Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)

2002-02-03 / 33. szám

8 INFORMATIKA 2002. FEBRUAR 3. HÍREK Mérik a honlapok látogatóit ■ BUDAPEST: A Tárki a héten elindította a web­oldalak látogatottságának hiteles mérését szolgáló AuditOnline rendszerét. A rendszer tízpercenként frissített adatokat szolgáltat arról, hogy mennyi a honlapra klikkelők száma, s a látogatók hány ol­dalt töltöttek le. Ennek alapján tudják eldönteni á szponzorok, van-e értelme támogatni egy-egy oldalt, hatékony-e az azon való hirdetés. Linuxra cserél az IBM ■ NEW YORK: Az IBM kizárólag Linuxot futtató szer­vereket dob piacra. A cég reményei szerint a poten­ciális vásárlók döntését nemcsak a kedvező árak, hanem az ígért egyszerű konfigurálás és üzemeltetés is a linuxos kiszolgálók felé irányítja. Világszerte egy­re több cég áll át a Windowsról a nyílt forráskódú operációs rendszerek használatára. Ezek ugyanis ke­vésbé érzékenyek a külső támadásra, ráadásul nem „jelentik” a felhasználó üzleti titkait a kibocsátónak. Digitális forradalom zajlik ■ BUDAPEST: A világban zajló csendes digitális forradalom­ban nehéz megőrizni egy olyan kis állam önállóságát és szuverenitását, mint Magyar- ország - jelentette ki Stumpf István kancelláriaminiszter a Bussiness Klub rendezvé­nyén. Stumpf szerint informá­ciós stratégiánk célja a hazai szellemi tőke minél nagyobb mértékű kihasználása. Figyelmeztetett arra, hogy míg az Európai Unióban a háztartások 38 százaléka hozzáfér az internethez, addig idehaza ez az arány csak hét százalék. Web-kerekasztal vállalkozóknak ■ BUDAPEST: A Gazdasági Minisztérium támoga­tásával a kis- és középvállalkozásokat segítő in­gyenes információs portál indult. A ww.kerekasz- tal.net-en a mindennapi életből vett példák segít­ségével szemléltetik, hogy egy kezdő üzleti vál­lakózásnak milyen teendői vannak, hogyan kell értelmezni a cég tevékenységét szabályozó törvé­nyeket, számviteli és adózási előírásokat. Megfontolandó, érdemes-e most be­ruházni egy új videóba vagy kicsit spórolva áttérni a DVD-re. Elemzők szerint leáldozóban a szalagos kép­rögzítés csillaga. A képlemezleját- szó ára pedig erőteljesen csökken. ■ 2001-ben a DVD, vagyis a „képle­mez” először gyakorolt nagyobb csa­pást a hagyományos videózásra - ál­lítják egybehangzóan az ágazat elemzői. A DVD-lejátszók népszerűsé­gének növekedésében az árak csök­kenése játszotta a legnagyobb sze­repet. Öt év alatt a korábbi ár har­madára esett vissza a DVD-leját- szók ára, tavaly a fejlett országok­ban 160 dollárért (mintegy 45 000 forintért) lehetett megvásárolni. Az olcsóbb típusok ára ma már Magyarországon sem haladja meg a 60 ezer forintot, míg a személyi számítógépbe épített típusok ennél is olcsóbbak. Házimozizáshoz azonban érdemesebb középkate­góriás asztali DVD-lejátszóban gondolkodni, s inkább 80000- 100 000 forintot rászánni a vételre. Az Egyesült Államokban a 2001- es karácsonyi vásárlási szezon leg­kapósabb ajándékcikke volt az asz­tali DVD-lejátszó. Az USA-ban ma már minden harmadik lakásban a videó helyett (mellett) DVD-n nézik a „nagy” filmek videováltozatát. A formátum terjedését szintén elősegí­ti az asztali, illetve a számítógépek­be épített DVD-írók megjelenése, amelyekkel audio-, video- és adat­lemez egyaránt létrehozható. Az amerikai videokölcsönzők adatai szerint minden harmadik ki­kölcsönzött film DVD rendszerű, arányuk az előrejelzés szerint az év végére elérheti az 50 százalékot. Ma­gyarországon a DVD jelenleg vi­szonylag szűkebb kör kiváltságának A DVD-film egy jó hangrendszerrel kiegészítve a nézőben azt az érzést az eseményeknek, amelyek egyenesen a nappaliban történnek mondható, legtöbben videolejátszó- val rendelkeznek. Idehaza a köl­csönzők DVD-állománya még vi­szonylag szerény, csak minden ne­gyedik kölcsönző keres képlemezt. Kevesen veszik a DVD-filmet is, mert annak ára kétszer-ötször magasabb, mint a videóé, ráadásul a házi máso­lat készítése is nehézkesebb. Aki látta már ugyanannak a filmnek a video- illetve DVD-válto- zatát, esküszik az utóbbira (lásd Csillagok háborúja-Baljós ár­nyak). A tökéletes kép és hang­minőség „szériatartozék”. Ráadá­sul a lemez nem kopik el a gyako­ri lejátszástól. A formátum a vi­deóhoz képest számps extra szol­gáltatást nyújt. A képlemezre a „főműsor” mellé felfér a film ké­szítését bemutató „werkfilm” is, amit gyakran kísérnek az alkotók­kal, sztárokkal készített interjúk, klipek, a filmből kimaradt jelene­tek, és a vágatlan filmzene. De so­kak számára az is fontos, hogy egy-egy képlemezt akár tucatnyi különböző nyelvű feliratozással is élvezhetünk a szinkronizált vagy eredeti változat mellett (helyett). A formátum terjedésével a szak­értők az árak további csökkenését várják. Egy DVD-lejátszó három-öt éven belül idehaza sem kerül majd kelti, hogy maga is szereplője többe mint egy hasonló kategóriá­jú videó, s várható az is, hogy a képlemezek ára is jelentősen csök­ken a következő években. DVD-toplista 1. PEARL HARBOR 2. TAXI 2. 3. Ml KELL A NŐNEK? 4. A SEBEZHETETLEN 5. CON AIR 6. STAR WARS-BAUÓS ÁRNYAK 7. A BENNFENTES 8. AZ ELNÖK KÜLÖNGÉPE 9. ÍTÉLETNAP Haldoklik a videó Keresse a hírlapárusoknál, vagy vegyen részt kedvezményes előfizetői akciónkban! Hívja a 488-55-88-as telefonszámot! HÉTRŐL - HÉTRE, NAPRÓL - NAPRA USORMAGAZI Megújult Áttekinthető Praktikus Részletes Változatos Szórakoztatö Olvasmányos Ujjlenyomattal is védik a PIN-kódot ■ A PIN-kód használata mellett egy ujjlenyomat azonosítására is képes kártyát dobnak március­ban piacra. A Siemens fejlesztése nagyobb biz­tonságot jelent a bankkártyás fizetéseknél. Az emberi ujjon található bőr egyedi mintázatá­nak azonosítására képes kártya hagyományos társai­val azonos méretű. Az ujjlenyomat-felismerést a kár­tyában található 32 bites processzor végzi. Az ujj­lenyomatok egyedien változtatják meg a kártya felü­letének elektronikus tulajdonságait, amikor az ujj és a plasztiklap szilíciumfelülete érintkezik. A kártyát a Siemens és az Infineon közösen fejlesztette ki. Alkalmazására a tervek szerint már 2002 márciusában sor kerülhet. Az új típusú kártyák előállítási költsége 12 euró, azaz keve­sebb mint háromezer forint. Szupervékony notebook ■ SZILÍCIUMVÖLGY: A Portege január vé­gén piacra dobott új laptopja mindössze 1,2 ldlogrammos, miközben csak 2 centi­méter „vastag”. Merevlemeze 20 GB ka­pacitású, TFT-kijelzője 12,1 collos. A notebook a külvilággal a beépített mode­men és hálókártyán kívül infraporton ke­resztül kommunikálhat. Adattömörítő algoritmus ■ LOS ANGELES: Egy amerikai vállalko­zás algoritmusával 1:100 arányú tömörí­tés is elérhető - nulla adatveszteséggel. A jelenleg használatban levő kompresz- sziós eljárások kisebb-nagyobb adatvesz­téssel teszik lehetővé az információtömeg zsugorítását. Ez igaz például az MP3 fáj­lok esetében is, az MPEG3 tömörítési el­járás az emberi fül számára nemi hallható szegmensből vág le információkat. ■ ORLANDO: Március elejétől bárki sza­vazhat arról, hogy a jövőben milyen szí­nű csokoládé kerüljön a Masterfoods ide­haza is kedvelt drazsészacskóiba. Várha­tóan ez lesz a világ eddigi legnagyobb, internetes népszavazásnak álcázott piac­kutató akciója. 1995-ben tízmillióan vok­soltak arra, hogy a sárgásbarnát a bíbor szorítsa ki. Most a bíbor versenytársa a rózsaszín és a zöldeskék lesz. Online népszavazás Tinik csalnak a hálón ■ Tizenévesek az internet segítségével dollármilliókat csalnak ki a megfontolt kö­zépkorúak zsebéből. Az értékpapír-felügyelet csali- honlappal védekezik. Egy 17 éves kaliforniai fiatal weboldala segítségé­vel ezer hiszékeny kuncsaft zsebéből húzott ki kisebb- nagyobb össze­geket. Cole Bartiromo „Ka­rácsonyi cso­da” elnevezésű konstrukciója 2500 százalé­kos hasznot ígért. A fiú a rendőrségi vizsgá­lat hatására beleegyezett abba, hogy a számára át­utalt, dollármilliókban mér­hető pénzt visszajuttatja azoknak, akiktől kicsalta. „Ügye” nem egyedi. Né­hány hónappal korábban egy nála két évvel fiatalabb fiút, a mindössze 15 éves Jonathan Lebedet vádolták online pénzügyi csalással. A kamasz fiú két évvel ezelőtt kisebb cégek részvényárfo­lyamait „pumpálta fel” kü­lönböző levelezőlistákon el­helyezett üzenetekkel. Egy idősebb sorstársuk pedig százszázalékos haszon ígé­retével két hónap alatt ötvenmillió dollárt (15 mil­liárd forintot) csalt össze a világhálón. Az elszaporo­dó webcsalások megelőzésére az amerikai érték­papír-felügyelet új módszereket vetett be. „Csali­honlapot” he­lyeztek el a we­ben. Ez óriási haszonnal ke­csegtette azokat, akik készek jegyezni egy való­jában nem is létező cég papírjaiból. A biodetektort gyártó vál­lalatba három nap alatt 125 ezren fektettek be. Amikor valaki rákattintott a „befektetés most” gombra, egy felirattal találkozott: „ha eddig eljutottál, akkor téged könnyű átverni”. Három nap alatt 125 ezren dőltek be a csalihonlap ígéreteinek

Next

/
Oldalképek
Tartalom