős változást hozhat a falu életében. Nem a normatív támogatás keretében zajlott a könyvtárak számítógépekkel való ellátása, mondja Batári Edina, az IKB munkatársa, és nem is a kicsi könyvtárakat célozták meg. Ennek oka az volt, hogy a pályázat során komoly szakmai feltételeknek kellett megfelelni, amelyeket egy néhány fős kiskönyvtár eleve nem tud megvalósítani. Ebben a könyvtári pályázatban tehát nem az volt a cél, hogy a legeldugottabb falvakba eljuttassák az internet-hozzáférést, a nagyobb települések könyvtárának jobb ellátottságát, műszaki korszerűsítését tűzték ki célul. cseri László A szenvedély mókuskerekében Magyarországi elterjedtségéről nincsenek adatok, de az USA-ban készült felmérés szerint a lakosság 1-3 százalékára jellemző a kóros játékszenvedély. Bőven szedi tehát az áldozatait, bár az alkoholnál és drognál kevésbé feltűnően. Viszont hajlamos összefonódni ezekkel afféle kettős csapásként. Az is előfordul, hogy a beteg sikkasztással, lopással, rablással próbál pénzt szerezni. Ritka pillanat: egy marék fémpénz a nyeremény fotó: tóth l. Áll a játékteremben a félkarú rabló előtt, szuggerálja, kivár, mintha ritmust próbálna elkapni, néha lopva megsimogatja. Másra nem figyel, nem lehet vele most szóba elegyedni. Nincs társasága, magányosan játszik. Pénzzel pénzért, vagy azért, mert egykét „jó” gombnyomássá macho kalandfilmhős - Las Vegas bajnoka - lehet önmaga előtt. Egy olykor még elvonási tünetekkel küszködő kiérdemesült sorstársa meséli, ő csak három esetben nem tudta abbahagyni a játékot: ha nyerésben volt, ha vesztett és ha döntetlenre állt az eredmény a gép és közte. Ha nyert, még vadabbul hordta el a pénzt hazulról, ha vesztett, rögtön revánsot akart venni. A végén aszkétaként élt, hogy legyen miből játszania, közben ezreket szórt a pókergépbe. Adósságok miatt játszani volt a legrosszabb: a pénzkunyerálás megutált művészévé vált. Ót év alatt kb. 700 ezer forintot veszített el, de közel kétmillió forint mínuszban van az uzsoraköl- csönök kamatai miatt. Jól szituált család kiváló képességű gyermekének mindig minden megengedett volt. Játékszenvedélye miatt kezdetben nem aggódtak. Amikor megnősült, a szülei abban reménykedtek, hogy ez a kötődés majd visszafogja. A szülők akkor vették komolyan a helyzetet, amikor a menyük felpakolta az unokájukat és végleg kilépett a házasságból. A család végül már azért dolgozott látástól vakulásig, hogy ki tudják fizetni az adósságokat.- A játékszenvedély ugyan elmarad az alkohol és a drog mögött, de ez a függőség is elég gyakori és mind gyakoribb ok, illetve következmény a családok krízisében - mondja dr. Sipwny Emőke, a pécsi Anikó utcai Családsegítő Központ vezetője. - Ez a szenvedély is a személyiségfejlődés zökkenőjére vezethető vissza. Ahogy az alkohol és a drog, a játék sem oka a függésnek, csak eszköze. A játékszenvedélyes önkritikátlan. Mindent elad, hogy pénzhez jusson. A családtagjai általában kifizetik az adósságokat, mert meg akarják óvni a kellemetlenségektől, de ezzel fenntartják a folyamatot. A gyógyuláshoz betegségtudat kellene, de mindegyik azt mondja, most utoljára játszott. Aztán a lába beviszi a játékterembe, mert ha már benne van a mókuskerékben, semmi másra nem tud gondolni, csak arra, hogy most biztosan nyer. A közfelfogás szerint ez valamiféle akaratgyengeség: tehát „csak” össze kellene szedni magát a játékosnak.- Nem ilyen egyszerű: betegségről lévén szó, mindenképpen szükséges a szakmai segítség, de a környezetet is be kell vonni a gyógyításba, mert a betegség hátterében rendszerint megtalálható a nem harmonikus családi működés is - mondja dr. Fodor László, a Pécsi Honvédkórház pszichiátriai osztályának főorvosa. - Elnevezése ellenére a kóros játékszenvedélyt a szakirodalom a késztetés-kontrollzavarok között tartja számon. Lényegében a kockázatmegítélés zavara. A betegben ellenállhatatlanul kóros késztetés van a játék iránt, noha megtapasztalja, hogy a biztos nyerőnek vélt szisztéma sorra nem jön be, és számára ennek súlyos következményei vannak. De a játék olyan növekvő feszültséggel párosuló örömérzést, kielégülést jelent számára, ami újra és újra játékra készteti. Az utána bekövetkező súlyos bűntudatérzés erős szorongással társul és motiválja egyben arra, hogy a veszteségét megpróbálja kompenzálni. Az ilyen embereknek biológiai és lelki háttere olyan - vázolja a pszichiáter -, hogy az élet természetes örömei nem okoznak nekik elégedettségérzést. Azért fordulnak olyan formákhoz, amelyek ezt a csökkent képességet valamilyen módon képesek pótolni. A veszélyt kereső magatartás nyújt számukra kielégülést. Minden nagy tét és a nyerési esély olyan kockázatkereső magatartás, amelynek a pillanatnyi öröme, feszültsége kellemes számukra.- Vannak rendszeres lottózók, totózók, kenózók, tippmbcelők, akik közül nem egy nagy pénzben játszik. Életformájuk már. Vajon ők is szenvedélybetegek?- Aki képes határt húzni, hogy mennyi pénzt fordíthat például lottóra a mindennapi életvitelét nem veszélyeztető módon, az nem szenvedélybeteg. A kórós játékszenvedélyben szenvedők ezt a határt nem tudják kontrollálni. Eladósodnak, munkateljesítményük romlik, egzisztenciájuk tönkremegy, családjuk felbomlik és ezzel is tovább süllyed az önbecsülésük. A körükben a népesség átlagánál sokkal gyakoribb a másféle függőség - alkohol, drog stb. - és a depresszió, az öngyilkosság veszélye is nagyobb. Kevesen kémek orvosi segítséget, és azok is inkább a környezetük nyomására. Vagyis ilyenkor nincs meg az belső motiváció, ami együttműködésre serkenti az illetőt. Egyébként pszichoterápiás, gyógyszeres és rehabilitációs programokban való részvétellel esély van a gyógyulásra, bár ez egy meglehetősen makacs és krónikus betegség. A gyógyuláshoz nagyon hasznosak lennének az önsegítő közösségek, de mindössze Budapesten működik egy ilyen, vagyis vesztésre állnak a játéktermek és kártyabarlangok tömegével szemben. ________________DUNAI I.
