Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)

2002-02-14 / 44. szám

12. OLDAL BEMUTATKOZIK A PTE POLLACK MIHÁLY MŰSZAKI FŐISKOLAI KARA 2002. Február 14., csütörtök íadFc . Jubileumra készülve A 40. évfordulójára készülő neves intézmény egyik jogelődje az 1962-ben létrejött Pécsi Vegyipari és Gépészeti Technikum. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola 1970-ben született, és 1995-ig önálló intézményként működött.- A Dél-Dunántúl egyetlen műsza­ki felsőfokú intézményeként jött létre, igen nagy hiányt töltött be - mondja dr. Ásványi József, a PTE Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar főigazgatója. Azóta óriási vál­tozások történtek, stratégiai fej­lesztésekkel. Küldetésnyilatkoza­tunk szerint is arra törekszünk, hogy a nálunk végzett mérnökök megfeleljenek a magyar piacvezé­relt gazdaság igényeinek és az eu­rópai uniós követelményeknek is. Bár országos beiskolázású intéz­mény, egyre nagyobb fontosságú a regionális szerepvállalásunk. En­nek alapján fo­galmaztuk meg céljainkat - a meglévő főisko­lai szakok inten­zív fejlesztését, és az ezekre épülő egyetemi szakok akkredi­tálását. Egyete­mi karrá válás a cél, de a főiskolai képzést sem adjuk fel. Harmadik éve iskolázunk be egyetemi szintű építész szakra hallgatókat, és az idei évtől egyetemi szintű építő­mérnök-képzésünk van. Folyamat­ban van a műszaki informatika és a településmémöki egyetemi szakok engedélyeztetése, továbbá villa­mosmérnök szakon iskolarendsze­rű felsőfokú szakképzéssel is fog­lalkozunk.- A régió műszaki fejlesztési ku­tató bázisaként tovább kell növelni az oktatók képzettségét, fejleszteni a tudományos diákköri munkát. Egy saját ösztönző, támogató rend­szert dolgoztunk ki, az egyik cél a PhD-fokozatok megszerzése, okta­tóink tudományos tevékenységé­nek támogatása. A kutató-fejlesztő munkák a tanszékeken folynak, és minden szakterületünket átfogják. A saját kari tudományos diákköri konferenciák 60-70 hallgatóval zaj­lanak, közülök 10-20-an mindig el­jutnak a kétévenkénti országos konferenciára, ahol jelentős sikere­ket érnek el. Kiemelném a karok közti együttműködést - az orvosi­val vagy a mű­vészetivel közös kutatásainkat, intenzív kapcso­latunkat a felső- oktatási intéz­ményekkel, de európai uniós ország se na­gyon akad, amellyel ne len­nénk szoros felsőoktatási kapcso­latban. Szakonként is szerteágazó- an kötődünk az iparhoz - ez jelent­het óraadást, üzemlátogatást, dip- lomaterv-készítést. A február-már­ciusban zajló gépészeti, építőipari és a villamos szaknapok országo­san elismert rendezvények állás­börzékkel, kiállításokkal, melye­ken számos cég képviselteti magát.- Sikeresen veszünk részt pá­lyázatokban is. A Tempus-pro- gramon belül jelentős támogatá­sokat nyertünk az európai uniós és a magyar mérnöki szabvá­nyok harmonizációjának kidol­gozására. a Phare „Tükörprog- ram”-ban pedig együtt dolgo­zunk a Kaposvári Egyetemmel a humán erőforrás fejlesztésének témakörében. Úgy gondolom, hogy büszkék lehetünk az elmúlt 40 év eredményeire, és hiszem, hogy képesek leszünk megvaló­sítani stratégiai elképzeléseinket, amely záloga lesz a PMMF jövő­beni sikereinek is. Mérnöki Menedzsment Tanszék A Mérnöki Menedzsment Tanszék a már egyetemi, főiskolai diplomával rendelkezők számára két korszerű ismereteket adó posztgraduális továbbképzést ajánl. A menedzser szakirányú to­vábbképzés azoknak a műszaki­aknak nyújt hasznos ismereteket, akik kisvállalkozások vezetőiként kerülnek napi kapcsolatba az üz­leti élettel, amíg a minőségügyi szakember képzés a rohamosan terjedő vállalati minőségirányítási rendszerek kiépítésére, fenntartá­sára és fejlesztésére alkalmas szakemberek kibocsátását céloz- za meg. ____________________■ Az oldal a Pécsi Tudományegyetem támogatásával készült Településmérnöki szak Gépészmérnöki szak Környezetmérnöki szak A településmérnök olyan szak­ember, aki mérnöki ismeretekkel és számos határterületet érintő komplex tudással rendelkezik. A településtervezési stúdiumok mellett ismereteket szerez mű­szaki, építészeti, kultúrtörténeti, kert- és tájrendezési, környezet- védelmi, telek- és területgazdál­kodási, informatikai, közgazda- sági, önkormányzati, jogi, de; mográfiai, szociológiai, infra-Ű strukturális és menedzselési te­rületen. Munkájára egyre na­gyobb szükség van a demokrati­kus intézményrendszer végleges kiépülésében, az önkormányzat­ok munkájának minőségi fejlesz­tésében, a településfejlesztéssel és -építéssel kapcsolatos törvé­nyekben foglalt követelmények megvalósításánál. A 240/2001. (XII.10) Kormány- rendelet alapján hazánkban új szak alapítódon, az okleveles te­lepülésmérnök, amely egyetemi szintű alapképzés. Várhatóan 2003 szeptemberében indítjuk el karunkon. Tervezzük, hogy 2002 szeptemberében költségtérítéses formában a már végzett hallgatók számára lehetővé tesszük az egyetemi szint megszerzését. A gépészmérnöki szak olyan szakembereket képez, akik vala­mennyi gazdasági ágazatban al­kalmasak a gépészeti berendezé­sek és rendszerek tervezési, kivi­telezési, üzemeltetési, karbantar­tási és energiagazdálkodási mun­káinak irányítására, továbbfej­lesztésére és környezetvédelmi feladatok ellátására. A képzés 6 féléves, és két szakirányon fo­lyik. Épületgépész szakirány: az okleveles gépészmérnökhöz tar­toznak az épületek üzemben tar­tásához szükséges fűtési, szellő­zési, klimatizáló, hűtési, víz- és gázellátó, szennyvízelvezető rendszerek, berendezések. Alkal­masak épületgépészeti rendsze­rek és berendezések önálló terve­zésére és szerkesztésére, a kivite­lezés irányítására, üzemeltetésre, beruházási és lebonyolítói fel­adatokra. Üzemfenntartó gépész szakirány: a végzett gépész fel­adata ipari berendezések beszer­zésének megtervezése, üzembe helyezés, üzemeltetés, meghibá­sodott alkatrészeinek legyártatá­sa, esetleg az ehhez kapcsolódó anyagszállítás, energiagazdálko­dás, gép- és üzemfenntartás, - szervezés. A szak az aktív és passzív kör­nyezetvédelem megvalósítását kívánja szolgálni, hogy kielégít­hessük a környezetvédelem - műszaki orientációjú feladatait, problémáit megoldani képes - szakemberigényét, jelentkezzék az igény az ipar, a mezőgazda­ság, a szolgáltatás területén vagy a települési önkormányzati tevé­kenység részeként. A környezet­mérnökök ismerik a környezeti problémákat, kezelésük módsze­reit, képesek a környezeti szeny- nyező-források feltárására, az ár­talmatlanítás megtervezésére, va­lamint a környezetkímélő mű­szaki eljárások és technológiák alkalmazására. Környezetvédelmi szakirányú továbbképzési szak: a jelentke­zés feltétele egyetemi vagy főis­kolai mérnöki oklevél, illetve ter­mészettudományi oklevél. A képzés időtartama négy féléves, a levelező tagozatnak megfelelő forma. A megszerezhető oklevél a mérnökök számára „főiskolai szakmérnök környezetvédelmi szakon”; a nem mérnökök szá­mára az előbbivel egyenértékű „környezetvédelmi szakember” megnevezés. Építőmérnöki szak Az építőmérnök szak célja sokol­dalúan képzett szakemberek kibo­csátása, akik a települési és ipari infrastruktúra megvalósítási és üzemeltetési folyamatában vesz­nek részt. Az építőmérnök mérnö­ki létesítmények (lakó-, köz- és ipa­ri épületek) tartószerkezeteinek, közlekedés építési műtárgyaknak (út, vasút, híd, közmű stb.) terve­zését, kivitelezését, üzemeltetését, fenntartását végzi. Közműépítési és üzemeltetési szakirány: a hallgatók elsajátítják a települések víz-, gáz- és távhőel- látásával kapcsolatos műszaki is­mereteket, megismerik a szenny­vízelvezetés és szennyvízkezelés módszereit, a csatornázási rend­szereket, a környezetvédelmi szempontokat, a kivitelezés-szer­vezést; geodéziai, térinformatikai ismeretek tanulnak. Szerkezetépítő szakirány: a hall­gatók megismerik az építmények, magas- és mélyépítési műtárgyak tartószerkezeteit, azok tervezését, építését. A szak nappalin 6 féléves, levelezőn, költségtérítéssel 8 fél­éves. Egyetemi építőmérnöki szak: karunk 2002 szeptemberében in­dítja a most akkreditált nappali tagozatos, 5 éves egyetemi szintű építőmérnök képzését 30 fővel. Olyan okleveles építőmérnökö­ket képez, akik képesek a szerke­zetépítés és -tervezés, a telepü­lésfejlesztés és a környezetvéde­lem területén az építőmérnöki lé­tesítmények tervezési, kivitelezé­si, üzemeltetési, fenntartási, mű­szaki fejlesztési, kutatási vagy irányítási feladatainak ellátására, felszíni és mélyépítési mérnöki szerkezetek, magasépítési létesít­mények, tartószerkezetek terve­zésére, építésére, karbantartá­sára. A nappali tagozatos képzés 10 féléves. Az építőmester szakmérnöki képzés posztgraduális, 4 féléves levelező képzés. A képzettség megnevezése: főiskolai szakmér­nök, építőmester szakon. Olyan okleveles mérnököket képzünk, akik tapasztalataikra támaszkod­va képesek az építési folyamatok, vállalkozások, projektek komp­lex irányítására. A képzés a Sváj­ci Építőmesterek Szövetsége To­vábbképző Központjának tan­anyagát alkalmazza. Építészképzés Villamosmérnöki szak A meghirdetett szakirányok köre: a villamos energetika szakirányon a hallgatók a kis- és középfeszültségű hálózatok létesítését, védelmét, ipa­ri létesítmények, lakó- és középüle­tek villamos rendszereinek kialakí­tását tanulják meg; emellett számí­tógépes üzemirányítás, a villám- és túlfeszültségvédelem területén sze­reznek jártasságot beruházási, kivi­telezési és üzemeltetői munkakö­rök ellátásához. A mérés- és irányítástechnika szakirány két moduljával - auto­matika és felvonós - ismereteket ad a számítástechnikára alapozó mérés, vezérlés és szabályozás te­rületén. A mérnökjelöltek megis­merkedhetnek a felvonó-berende­zésekkel. Az elektronika szakirányon vég­zett hallgatók elektronikus áramkö­rök tervezését sajátítják el. Képesek lesznek fejlesztőeszközök kezelésé­re, elektronikus berendezések áramköreinek fejlesztésére, terve­zésére. A villamos informatika szakirá­nyon végzett hallgatók informatikai hálózatok létesítésében és üzemel­tetésében szereznek jártasságot. Hang- és képi információkat ele­meznek, megismerkednek a számí­tógépes grafikával. A telekommunikáció szakirány olyan villamosmérnököket képez, akik a hardver, szoftver alapismere­tein túl jártasságot szereznek a tele­kommunikáció területén, kiemelt informatikai képzés keretében fő­ként a számítógépes hálózatok té­makörében. Villamos mérnökasszisztens- képzés: célunk olyan szakemberek kibocsátása, akik alkalmasak a gyártási, üzemeltetési és ellenőrzési tevékenységre, a telepítési, karban­tartási és szervezési munkákra, valamint a mérnöki felkészültséget nem igénylő fejlesztési és irányítási feladatok ellátására. A képzés 4 féléves nappali alap­képzés. Logisztikai menedzser képzés: az itt végzettek logisztikai ismeretek birtokában az anyag-, ám- és infor­mációáramlási folyamatok mene­dzselésével képesek a gazdálkodó szervezetek munkáját segíteni, eredményesebbé tenni. A képzési idő 2 félév, nappali tagozaton szakirányként, fakultatív felsőfo­kú tanfolyam esetén költségtérí- téses formában végezhető el. ■ A Pedagógiai Tanszék képzései Műszaki informatikai szak Építészmérnöki szakon olyan szakembereket képzünk, akik képesek a kivitelező építőiparban építésirányítói munkakört betöl­teni, építésztervező mellett szer­kesztőként, később tervezőként dolgozni, az építőiparban műsza­ki tanácsadóként vagy fejlesztő­ként. A hallgatók foglalkoznak la­kó-, közösségi, ipari és mezőgaz­dasági épületek tervezésével, megismerik az építési folyamat menetét, megtanulják a beruhá­zások lebonyolítását, ellenőrzé­sét, jártasságra tesznek szert gaz­dasági és vezetési alapkérdések­ben. A szak levelező, költségtérí­téses formában 8 félév alatt elvé­gezhető. Az egyetemi építészmérnöki szakon műszaki mérnöki tudo­mányokra alapozott egyetemi szintű művészképzés folyik, mindennemű létesítmény ter­vezésére, megvalósítására. A műszaki tudásra alapozva kép­ző és iparművészeti, művészet­elméleti, közgazdasági ismere­teket tanulnak. A program az építészeti tervezés gyakorlatá­val egészül ki országos és nem­zetközi hírű mesterek irodái­ban, műhelyeiben. Az okleveles építész szakmájának alkotó művelője. Építésztervezői szakirányú to­vábbképzési szakon szakmérnö­kök képzése folyik, akik építész- mérnöki szakképzettségükre, munkájuk során szerzett tapasz­talataikra támaszkodva képesek magas színvonalú, komplex épí­tésztervezői feladatok ellátására. Az építésztervező szakmérnök É-2 típusú tervezői jogosultságot szerezhet: 5 féléves levelező kép­zés, költségtérítéssel. A mérnöktanár szak 4 éves főis­kolai alapképzés, hét szak­iránnyal: építész, építő, gépész, műszaki informatikus, környe­zeti, település és villamos. A ta­nárképzés a 3. félévtől szerepel a tantervben és a 8. félévvel zá­rul, külön oklevél ismeri el. Cél­ja a mérnöki képzettség meg­szerzésével párhuzamosan fel­készíteni a szakmunkás- és a szakközépiskolai képzésben a mérnöki szakirányú tantárgyak oktatására, és az elméletigé­nyes gyakorlati képzés vezeté­sére. A műszaki szakoktató szak 3 éves főiskolai levelező tagozatos alapképzés. Szakirányai: építő, gépész, fodrász, kereskedő, koz­metikus, ruhaipari, vendéglátó, katonai, tűzvédelmi, villamos. A hallgatók későbbi jelentkezés I alapján a minőségbiztosítást modulként felvehetik. A szak célja olyan szakoktatók és po­tenciális szakmai középvezetők képzése, akik magas szintű szakmai és pedagógiai felké­szültséggel rendelkeznek. Televízióműsor-gyártó felső­fokú szakképzés: a képzés 4 fél­éves, akkreditált iskolarendsze­rű felsőfokú szakképzés. Felté­tele: középfokú végzettség. Cél­ja olyan médiaszakemberek képzése, akik magas szintű szaktudás birtokában, önállóan vagy stáb tagjaiként színvona­las műsorokat tudnak készíte­ni, gyártásukat meg tudják szervezni, és képesek szakmai munkacsoport tevékenységé­nek irányítására is. A szakképe­sítés után műszaki szakoktató szakon 4 félév alatt főiskolai ok­levelet szerezhetnek. A műszaki informatikai szakon a képzés célja természettudo­mányi, műszaki és humántudo­mányi ismeretek birtokában, professzionális informatikai és számítástechnikai ismeretek alapján:- készség megszerzése az in­formatika módszereit igénylő műszaki alkotások, különösen műszaki informatikai és infor­mációs infrastrukturális rend­szerek és szolgáltatások terve­zésére, fejlesztésére és létreho­zására;- informatikai és információs infrastrukturális rendszerek te­lepítési és üzemeltetési felada­tainak ellátásában mérnöki gyakorlati módszerek elsajátí­tása. Az informatikus mérnökkép­zés során a döntő szempont a rendszerszemléletű műszaki szakemberek kibocsátása. A mérnökképzés szaktudományi felépítésének megtartása mel­lett olyan szakembereket kép­zünk, akik az adott szakterületi feladatok megoldásánál a kor­szerű informatikai módszere­ket és eszközöket a gyakorlat­ban is használni tudják. A mű­szaki informatikusok három szakirány közül választhatnak:- kibernetika, robotika- grafikus rendszerek- építési rendszerek informa­tikája. A nappali tagozatos mérnök­informatikus alapképzés mel­lett a főiskolai szintű, távokta­tási képzési formát is választ­hatják az érdeklődők. A távok­tatás tanulmányi ideje 8 félév. Az oklevél megnevezése: mér­nök-informatikus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom