Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)
2002-02-17 / 47. szám
4 RIPORT 2002. FEBRUAR 17. Hová tűnt a komlói dinó? Sokáig reménykedhettünk abban, hogy a nemrég egy vájár hagyatékából előkerült csont a komlosaurustól származik - vagy egy másik, Mecsekben élő dinosaurustól -, ám kiderült, a lelet sokkal fiatalabb. Fazekas Imre biológusmuzeológus megállapította, hogy a csont 5-15 millió éves, és a méreteiből ítélve egy bálna nyakcsigolyája lehet. A napvilágra került leletet követően immár többen keresték Fazekas tanár urat különféle, papírnehezéknek használt csontokkal, amelyekről kiderült, ugyanabból a korból származnak, mint ami a vájár hagyatékából előkerült. fi Elindította a fantáziáját az embereknek az a lelet, amely nemrég került elő egy bányász hagyatékából Komlón. Az egykori vájár unokája a nagypapa holmiját rendezgetve egy nagyméretű csontra lelt, amelyet azonnal elvitt a város Természettudományi Gyűjteményének vezetőjéhez, Fazekas Imréhez. Azonnal közszájon forgott az információ, hogy a csont egy megközelítőleg 200 millió évvel ezelőtt itt élt dínó- faj, a Komlosaurus Carbonis csigolyája, és ennek az állatnak ez lenne az első előkerült csontja.- A vizsgálatok bebizonyították, hogy az egykori vájár nem a komlosaurus csontját vitte haza, hanem egy 5-15 millió évvel ezelőtt élt nagy testű bálna nyakcsigolyáját - jelentette ki Fazekas Imre biológus-muzeológus. - A hír elterjedése óta már ketten is hoztak be otthon heverő csontokat, amelyekről egyértelműen kiderült, hogy a bálnával azonos földtörténeti időszakban élt, de kisebb állatok csigolyáit tisztelhetjük bennük. A szakember azt sem zárja ki, hogy egyszer valaki jelentkezni fog a világraszóló csonttal. A tudomány azt már bebizonyította, hogy a Mecsek vidékén legalább 3- 4, mások szerint 7 dínófaj élt, ám ezekből eddig csak a Komlosaurus Carbonist azonosították. Meggyőződése, hogy Komló és környéke a Fazekas: ezek nem dínó-, hanem balnacsigolyacsontok különböző földtörténeti időszakokból rendkívül gazdag őslénytani temetőket rejteget. Komlón előkerültek már mamutmaradványok, barlangi hiénák és barlangi medvék csontjai is.- A dínóknak megtaláltuk már a megkövesedett lábnyomait, ám csontleletet még nem - folytatta Fazekas t^nár úr. - Amit ma a magyar őslénytantudomány ebben az ügyben fel tud mutatni, az a Bakonyban talált hét dínófog, ám ez nem egy őskontinesről származik a Mecsekben élt fajokkal. Fazekas Imre szerint a magyarázatot a kontinens- vándorlásokban kell keresni. A komlosaurusok korában két őskontinens volt: Laurázsia - a mai Európa, Ázsia nagy része és az északamerikai kontinens tartozott ide -, amelyből a Mecsek is származik, valamint a Gondwána - Dél-Amerika, India, Afrika és Ausztrália őse -, amelynek maradványait a Bakonyban is azonosítani lehet. A nagy földmozgások idején e két területet alkotó kőzetlemezek összecsúsztak, és ez a magyarázata annak, hogy az egymástól alig 100 kilométerre lévő középhegységek nem azonos őskontinensről származnak. A komlói bányákból az elmúlt 150 évben folyamatosan kerültek elő dínócsont- leletek, ám ezeknek nyoma veszett. A muzeológus szerint ezek a csontok a második világháborúban semmisülhettek meg. A Mecsek geológiájával, őslénytanával foglalkozó korabeli írásokban többször utalnak plesiosaurus- illetve úgynevezett sauruscsigolyákra.- A plesiosaurus alakja és életmódja a ma élő fókákra emlékeztet - állította a szakember. - A komlosaurus szárazföldi, embemagyságú állat volt, s kizárólag növényekkel táplálkozott. Megjelenésében a kenguruhoz állhatott közel, de ugrálás helyett a tengerparti fövenyen csapatosan futkározott. A komlosaurus lábnyoma Mára már az összes mély- művelésű bányát bezárták, csak a külszíni bányák működnek egy-két évig. A kutatást nehezíti, hogy a bányákat sorra bezárták, ám Fazekas Imre úgy véli, a még működő vasasi és pécsbányai sok meglepetést tartogathat.- Én is találtam számos új, még fel nem dolgozott növényi leletet a felszínközeli homokkő fedőrétegekben, ezért nem tartom kizártnak, hogy a külfejtésekből más ősmaradványok is előkerülhetnek - ecseteli a muzeológus. - Nem adom fel a reményt, hiszen amíg a külfejtéses szénbányák léteznek, dinosaurusmarad- vány bármikor előkerülhet. Sajnos a rendszerváltás előtti városvezetők nem ismerték fel a természettudományos múzeológia jelentőségét Komlón. Ezt a veszteséget pedig soha nem tudjuk pótolni. Pusztafalvi János egykori bányamérnök szerint - a komlói mélyművelésű bányák bezárását ő irányította - más oka van annak, hogy még nem került elő egyetlen dinosaurus csontja sem.- Ha ma működne egy igazi bányászmúzeum, biztos vagyok abban, hogy a bányászok minden olyan csontot, leletet vagy maradványt idehoztak volna, amit lent munka közben találtak - állította. - Már rég meglenne Komló dinója... Azzal mindenki tisztában van, mit jelentene egy ilyen hiteles lelet Komlónak.- Adja isten, hogy Imre hipotézise igaz legyen - közölte Pál Lajos önkormányzati képviselő. - Ha találnának egy dinosauruscsontot, bekerülnénk a világ őslénykutató központjai közé. Azzal tisztában van a képviselő, hogy ez a hírnéven kívül számos teherrel is járna. Mint mondja, Komló jelenleg is megfelel minden komoly elvárásnak - felújított szálloda, megfelelő infra- stuktúra -, ám ha kell, a kellő pénzt a további beruházásokhoz előteremtik.- Az idei költségvetésünkben háromszázmilliós hiánnyal számolunk, ám azt hiszem, ennél jobb befektetés, ami hamar meg is térülne, nincs - tette hozzá. A dinosauruslelet híre megmozgatta a várost. A szakemberek most azt kérik Fazekas Imrével az élen, hogy az egykori bányász- családok leszármazottai nézzenek körbe, hiszen számos csontmaradvány lehet a birtokukban. Ha találnak valamit, azt adják le a város múzeumában. tyrannosaurus a kutatók szerint sosem élt a Mecsekben- Ha valaki dínó- csontot hozna be még az is elő- fordulhat, hogy a specia listák az ős lelet megtalálójáról neveznék el a lelet alapján a tudomány számára új fajt - vette vissza a szót Fazekas Imre. - Jó lenne, ha nemcsak beszélnénk a dínókról. Ha nem találunk a lábnyomokon kívül egy árva csontot sem, köny- nyen Komló lehet a magyar Loch Ness, hiszen itt is csak beszélnénk az állatról. B. Moi.nár Lászi.ó Ha fogdos a főnök, vágd szájon! Szexuális zaklatás miatt feljelentette a miskolci kórház egyik nővére a főnökét. Uniós felmérések szerint minden második nőt ért már „nemi inzultus” a munkahelyén. Az áldozat nem beszél, mert félti az állását, a jó hírét. A hallgatás helyett azonban jobb azonnal és látványosan szájon vágni a tapizót. S nemcsak a Zaklatás című amerikai filmben molesztálta fess beosztottját a csinos főnőknő, a valóságban a férfiak tizedét is inzultálták már szexuálisan a munkahelyén. ■ Hat éven át húzódott Olaszországban az az ügy, amelyben egy hölgy a főnökét azért perelte be, mert az valahányszor elment mellette, rálegyintett a popsijára. A bírák előbb tízmillió forintnyi kártérítés megfizetésére és másfél évi börtönre ítélték a férfit, ám utóbb felmentették, mert nem volt egyértelmű, hogy a legyintésre nemi vágyainak kielégítése miatt került sor. Tavaly szexuális zaklatási ügybe keveredett Vük Obradovics szerb kormányfőhelyettes, akinek ezért le kellett mondania. Nem járt jobban Barbara Prammer osztrák nőügyi miniszter sem. A férjéről derült ki, hogy az irodájában sarokba szorította és akarata ellenére csókolgatta a titkárnőjét. Az USA-ban évente tízezer zaklatási per indul. Gyakran keverednek szexuális zaklatási ügyekbe a híres emberek is. Ismertségük miatt az áldozatok sok pénzt lehúzhatnak róluk. James Browntól, a soulzene királyától kétmillió dollárt (600 millió forint) követel egykori alkalmazottja, Lisa Agbayala. Állítólag Brown rendszeresen fogdosta, zaklatta. A zenész állítja, templomjáró ember, s nincs ideje nőket tapizni. Soha nem közeledett alkalmazottjához, akit „zsörtölődő” munkaerőnek tart. ■ „Kényszerítés” miatt feljelentette a miskolci Semmelweis Kórház egyik főorvosát egy vele dolgozó nővér. A fiatal ápolónőt a főorvos két ízben is szexuálisan zaklatta.- Ügyfelemet néhány hónappal ezelőtt kétszer inzultálta, durván megfogdosta a kórház egyik főorvosa. Elmondása szerint hasonló szexuális inzultus ért három másik nővért is. Ők tavaly nyáron írásban tettek panaszt a kórház vezetésénél, kérve, hogy az intézmény mielőbb lépjen fel ez ellen - nyilatkozta lapunknak dr. Lichy József, a sértett ügyvédje. A négy nővér októberben azt a választ kapta a munkáltatótól, hogy sajnálják ami történt, ha újra előfordul, kérik, a nővérek jelezzék. Az orvos ezt követően nyomást gyakorolt a nővérekre, mondván, nincs szükség az osztályán olyan emberekre, akik ellene ilyen stílust alkalmaznak. Ketten visszavonták bejelentésüket, ketten viszont úgy gondolták, mivel a kórház nem védte meg őket, a hatóságokhoz fordulnak. Az ügyészség feljelentéskiegészítést rendelt el az ügyben. Az ügyvéd szerint azért lenne fontos, hogy kényszerítés miatt rendeljék el a nyomozást, mert ez közvádas ügy lenne, ami során a bizonyítékok feltárása a rendőrség dolga. Ha kényszerítés (büntetési tétele maximum három év börtön) miatt nem rendelnek el nyomozást, akkor a nővér legfeljebb ma- gánvádas eljárásban „tevőlegesen elkövetett becsületsértés” miatt keresheti igazát, ám akkor minden bizonyítékot magának kell összeszednie. Dr. Lichy szerint a fiatal nővér pusztán becsülete védelmében fordult a hivatalos szervekhez. Polgári peres eljárást nem indít, kártérítést nem kér. Szeretne továbbra is a kórházban dolgozni, ha az egészsége helyreáll. Az ápolónő ugyanis jelenleg betegállományban van. A kórházban teljes hírzárlat van. Sem az érintettek, sem az intézmény nem beszél. A pletykák szerint egy vezetői értekezleten megpróbáltak „hatni” arra a főnővérre, akihez a nővérek panaszukkal először fordultak. A nővérek közül volt, akit az orvos állítólag bezárt az ambulánsszobába, majd a nemi szervét a megpróbálta az arcához dörgölni. Egy másik esetben az orvos előbb papírvattadarabokat dobott át az ápolónő lábai között, majd alulról durván megmarkolta a nő fenekét. A bizonyíthatóság nehézségei miatt Magyar- országon a miskolci esetet megelőzően munkahelyi szexuális zaklatás miatt csak egyetlen per indult. Arról, hogy a magyar munkahelyeken hányán és hogyan vannak kitéve szexuális zaklatásnak, eddig nem készültek felmérések. Egy az Európai Unióban 1999-ben összállított reprezentatív jelentés szerint az uniós tagállamokban minden második nő arról számolt be, hogy élete során érte már munkahelyén nemi inzultus. A név nélküli kérdőíveken minden harmadik nő panaszkodott a kényszerű testi kontaktus miatt. Lehet, hogy sokaknak meglepő, de a férfiak tizede is azt mondta, munkatársnői, főnöknői szexuálisan zaklatták őt.- A nők nem szívesen beszélnek. A fiatalabbak, a vidékiek többnyire azért, mert a nyilvánosságtól féltik a jó hírüket, az idősebbek pedig állásuk elvesztésétől rettegnek - állítja dr. Asbóthné Thorma Judit, a Magyar Nők Szövetségének elnöke. A szervezet tizenöt éves működése alatt többen fordultak hozzájuk szexuális zaklatás miatt, ám a nyilvánosságtól megijedtek. A tapizás rendszerint négy- szemközt történik, tanú, bizonyíték nincs. Az eset nyilvánosságra kerültekor két, egymásnak ellentmondó állítás áll szemben. A zaklatás, ha a nő határozottan tiltakozik, a közösülésig a munkahelyeken ritkán jut el.- Ilyen helyzetekben az úrinő- ség nem használ! Az udvarias, kimért viselkedés és a szem lesütése helyett sokkal hatásosabb, ha a megtámadott a fogdosót azonnal és látványosan pofán csapja. A botrány emlegetése az érintettet megvédheti a további zaklatástól - állítja dr. Asbóthné Thorma Judit. A szakember szerint a pofon elcsattanásával a zaklató kerül kínos helyzetbe. Az asszony, aki 15 éven át irányított egy konzervipari céget, azt mondja, a nők maguk is tehetnek azért, hogy ne válljanak zaklatás célpontjaivá.- Én a nálam dolgozó nőknek nem engedtem meg, hogy kihívóan viselkedjenek, a mellük kidomborodjon a „véletlenül ki- gombolódott” blúzból, vagy olyan rövid köpenyt hordjanak, hogy lehajláskor a fehérneműjük elővillanjon. De az urak se felejtsék el, nem kell minden rövid szoknya alá benyúlni! Magyarországon a munkahelyi szexuális zaklatás bűncselekménynek számít. 1992-ben Büky Dorottya szabaddemokrata képviselő zaklatást tiltó törvényjavaslatának napirendre tűzését a parlament kacagva utasította el. A honatyák szerint erre Magyarországon nincs szükség, mert nálunk ilyesmi nem létezik. Tavaly a 92 százalékos férfitöbbséget felvonultató Tisztelt Ház a szintén SZDSZ-es Kóródy Mária a férfiak és nők esély- egyenlőségét biztosító indítványát sem engedte napirendre tűzni. A tervezet tiltotta volna a munkahelyi zaklatást (is), ami ellen az érintettek az esélyegyenlőségi bizottságnál tehettek volna panaszt. Hasonló bizottság működik az uniós országokban. Nagy Britanniában a Jenny Watson vezette testület szerint a vállalatoknak érdekükben áll olyan belső szabályzatokat készíteni, amelyekkel elejét vehetik a zaklatási ügyeknek. Nemcsak súlyos kártérítést kell fizetniük, hanem a cég hírneve is csorbát szenved. A munkahelyi zaklatás ellen jogi oltalmat keresők kézikönyvének a brit bizottság stílszerűen a „Mit tennél, ha főnököd arra kérne, hogy oboázz?” címet adta. Csík Rita
