Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)
2002-01-31 / 30. szám
8. OLDAL G A Z P A S Á G I TÜKÖR 2002. Január 31., csütörtök RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. január 30.) Borsodchem 46100 8 Egis 11260 Ft ű Matáv 1005 Ft ö Mól 5 2951: Á OTP 19100 Ft ű Richter 17245 Ft ű TVK 3 080 Ft O Zalakerámia 1695 Ft ű BUX: 7884,66-0,27% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 398,83 Cseh korona 7,63 Euró 243,70 Japán jen (100) 212,43 Lengyel zloty Svájci frank 68,00 165,75 Szlovák korona 5,75 USA-dollár 281,34 ____________hírek____________ FO LYTATJÁK. Nem jött létre megállapodás a közalkalmazottak idei, a bértáblában előirányzott 7,75 százaléknál magasabb béremeléséről a Köz- alkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsának ülésén, a tárgyalást a jövő héten folytatják. A szakszervezetek szerint a 7,75 százalékos mértéket 17 százalékra kellene emelni ahhoz, hogy teljesüljön a közalkalmazotti bérek verseny- szférához történő felzárkóztatásának idei célkitűzése, mti CSEHÜL ÁLLNAK. A cseh pénzügyminisztérium 3,8 százalékról 3,4 százalékra mérsékelte idei gazdasági növekedési előrejelzését. A módosítás a világgazdasági lassulás cseh gazdaságra gyakorolt hatását tükrözi. Az éves átlagos inflációra vonatkozó becslést a korábbi 4.6 százalékról ugyancsak mérsékelték, 3,9 százalékra, mti NEM KAPNAK BÉRT. Jelen leg Ukrajnában több mint 3 millió dolgozó jut késve a fizetéséhez, a bérhátralékok 2.7 milliárd hrivnyát (mintegy 507 millió dollárt) tesznek ki. Ukrajnában decemberben az átlagfizetés 378 hrivnya (71 dollár) volt, ami 14,3 százalékkal haladta meg a létminimumot. Az ország 27 régiója közül 15-ben azonban a fizetések 20-30 százalékkal elmaradnak a létminimumtól, mti VAN EGYMILLIÁRDJUK. A Pénztárak Garancia Alapja (PGA) pályázatot írt ki mintegy egymilliárd forintos vagyonának kezelésére. A magán-nyugdíjpénztári tagok érdekeit védő PGA eddig mintegy egymilliárd forint vagyont halmozott fel, amely a jogszabályokban meghatározott mértékű díjbevételekkel növekszik, mti A VILÁGBANK 70 millió dolláros kölcsönt hagyott jóvá Jugoszláviának a reformok támogatására. A nemzetközi pénzintézet a hitelösszeggel három területen kívánja támogatni Jugoszláviát: a közkiadások felhasználásának ésszerűbbé tételében, illetve az energetikai és a szociális szektor átalakításában. A támogatással a pénzintézet hozzá kíván járulni a szegénység csökkentéséhez, a makrogazdasági stabilitás megteremtéséhez, illetve a piacgazdaság kiépítéséhez, mtib Első körben negyed támogatás Közzétette a csatlakozó országok mezőgazda- sági termelőinek nyújtandó támogatásról szóló előterjesztését az Európai Bizottság. Hozzátették: ez az elérhető legjobb megállapodás, nem pedig alkufelhívás. Eszerint a csatlakozók csak tíz év után lesznek jogosultak a jelenlegi tagokkal egyenértékű támogatásra. Brüsszel Közzétette az Unió bővítésének finanszírozásáról szóló előterjesztését az Európai Bizottság. A korábban kiszivárgottaknak megfelelően a Bizottság tízéves átmeneti időszakot javasol az újonnan csatlakozó tagországok mezőgazdasági termelőinek nyújtandó közvetlen támogatások bevezetésére. Az előterjesztés szerint 2004-ben a támogatások a jelenlegi tagországokban érvényes szint negyedét tennék ki, a következő két évben pedig 30, illetve 35 százalékra emelkednének. Az új tagországok 2013-ban érnék el az akkor érvényes szint 100 százalékát. Abszolút értékben a közvetlen támogatások összértéke 2005-ben 1173, 2006-ban pedig 1418 millió euró lenne a bizottsági javaslatok szerint. A támogatások bevezetésének 2006-ban kezdődő második szakaszában az éves növekményt úgy határoznák meg, hogy az új tagállamok 2013-ra elérjék az akkori szint 100 százalékát. Az uniós költségvetés második legnagyobb tételét a strukturális és kohéziós támogatások jelentik. Ez olyan önálló forrás, amelyből környezetvédelmi és infrastrukturális beruházásokra fordítandó támogatást kaphatnak azok a tagországok, ahol az egy főre jutó nemzeti össztermék nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. Ezzel kapcsolatban a bizottság azt javasolja, hogy a 2004-2006-os időszakban az Unió elsősorban a kohéziós alapból biztosítson forrásokat az új tagországoknak. Álláspontja szerint ugyanis ezzel jobban növelhető azok felvevőképessége. A bizottsági javaslatok szerint ebben a hároméves időszakban a kohéziós alap egy- harmada jutna az új tagoknak, míg a mostani kedvezményezettek esetében 18 százalék a megfelelő arány. A strukturális és kohéziós célokat szolgáló források legnagyobb hányadát a régiók közötti fejlettségbeli különbségek csökkentésére szolgáló támogatások különféle formái teszik ki. A bizottság a közös költségvetésnek a belső politika finanszírozását tartalmazó rovatában is előirányoz a bővítéssel kapcsolatos kiadásokat. Ebből olyan intézményfejlesztési programokra is költenek, amelyekhez a jelenlegi előcsatlakozási alapok forrásai nem vehetők igénybe, de amelyek fontosak a támogatások majdani fokozatos leépítése szempontjából. Ilyen célokra a bizottság 2004-re 200 millió, 2005-re 120 millió, 2006-ra pedig 60 millió euró összegű átvezető támogatás folyósítását javasolja. A bizottsági koncepció abból indul ki, hogy az Unió nem lépheti túl a 2000-2006 közötti időszakra meghatározott átfogó költségvetési előirányzatot, amelyet az Agenda 2000 tartalmaz. Ennek jóváhagyásakor még hat új tagország 2002-es csatlakozásának elméleti lehetőségével számoltak, most viszont tíz új tag 2004-es csatlakozása tűnik a legvalószínűbbnek. Az eredeti forgatókönyvet ennek megfelelően úgy kellett módosítani, hogy néggyel több ország csatlakozása is finanszírozható legyen. Előterjesztésében a bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy koncepcióját nem olyan kiindulópontnak tekinti, amely tág mozgásteret hagyhatna az alkudozásokra. Álláspontja szerint javaslatai az adott körülmények és korlátok között még a reálisan megvalósítható lehetőségeket tükrözik. Günter Verheugen bővítési biztos úgy fogalmazott, hogy a tervezet az elérhető legjobb megállapodás, nem pedig alkudozásra szóló felhívás. KONCZ ANDREA Ma van az igazolások napja A munkaadóknak legkésőbb a mai napon el kell küldeniük az összesített jövedelemigazolást azoknak, akik tavaly munkavállalóként vagy megbízási szerződés keretében alkalmazottként dolgoztak. Az adókedvezmények igénybevételéhez szükséges napig kell kiadni. Budapest Nagypál Sándor, az Apeh sajtófőnöke elmondta, késedelmes teljesítés esetén a munkaadóra bírságot szabhat ki az adóhivatal. A bírság magánszemély esetében 50 ezer, egyéb esetben 100 ezer forint lehet. Ha a munkavállaló már megkapta a jövedeigazolásokat szintén a mai lemigazolást, de elvesztette, kérésére a munkaadó köteles hiteles másolatot adni. A jövedelemigazolást annak is biztosítani kell, akinek jogutód nélkül szűnt meg a munkahelye. Az adózóknak január 15-éig kellett nyilatkozniuk arról, hogy maguk vagy a munkáltatójuk készíti-e az adóbevallást - az említett jövedelemigazolás az előbbiek esetében fontos. A családi kedvezmény érvényesítéséhez elegendő feltüntetni az eltartottak azonosító adatait. Az összes többi adókedvezmény csak igazolás birtokában vehető igénybe, amit szintén január 31-ig kell kiadni. Az adózónak célszerű ellenőrizni, hogy valamennyi esedékes igazolást megkapta-e. Az adatszolgáltató felelőssége, hogy az igazolások tartalmilag és formailag egyaránt megfeleljenek a törvényi előírásoknak. D. L. Telefon: korlátozott áremelés A távközlési kiadások kiszámíthatósága miatt a kormány 2004 végéig meghatározta a helyi hívások és az előfizetési díjak maximális emelésének mértékét. Idén júliustól mintegy négy százalékkal emelkedik a telefonálás költsége. Budapest A távközlési kiadások kiszámíthatósága miatt a kormányzat 2004 végéig meghatározta a helyi hívások és az előfizetési díjak maximális emelésének mértékét. Az Európai Unióban a távközlésipiacnyitás után egy évvel a nemzetközi hívások percdíjai 40 százalékkal csökkentek, a helyi tarifák azonban hét százalékkal növekedtek. Ezzel párhuzamosan jelentősen bővült a szolgáltatók köre, hiszen amíg 1997-ben 218, addig két évvel később 557 volt a szolgáltatók száma. Az újonnan piacra lépők azonban nem igazán tudták megvetni a lábukat. A régóta jelen levő társaságok a piacnyitást megelőző évben az előfizetők 96 százalékát tudhatták magukénak, és 1999-ig csupán öt százalékot veszítettek pozícióikból. Magyarországon sem lesz ez másképp, mivel december 23. óta újabb távközlési társaság nem lépett a piacra, és a szakértők nem is számítanak ilyesmire. A február 1-jén hatályba lépő rendelet szerint július 1-jéig változatlanok maradnak a tarifák. Erre azért van szükség, mert a piacnyitás miatt olyan átmeneti helyzet alakult ki, amikor nem lenne célszerű bolygatni a tarifákat. Egyelőre még nem lehet tudni, miként reagál a piac, hogyan fogadják a szabadságot a fogyasztók. A kormányzat eredeti elképzelése szerint egész évre nem változtatta volna meg az árakat, ám ezt a szolgáltatók nem fogadták el. Július 1-jétől 2002. december 31-ig összességében négy százalékkal emelkedik a telefonálás költsége. Ezen belül legfeljebb öt százalékkal nőhetnek a tarifák és három százalékkal az előfizetési díjak. Az Informatikai Kormánybiztosság számításai szerint ez Négy százalékkal kevesebb lesz az időnk FOTÓ: EUROPRESS/KERÉK ÁGNES azt jelenti, hogy az átlagfogyasztónak július után havonta 150 forinttal kerül többe az előfizetés, a szociális csomag esetében a drágulás havi 92 forint lesz. Az árrendelet ezt követően 2003. január 1-jétől 2004. december 31-ig szabályozza a tarifákat. A két év alatt tehát a helyi hívásokat évente legfeljebb hat százalékkal, az előfizetési díjakat pedig maximum tíz százalékkal növelhetik a szolgáltatók, a megadott kereteken belül maguk választhatják meg a mértéket. Az árrendelet a Matávra, a Vivendi Telecom Hungaryre, a Monor telefontársaságra, az Emitel Rt.- re és a Hungarotel Rt.-re vonatkozik. privacseka. Elfordulnak a befektetők Bécs Egy német felmérés miatt hazánk egyre kevésbé vonzó a külföldi befektetők számára. Regionális összehasonlításban a magyar közterhek magasak, a bérek is meghaladják az átlagot, míg a szakmunkások képzettsége mind kevésbé felel meg az igényeknek. A Die Presse című bécsi lap a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felmérésére hivatkozva Magyarország aggódik a külföldi beruházókra gyakorolt vonzerejéért címmel közölt cikket. A hivatkozott tanulmány szerint Magyarország elveszítheti a kelet-közép-európai régióban elfoglalt előkelő helyét mint olyan ország, ahová szívesen települnek külföldi vállalatok. A megkérdezett magyarországi német cégek a magas adó- és egyéb terhekre panaszkodtak, amihez a jól képzett munkaerő növekvő hiánya járul. A felmérés szerint Németországban a szociális hozzájárulások a bruttó bérek 20 százalékát teszik ki, ám ez jelenleg Magyarországon 35,5 százalék, miközben a bérszínvonal Magyarországon a térség többi országához képest igen magas. A tanulmányban kiszámították, hogy egy magyar munkavállaló átlagos havi bruttó bére 348 euró, míg Szlovákiában 261, Romániában pedig 166 euró. Ezeknek az országoknak ezzel jó esélyük van arra, hogy beruházási, vállalatalapítási célországként megelőzzék hazánkat. A tanulmány szerint kevés a szakmunkás Közép- és Kelet- Magyarországon. Ahol pedig van még rendelkezésre álló szakmunkaerő, ott gyakran hiányzik a versenyképes képzettség. ______■ Me galakult a földalapkezelő Budapest Úgynevezett előtársaságként működhet a Magyar Nemzeti Földalap (MNFA) Kht., mivel az FVM benyújtotta a cégbírósághoz a cég alapító okiratát - értesült a Világgazdaság. Az új intézmény létrehozásáról, a nemzeti földalapról egy tavaly elfogadott törvény rendelkezik. Ez évtől e szervezet látja el az állami földek vagyonkezelését, ezenkívül - több más feladat mellett - a tervek szerint vesz, értékesít és haszonbérbe ad területeket. Információink szerint a kht. várhatóan már a jövő héten nyilvánosságra hoz egy ideiglenes címet, amelyen a gazdálkodók bejelenthetik igényeiket. Szakértők már most érdeklődési dömpingre számítanak a fokozott gazdálkodói várakozások miatt, és kezdetben komoly munkát jelenthetnek az állami földek eddigi vagyonkezelőinél (főként áz ÁPV Rt.-nél) felhalmozódott ügyek is. Úgy tudjuk ugyanis, hogy az ÁPV Rt. a földalapról szóló törvény január elsejei hatálybalépése után földkérdésekben többnyire már nem hozott döntéseket. Az ÁPV Rt.-nek és a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak (KVI) Az MNFA Kht. ügyvezetője a földügyi szakértői körökben ismeretlen Sebestyén Róbert lesz, aki korábban a hőgyészi állami gazdaságban dolgozott. A cég háromtagú felügyelőbizottságát Tunyogi András, a Magyar Mező- és Erdőgazdasági Érdek-képviseleti Tanács (Maét) főtitkára, Reke Barnabás, a Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári mező- gazdasági karának számviteli tanszék- vezetője és Zachariás József, a közelmúltig állami tulajdonban tartott HKG herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt. igazgatója alkotja majd. március 31-ig kell átadnia az állami területekkel kapcsolatos adatokat az MNFA Kht.-nak - mondta a Világgazdaságnak Borókai Gábor kormányszóvivő. Nyilvánvaló, hogy a kht. csak ezután kezdheti meg a gazdálkodást az induló vagyont képező állami földekkel. Hozzátette azonban, hogy a szervezési előkészületek már más területeken is folynak. A kht. ügyvezetője kiválasztotta 14 munkatársát, és - információink szerint - egyeztetések folynak a megyei földhivatalokkal és földművelésügyi hivatalokkal is, amelyek a kht. területi szerveiként működnének. ■ Húsz bérlakás Mohácson Felépült - mondja Szekó József, Mohács város polgármestere - és március 14-én át is adjuk az épületet, az első lakók be is költözhetnek az új, összkomfortos lakásokba. A városban égető szükség volt erre a megoldásra, hiszen a Mohácson letelepedni szándékozó szakembereknek átmenetileg sem tudtak lakást biztosítani. Márpedig tudvalévő, hogy az utóbbi időben gyorsan fejlődő Duna-parti város egyre több külső szakembert igényel. A fiatalok letelepítése miatt is fontos volt a bérház felépítése.- Ez volt az egyik szempont. Másrészt az önkormányzat mindenféleképpen el akarta tüntetni a város szégyenfoltját, a Budai Nagy Antal utcában lévő „romos” épületet. Ebben ugyan voltak lakások, ám ezek már olyan leromlott állapotba kerültek, hogy felújításukra gondolni sem mertünk. Ledózerol- tuk, s az értékes, önkormányzati tulajdonú telken elegáns, a városképbe illő bérházat szerettünk volna építeni. Elképzelésünk tehát volt, a beruházás költségeit kellett „csak” előteremtenünk. Kapóra jött tehát nekünk is a Széchenyi-terv lakásépítési támogatása. Olyan kedvező feltételekkel adtak pénzt, hogy egy percig sem gondolkoztunk a pályázat beadásán. Nyertünk, nagyon örültünk, hiszen megvalósíthattuk terveinket, fel tudtuk építeni a 20 lakásos bérházat. Az itt lakóknak 300 ezer forintos kauciót kell letenniük, a szerződés szerint öt év alatt kell annyi pénzt összegyűjteniük, hogy lakásgondjukat megoldják. A Széchenyi- tervből 98 millió forintot kaptunk, a 125 millióba kerülő épület költségeinek fennmaradó részét az ön- kormányzat fedezte. Hozzá kell még tennem, hogy ezzel nem fejeződött be Mohácson a bérlakásépítő program, egy újabb telken 30- 40 lakást magában foglaló épületet szeretnénk elkészíteni. Erre a pályázatot most készítjük elő. A számok Önökért beszélnek www.gm.hu
