Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)

2002-02-13 / 43. szám

2002. Február 13., szerda RIPORT 7. OLDAL KULTURA­FESTMÉNYEK A PANNON-MAGYAR HÁZBAN. Határon túli magyar és hazai alkotók munkáiból látható kiállítás Pécsett, a János utcai közös- ségi házban. A festményekből, grafikákból, tűzzománcokból válogatott bemutatót a hónap végéig tekinthetik meg az érdeklődők. fotó: l l Milyen a társadalmunk lelkiismerete? Avagy miként látják a Revizor színdarabot a vendégművész főszereplők belülről A Revizor előadása nagy sikerrel megy a Pécsi Nemzeti Szín­házban, és a kedvező fogadtatáshoz nagybah hozzájárult két neves vendégművész, Bezerédi Zoltán (első képünkön) és Szé­les László (második képünkön) játéka. Ők vallanak szerepük­ről, Pécsre kerülésükről.- Még ha látszólag úgy is néz ki, nem mi vagyunk a főszereplők, egy ilyen darab mindig csoport- munka - mentegetőzik Bezerédi Zoltán és Széles László, amikor a Revizorba kerülésükről faggatjuk őket. - Pécsre örömmel jövök mindig a Kaposvári Színház tagja­ként, de most végre egy helyi elő­adásban is debütálhattam - teszi hozzá személyes indíttatását Be­zerédi. - Másrészt Bagossy László rendezésében is először szerepe­lek. És a félreértések elkerülése végett, nem hasonlítok egyetlen polgármesterhez sem, de az én korosztályom az, amely napjaink hazai városvezetőinek többségét adja. - Bagossyt pesti színészként még a Bárka Színházban ismer­tem meg - mondja Széles László.- Együtt csináltuk a Cseresznyés­kertet, majd a Mágnás Miskát, de azt már Tatabányán. Itt jött a kö­zös ötlet a Revizorról, hogy jó len­ne valahol megcsinálni az ország­ban, s furcsa véletlen folytán még aznap megérkezett Balikó Tamás felkérése Pécsről.- Pesti ember lévén könnyebb a főváros-vidék konfliktust kifigu­rázni?- Messziről jött emberként ér­keztem ide, de a pestiség a kivá­lasztásban nem játszott szerepet. Jómagam egyébként Fehérgyar­maton születtem, tunyogmatolcsi a rokonságom, és egyáltalán nem vonzódom Budapesthez. Az más kérdés, hogy ott élünk Udvaros Dorottyával már nyolc esztende­je. Ami a szerepemet illeti, Hleszbakov valójában egy tahó, aztán mégis ő bunkózza le a vidé­kieket, ennyiben a figurában tényleg megtalálható a fővárosi ember gőgje.- Amióta adózunk, azóta az át­lagpolgár is mélyebben a bőrén ér­zi ennek a darabnak a lényegét, a hatalommal való kapcsolatnak borotvaélen táncoló jellegét.- A Revizor alapvetően a polgá­ri társadalom lelkiismeretéről szól - vélekedik Bezerédi Zoltán. - A pénzszerzési módszerek pe­dig, melyek napjainkban is a tör­vényesség és törvénytelenség ha­tárán libikókáznak, ennek meg­határozó elemei.- Szokatlan, hogy a színpadon lévők nem állnak le egy pillanatra Pécs a szecesszió központja A Zsolnay Múzeum kiállításai Franciaországban Két helyszínen is bemutatko­zott a pécsi Zsolnay Miúzeum anyaga a franciaországi MAGYart kulturális rendez­vénysorozat keretében. Zsol- nay-kiállítást először láthat­tak a francia porcelánkedve­lők, akik Pécs városát a kö­zép-európai szecesszió köz­pontjának tartják. A franciaországi MAGYart kultu­rális rendezvénysorozat része­ként két helyszínen is nyílt Zsol- nay-kiállítás a pécsi múzeum anyagából, tájékoztatta lapunkat Kovács Orsolya művészettörté­nész, a bemutatók rendezője. Az egyik a Musée deJ’Ecole de Nan- cy-ban, amely a szecesszió egyik központja volt Nancy városában, egy hajdan volt gazdag kereske­dő villájában, ahol ma állandó ki­állítás működik. Fennállásuk óta azonban elő­ször, lebontották az állandó tárlat egy részét, hogy helyet adjanak a pécsi 68 kerámiának és több mint tíz tervrajznak, amelyek a Sze­cessziós műhelyek Magyarorszá­gon főcímmel és a Zsolnay ma­nufaktúra alcímmel mutatkoztak be. A bemutató anyaga egy könyvszerű katalógusban is he­lyet kapott a világhírű, Párizsban működő Somogy Kiadó jóvoltá­ból. Mindez egy olyan sorozat ré­szeként látott napvilágot, amely a századforduló francia kerámia­művészetét tárja a nagyközönség elé, s köztük az egyetlen nem ha­zai anyag a Zsolnay-gyűjtemény. A kiadványt még a Louvre köny­vesboltjában is árulják. A kiállí­tás-megnyitón egyébként Nancy város vezetői, igen alapos felké­szülésről téve tanúbizonyságot, papír nélkül beszéltek a kiállított anyagról, s a szakemberek Pécs városát, mint a közép-európai szecesszió központját említették. Oise megye központjában Beauvaisban nyílt a második ki­állítás január 25-én az érseki re­neszánsz palota kiállítótermé­ben, és március 31-ig tekinthető meg. Beauvais a középkor óta ke­rámiaközpont, ahol a Zsolnayval egyidőben működött a Gerber kerámiaüzem, amelyben a pécsi­hez hasonló épületkerámiák ké­szültek, az anyag tehát nem volt idegen. Ezt jelezte a megnyitó is, amelyen óriási tömeg vett részt. Az érdeklődés annak is köszön­hető, hogy bár annak idején a magyar-francia kapcsolatok igen élénkek voltak, a Zsolnay például a párizsi világkiállításra is készí­tett tárgyakat, mégis ez a mostam volt az első franciaországi bemu­tatkozás. CSERI LÁSZLÓ A hajlékony hangok világa Új komolyzenei lemezek a világpiacon Az év kezdetén is több érdekes­nek és nívósnak ígérkező lemez jelenik meg a nagy hanglemez­társaságok jóvoltából. Ezekből ajánlunk néhány figyelemre méltó munkát. Rossini-operaáriákat jelentetett meg a Decca. Az énekes a perui szárma­zású, 27 esztendős Juan Diego Flórez, aki olyan helyeken lépett fel már sikerrel, mint a Milánói Scala, a Londoni Királyi Opera vagy a Covent Garden. A lemez Rossini vir­tuóz teljesítményt igénylő operaári­áit tartalmazza, amelyeket a hozzá­értők szerint Flórez gyönyörű, haj­lékony hangon ad elő. Dvofak Szláv táncok című lemezét adta ki a Phi­lips, amelyen a Budapesti Fesztivál- zenekart Fischer Iván vezényli. Az op. 46. és az op. 72. sorozat 8-8 da­rabját tartalmazza a CD. A Harmonia Mundi több érdekes művet ígér februárra. Beethoven Missa Solemnisét dirigálja Philippe Herreweghe a Champs Elysées Ze­nekar közreműködésével, és ugyancsak ő dirigálja Bach Karácso­nyi kantátáját a Harmonia Mundi egy másik hanghordozóján. Albeniz Iberia és Espagna című művét hallhatjuk Daniel Barenboim előadásában, a Teldec gondozásá­ban. A világhírű muzsikus öt éve nem jelentetett meg szóló zongora­lemezt. Héléne Grimaud Rachmani­nov II. zongoraversenyét játssza szintén a Teldec felvételén, melynek érdekessége, hogy a Philharmonia Zenekart Vladirmr Ashkenazy zon- goraművésZ vezényli. Az EMI a ma is rendkívüli telje­sítményeket nyújtó Alban Berg Vo­nósnégyes Mendelssohn kvartettje­ivel lepi meg a zenebarátokat, a Hyperion pedig Busoni Bach-átira- taival, Nikolai Demidenko zongora- játékával. Brahms D-dúr hegedű- versenyét és Sztravinszkij 1931-es, ritkán hallott versenyművét játsz- sza Hilary Hahn, fiatal amerikai he­gedűművész a Sony lemezén. A St. Martin in the Fields Zenekarát Neville Maniner vezényli. A mind­össze 22 éves Hahn korábban le­mezre játszotta Sosztakovics és Mendelssohn hegedűversenyét, és már 15 évesen bemutatkozott Né­metországban, ahol Beethoven koncertjét adta elő Lórin Maazel di- rigálásával. ________________cs.l. Do norra várva Külön papír kell, ha a halál után is meg akarjuk őrizni a szerveinket Az országban évente mintegy 300 szervátültetést végeznek, és a vesetranszplantáció már rutinműtétnek számít. Ugyanakkor ezernél több a várakozó, és többnyire a donorhiány okozza a tragédiákat. Pedig valójában mindannyian'potenciális donorok vagyunk, hacsak nem intézkedünk az ellenkezőjéről írásban.- Egyszer csak elkezdett dagadni a lábam, felteltem vízzel. Mint ki­derült, nem egyedi eset az enyém, bárkivel bármikor megtörténhet. Az immunrendszerem betegsége tönkretette a veséimet - mondja a csinos, középkorú hölgy. - Akkor kezdődött a dialíziskezelésem, ami alapjaiban változtatta meg a mindennapjaimat, de hát élni akartam. Mert ez a műveseellátás kegyetlen. Minden második nap négy órát a géphez kötve kell fe­küdni. Egy Harkány melletti kis faluban élek, úgyhogy mire végig­csináltam a kezelést, arra az uta­zással együtt ráment 8-10 órám. Százszázalékos rokkantnak nyil­vánítottak, és ezzel a betegséggel még otthon ülő munkát sem lehet végezni. Az ember mindig levert, fáradékony, semmihez sincs ked­ve. Persze hogy már a kezdet kéz­♦ detén jelentkeztem veseátültetés­re, hiszen ennél minden más csak jobb lehet! Aztán el is feledkez­tem az egészről, míg másfél évi csend után tegnapelőtt éjjel rám nem telefonáltak, hogy készüljek, elindult értem a mentő. Hajnal­ban már meg is műtötték, és egy­előre még magam sem hiszem el, hogy újra van vesém és remé­nyem a munkára, a normálisabb életre. Magyarországon 2500 beteg jár rendszeresen vesepótló kezelés­re. Ha valakinek a veséi tönkre­mennek, orvosi beavatkozás nél­kül két-három napig maradhat életben, mert a szervezetben fel­halmozódnak a méreganyagok. A művesekészülék ennek megfele­lően egy vérmosó berendezés. A beteg hetente két-három alkalom­mal beül egy fogorvosi székhez hasonló gépbe, amelyben a teljes vérmennyiségét 8-lÖ-szer átfor­gatják. A veseműködés leállása örök­lött betegség, súlyos megfázások, bakteriális fertőzés, vagy cukor- betegség következménye. A dialí­zisnél azonban sokkal jobb élet­esélyeket kínálnak a vesetransz­plantációk. Hazánk­ban évente 250 vese- átültetésre kerül sor, de ebből csupán 10 az élő donor, a töb­biek agyvérzéses el­hunytak, vagy a menthetetlen fejsé- rüléses baleseti sé­rültek.- Az országban négyszer annyi a vá­rakozó, mint ahá- nyan új veséhez jut­nak. Baranyában ta­valy 45 veseátültetés volt, a transzplantációk ötödé - mondja dr. Kalmár Nagy Károly, a Sebészeti Klinika Transzplantá­ciós Osztályának vezetője. A világon mindenütt kevés a donor. Az orvosok szerint nagy baj, hogy az agyhalottak egy ré­széből szervezetlenség miatt' nem lesz szervadományozó. Amerikában például donorkártya található a személyiben, melyen előre nyilatkozik valaki: ha meg­hal, a szerveit felhasználhatják. De egy spanyol közmondás sze­rint, aki a végrendeletét előre szignózza, az a saját halálos íté­letét írja alá. Ezért nálunk a felté­telezett beleegyezés elve műkö­dik, vagyis arról készíthetünk előre nyilatkozatot, hogy nem használhatják fel a szerveinket a halálunk után. Ha ez a papír hi­ányzik a tárcánkból, akkor hall­gatólagosan beleegyeztünk a do­nor szerepbe.- Az élő donornak genetikai ro­konnak kell lennie, szülőnek, gyereknek, testvérnek, de a férj, vagy feleség nem sorolható ide - figyelmeztet egy sok vitát okozó momentumra dr. Kalmár Nagy Károly. Minden más esetben vi­szont lutri, hogy ki kapja meg a vesét. Ugyanis a vércsoporton túl a szövettípus megfelelőségét hat különböző szempont alapján vizsgálják. Végül az kapja meg a szervet, akinél a legmagasabb a számszerű megfelelőség. Persze vannak soron kívüli szempontok, ilyen a helyszínközelség, vagy a várakozás időtartama. A gyerekek pedig mindent megelőző elsőbb­séget élveznek, ha a hat paramé­terből legalább három egyezik. Az ő szellemi és testi fejlődésüket ugyanis nagyon visszaveti a művesekezelés. A pillanatnyi helyzet szerint Magyarországon átlagosan hét évet kell várni egy vesére. A vese- átültetéseknél nincsenek anyagi megfontolások, mert az átültetés mindig gazdaságosabb, mint a művesekezelés. Egy veseátültetés 3,5 millió forintba kerül, és éven­te további 1 millió forint értékű ki­lökődés elleni gyógyszert kell biz­tosítani. Ugyanakkor a dialí­ziskezelés ára évi 3 millió forint. A szív, tüdő és májátültetéseket il­letően viszont az ország pénz­tárcája nem en­gedi meg a kor­látlan műtétszá­mot a rászoru­lóknak. Vesetransz­plantációt Pé­csett 1993 óta végeznek. Nap­jainkra ez kétórás rutinműtét lett, és egy hét múlva a beteg hazame­het a kórházból. A műtéti muta­tók pedig kiemelkedőek. Vese­transzplantáció után az egyéves túlélés 95 százalékos, a többéves 85 százalékos. Hazánkban a veseátültetések egyre biztatóbb eredményeket produkálnak, de azért még vesz­nek el potenciális donorok a túl­terhelt intenzív osztályokon. Ezért tavaly létrehoztak egy or­szágos hatáskörű társaságot (Hungaro Transplant Kht.), amely folyamatosan nyomon kö­veti a kórházak intenzív osztá­lyainak tevékenységét, és felderí­ti a lehetséges szervadományo­zókat. MÉSZÁROS B. ENDRE Szervátültetések 2001-ben A négy orvosi egyetemmel rendelkező ma­gyar város, Budapest, Pécs, Szeged és Deb­recen sebészeti klinikáin tavaly 269 vese­transzplantáció, 7 hasnyálmirigy-átültetés, 9 szívátültetés és 19 májtranszplantáció történt. Tüdóátültetést hazánkban még nem csinál­nak, az ilyen műtéteket Bécsben végzik. A szervátültetések ára: a szívműtét 10 millió forint, a máj 8-10 millió, a tüdő 16-18 millió, a hasnyálmirigy 4 millió, míg a veseátültetés 3,5 millió forint. sem, és hogy a szereplők teljesen átírták, aktualizálták figurájukat.- Nem amerikai dizájn ez, a fo­lyamatos mozgást illetően az orosz, a cseh, a lengyel, egyszóval a jó színház ugyanezen az elven működik - jegyzi meg Széles László. - Szemünkre vethetnék, hogy mi köze van ennek a darab­nak Gogolhoz? Egy ilyen társada­lomrajz azonban mindig megkí­vánja, hogy magunkra húzzuk az állításait. De a Shakespeare-mű- vekre ugyanígy igaz, hogy aki jól gondolkozik róla, az a gondolati­ságát tartja fontosnak, aki rosz- szul, az a szöveghűségét.- Időnként durva kiszólások vannak a darabban.- Ezzel soha nincs baja a néző­nek, ha szerves része az előadás­nak. Téves értelmezése a színház­nak, hogy ott csak az irodalmi nyelvet lehet beszélni. Mindig lé­teztek szabályok, amit a színpa­don nem volt szabad csinálni. En­ni nem lehetett, mert jöttek a pat­kányok, kalapban nem jöhettünk be a pódiumra, mert a színház va­lójában templom. És fütyülni sem szabad, mert ezzel az apró, várat­lan tüzet jelezzük egymásnak. Ilyen ki nem mondott szabály a magyar nyelv tisztelete is. De ezek a megrögzült tételek is átlép- hetők, ha a gondolatiság úgy kí­vánja, mivel a színháznak ma már látványban, kifejezésmód­ban a film világával kell versenyre kelnie - adott választ közösen a két művész.- Milyen más szerepekkel kell összeegyeztetni a pécsi fellépése­ket?- Huszonkét éve vagyok Ka­posváron, ezt nem lehet nyomta­lanul eltörölni, kötődöm a város­hoz, és legtöbb fellépésem ott van. De mostanában egyre több­ször mozdulok ki onnan. Játszom az Új Színházban a Bolha fülben előadásban, és emellett a napok­ban egy másik pécsi felkérést is elfogadtam a Nyári Színháztól - így Bezerédi.- A Bárka Színház morális és fi­zikai szétesése óta, vagyis másfél éve szabadúszó vagyok, és azóta sokat vendégszerepelek vidéken - mondja Széles László. Tizenegy esztendeje végeztem a főiskolán és azóta mindig társulat tagja vol­tam, úgyhogy ez számomra is új. Nem könnyű a dolgom, mert a munkáim miatt naponta úton va­gyok Pécs, Budapest, Tatabánya között, és február végétől Jágót játszom az Otellóban a debreceni színházban, vagyis tovább bo­nyolódik a helyzet. MÉSZÁROS B. ENDRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom