Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)
2002-02-10 / 40. szám
2002. FEBRUÁR 10. GAZDASÁG Olcsó áruk fóruma Saját márkás termékek aránya néhány kategória forgalmából* Gyümölcslé Ásványvíz Szénsavas üdítőital Sör Tea Margarin Ketchup Mosogatószer Textilöblítő Fogkrém |í Sampon B Tusfürdő B a fz 'O í 3 * V < öl * — O ■< (* az áruk értéke alapján) Ma, amikor szinte minden a márkák és a minőség frigyének mindenhatóságát sugallja, érdekes megfigyelni az áruházak polcait. Egyre több ugyanis a „saját termék”, amely az adott kereskedelmi lánc védjegyével kerül forgalomba. Ezek az árucikkek - többnyire élelmiszerek - általában olcsóbbak, mint hasonló minőségű versenytársaik. 19 A „private label", azaz a saját márkás termékek ötletét 30 évvel ezelőtt találták ki a kereskedők. Magyarországon két nagy üzletlánc, a Tesco és a Spar jár az élen a saját márkák forgalmazása terén. Saltzer Kornél, a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója állítja: bár előfordul, hogy az általuk forgalmazott „private label” termék előállítója neves márkatermékgyártó cég, a saját emblémájú cikk nem azonos az ismert áruval. Ez ugyanakkor nem jelent gyenge minőséget. Az esetek többségében - pl. egy ketchupnál - a saját márkatermék összetétele, receptúrája egyedi, így különbözik a szállító eredeti márkatermékétől. Olyan termékeknél, mint a tej, persze más a helyzet, ott sok különbség nem lehet. Fő cél, hogy a vevők számára biztosított legyen a minőség és az ár kedvező összhangja. Saltzer Kornél elmondta: saját márkatermékeik átlagosan 15-40 százalékkal olcsóbbak a versenytársakénál, amelyet egyes marketing-, logisztikai és más költségek kiiktatásával, vagy a haszonkulcs mérséklésével tudnak elérni. Azt, hogy milyen termékféleséget gyártatnak saját márkatermékként, egy erre szakosodott csapat dönti el. A forgalmazott árucikkek minőségét pedig folyamatosan két cég - egy magyar és egy nemzetközi - ellenőrzi. A Tesco üzleteiben több mint hatszázfajta saját márkás áru található - plusz az ITEMS ruházati márka. Kiss Éva pr-menedzser elmondta: a private label és a márkás cikk között - ha ugyanaz a gyártójuk - esetenként minimális lehet a különbség. Az árkülönbözet azonban akár a 20 százalékot is elérheti.- Kétféle saját árunk van. Az egyik a „gazdaságos”, amelynél a legnagyobb hangsúlyt az alacsony ár kapja. Erre vonatkozik az árgarancia is, vagyis ha valaki a „gazdaságos” termékekkel megegyező kategóriájú és kiszerelésű árucikket kedvezőbb áron vásárol meg más kiskereskedőnél, úgy vállaljuk, hogy kifizetjük az olcsóbb termék és a mi termékünk közötti árkülönbözetet. A másik a Tesco márka, amely a gazdaságosnál szebb csomagolású, s esetleg összetételében is kedvezőbb. Fekete Zoltán, a Márkás Terméket Gyártók Egyesületének elnöke nem titkolja: számára nem szimpatikusak az így olcsóvá tett áruk.- A gond az, hogy ezekből a termékekből nem csak a reklámot és a marketinget spórolják ki, hanem az innovációt is. Míg ma egy gyártó vagyonokat költ arra, hogy az általa kínált cikk szebb, jobb és hatásosabb legyen, addig ezek a nyomott árú termékek nélkülözik a fejlesztői gondoskodást. Fekete Zoltán szerint azok a vállalatok, amelyek saját, jól csengő márkáik mellett áruházi termékeket is gyártanak, hosszú távon kannibalizmust folytatnak - hiszen az olcsóbb áru előállításával saját maguknak teremtenek konkurenciát. Ám az erősödő verseny közepette erre szinte mindenki rá van kényszerítve: biztos a bevétel, s a kapacitást is lekötik. Ám mivel a vásárló sem buta, a legtöbb gyártó nem veri nagydobra, ki is az adott saját márkás termék előállítója, nevük a csomagoláson ritkán jelenik meg, mi több: a gyártó „hivatalos” árucikke, valamint az áruház számára előállított változat gyakran nem is található meg együtt. Horváth Anna, a GfK Piackutató Intézet munkatársa elmondta: a kereskedelmi márkás termékek aránya a teljes napi fogyasztásicikk- forgalomból csaknem 10 százalék. Az utóbbi egy évben ez az érték állandó volt, azaz a kérdéses saját márkás termékek körének bővülése megtorpant. Horváth Anna szerint drasztikus növekedésre a közeljövőben már nem lehet számítani. D. T. Városok befektetői versenye ■ A megyei jogú városok közül Győrnek van a legnagyobb gazdasági súlya, ha a nagy cégek árbevételeit vesszük alapul. Dr. Csapó Tamás, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola tanszékvezetője, a gazdasági szerep mellett az egyes megyeszékhelyek regionális befolyását is vizsgálta. A rangsorolásnál azokat a szerepköröket tekintette regionálisnak, amelyek legalább két megyére kiterjednek a gazdaság és az infrastruktúra területén. Ilyenek például többek között a bankközpontok, a MÁV-igazgatóságok, a hipermarketek, az egyházi központok, klinikák és kiképzőlaktanyák. A kutatás az egyes regionális funkciók között is különbséget tett, így például egy egykarú főiskola kevesebb pontot ért, mint egy többkarú egyetem. Az így kialakult sorrend szerint a legnagyobb regionális szerepe Pécsnek, Szegednek és Debrecennek van, míg a legkevesebb hatást a közvetlen környezetre Dunaújváros, Hódmezővásárhely és Nagykanizsa gyakorolja. Audi: Bécs helyett Pér ■ Nem hivatalos információk szerint az Audi csaknem 250 millió forinttal segíti a Győr melletti Pér repülőterének fejlesztését. A támogatás mértéke akkor mérhető fel igazán, ha ehhez hozzátesszük: Győr városa 50 millióval, a megye pedig 30 millióval száll be a korszerűsítésbe. Az Audi Hungária Motor Kft. persze erősen érintett a légi közlekedés rugalmasabbá tételében, hiszen egyes szakemberei minden nap repülőgéppel utaznak az Ingolstadt melletti Manching repteréről Bécsbe, ahonnét autóval viszik őket Győrbe, majd este vissza. Az Audi szerint a jövőben sokkal kifizetődőbb, ha egy gyári repülőgépet vásárolnak, amely a németországi központ, valamint Győr között ingázik. A fejlesztésbe PHARE-pénzeket is bevonnak. A több százmillió forintos beruházás első üteme során egy 1450 méter hosszú és 30 méter széles leszállópályát, egy 600 méteres gurulómat, valamint egy 12 ezer négyzetméteres forgalmi előteret építenek. Októberre üzembe állítják a nemzetközi követelményeknek is megfelelő kiszolgáló technikát, így Pér nemzetközi légikikötővé válhat. INGATLAN Tavasszal is pang a piac Egy éve ilyenkor még nem volt ember, aki ne látott volna jó üzletet egy ingatlanbefektetésben. Ám a nagy „bumm” véget ért, s az árak azóta helyben járnak. Sőt: a kisebb értékű ingatlanok - ilyenek például a panellakások - értéke még érzékelhetően csökkent is. Érthető hát, hogy sokan bíznak a fellendülésben - most például a tavaszi pezs- dülésben. Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet által elkészített Ingatlanbarométer prognózisa azonban nem az optimistákat igazolja. ■ Kis hitel - kis lakás. Akár így is jellemezhetnénk az alacsony lakáshitel egyik legszembetűnőbb következményét. A kedvezményes kölcsön felső határa tízmillió forint, ez - főleg a fővárosban - a kisebb alapterületű lakások megvételére elegendő - állítja Belyó Pál, az ECOSTAT igaz gatója. A kedvezmények hatására jelentősen megnőtt az eddig sem csekély kereslet a 35-50 négyzetméteres lakások iránt, s ez a tendencia várhatóan tovább folytatódik. A nagyobb, 60-80 négyzetméteres, új építésű lakásokat eddig főleg az egy- vagy kétgyermekes családok vásárolták, akik a régi lakásuk eladásával, a szociálpolitikai kedvezménnyel és a kedvező kamatozású hitel felvételével már nagyobb otthonba tudtak költözni. Az ingatlanpiaci szakértők szerint a 90 négyzetmétert meghaladó és a 30 millió forint feletti lakások több mint fele azonban üresen állt az év végén. Csökkent a használt lakások kereslete, azon belül is a panellakások piacán egyértelmű túlkínálat a jellemző. A 2001-es év elején még vidéken is bíztak abban, hogy az előző évek konjunktúrája egész évben tart, az év második felétől azonban az ingatlanpiacot stagnálás jellemzi. Pécsett, Egerben, Szombathelyen és más vidéki városokban is - mint Budapesten - a panellakások piacán túlkínálat tapasztalható, a 120-130 ezer Ft/négyzet- méterár 80-100 ezer forint/ négyzetméterárra esett visz- sza. Sokan ugyanis úgy próbálták megoldani lakásvásárlásukat, hogy régi lakásukat eladásra kínálták, s ez kínálati dömpinghez vezetett. Ennek következtében most ezekhez az ingatlanokhoz ugyanannyiért lehet hozzájutni, mint a 2000. év végén. A megyeszékhelyeken létesülő ipari parkok munkaerőigénye nyomán fellépő lakáskereslet ugyan némileg ellensúlyozhatja ezt a hatást, de ez csak lokális jelenség lehet. Egyre kedveltebbek viszont a lakóparkok. Ezek legtöbbjében a kisebb alap- területű luxuslakások keltek el a leggyorsabban, a nagyobb ingatlanokból még a házak elkészültekor is van kínálat. A városok belterületein fogyóban vannak a beépíthető telkek. Aki régi családi házat vesz telekkel, legtöbbször lebontja a régi házat, és újat épít a helyére. Egerben, Pécsett Veszprémben 6-10- 12-15 ezer forint a telkek négyzetméterára. Az ország nyugati részén 8-9 ezer forintért vehető az építési telkek négyzetmétere. Az új építésű lakások négyzetméteréért 140-170 ezer forintot, a városok központjában a 150-170 ezer forintot, a történelmi városközpontokban például Egerben, Veszprémben 200-230 ezer forintot is elkérnek. A vidéki városokban nagyobb árnövekedésre sehol sem számítanak, maximálisan 3-7 százalékos árnövekedést prognosztizálnak, az új építésű lakásoknál, míg a használt lakásoknál még ennyi ármozgás sem várható: maradnak a mostani értékek. így aki idén kíván kevésbé kurrens lakást eladni, jó, ha türelmes: ez a tulajdonság ugyanis 2002-ben az ingatlanpiacon nagy erénynek számít majd. A lakosság Ingatlanvásárlási hajlandósága 2002.1. negyedévében Lakótelepi (panel) lakás Egyéb használt lakás Egyéb új lakás Házrész Önálló használt ház Önálló új ház Üdülőtelek Üdülő, nyaraló | 2 Építési telek Egyéb ingatlan g 4 HÍREK Mégsem drágul a kenyér? IA Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége a kenyér áremelése kapcsán nem vitatja az élelmiszer-ipari vállalkozói kör költségeinek emelését, viszont jelzi: a mezőgazdasági termelők is szeretnék érvényesíteni a gabonaárban a többletkiadásaikat. Mint ismert, a fehér kenyér átadási árát a sütőipari cégek 120-125 forint között tervezik megszabni. Ehhez kapcsolódik, hogy több áruházlánc is felmondta a sütőipari cégekkel megkötött, áremelésre vonatkozó szerződést, mondván, hogy azt csak akkor alkalmazza, ha a többi nagy lánc is emel. így kérdésessé válik több nagy áruházláncnál a kenyér árának emelése. Trombitagyár Budaörsön ■ Napokon belül megkezdik a termelést abban a hangszergyárban, amelyet a napokban adtak át Budaörsön. A német tulajdonú Sternberg Manufaktúra Kft. üzeme 200 millió forintból létesült, ? s évente 3600 trombita előállítását tervezik. A gyártósor Markneurkirchenből érkezett, ahol az igazi előállítás zajlik, Budaörsön csupán készre szerelik, felhangolják, illetve lakkozzák a trombitákat, amelyeket elsősorban japán és északamerikai piacra szánnak. Később a tervek szerint teljes egészében nálunk állítanának elő kézműves eljárással készült trombitákat, amelyek értéke több százezer forint is lehet. Májustól Széchenyi-kártya ü Várhatóan májusban vezetik be a Széchenyi-hitel- kártyát, amelynek tulajdonosai egy összegben legfeljebb egymillió forint rugalmasan felvehető hitelt kaphatnak. A lehetőséggel azok az eredményesen működő, megfelelő múltú mikro, kis- és közép- vállalkozások, valamint egyéni vállalkozók élhetnek, akik tagjai valamely érdek-képviseleti szervnek, és nem foglalkoztatnak többet 250 munka- vállalónál. Számítások szerint a hitelkonstrukció mintegy 75 vállalkozónak nyújt majd lehetőséget. Megszorítások a Dunaferrnél j ■ A Dunaferr Rt. igazgatósága a vállalatcsoporthoz tartozó hat társaságot és 15 vezetőt felszólított a magánjellegű kereszttulajdonlásokból eredő összeférhetetlenség megszüntetésére. Ezzel egyidejűleg a vállalatnál általános takarékossági intézkedésekre is sor került. Eszerint a személyes használatú cégautók számát a felére csökkentik, s az így felszabaduló, csaknem száz gépkocsit - többségében 3-4 éves járműveket - piaci áron, licitálás útján értékesítik. Spórolnak a mobiltelefonokon is: ezek költségeit legalább 20 százalékkal kívánják lejjeb szorítani. Hozzánk menekül a Samsung? j ■ Előfordulhat, hogy a dél-koreai Samsung Magyar- országra költözteti jelenleg Portugáliában termelő alkatrészgyártó cégét. A cégnek ugyanis több mint 100 millió eurós adóssága van, s a hitelezők szerint a tulajdonos most úgy próbál kibújni a fizetési kötelezettség alól, hogy öncsődöt jelent, s máshová - egyes hírek szerint Magyarországra - költözik. A Samsung szigetszentmiklósi gyárában azonban nem tudnak az esetleges kapacitásbővítésről. LAKASINFO Matolcsy: sok a pályázó ■ Idén a tavalyinál hatmilliárddal több, összesen harmincmilliárd forint jut a Széchenyi-terv keretében az önkormányzati lakásépítések támogatására - mondta Matolcsy György Aszódon, ahol szociális bérlakások épületének alapkövét rakták le. A gazdasági miniszter elmondta: egyre több település pályázik támogatásokra. Tavaly 4500, az idén pedig már 7000 lakás épülhet pályázati pénzek felhasználásával. Bérlakások épülnek Barcson ■ Nyolcvannyolc szociális bérlakás megépítésére vállalkozott a barcsi önkormányzat; a Széchenyi- terv pályázatán elnyert 566 millió forint révén a nyár elején kezdik el a 700 millió forint értékű beruházást, amelynek során a belvárosban lebontandó régi épületek helyén készülnek el az 1-4 szobás bérlakások. Az első lakók a tervek szerint jövő nyáron költözhetnek be új otthonukba. Kaszinóból konferenciaközpont ■ Kulturális rendeltetésének meghagyásával konferenciaközponttá alakítják Sopronban az egykori polgári kaszinót, amely az utóbbi évtizedekben művelődési házként működött. Az épületet 1,3 milliárd forintos költséggel felújítják, korszerűsítik. A munkával várhatóan augusztus 20-ára készülnek el. A terv megvalósításához támogatást nyert a város a PHARE CBC-keretből, illetve a Széchenyi-tervből.
