Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)

2002-02-01 / 31. szám

I 2002. Február 1., péntek BEMUTATKOZIK A PTE BÖL CSÉSZETTUDOMÁNYI KARA 17. OLDAL SZABADFOG/ Bölcsészek, piacképesen Munka közben találom a Bölcsészettudományi Kar dékánját, dr. Font Márta egyetemi tanárt - publikációját készíti elő. Egy cseppet abból a tengerből, amit egy tízéves kutatómunkával felgyűlt történeti forrásanyag és az abból levont következteté­sek jelenthetnek. Mint a professzor asszonytól megtudom, a középkori cseh, len­gyel, magyar és kijevi államszer­vezésről tavaly összeállított aka­démiai disszertáció már a címzet­teknél vár megmérettetésre. Per­sze a holt és élőnyelveken elérhe­tő forrásanyagok kutatásának még messze nincs vége. Dr. Font Márta, a kar dékánja- Nehéz lenne röviden bemu­tatni a Bölcsészettudományi Kart a maga harmincegy tanszékével - vált témát mosolyogva a tanárnő. - A kar kínálata a humán szakterü­letnek szinte az egészét felöleli, szakmai kapcsolódási pontokkal és kombinációkkal - elég csak mondjuk az irodalom és a pszicho­lógia kapcsolatára utalni. Az angol, a német, az irodalmi vagy a történettudo­mányi tanszékek ná­lunk is hagyományo­san sok hallgatóval foglalkoznak, a fran­cia vagy a klasszika­filológia a kisebbek közé tartozik. Új tan­székünk a romoló- giai, amely a cigány identitást és a fiatal cigány értelmiség megerősödését is szolgálni akarja, a Wlislocki Henrik Ro­ma Szakkollégium ennek jegyében ala­kult meg. Kiemelném, hogy négy doktori iskolánk működik; a nyelvtudomány, az irodalomtudomány, a pszicholó­gia és a történettudomány terüle­tén, de a filozófia doktori képzés akkreditációja is folyamatban van.- A Világgazdaság január 11-i száma közzé tett egy felmérést, amelyben hét hazai egyetem böl­csész hallgatóit kérdezték meg diplomájuk értékéről, piacképes­ségéről, és arról; milyennek tart­ják az önképzés és a szakmai elő­rejutás lehetőségét egyetemükön. Sokat mond, hogy a Pécsett szer­zett bölcsészdiploma piacképes­sége 3. a hallgatók értékelése alapján, míg a szakmai előrejutás lehetőségeinek biztosításában a pécsi bölcsészkar a 2. helyre ke­rült. Az egyetemi szintű bölcsész­képzés 1983-ban indult nálunk, és elmondható, hogy két évtized alatt színvonalában is felzárkó­zott a nagy bölcsészettudományi karok - ELTE, Debrecen, Szeged stb. - mellé. Azóta szinte minden szakon kinevelődtek olyan fiatal, pécsi kötődésű tehetségek, akik a karon tanítanak. A tanszékemen öt egykori tanítványom dolgozik már. Az egyetemi oktatás megte­remtésében Ormos Mária törté­nész akadémikus, Szépe György és Horányi Özséb professzorok nevét kell megemlíteni.- A bölcsészképzés a kilencve­nes években eltolódott az egysza- kosság felé. 2003-tól bevezetendő rendelkezésekkel ez a domináns egyszakosság megszűnik, hiszen AZ ISKOLA TÖRTÉNELME A nagy múltú Erzsébet Egyetemen a második világhábo­rú első éveiben szűnt meg a bölcsészképzés. Később a Janus Pannonius Tudományegyetemen 1983-ig Tanár­képző Főiskolai Kar működött. Ekkor indult az egyetemi szintű tanárképzés. A főiskolai kar 1992-ben válik ketté, megalakul a Bölcsészettudományi és a Természettudo­mányi Kar, majd 1996-ban a Művészeti Kar a város kép­zőművészeti, zenei életét, alkotóit is reprezentálva. A bölcsészet alapító professzora Horányi Özséb. E szakterületen már korábban olyan nagy egyéniségek tanítottak, mint Ormos Mária történész, Bécsy Tamás iroda­lomtudós vagy Szépe György nyelvész. A karon klasszikus bölcsész szakok mellett kiemelt a német nemzetiségi képzés, tanszéke van a szociológiá­nak, pszichológiának, rövidesen egyetemi akkreditációt kap a horvát és a spanyol nyeM tanszék, országosan egyedülálló az új romológiai tanszék. mindenképp két tárgyból kell fel­vételizni. Régebben le kellett ta­gadni, ha valaki nem akart tanár lenni - ma már a hallgatók válász- tásán múlik, hogy akarnak-e taná­ri képesítést szerezni a bölcsész- diploma mellé. Emiatt a karon fo­lyó oktatás semmiképpen sem azonos a tanárképzéssel. Ezen kí­vül vannak nem „tanárképes” szakjaink, mint például a szocio­lógia, pszichológia, politológia.- Az országosan bevezetendő kredit alapú oktatásnak nálunk szerencsére már 1992 óta hagyo­mánya van. Rendelkezünk ta­pasztalatokkal. A kurzusok rugal­mas, önálló megválasztása a diák­nak szabadságot .ad, de a felelős­ségét is megnöveli. Kevés a köte­lező kurzus, ide tartoznak a „Be­vezetés.. .’’-típusú alapismeretek. Az önálló tervezéshez segítséget adnak az ún. mintatantervek, amelyek az arányos terhelésre ad­nak útmutatást. PTE Bölcsészet­tudományi Kar A PTE Bölcsészettudományi Kar Dékáni Hivatalának címe: 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. Telefon: 72/503-600. Kari dékán: dr. Font Márta egyetemi tanár, a Közép­kori és Koraújkori Történeti Tan­szék vezetője. Telefon: 72/501- 529. E-mail: dean@btk.pte.hu A kar dékáni hivatalának ve­zetője: Glózer Rita. Telefon: 72/503-600, a 4397-es melléken. E-mail: rita@btk.pte.hu A kar tanulmányi osztályá­nak vezetője: Lengvárszky Atti­la. Telefon: 72/503-600, a 4170- es melléken. E-mail: lengo@btk. pte.hu A kar felvéteti irodájának ve­zetője: Kovács Bea. Telefon: 72/503-600, a 4223-as és a 4225- ös melléken. E-mail: best.@btk. pte.hu Legnagyobb kollégiumok: Szántó Kollégium, 7633, Pécs, Szántó Kovács János u. 1. (I/A, I/C és I/D épület). Jakab-hegyi úti Kollégium, 7624, Pécs, Ja­kab-hegyi út 9. Az oldal a PTE Bölcsészettudományi Kara támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Étlap szaktudományokból Az étlap gazdag, 21 különböző szak 105 féle párosításban kí­nál diplomaszerzési lehetősé­get. Törekvés az, hogy a jelent­kezők két szakot válasszanak. A legnépesebb szakok egyike ha­gyományosan a magyar, négy éve még közel 100 hallgatót vettek föl az első évfolyamra, tudom meg Lengvárszky Attilától, a Bölcsészet­tudományi Kar tanulmányi osz­tályvezetőjétől. Most 80-an lehet­nek első évesek, közülük 50-en egy­szakosak. A törekvés az, hogy a je­lentkezők két szakot válasszanak. Az „étlap” gazdag, 21 különböző szak 105-féle társításban kínál dip­lomaszerzési lehetőséget nappali tagozaton, és a BTK-n tanulhatók mindegyike társítható a pécsi Hittu­dományi Főiskola hittanári szaká­val a két intézmény megállapodása szerint. A történelem a másik nagy létszámú szak, újdonság, hogy aki ezt „szólóban” választja, csak böl­csészdiplomát kaphat, tanárit nem. Megjegyzendő, hogy aki csak a kö­vetkező évben (években) vesz föl emellett nem tanári szakot is - pél­dául szociológiát, pszichológiát - azt már csak költségtérítéses for­mában tanulhatja. Az előbbiekkel összhangban az idei évtől egyetlen szakként csak költségtérítéssel le­het választani a kommunikációt, az esztétikát, a romológiát és a népraj­zot; a nyelvek közül a horvát nem­zetiségit, a spanyolt és a latint. Ez egy félévre szakonként általában 60-80 ezer forint. Másfelől viszont: nappali tagozaton térítésmentesen csak egyetlen, önálló szakként ta­nulható a pszichológia, a szocioló­gia, a szociális munkás, a politoló­gia és a szociálpolitikai szak. Az idegen nyelvi tanszékek közt az angol és a német a legnépesebb, ezt követi a francia és az olasz, majd az orosz, a horvát, a spanyol és a latin. A levelező tagozaton, ahol 25-fé- le képzést kínálnak, közel ezren ta­nulnak. Legtöbben tanári oklevéllel kiegészítő képzésen vesznek részt, de vannak nem tanárok számára indított szakok, és másoddiplomás képzések is. Keresettnek ígérkezik a tagozaton most induló 3 éves pszichológusképzés. __________■ Vi zsgák, felvételi rend A jelentkezési lapok beadási határideje március 1. Az érettségivel közös felvételi vizsgák május 21-23., a köz­pontilag előírtak június 24-28. között zajlanak. Az universitas az érettségizett di­ák felvételéről a középiskolából hozott pontjai és a felvéteti vizsga alapján dönt, de lehetséges csak a felvételin szerzett pontok alap­ján is bejutni. A hozott pontok legfeljebb négy évre visszamenően érvé­nyesek, de a gyakorlatban a fel­vételi a perdöntő. Angol, francia és német nyelv­ből érettségivel közös felvéteti vizsga van, míg spanyol és olasz nyelvből is az Oktatási Miniszté­rium állít össze „központi” írás­belit, melyet szóbeli felvéteti vizs­ga követ. Az egyetemen orosz és horvát nyelvből nem kell írásbeli vizsgát tenni, míg a német nem­zetiségi, a néprajzi, a kommuni­káció, esztétika, latin, pszicholó­gia, politológia, és a magyar mint idegen nyelvi szakra az egyetem saját összeállítású írásbeli vizsgá­ja alapján lehet bekerülni. A már sorolt „szoc”-szakokon a gimnáziumban tanult történelem­ből és társadalomtudományi isme­retekből is vizsgázni kell. Ez utób­biak tartalmáról a „Felsőoktatási felvéteti feladatok és vizsgaköve­telmények 2002” című kiadvány ad tájékoztatást. A jelentkezési lapok beadási ha­tárideje március 1. Az „A” típusú la­pot a felsőoktatási felvételi irodához (OFI, Budapest) kell eljuttatni, ame­lyen a képzések, szakok fontossági sorrendjét kell feltüntetni, valamint azt - például költségtérítéses szak esetén -, hogy anyagilag mit vállal. Egyúttal annyi megfelelően kitöltött „B” típusú lapot ad be a felsőfokú intézményekhez, ahány szakot, szakpárt és egyetemet megjelölt az „A”-lapon a különböző felsőoktatá- si intézményekben. __________ ■ Hi vatásra kötelező iskola Az örömmel végzett kutatómunka és az ilyen módon mindig megfrissülő tudás átadása a legszebb hivatások közé tartozik. Hátterükben a doktori iskolák eredményes működése áll. A szőke, fiatal hölgy, M. Sándorfi Edina olyan gimnáziumi osztály­ba járt Zalaegerszegen, ahol a ma­gyart, a törté­nelmet és a nyelveket taní­tották emelt óraszámban, és- mint mondja- már látták is a jövőjét német szakon Debre­cenben, ma­gyar nyelv és irodalomból Szegeden, de végül Pécset választotta. Nem kell fel­tétlenül racionális magyarázato­kat keresni. Tény, hogy magyar­német szakosként diplomázva ma itt tanársegéd. És talán az sem dás” című alprogramban vettem részt. 1998-ban, amikor diplomáz­tam, angolul kezdtem tanítani, mint PhD-s hallgató, de a nyelv számom­ra eszköz, igazából a posztmodem fikció, a posztmodem regény érde­kel, így most a két pólusú - angol és magyar megközelítésű - kutatás és oktatás eszközével élhetek. A mun­kánkat már PhD-s hallgatóként is a külföldi tanulmányutak segítették. Különböző pályázati ösztöndíjak révén kutathattam - a British Councillal Edinboroughban két al­kalommal is, most az Egyesült Ál­lamokba készülök a Fullbright- ösztöndíj támogatásával. Edina né­met nyelvterületen, Heidelberg- ben, Berlinben dolgozhatott ha­sonló módon. Ezek évente átlago­sán egy hónapos tanulmányutakat jelentenek, az időtartam természe­tesen a kutatási területtől és más szempontoktól is függ._________■ AZ EGYETEM KÖNYVTARAI gazdag könyvállományukkal varjak a hallgatókat. Még így, a vizsgaszünet végeztével is „nagyüzem” van a német-angol szakkönyvtárban. __________________fotók: tóth László me gszokott, hogy német nyelvi tanszékén foglalkozik összeha­sonlító irodalomtudománnyal.- 1997-ben diplomáztam, akkor indult Thomka Beáta tanárnő ösz- szehasonlító irodalomtudományi kurzusa a doktori iskola három­éves programjaként - mondja Edi­na. - PhD-ösztöndíjasként már az első évben órákat, szemináriumo­kat tartottam, és már 2000-ben fél státuszba kerültem és tanítottam az egyetemen. 2001-ben tettem le a doktori szigorlatot, témám a XIX. század német irodalma, Theodor Fontane vizsgálata. Ne­kem ugyan van lakásom, de a nap­pali PhD-képzéssel kollégiumi le­hetőség és havi 54 ezer forint ösz­töndíj jár. És ami a leglényege­- A PhD- képzésben va­ló részvételhez publikáció, pá­lyamunka,'kuta­tási terv szüksé­ges, esetieg ko­rábbi OTDK-s eredmények - sorolja kollégája, az angol szakon diplomázó Gyuris Norbert. - Ami­kor az ember PhD-ra felvételizik, ak­kor hivatást is választ. Mindketten szerencsések is vagyunk, hiszen ka­ri szinten talán tíz hallgatónak van erre lehetősége. Ösztöndíjas kutató­ként a magyar tanszéken sikerült helyet szereznem, ahol „A XX. szá­zadi kritikai szemlélet és gondolko­sebb; idegen nyelvi tanszéken dolgozom, ahol nyitottak arra, hogy a kutatási területemet a tan­széken meghonosítsam. Egy felsőfokú intézményben jellegadó lehet, hány olyan tudományos műhelye van, amit a hallgatók működtetnek és ők is hoztak létre. A Bölcsészettudományi Kar méltán lehet büszke* szakkollégiumi rendszerére és tudo­mányos diákkörére is. A tudomány kisműhelyei rendszernek eredendően is^élja. A Grastyán Endre Szakkollégium az alma mater összegyetemi kollégi­uma, ugyanúgy, mint a Márton Áron Szakkollégi­um, amely a határon túli diákokat fogja össze; és a legújabb, a Wlislocki Henrik nevét viselő, amely a roma származású hallgatók munkájának segítésére szerveződött. Hasonlóan fontos az a terep is, amit a tudomá­nyos diákköri munka kínál. Az önképzés szem­pontjából alapvető, hogy ki-ki a szabadon válasz­tott témák tudományos igényű feldolgozásával ön­magát művelje, és a kétévenkénti országos verse­nyeken „meg is mérje” tudását. Főként abban, ami a szíve szerint való (és nem feltétlenül a szakjához kötött) szellemi vadászterülete. Az igényes felké­szülést és a kutató szellemet az egyetem konferen­ciákkal, évente rendezett versenyekkel is segíti. A tehetséges kollégiumi diákok tudományos közös­ségéhez persze csak bizonyos feltételekkel lehet csatlakozni, tudom meg Gábor Lívia magyar-eszté­csészettudományi Szak Tudomá­nyos Diákkörének is ügyintézője. Minden év júniusában - és évente újra - tudományos igényű írásbeli munkával kell a belépésre pályáz­ni, amit szóbeli felvételi követ. Ezt két egyetemi oktató értékeli. A szakkollégium - túl azon, hogy egy nyitott szellemű alkotó közös­ség műhelye választott tanáccsal, köztük a „seniorokkal”: az itt folyó munka szervezőivel - számos ked­vezménnyel jár. Kollégiumot biz­tosít, ahol egy helyen laknak a kö­zös témát kutató hallgatók; előnyt jelent a szakirodalmi források megszerzésében, közös döntesse! neves előadókat hívnak meg, előadás-sorozatokat szerveznek. Mindezt a szakkollégium pályázati pénzekből fi­nanszírozza. A Kerényi Károly Szakkollégiumot, melyet éve­kig Jankovits László egyetemi docens vezetett kitű­nően, 1999 óta a bölcsészhallgatók önállóan mű­ködtetik. Ez az önvezérlő létmód a szakkollégiumi Gábor Lívia, magyar-esztétika szakos hallgató

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom