Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)

2002-01-09 / 8. szám

I 2002. Január 9., szerda KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Kapuk a műemlék udvarhoz A vandálok és graffiti-bajnokok miatt éjszakai védelmet ka­pott a pécsi Hild udvar. Az Elefántos tömb belső terecskéjének felújítását tervezi a tulajdonosa. Az Elefántos tömbben az 1980-as évek elején folyó rekonstrukció során megformált belső tér akkor kapta a Hild udvar nevet, amikor Pécs a belvárosi műemléki épü­let-helyreállítások elismeréseként 1986-ban megkapta a Hild Ferenc Emlékérmet. A Hűd udvar állan­dóan nyitva volt a közelmúltig. A körülhatároló épületek földszint­jén az udvarra nyíló kis üzletek, irodahelyiségek vannak. A bérlők zöme azonban nem tudott gyöke­ret ereszteni, ma szinte minden helyiség üresen és zárva áll. A közelmúltban azonban vas­rácsos kapuk kerültek a Hjld ud­var mindhárom bejáratára. Hogy ki által és miért, annak kiderítésé­re nyomozni kellett. Albert Páltól, a PW Rt. közterület igazgatójától megtudtuk, a Hild udvar telek­könyvi bejegyzés szerint nem közterület, amely műemléki vé­delem alatt áll. Kiderült, hogy az udvar a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. tulajdona. A Cég vagyonkeze­léssel és hasznosítással foglalko­zó szervezetétől elsőre azt a tájé­koztatást kaptuk, hogy tervek ké­szülnek az udvar üzlethelyiségei­nek további hasznosítására, de nekik nincs közük a rácsos kapuk elhelyezéséhez. A Kulturális Örökség Hivatala Pécsi Regionális Irodájától viszont megtudtuk, hogy mégiscsak a PW. Rt. kért és kapott engedélyt arra, hogy a mű­emléki védettségű épületeknek udvari bejárataira odaillő vasrá­csos kapukat rakjon. A PW. Rt.-től, mint tulajdo­nostól szerzett újabb információ szerint a cégnek sürgetően lépni kellett, mert Hild udvar veszélyes állapotba jutott. Az intézkedés azt szolgálja, hogy az udvar éj­szaka védett legyen. Az utóbbi időben ugyanis rendszeresen lá­togatta egy vandál csoport, amely azzal szórakozott, hogy a pirográ- nitot kockánként festette össze, a fehér műköveket fekete festékkel mázolták be, letörték a kandelá­berek egyes részeit. A PW Rt. szeretné felújítani az udvart, rendbe hozni a műköveket, a falfestéseket elvégezni, a pirográ- nit burkolatokat megtisztítani, hogy az udvar kellemes, esztéti­kus környezetet mutasson a cuk­rászda közönségének és a sétá­lóknak. A Hild udvart kizárólag mun­kaidőn túli időszakokra zárják le: télen 20 órától és reggel 7-kor nyitják. A nyári időszakban ez a korlátozás gyakorlatilag a hajnali óráktól indul és tart maximum reggel fél 7-ig a Virág cukrászda üzemelésére tekintettel. DUNAI I. TÁRLAT A PADLÁSTÉRBEN. A szentendrei Vajda Lajos Stúdió alapítójának, Aknay Jánosnak az alkotásai láthatók a Csopor(t) Horda Galériában (a Pécsi Horvát Színház tetőterében) január 16-ig. _______fotó: tóth l. In kább a színészekkel konspirál Gogol Revizorját a Pécsre visszatérő Bagossy László jr. rendezi A Pécsi Nemzeti Színházban január 25-én mutat­ják be Gogol Revizorját Bagossy László jr. rende­zésében. A rendező pécsi származású, de szak­mai rangját Budapesten, és több vidéki nagyszín­házban szerezte meg. A baranyai közönség már tavaly is találkozhatott munkájával, ő állította színpadra Gorkij Éjjeli menedékhelyét. Bagossy László jr. 11 éve ment el Pécsről Budapest­re, az akkor irodalom-esztétika szakos egyetemista a Színművészeti Főiskola iskolapadjába ült át. Mint mondja, a rendezői pálya válasz­tásában mindenképpen szerepet játszott a szülői indíttatás (apja évekig irányította a Pécsi Nyári Színházat), de az igazi tapaszta­latokat a főiskolán, és az azt kö­vető szakmai gyakorlat során sze­rezte meg.- Volt bennem némi feszült­ség, amikor először jöttem vissza Pécsre, de szerencsére inkább előnyét, mint hátrányát éreztem annak, hogy né­hány itteni színésznek egykor a térdén lovagoltam - jegyzi meg a tavalyi hazatérését ületően.- Mennyire fontos a tekintély egy rendező szá­mára?- A tekintély nem valami állandó dolog, konstel­lációk függvénye, ezek a konstellációk pedig mun­káról munkára változnak. Néha az is elég, ha túl ki­csi szerepet adok egy hiú és nárcisztikus színész­nek és máris oda a tekintélyem. A színészek több­sége azonban nagyszerű ember, és a problémákért rendszerint a rendezők' a felelősek. Egyéniségfüg­gő, hogy ki hogyan próbálja meggyőzni azokat, akikkel együtt dolgozik. Vannak hisztérikus szemé­lyiségek, és akadnak, akik a hivatali hatalmukkal óvják a tekintélyüket. A magam részéről mindig ar­ra törekszem, hogy az előadás készítői a munkatár­suknak, ne pedig a főnöküknek tekintsenek. A szí­nészeim rokonszenve mindig fontosabb volt szá­momra, mint az igazgatóimé, mert azt gondolom, hogy aki a színészekkel konspirál, annak nagyobb esélye van jó előadásokat létre hozni, ez pedig az igazgatók számára is örömet kell hogy jelentsen.- Szándékosan választja az orosz klassziku­sokat?- Szeretem magam eldönteni, hogy mit rende­zek, de többször kaptam már színházvezetőktől olyan darabajánlatot, amit érdemes volt elfogadni. Ilyen volt az Éjjeli menedékhely is, amit Balikó Ta­más javasolt. A mostani Revizorra pedig szinte misztikus körülmények között esett a választás, Széles László színművésszel ugyanis éppen azon morfondíroztunk egy tatabányai próba után, hogy milyen jó lenne valahol az országban a Revizort megcsinálni, amikor Balikó felhívott Pécsről és ar­ról faggatott, hogy lenne-e kedvem a Revizorhoz.- Miért, mit kínál ez a Revizor?- Alkalmat arra, hogy gogoli módon, vagyis fa­nyarul és kíméletlenül gondolkodjunk a hazáról, hogy a próbákon és remélhetően az előadásokon is sokat röhögjünk, hogy nehéz főszerepekkel és leg­alább olyan nehéz karakterszerepekkel viaskod­junk.- Két vendégművésszel is erősödik a csapat.­- Bezerédy Zoltán és Széles László jelenléte nagy öröm számomra, mint ahogy az is, hogy a tavalyi munka után már régi ismerősökként dolgozhatunk együtt a pécsi társulattal.- Mi Bagossy László jr. rendezői ars poeticája?- Idegenkedem attól, hogy néhány éves rende­zői gyakorlattal a hátam mögött ars poeticákat fo­galmazzak meg. Attól tartok, rengeteg dolog van még ebben a szakmában, amit nem éltem meg. Eddig minden új munkám újabb és újabb problé­mákkal szembesített... Mostanában igyekszem egyre bátrabban és szabadabban bánni a drámai szövegekkel, és arra ösztönözni a színészeket, hogy ne parancsszavakra várjanak, hanem kezde- ményezően és kreatívan vegyenek részt a közös munkában.- Várható, hogy ezután tartósan Pécsett marad?- Február közepétől a budapesti Katona József Színház kamarájában fogok dolgozni egy kortárs svájci szerző darabján, utána pedig Zágrábba uta­zom, ahol Thomas Bernhard Színházcsinálóját ren­dezem a Pécsi Horvát Színház és a Zágrábi Komé­dia Színház közös produkciójában. ______ _______ MÉSZÁROS B. ENDRE Ba nkfiók a peremterületi közművelődésnek A József Attila Művelődési Ház megszűntével a Pécs meszesi városrészében keletkezett űrt egyre inkább a Bányász Kulturá­lis Szövetség tölti be az önkor­mányzattól ingyenes bérletbe kapott ingatlanokban. Az eleve szűkös helyiségeket azonban már régen kinőtte a civil szerve­zet mind terebélyesebb közmű­velődési és közösségszervező tevékenysége. A szövetség kérelmére Pécs önkormányzata 14 millió forin­tos áron megvásárolja az OTP Ingatlan Rt. tulajdonában álló Romját Aladár utcai volt OTP-fi- ók irodaépületét, majd ingyene­sen használatukba adja. Ritka kivételként ez a kérés teljes egyetértésre talált az ,egyébként rendszerint igencsak megosztott képviselő-testületben. A szövetség más szerveze­tekkel együtt használná az in­gatlant - Meszesi Nyugdíjas Klub, Környezetvédő és Város­védő Egyesület, Nyugdíjas Szak- szervezeti Alapítvány, Közbiz­tonsági Egyesület - és felmerült egy új könyvtár létesítésének terve is. A Bányász Kulturális Szövet­ség vállalja az épület fenntartási költségeit, az átalakításhoz pe­dig Mikes Éva, a kerület ország- gyűlési képviselője ígért segítsé­get központi támogatási keretek megpályázásával. A mintegy 165 négyzetméter hasznos alap- területű épületet február 1-jétől öt évre ingyenes haszonköl­csönbe kapja a Bányász Kulturá­lis Szövetség. D. I. n rm .....1 A B ETEGEK JOGAIRÓL 16. Miről dönthetnek? A beteg által a formai követel­ményeknek megfelelő módon kijelölt helyettes döntéshozó (lásd a sorozatunk előző részét) ugyanolyan jogokkal rendelke­zik a beavatkozások tekinteté­ben, mint maga a beteg. Tehát, őt kell tájékoztatni, az ő bele­egyezését kell kérni, illetve ő utasíthatja vissza a nem kívánt beavatkozásokat. (A kezelés visszautasításának vannak kor­látjai, erről a későbbiekben szó­lunk.) Más a helyzet azok esetében, akik nem a beteg akaratából, hanem a törvény erejénél fogva válnak helyettes döntéshozóvá. Először is, ők csak az invazív beavatkozásokról dönthetnek. (Invazív az a testbe behatoló beavatkozás, aminek a kocká­zata nem elhanyagolható.) Döntésük a beavatkozással föl­merülő kockázatoktól eltekint­ve nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát, így különösen nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkáro­sodáshoz. Az egy sorban nyilatkozatté­telre jogosult rokonokból (lásd 15. rész) lehet több is, és a dön­tésük egymásnak ellentmondó is lehet. Vegyünk egy példát: Nyolcvanhat éves erősen zavart tudatú férfi combnyaktörést szenved. Két lánya van, akik a törvény erejénél fogva egy sor­ban jogosultak dönteni az édes­apjukat érintő invazív beavat­kozásokról. Az orvosok műtétet javasolnak azért, hogy a beteg a későbbi ápolása során keveseb­bet szenvedjen, az ápolással já­ró mozgatás kevesebb fájdal­mat okozzon neki. Egyúttal el­mondják, hogy a műtétnek a beteg kora és állapota miatt sú­lyos kockázata van. A beteg egyik lánya hozzájárul az aján­lott műtéthez, a másik pedig a halálos kockázat miatt ellenzi azt. A szakmai és etikai konzíli­um ajánlására a műtétet - sike­resen - elvégezték. Ebben az esetben a beteg várható életmi­nősége döntötte el, hogy az egy sorban nyilatkozatra jogo­sultak közül kinek a döntését fogadták el. Egy másik példa azt illuszt­rálja, hogy nem fogadható el az olyan (helyettes) döntés, ami a beteg számára súlyosan, netán végzetesen hátrányos lehet: Idős, zavart tudatú nőbeteget a vele egyháztartásban élő lánya kísérte be a kórházba. A vizsgá­latok során belső vérzés gyanú­ja merült fel, további kórházi kivizsgálás és kezelés szüksé­gességét állapították meg az or­vosok. A beteg lánya a többszöri, nagyon alapos és érthető tájé­koztatás ellenére haza akarta vinni az édesanyját, mondván, volt már máskor is rosszul a „mama”, de aztán mindig job­ban lett. Több szakorvos egybe­hangzóan úgy ítélte meg, hogy kórházi kezelés nélkül a nőbe­teg súlyos, esetleg életveszélyes állapotba kerülhet. A „mamát” lánya akarata ellenére a kórház­ban tartották. Dr. Jakab Tibor Felháborodások és csalódások Az előadóművészét sok esetben első látásra-hallásra arról is­merszik meg, hogy provokál. A Hétköznapi Csalódások nevű rockzenekar ebben elég erős. Olyannyira, hogy egy évtizedes működésük a feljelentések krónikája is lehetne. A komlói alapítású Hétköznapi Csa­lódások nevet viselő zenei együttes 1990-es megalakulása óta sokakat ir­ritál. Az is igaz, hogy a nem ritkán „szélsőbalosnak” címkézett zené­szek nem mennek a szomszédba, nagyon finoman szólva, egy kis pol- gárpukkasztásért, ami azonban - vé­lik - a szabad véleményformálás ke­reteit nem lépi túl. Az biztos, hogy az interneten is olvasható, és (mint röpke közvélemény-kutatásom so­rán kiderült) közszájon forgó szöve­geik sok esetben obszcének és ke­gyetlenséget sugallóak, függetlenül attól, hogy kedveltük/kedveljük-e Antall Józsefet, Torgyánt, Csurkát vagy Orbánt. A közelmúltban a Füg­getlen Ifjúság nevű kisgazda szerve­zet tett ellenük feljelentést közösség elleni izgatás miatt. A zenekar most pihen, illetve készül. Általában ta­vasszal és ősszel turnéznak (egy-egy rendezvényükön 200-500 fő csápot főképp 14-20 évesek), s bár néha elő­fordul, hogy tiltakoznak szereplé­sük ellen, a nagy rendezvényeken, a Szigeten, az EFOTT-on szinte min­den évben vendégeskednek, és több-kevesebb rendszerességgel külföldön is fellépnek, például Ausztriában, Jugoszláviában, Szlo­véniában. Ez utóbbi helyszínekre biztosan nem a szövegek miatt hívják őket, tehát az effajta zene után érdeklődő közönség kell, hogy találjon bennük érdekeset. Maguk a zenészek vi­szont mindenképp a szöveget helye­zik előtérbe, mert műit egy korábbi interjúban elhangzott: a szövegek alapján osztályozzák a többi bandát, és nem nagyon komálják „a semmit­mondó, de piacképes közhelyeket”. Megyeri Ferenc, a Hétköznapi Csalódások frontembere és szöveg­írója elkeseredettnek és tanácstalan­nak mondja magát.- Ezek a ellenségeskedések időről időre ismétlődnek. Az a baj, hogy ál­talában küagadott sorokba kapasz­kodnak bele, vagy olyan számokat Kifogásolt szövegek A Hétköznapi Csalódások kifogásolt, „nem hivatalos”, de teljesen publikus szövegeiből: .Álmomban a képzeletem túlment minden határon, Mehmet Ali Agca lett a legeslegjobb barátom. Füvet szívtunk, sört vedeltünk. Augusztus volt, meleg nyár. Szembe jött velünk az utcán a szentéletű János Pál! Refr.: Ne jöjjön el a te országod, ne legyen meg a te akaratod, sem az égben, sem itt a földön!” Álom Csurkáról: „Bíztatta a nyilas csürhét, játszotta a fajmagyart, de elfogyott a türel­mem, és úgy levertem, mint a...” (Megyeri Ferenc kommentálja: - Ezek a szövegek mind úgy kezdődnek, hogy .Álmom­ban a képzeletem túlment minden határon..tehát ez nem egy valós, tudatos érzés.) sorolnak fel, amik legfeljebb egy-egy régi garázs-koncertről készült kalóz­kazettán szerepelnek. Ma már nem játsszuk őket, sőt, bizonyos értelem­ben úgy tekintünk rájuk, mint 18-20 éves fejjel elkövetett őrültségekre. Hihetetlen, hogy ölésre való buzdí­tással vádolnak, mondjuk, engem, aki tíz éve vagyok vegetáriánus, egy hangyának nem tudnék ártani! Megyeri, aki már családos ember, egyre nehezebben viseli, hogy - úgy véli - a választási kampány része­ként felszított, zenekar elleni táma­dás nyomán egyre-másra kapják a fenyegető, névtelen telefonokat.- Mindez már oly módon idegesí­tő, hogy napok óta nem alszom. Nem is tudjuk, mit csináljunk. Jogi képvi­selőnk nincs, azt hittük, hogy a leg­utóbbi feljelentés után, amikor bűn- cselekmény hiányában megszűnt az eljárás, pont került az ügy végére. De nem. Egyébként mért közösség elleni izgatás, kérdem én, ha valaki nem szim­patizál a pápával? Mi semmilyen oldalt nem képviselünk, pártokkal nincs kap­csolatunk, csak a kö­zönségünkkel. Sze­retnénk dolgozni, de ilyen hangulatban nem a legideálisabb. Megyeri Ferenc szerint rossz emlé­A sokat bírált csapat kék felélesztése, amikor a politika akar beavatkozni a kultúrába és pár­tok feljelentgetnek... Úgy véli, így fe­lettébb nyitott kérdés, ki randalíro­zik a közéletben. Az viszont biztos, hogy az együt­tesnek köszönhetően közös plat­formra került a kisgazda egyesület és az SZDSZ, mert feljelentésüket még Demszky Gábor budapesti fő­polgármester is üdvözölte, mond­ván, a szélsőségek ellen valóban ten­ni kell valamit. m. k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom