Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)

2002-02-27 / 57. szám

;:: ü 2002. Február 27., szerda KOMLÓ BEM UTATKOZIK 9. OLDAL Túl a tévhiteken Bízni lehet a város jövőjében A polgármester, Páva Zoltán, az utóbbi évtizedre, a bányabezárásokra vissza­tekintve is bízik a város jövőjében. Készséggel sorolja e változások kézzel fogható jeleit.- Már képviselőként is nyomon követve a város sorsát, tudom, hogy a térségfejlesz­tési törvény - a nevezetes 1007. számú - nem jelentett számunkra mentőövet - idé­zi föl a polgármester azt az időszakot, amikor a komlóiakban még élt a remény, hogy a város nem marad magára. - Tulaj­donképpen csak egy beruházás, a 270 mil­liós Pécs-Mánfa közötti kapaszkodósáv valósult meg állami támogatással az el­múlt évtizedben. A ügyi Szakközépiskola. Már képviselőként sokat lobbiztam azért, hogy sikerüljön át- állnunk a gázra, ami részben a közremű­ködésemmel és a Környezetvédelmi Alap támogatásával valósult meg.- Befektetői szempontból is volt egy hosszabb holtszezon, amikor német, olasz, francia érdeklődők kopogtattak, majd távoztak. Tömegével születtek és szűntek meg a kényszervállalkozások. Ma átrajzolódóban a kép: az amerikai tu­lajdonú Elegant Ruhagyár biztos piaci háttérrel kínál munkát, a bányáról lesza­kadó cégek közül számos állt talpra az­óta. De említhetem a Pier Kft.-t, a Döbrei Kft.-t, az autóalkatrészekkel foglalkozó ,Rati”-t és a bányabezárások, a Carbon és más cé­gek felszámolása, az összeomló mun­kaerőpiac több mélyponttal járt. A munkanélküliségi ráta 1992 decembe­rében tetőzött 22,8 százalékkal, majd fokozatosan 15 szá­zalék alá esett visz- sza. 2000 márciusá­ban 16,9 százalékra szökött ismét, ami- Páva Zoltán, Komló polgármestere kor a mélyművelé­sű Zobák is bezárt. Ma végre elmondható hogy túljutottunk a mélyponton. A 2001 decemberi 13,3 százalékos ráta már köze­ledőben van az országos átlaghoz. A ne héz évek ellenére lezajlott az 501. Szak képző rekonstrukciója, tantermekkel bő­vült a világbanki támogatással felfejlesz­tett Kazinczy Közgazdasági és Egészség „Ratipur”-t, a mal­mokat, szárítókat építő TegaVillt, az olasz Big-Tessilit vagy a Szolárium gyárat. Az ipari park létrehozásá­val is növekszik a munkavállalók száma. Sajnos az olasz Ferax, amely zömében szak­képzetleneket al­kalmazott, a táp­pénzes napok ma­gas, 31,6 százalé­kos hányada miatt volt kénytelen bezárni kapuit. Ám ha az egészre tekintünk - a sorolt erős vállalkozásokra, melyeknek jórésze az ipari parkban működik -, biz­tató a fejlődés. Az önkormányzat módo­sított adórendelettel, gazdasági szakta­nácsadó alkalmazásával járult a folyama­tokhoz; az összhangot 1999-től egyre nö­Az idén is virágba borul a városközpont vekvő adózási kedv jelezte. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a mindenna­pi kemény munkához szokott bányászok körében nem alakulhattak olyan tradíci­ók, amelyek a vállalkozói szellemnek kedveznek, és valljuk be, vannak, akik nem is akarnak dolgozni.- A lakásárak már jelzik Komló felérté­kelődését, de még többet az, hogy sokan tértek vissza azok közül, akik elmentek az elmúlt években az Alföldre. Komlón több mint egy évtizedig nem volt lakás­építés: 2001 júniusában 28 lakásos társas­házat adtunk át, tegnap 6 szociális bérla­kást az Arany János utcában, további 20- ra nyertünk támogatást és sorolhatnám. Jó lenne egy tévhitet is eloszlatni. Az évti­zed elején a kórház puszta léte is veszély­ben forgott, ma viszont stabil intézmény, amely feltételeit illetően a 19. helyen áll a 170 hazai kórház között egy nemrégiben végzett vizsgálat szerint.- Francia, német, román, olasz test­vérvárosokra lehetünk büszkék, kiala­kulóban egy horvát, és a gyermekkóru­sunknak köszönhetően egy japán kap­csolat is. És még nem beszéltünk táji szépségeinkről, Sikondáról, ahol a múlt héten tették le az üdülőközpont alapkö­vét; és magáról a városról, amely nagyon sokat változott, számos vendégünk, ba­rátunk kifejezetten szépnek találja. Azon kevés szocialista vezetésű város közé tartozunk, ahol a pályázatok elbírálásá­nál ez már nem feltétlenül hátrány, ami annak is köszönhető, hogy személyes jó kapcsolatban vagyok számos fideszes képviselővel is. Ami a személyemet ille­ti, természetesen lehetnek és vannak is személyes ambícióim, de ezek csak ak­kor érnek valamit, ha alárendelődnek a közösség érdekeinek. Meg vagyok győ­ződve arról is, hogy Komló szép jövő előtt áll. Nézze csak meg, milyen gondo­zott porták vannak például Dávidföldön, Somágon vagy Gesztenyésben; és ez kezd jellemzővé válni a lakótelepeken is. Környezetünk tisztaságáért A szemétszállítás és a hulla­dékgazdálkodás közötti kü­lönbséget nyilvánvalóvá kell tenni - áll a Városgazdálko­dási Rt. távlati munkáját meghatározó stratégiában. A cél a környezetkímélő gaz­dálkodás, így például a me- csekjánosi szeméttelep re­kultivációja.- A lakosság tevékenységünk­nek csak szemétszállítási részét látja, a hulladékgazdálkodás komplexitását, ami munkánk­nak már most is lényege, nem ismeri - hangsúlyozta Vida Já­nos, a szolgáltató cég vezetője. - Társaságunk az eddigi egyszerű szemétszállítással szemben ak­tívan részt vesz a hulladék re­gionális kezelésének, feldolgo­zásának fejlesztésében. így ott leszünk a térségi depó kialakítá­sánál, a komposztálók, átrakó állomások optimális helyének meghatározásánál. A felsoroltak hosszú távon megoldják a hulla­dék környezetbarát kezelését, esetleges ártalmatlanítását. A szolgáltató figyelmet fordít a tájrehabilitációra is, így rövide­sen elvégzi a mecsekjánosi sze­métlerakó rekultivációját. Vida János elmondta: a cég a lakosság ellátása mellett a közü- leteknek differenciált szolgálta­tást nyújt a jövőben. Amíg a kis üzleteket lakosságiként kezeli, a nagyobb vállalkozásoknak biz­tosítja a törvényi megfelelést, adott esetben a keletkező veszé­lyes hulladék kezelését. A vázolt stratégia árkérdései jelenleg elő­készítés alatt vannak. ■ Ismét épülnek bérlakások Miután az utolsó körtvélyesi panel is a helyére került, a lakás­építés gyakorlatilag leállt a városban. Több mint másfél évti­zed múltán újra épülnek önkormányzati otthonok, persze a megváltozott helyzethez igazodva, mindenekelőtt szociális bérlakások. Komló az elsők között nevezett az állami bérla­kás-programra - többnyire eredményesen. A hőskorban, tehát úgy a' 80-as évek közepén a városban több mint 5000 volt a bérlakások száma. A rendszer- váltás körüli években ezek állami tá­mogatása megszűnt, ezért - mivel a városkasszában a lakásgazdálkodás­ra nem maradt pénz, külső, vagy bel­ső tatarozások szóba sem jöhettek - a tanács, később az önkormányzat eladta bérlakásainak nagy részét. Mára mindössze alig 600 hajlékban élnek bérlők, a lakások többsége ala­csony komfortfokozatú.- Évekig pénzzel támogattuk a la­kást vásárlókat - közölte dr. Somogyi Károly jegyző. - Egy régi megvétel­éhez korábban 200, néhány éve 500 ezer forint támogatást adunk 30-40 kérelmezőnek. Uj lakás vásárlásánál és építkezésnél ez az összeg 1 millió. A támogatások fele vissza nem térí­tendő, másik fele kamatmentes köl­csön. Mivel sokaknak nincs saját tő­kéjük, közel 600 bérlakásra váró van a listán, más megoldást kellett talál­nunk. Komlónak éppen kapóra jött az állami bérlakás-program. A Széche- nyi-terv több pályázatán is indult az önkormányzat. Az Arany János ut­cai volt óvoda helyén 6 lakás épül, melyek műszaki átadása tegnap volt. A szilvási volt TE-SI Klub helyén újabb 5 hajlékot alakítanak ki állami segítséggel, de a napokban megkez­dődik az a június végéig tartó 70 mil­liós lakásvásárlási program is, amely­hez 49 milliót az állam adott, össze­A tegnap átadott Arany János utcai lakások egyikében sen 20 lakásra. Fontos tudni, hogy az állam az építés 70 százalékát állja, a többit az önkormányzatnak kell fi­zetnie. Mivel önrészként elfogadják az átalakítandó épület forgalmi érté­két, a vásárlások kivételével a bérla­kás-program nem terheli a városi bü­dzsét.- Sajnos legutóbbi pályázatunk, a kenderföldi volt iskola társasházzá alakítása az első körben elbukott, így a 48 otthon kialakítására ismét pályá­zunk - tette hozzá a jegyző. - Persze mindig akadnak ingatlanaink, ame­lyek átalakíthatok, így újabb pályá- zatok is bizonnyal lesznek. ______■ A v íz több, mint A komlói cég kettős biztonságot A rendszerváltást követő átalakítási kísérletek után 1997-től a Komló-Víz Kft. végzi a vízi közmű szolgáltatást a város és 37 környező település vízközműveinek üzemeltetésével.- A tulajdonos önkormányzatok cégünket ellátták a működéshez szükséges eszközökkel - mondja Németh László, a kft. ügyvezető igazgatója. - Ez azt jelenü, hogy a 3 müliós alaptőkénk a működtető vagyon apportálásával 203 millió 590 ezer forintra nőtt, a korlátolt felelősségű társaságban Komló 70 százalékos tulajdoni részhez ju­tott. Ami a településekkel való kapcsolatunkat illeti, együttmű­ködésünk harmonikus, és azt is fontosnak tartom említeni, hogy a harmadik legnagyobb hazai víz- szolgáltató, a rendkívül jelentős műszaki és szakmai háttérrel ren­delkező Dunántúli Regionális Víz­mű üzletrészt vásárolt tőlünk.- Alaptevékenységünkhöz a vízellátás, a víztisztítás, valamint a szennyvíz elvezetése és tisztítá­sa tartozik; ezenfelül üzemeltetői vagyunk az Orfűi Strandnak is. A Komló-Víz Kft.-nél jelenleg mint­egy 200-an dolgoznak, a közvet­len üzemeltetői feladatok mellett működtetjük a műszaki terve­zést, a mélyépí­tési kivitelezést, a munkánkban alapvetően fon­tos vízminőség­vizsgáló labora­tóriumot, vala­mint ipari tele­víziós vizsgála­tokat, geodéziai méréseket vég­zünk, vízmérőket javítunk. A ld- lencvenes évek elejétől a cégnél gépkocsik környezetvédelmi mé­rését - zöldkártya - is végezzük.- A zökkenőmentes lakossági vízszolgáltatást kétoldalú betáplá­lás garantálja, hiszen a vizet a bu­érték szavatol dafai és a ligeti vízbázis, valamint a Duna-víz alternatív módon biz­tosítja, amellyel többnapos üzem­zavart is ki tudunk küszöbölni je­lentősebb vízhiány nélkül. A Komló-Víz Kft. az ötvenéves köz­műhálózat rekonstrukciójára átfo­gó tervet dolgozott ki, ennek vég­rehajtási lehetőségeit évente egyezteti a tulajdonos önkor­mányzatokkal, és a pénzügyi le­hetőségektől függően a rekonst­rukciós munkákat el is végzi. A fogyasztókat szolgálja a hibabeje­lentéseket fogadó 24 órás diszpé­cser-szolgálatunk is.- A cég meg kíván felelni az ISO 9001:2000 szerinti minőségbizto­sítási rendszernek is, valamint az MSZ En ISO 14001:1997 szabvány környezetközpontú rendszer elő­írásainak is, és hogy az Uniós szabványoknak megfelelő műkö­dés további feltételeit megteremt­sük, a Széchenyi-terv keretében nyertes pályázatot nyújtottunk be. Kórusok, fesztiválok A város nagymúltú kórushagyo­mányait kivételes tudású felnőtt és gyermekkórusok fémjelzik. A Pedagógus Kórust Szabó Sza­bolcs, a Munkáskórust Kópicz József vezeti. A legifjabbak kó­ruséletének bázisa a Kodály Zol­tán Ének-Zene Tagozatos Általá­nos Iskola, amely 1972 óta két­évenként nemzetközi gyermek­kórus-fesztiválok házigazdája Tóth Ferenc Liszt-díjas karnagy hagyományépítő munkájának is köszönhetően. Az iskola gyermekkórusai - kis- és nagykórusa - Európa szá­mos országába, sőt a közelmúlt­ban Japánba is eljutott. Az isko­lai nagykórust dr. Makráné Kó­nya Melinda vezeti. A gyermekkórus két éve Salz­burgban, a zene fővárosában lé­pett fel, bemutató óra kereté­ben, hogy a Kodály-módszert ta­nulmányozhassák, az idén ápri­lisban Szolnokon majd Buda­pesten vendégszerepeinek, jö­vőre pedig ismét nemzetközi fesztiválnak ad otthont az iskola és a város. ■ Nyereségesen termel és szolgáltat az erőmű A város öt éve vette meg a Pé­csi Erőmű Rt.-től az akkor rá­fizetéses fűtőerőművet. Mióta a hőtermelő és a hőszolgálta­tó közös, teljes mértékben ön- kormányzati tulajdonú társa­sággá alakult, működése nye­reséges, így évek óta alig emelkednek az árak.- 1997-ben került jelképes áron a város tulajdonába az erőmű - vá­zolta a korabeli helyzetet a Kom­lói Fűtőerőmű Kft. ügyvezető igazgatója, Vakaró József. - Ezt követően a hőszolgáltató és az erőmű több mint 3 évig külön társaságként működött. Az erő­ket összevonandó, 2000. május 1-jétől egy céggé alakultúnk. Ezt az tette lehetővé, hogy a koráb­ban veszteséges erőmű az alter­natív tüzelésre (fűtőolaj, illetve földgáz) történt átállás után kez­dett prosperálni, nem emésztette a város vagyonát. A fűtőerőmű gázprogramja adott végül zöld utat a komlói gázberuházásnak is. A hőterme­lés mellett jelentősen növekedett a villamos energia termelése, az üzembe helyezett 3 korszerű gázmotor kétszer annyit termel, £ A VÁROSÜZEMELTETÉSI GONDNOKSÁG a közelmúltban a Tompa Mihály utcai volt Dédász-irodába költözött. FOTÓK! MÜLLER ANDREA mint a régi gőzturbina. így jut el­adásra is, az árbevétel megnégy­szereződött.- Miután bevételeink jól alakul­tak, a hődíj évi emelése egyszer sem érte el az infláció mértékét - folytatta az igazgató. Alapdíjat utol­jára 2001. janu­ár 1-jén emel­tünk, idén eh­hez nem is nyúlunk hoz­zá. Az erőmű fejlesztése mel­lett 2 éve elkez­dődött a fogyasztói hőközpontok korszerűsítése is. Mára vala­mennyi hőközpontban a mérés szerinti elszámolásra alkalmas hőmennyiségmérő van. Közületi .fogyasztóink már évek óta mérés szerint fizetnek, lakossági fo­gyasztóinknál ez az arány a mi­nap haladta meg az 50 százalékot. A cég korszerűsíti a távfűtéses társasházak fűtési rendszereit is. Nem csak a kivitelezési munká­ban vesz részt, de a korszerűsí­tést célzó pályázatok előkészíté­sében, menedzselésében is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom