Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)

2002-02-27 / 57. szám

6. OLDAL RIPORT 2002. Február 27., szerda HHI •' KULTÚRA­Minden mai írásnak magyar az őse? Egy szenzációs felfedezés új alapokra helyezheti a civilizáció történetét Colin Foster angyalai A művész eredendő értékekre emlékeztet A Kárpát-medencéből származtatható minden ma használatos eurázsiai írásmód, a 10 ezer évvel ezelőtt született a 35 jelből álló, és a mai magyarral kísértetiesen egyező ősnyelv - állít­ja új könyvében Varga Csaba íráskutató. Azonban még ide is egy korábbi, több tízezer éves civilizáció maradványaként érkezett. Varga Csaba Pécsett végezte felsőfokú tanulmá­nyait, ő alapította a nemzetközi hírű Ixilon ani­mációs filmstúdiót, és a filmes szakmában világ­hírnevet szerzett. Kutató, újat kereső jelleme azonban most egy másik területen is reflektor- fénybe állította. Jel, jel, jel című most megjelent könyvében nem kevesebbet állít, minthogy az Eurázsiában használatos írásjelek mind egy kö­zös őstől származnak, melynek második bölcső­je a Kárpát-medence volt 10 ezer évvel ezelőtt. Az első ugyanis 30 ezer éves, Dél-Franciaország- ból származik, de lehet, hogy ezt megelőzően is fejlett civilizációk voltak már a világon, mert a té­nyek azt mutatják, hogy 6-8 ezer év alatt nyom nélkül eltűnhet a Földön egy kultúra. Varga Csaba íráskutatásának lényege, hogy több ezer éves írásos emlékből, valamint az ősi magyar ábécéből összeállított egy hipotetikus ábécé jelrendszert, majd ezt vetette össze a ma vagy pár száz évvel ezelőtt használatos írások­kal. Bebizonyította, hogy a suméroktól az egyip­tomiakig, a kínaiaktól a görögökig mindenütt ki­vétel nélkül ugyanezeket a jeleket használták a hangok leírására, legfeljebb egyszerűsítették, ke­vesebbet alkalmaznak az ősi 35 jelnél. A magyar és az egyiptomi démotikus ábécé 35 jel hosszú­ságú, technikai jellegükben kísértetiesen hason­lóak, míg az arab 18, a héber 20, a latin 19 jelre egyszerűsít. Bármilyen meglepő, a sumérok és a kínaiak is ebből az alapból építkeztek, csak a je­leket különböző képekkel, rajzokkal felszaporí­tották 600-ra. Ha pedig az írások ősi változatait vizsgáljuk, kiderül, hogy a 30 ezer évvel ezelőtti dél-francia alap a Kárpát-medencében tűnik fel i. e. 10 ezer­ben, és innen indul hódító útjára. Az útvonal idő­rendben: az Araráton át a sumérokhoz, onnan Mezopotámiába, Egyiptomba, majd Indiába, Kí­nába. Később a görög területekre, és a latin-ró­mai vidékre (ide i. e. 600 körül) jut el. A könyv írója úgy fogalmaz, igyekszünk elfelejteni a múl­tat, s mindent indoeurópai szemszögből nézünk. A görögök, rómaiak eltöröltek minden korábbi történést, hogy saját kultúrájukat még maga­sabbra emeljék. Az írásemlékek azonban azt bi­zonyítják, hogy a civilizáció gyökereit sokkal ré­gebbi időkben kell keresni, mint i. e. 2-5 ezer esztendő.- Az íráskutatásban elért eredményei Daniként is lepipáló művekre sarkalhatná!- Távoltartom magam a sci-fitől, én nem találga­tok, csak az alapokkal foglalkozom, amit bizonyí­tani tudok, hiszen matematikatanár is vagyok.- A könyv máris nagy siker. Hogyan tovább?- A kötet csak most jelent meg, és igen vastag­ra kerekedett, ugyanakkor több feltárt tény kima­radt belőle. Ezen részletekből, a megjelent művel kapcsolatos továbbgondolásokból, jegyzetekből már készül a folytatás. Állandóan változik a hely­zet, mert újabb adatok kerülnek elő. Ezek szerint például Atlan­tisz valahol Dél-Franciaország környékén lehetett. Ezt igazolni nem tudom, de tény, hogy kel­lett lennie nagy kulturális köz­pontoknak 100-200 ezer évvel ezelőtt is a Földön.- Mit sugalmaz még írásunk múltjának új alapokra helyezé­se?- Hogy például az evolúció nem úgy zajlott le, ahogy pillanatnyilag feltételezzük. Az emberek nagyon sokat tudtak, még az is lehet, hogy sok­kal többet, mint mi most. Másrészt az is tisztán látszik a ligatúrákból, hogy az emberek az ős­időkben egyistenhívők voltak, hiszen világszel­lem mindenütt csak egy szerepel az ősi írásmó­dokban. Az is bizonyítható, hogy az indoeurópai népek feltűnése előtt Eurázsiában a magyar nyelv ősét beszélték. Nem véletlen, hogy a két kontinens legkülönbözőbb pontjain bukkan fel a különböző nyelvekben egy-egy csokor magyar szó. A legújabb felfedezések például azt mutat­ják, hogy nyelvünk közeli rokona volt a kelta is.- A szakma, a közönség hogy fogadja a művet?- Még tudományos elemzésekre nem volt idő, hiszen csak most került a könyv a boltokba. Min­denesetre megható az a rengeteg email üzenet, levél, amit az olvasóktól kapok. Es összeállt egy önkéntes társaság is, klubszerűén cseréljük az új információkat interneten keresztül. Tőlem füg­getlenül működő folyamatos frissítés, eszmecse­re zajlik a kérdéskörben. MÉSZÁROS B. ENDRE A napokban Colin Foster legújabb szobrai közül lesz látható néhány a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának tanári kiállításán. A neves művészt a közelmúltban elnökévé válasz­totta Pécs-Baranya Művészeinek Társasága. A száraz kóróerdő mélyén kis porfelhő száll a magasba. A haj­dani panelgyárhoz tartozó ko­pott épület fészerét, ahol Colin Foster dolgozik, nem könnyű megtalálni. Jelképi erejű ez az ipari rom labirintusában. A mű­vész az utolsó simításokat végzi az Űrhajós III. című szobrán csi­szológépével. A Káli-medencé­ből származó kvarcit markáns anyag. Az Űrhajós IV. is jól érzé­kelteti ezt. Hangtompítós sapká­jában, védőszemüvegében maga Foster is űrhajósra emlékeztet. Látszik, megszűnt számára a vi­lág, négyszemközt van készülő művével. Itt az Angyal X. -es is, meg mindaz, ami látható az egyetemi kiállításon. - Többféle­képpen lehet értelmezni ezeket a szobrokat - mondja. - A lényeget különféle rétegek veszik körül. A kóróerdő szélén valóban megdöbben az ember, eme for­magazdagság láttán, a fogalmi gazdagságot, sokrétűséget is né­mileg megtapasztalva. Az űrha­jóst ölében tartó istenség „sze­me” táján például olyasféle látó­szerv formálódik meg, amely ki­felé tölcséresedik. Azt sugallja, ez a látás teremti meg* hívja élet­re a tárgyi világot. - Az Angyal sorozatban eleve egy olyan gon­dolat van, amit mindenki ismer, de magát az angyalt senki sem látta. - A szobrász közvetíteni próbál... - teszi hozzá. Világos, hogy a művész min­denkor titkok tudója is. Az is­mert és ismeretlen közötti hatal­mas tartomány hírhozója, aki eleve megvilágító, segítő szerep­kört tölt be a szellem világában. „Hírei” is alapjában kedvezőek. Ma, amikor terrorizmus elleni háború folyik, katasztrófák döb­beneté, a fenyegetettség érzete járják át a negativitással terhelt világot, Colin Foster nem véletle­nül a létezés, az élet pozitív érté­keire próbál emlékeztetni ben­nünket. Most készülő munkái egyes - mozzanataiban a prekolumbián kultúrák világára, más művei más egyetemes érté­kekre emlékeztethetik akár vé­letlenszerűen is az érdeklődőt. Amikor a művész újra, meg újra próbálja értelmezni a világot, a maga helyzetét, Foster szerint feltűnik, hogy maga az anyag is igen pozitív. Mint például a szin­te örökéletű kő. Ugyanakkor Colin Foster Skandináviában csi­nált már szobrokat például jég­ből, hóból, meg tűzből is. Mú­landó anyagú, múlandó jelensé­geket idézve meg. A művészet szerinte egy időben teljesen ön­magával volt elfoglalva, és befelé fordult. Csak magára figyelt. - Most megint fordulat van, sokan próbálnak kifelé tekinteni és olyan műveket alkotni, amelyek adni tudnak valamit az ember­nek - zárja le a gondolatsort. - Magam is ide sorolandó vagyok. Azzal, hogy elvállalta a Pécs- Baranyai Művészeti Társaság el­nöki posztját, sokak szerint tulaj­donképpen áldozatot vállalt. Az a véleménye: megválasztása azt je­lenti, hogy megértették. Mint em­bert és mint művészt. BEBESSI K. A művész mindenkor titkok tudója fotó: tóth l. Magyar Polgári Párt MDF Családok jólétéért Munka becsülete Tanulni érdemes Köszönjük a bizalmat, a több ezer ajánlószelvényt! Magyar ________ Pol gári MDF Párt Szelvényeiket márc. 15-éig továbbra is várjuk! Dr. Mikes Éva Pécs 1. vk. De Blasio Antonio Pécs 2. vk. 1U- M Körömi Attila Pécs 3. vk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom