Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)

2002-01-24 / 23. szám

2002. Január 24., csütörtök POLITIKAI T A F 0 RUM 11. OLDAL Értelmetlen és költséges „Ha csordul Vince, telik a pince.” És úgy is marad. Hiába az olvadó hó, ha a népi bölcsesség kénytelen figyelmen kívül hagyni a mai ma­gyar - közel sem bölcs - valóságot. Hiába tel­nek meg ugyanis őszre a tőkék, majd a szőlő levével a pincék, ha a nemes nedűből készült bor jószerivel eladhatatlan. Eladhatatlan, mert a jövedéki törvény a ter­melőkre olyan mértéktelen és logikátlan ter­heket ró, melyek ellehetetleníük a vállalkozá­sok működését. Főleg a kisvállalkozásokét. Az agyonadminisztrált bortermelés és -ke­reskedelem előírásai szinte követhetetlenek egy kistermelő számára, aki - ha nem akar tudtán kívül „bűncselekményt” elkövetni, mert ma már majd’ minden annak számít kénytelen külön alkalmazottat foglalkoztatni az adminisztrációra. Ez pedig jelentős több­letkiadással jár, különösen egy kisebb cég esetében. De ha már a számoknál tartunk: nem csak a literenként 5 forint adó jelent veszteséget, hanem a palackonkénti zárjegy is minimum 6 forintba kerül, - és minőségi bort nem palac­koznak literes üvegbe! Az eddig említett több­letterhek mintegy 15%-os költségnövekedést jelentenek. De ez még nem minden: el is kell tudni ad­ni a bort. És hiába kiváló minőségű a termék, ha a nagykereskedelem elzárkózik a maga­sabb vételár kifizetésétől. Mit tehet a termelő, hogy ne maradjon a nyakán a bora? Eladja ol­csóbban. A megélhetését kockáztatja az, aki megpróbál a piacon maradni. Csoda, hogy csökken a szőlősgazdák száma Villányban is? Aki étteremben vacsorázik és szeretné el­dönteni, milyen bort kérjen a sülthöz, nem lesz egyszerű. Mert vagy kénytelen kifizetni az egész decis kóstolót, vagy rábízza magát a pincér tudására és jóindulatára. Megszűnt már ugyanis az a régi jó világ, hogy kaptunk 2-3 cent kóstolót, hogy könnyebben tudjunk választani. Egy deci a legkisebb felszolgálha­tó mennyiség, és minden cseppel szigorúan el kell tudni számolni! Ha valami, hát ez például iga­zán nem tesz jót sem a ven­déglátásnak, sem a kiske­reskedelemnek. De az idegenforgalom­nak sem. Méltán büszkék vagyunk a borutunkra, mégis mire megyünk vele. Ha hiába csalogatja Pécsre, Siklósra, Villányba, Villány- kövesdre vagy Palkonyára a vendéget: zászlós borunk, a Cabernet Sauvignon is megkesere­dik a szánkban, ha az árára gondolunk! A mai hatalom oly sok mindenre rásüti a bélyegzőt, hogy „bűncselekmény”. Hát ké­rem, tisztelt hatalom, tessék jó mélyen önma­gába fordulni és bevallani: hogy a jövedéki törvény az egyik legnagyobb bűn, amit ez a vállalkozás- és családbarát kormány a kisvál­lalkozók, a sokat emlegetett polgárok ellen el­követett. Értelmetlennek, költségesnek és tra­gikusnak tartom, hogy fegyveres hatóság jár­ja a tisztességes szőlősgazdák pincéit. A bor egy élő folyamatban alakuló, változó termék, ami körültekintőbb szabályozást és kevesebb, de ésszerűbb kötöttséget kíván. Ezért kezdeményezni fogom a törvény re­formját. Fel kell számolni azt az állapotot, hogy á bor - mint jövedéki termék - szabályo­zásának betarthatatlansága és értelmetlensé­ge miatt a gazdák kiszolgáltatottak, fenyeget- hetők, zsarolhatók, megalázhatók és büntet­hetők legyenek! Félreértés ne essék! Mi is nagyon fontos­nak tartjuk az eredet és a minőség védelmét, de ezt más eszközökkel is el lehet érni. Példá­ul önkormányzatként működhetnének a hegyközségek, vagy közreműködíietne a fo­lyamatban az Országos Borminősítő Intézet is. Célszerű egyébként, hogy ez utóbbinak Pécsett is legyen egy laboratóriuma, így a gaz­dáknak a szükséges vizsgálatok miatt nem kellene állandóan Budapestre utazniuk. Olyan szabályozásra van szükség, mégpe­dig nagyon gyorsan, amely nem szorítja tó a piacról a valóban kis termelőket, és nem veszi el az emberek kedvét a szőlőtermeléstől, bo­rászkodástól. Kocsi László, az MSZP Baranya megyei elnöke Cserebere fogadom... (2.) Hasonló címmel Kollár Anna mb. megyei elnök által jegyzett cikk egyes részeivel egyet kell érteni, mert annak megvalósulását a cikk­író is elősegíti. Ilyen rész: „ez a kampány durva és egyben mulatsá­gos is lesz". Abban azonban téved a demokratikus választások után diktatóri­kusán megbízott elnök asszony, hogy a 6. számú választási körzet­ben „mulatságos válaszokat hallhatunk majd", mert ez az egyetlen körzet Baranyában, ahol az újkori, demokratikusan választott parla­ment három ciklusából, ahol két alkalommal volt egyéni képviselője az FKgP-nek (egy miniszter és egy államtitkár) úgy, hogy a jól meg­fizetett megyei pártigazgató asszony nem vett részt a kampányokban (kopogtatócédulák gyűjtésében), azokat magunk szerveztük és bo­nyolítottuk. A körzet demokratikusan gondolkodó és tisztességesen cselekvő szavazói jóvoltából olyan képviselőnk van, aki megtartotta képvise­lői esküjét, a választóinak tett ígéretét, pártunknak a Fidessz-el kö­tött koalíciós megállapodását. Nem felejtette el választási körzetének gondjait, (esetleg az elnök asszony felejtette el azokat a magánjelle­gű kéréseket, amelyekkel a képviselő úrhoz fordult, utoljára Villány­ban a Vörösbor Fesztivál alkalmával.) Képviselő úr szabad idejében folyamatosan járja a körzetünket, felméri a gondokat és segíti azok megszüntetését. Nem kell elköszönnie senkitől a térségben, mert nem ment és nem is megy el. Emberi nagyságát (melynél csak sze­rénysége nagyobb), tudását és szakértelmét valamennyi térségünk­ben működő jobboldali és demokratikus párt elismeri, így a parla­menti választásokon ezek valamennyien támogatásukról biztosítot­ták Kékkői Zoltán FVM államtitkár urat. A térségért való elkötelezett­ségét még a baloldali pártok tagjai, vezetői és szimpatizánsai is elis­merik a szélsőségestől a liberálisig. Sajnáljuk, hogy pártunk vezetői nem veszik tudomásul a térség­ben élő tagjaink véleményét, demokratikus akaratát és kizárólag önös, egysíkú, egyszínű akaratukat kifejezve lemondanak egy olyan emberről, aki nem a napi politika, napi egyéni helyzete szerint hasz­nálja a szavazógép gombját, hanem választói érdekeinek figyelembe­vételével. Bízunk benne, mb. elnök asszony ez év április 20. napjáig meg­gondolja, hogy a demokratikus, keresztény, konzervatív, polgári jobboldalt vagy a balliberális oldalt támogatja-e. Baranya megye 6. számú parlamenti választókörzet FKGP tagsága és szimpatizánsai nevében Hódosi Sándor Szűcs Vilmos FKGP alapszervezeti elnök FKGP alapszervezeti elnök Villány Vajszló Hogyan lehet tönkretenni egy belváros idegenforgalmát? A belvárosi polgár bezárása, a külvárosi lakosság kiszorítása, az idegenek elriasztása folyik Pé­csett. Az eddig túlélésért felemás­korláton egyensúlyozó belvárosi kereskedő átképezheti magát kö­téltáncossá, ha a belvárosban parkoló vásárlóközönségtől várja az üzletmenet fellendülését, mert hát a gyalogos régóta csak nézelődik. Itt áll a belváros tele üres üzletekkel... Hosszú vergődés után a város most megadta a kegyelemdöfést. Mert kérem, aki még nem tudná, nagyon ment minden, és már szabályozni kellett. így lesz a multiknak konkurenciájuk, mert náluk a parkoló ingyenes. A ma­gyar belvárosi kereskedőnek mi­ért nem? Ez nem diszkrimináció? Határeset? Vagy ahogy ezt a pécsi mondaná: ez az egész egy nagy tószúrás. Vajon van-e még ötlete a város vezetőinek arra, miként kellene véglegesen kiüríteni, tönkretenni a történelmi várost? Úgy tűnik, igen. A városatyáknak nincs más dolguk, mint továbbra is hallgat­ni a nagy tapasztalatú, agyonké­nyeztetett multikra, majd ők megmondják, mit kell tenni. Az a lényeg, hogy a polgár, miután agyondolgozta magát és a tv-ké- szülék elől is ledőlt, menjen és kulturálódjon. Kevés európai, sokkal inkább amerikai, ma diva­tosan jól hangzó észak-atlanti kultúrát szívjon magába sok sült krumplit, tömegpizzát vagy más tölcséres menüt zabáivá, lehető­leg állva, vagy menet közben. Ne gondolkodjon, csak vásároljon, fordítsa tó zsebét egy helyen. Ha még ez is kevés komfortérzeté­hez, üljön be egy multiplex mo­ziba ugyanott, és ömlik rá a nyu­gati „csóresz". Ezt nem tudja megtenni gyö­nyörű belvárosunkban sem az idevalósi, sem az idegen. Bajos ugyanis a világörökség részét, vagy más értékeinket szemlélve egyszerre bálák között bevásá­rolni, fényes kirakatok előtt „pla- za-korzózni", enni-inni egy he­lyen. Ha valaki mégis arra vete­medik, hogy autójával a belvá­rosba merészkedik, mert szót kí­ván váltani a még elvétve megta­lálható sarki fűszeressel a vásá­rolt portékáról, a hentessel va­sárnapi ebédjéről, vagy a cipő­boltossal a másnapi időjárásról, ne adj' Isten csak úgy bejönni a belvárosba korzózni, úgy polgá­riasán, na az már a múlté. Így van ezzel az idegen is, mert az euro-atlanti kultúrához ingyen parkoló, történelmi világöröksé­günkhöz várakozni tilos jár. Ha ez így megy tovább, nagy árat fi­zetünk - az egész város - a par­kolásért, még az is lehet, hogy parkolópályára kerülünk. És ak­kor jöhet a parkolóőr azzal, hogy lejárt az óra, de akkor már erre nem figyel oda senki. Aczél Attila, FKGP Baranya Megyei Elnöksége A Varsói Szerződésben felejtett hadsereg Olimpia? Az iskolák jelentős részének nincs tornaterme, több száznak csak tor­nateremnek mondott helyisége van. A sportszertárak felszereltsége siral­mas, a tornaórák utáni tisztálkodás lehetősége szinte sehol sem adott. A tömegsport helyzete és a fiatalok fizi­kuma mélyponton van. Ezekre konkrét tettek nincsenek, de álmod­junk olimpiát! A kedvenc hivatkozás és összehasonlítás nagyon sántít. Bu­dapest nem tengerparti mediterrán város, mint Barcelona. Ott az olimpi­ára megépült 70 új szálloda, több száz vendéglátóhely további haszno­sításának megvoltak a feltételei. A budapestinél a bevonható magántő­ke sokkal alacsonyabb voltáról, a horribilis biztonsági költségekről nem esik szó. Magyarország gazda­sága még túl kicsi ahhoz, hogy ekko­ra volumenű és ekkora kockázatú vállalkozásba kezdjen. Igazi alulról jövő kezdeményezésként el fogjuk érni, hogy az olimpiáról népszavazás döntsön. Dr. Sütő László, Baksa Az alábbiakban részleteket közlök sepsiszentgyörgyi magya­rok nyílt leveléből, melyet a Heti Válasz január 18-i számában tettek közzé. A részletek semmilyen módon nem torzítják az eredeti írás mondanivalóját. Az aláírók között szerepel több pé­csi iskola testvérintézményének vezetője, személyes ismerőseink, így Bíró Béla, a Székely Mikó Kollé­gium igazgatója, Pál Ferenc és Ba­logh Attila, a Mikes Kelemen Lí­ceum igazgatja és igazgatóhelyette­se, továbbá Kónya Ádám muzeoló­gus, Farkas Árpád költő, újságíró. „Mi, háromszétó magyar nem­zetiségű román állampolgárok megdöbbenéssel érzékeljük a ... magyarság szellemi, kulturális együvé tartozását és integrációját elősegítő kedvezménytörvény és a magyar-román egyetértési megálla­podás ... körül kialakult... gyűlölet­szítás veszélyes, a nemzet egészét megalázó tényeit... a rendszervál­tozás előtti állapotokat tovább éltet­ni és konzerválni óhajtó, a társada­lom perifériájára sodródott rétege­ket megcélzó kampánykurzust. ... a képtelenségek felső hatá­rát is túllépő torzítások már rég nem az anyaország belügye, ha­nem súlyosan károsítja az anya­országi vaklármával szemben te­hetetlen, határokon kívüli nem­zetrészeket... A hamis és felelőtlen állítások az előző gyászos emlékű politi­kai-ideológiai kurzus folytatásá­nak minősülnek... A kommunista agymosás nem létező, idegenné és nemkívánatossá minősíttette az egykor, a történelmi Magyar- ország határain belül élő, a ma­gyar szellemi, kulturális, társada­lomszervezői értékeket együtte­sen létrehozó milliókat... Mi kö­szönettel tartozunk azoknak, akik neihzeti méltóságunk hely­reállításáért nem kampánysze­rűen cselekednek. ... a kedvezményezettek, azok­nak a közvetlen leszármazottai, akik a történelmi és a mai Magyar- ország mibenlétét alapvetően meghatározó anyagi, szellemi... értékeit megteremtették. . . . az 1956-os megtorlás a mi or­szágainkon is végigsöpört... En­nek kapcsán azt az erkölcsi kihí­vást sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy nem egy esetben '56 eszmé­inek nyűt elárulói hangolják elle­nünk a mai magyar társadalmat... Az európai integrációs folyama­tok (elől nézvést egyszerűen kép­telenségnek tartjuk annak a folya­matnak a felerősítését, amely a kö­Látszólag helyzet van a hadsereg­ben, sikeres toborzás, hat hónapos szolgálat bevezetése, szigorítás az alkalmassági vizsgálatok terén stb. Ha megpiszkáljuk a felszínt, akkor viszont kétséges, hogy az újonnan toborzott katonák sorsa mi lesz. A beindított haderőreform folyamát olyan részleges érdekek (pápai reptér, flottilla stb.) fékezték le, melyek egyben a hatpárti megálla­podás alapvető célkitűzéseit is zá­tonyra futtatták. Pillanatnyilag a csapatokéval azonos létszámú központi szervek a HM költségve­tésének 82,3%-át élik fel úgy, hogy közben képtelenek a csapatokat el­látni hadra fogható fegyverzettel, megfelelő mennyiségű üzem­anyaggal, lőszerrel, ruházattal, vagy ne adj isten NATO-szabványú térképekkel. Ugyanakkor a tényle­ges tűzerőt produkálni képes dan­dárok a HM-költségvetés keve­sebb, mint 10%-ából tengődnek! A Határőrség sikereit figyel­men kívül hagyva, a politikai ve­zetés a megreformálhatatlan sor­katonai szolgálat fenntartása mellett kötelezte el magát. Erre pazarolja az adófizetők pénzét és a csapatok szellemi energiáit. A sorkatonai szolgálat átmentését szolgálja a Fidesz azon javaslata is, az eddig megalakult nemzetőr egyesületeket törvényesítik. A szolgálati viszonyról szóló törvény látszólag jelentős fizetés- emelést adott a katonáknak. Örö­mük mégsem lehet felhőtlen, hi­szen a 2002-es költségvetésben er­re nincs meg a fedezet. A kisebbik probléma csupán, hogy az illet­ményemelést háromnegyed évvel később kapják meg, mint a köz- tisztviselők. A nagyobbik, hogy a legtöbb katona az emelt bére mel­lé egy értesítést is kap, miszerint 1-2 illetménykategóriával hátrább sorolták. Természetesen szó sincs 50-70%-os béremelésről. Egy ilyen mértékű fizetéseme­lés jelentősen, javíthatta volna a HM munkaerő-piaci pozícióit. A lehetőség azonban kihasználatla­nul maradt, hiszen a központi szerveknél a „bennragadt” 2500 .fős létszámtöbblet miatt a csapa­toknál feltölteni szándékozott he­lyeket kellett zárolni. Ennek elle­nére a média 2001-ben a HM sike­res toborzó kampányától volt hangos. Az 1998-as évet azzal zár­ta a HM, hogy volt 4305 szerződé­ses katonája. A „sikeres” kam­pány következtében szerződést kötött 1999-ben 7298 fővel. Azt hihetnénk, hogy így a szerződése­sek létszáma 10 ezer fölé emelke­dett. Sajnos nem. 1999. év végére 3946 maradt mindösszesen, a töb­biek (7657) elhagyták a vállalt ka­tonai szolgálatot. A hangsúlyt ezek szerint nem csak a to­borzásra, ha­nem a megtar­tásra kellett vol­na helyezni. Fé­lő, hogy a „Fi­desz módra” ki­alakított hivatá­sos haderő ez­zel a koncepci­óval még a jelenlegi sorkatonai rendszernél is alacsonyabb képes­ségeket fog produkálni. A fentiek miatt az SZDSZ úgy látja, hogy a haderőreform ilyen tartalmú és ütemű végrehajtása nem szolgálhatja a felzárkózást a szövetségesek átlagához, sőt a le­maradás mértéke növekszik, hi­szen a NATO a kibővítéssel egy időben - az új stratégiai koncep­ció elfogadásával - magasabb se­bességre kapcsolt. A NATO nem egy olyan villamos, amelyik vala­melyik megállóban vár ránk, amíg mi méltóztatunk odaérni. Az adózó polgár pedig szomo­rúan konstatálja, hogy a HM 2002. évi költségvetésének 261 milliárdja (!) fejében még mindig nem kap bevethető haderőt. A HM továbbra is azzal kísérlete­zik, hogy a Varsói Szerződésben a 80-as évek elején megszerzett képességeinek romjait adja el a szövetségeseknek. Hátha nem veszik észre, hogy mit kapnak. Az SZDSZ valódi reformot szor­galmaz, a sorkatonai szolgálat azonnali felszámolását, a jelenleg csúcsára állított piramis talpra állí­tását. A r ?1». ' aderőre vonatko­zó öntelt ^elemesek helyett („egy magyar katona felér..”) a felzárkó­zás érdekében sokkal nagyobb mértékben ^-^aszkodna a szövet­ség' ' ^tókészségére. Az SZDSZ a 45 ezer fős had­erőn belül legalább 30 ezer főre növelné a ténylegesen bevethető csapatok létszámát. Az adóforin­tokat nem a vezető szervekre köl­tené, hanem alulról kezdené fel­építeni a modern haderőt. Priori­tást adna a NATO-ba felajánlott csapatoknak, de csakis úgy, hogy a hadsereg többi része se érezze azt, hogy őket a Varsói Szerző­désben felejtették. Küldje el véleményét sms-ben: 06/30-3030-387. Pálné dr. Kovács Ilona SZDSZ, országgyűlési képviselőjelölt Párthír A FÜGGETLEN KISGAZDA-, Földmunkás és Polgári Párt Baranya Megyei Szervezete január 31-én 17.00 órai kezdettel tartja kampány­nyitó nagygyűlését, Pécsett a Szliven étteremben (magasház mel­lett). Vendég: dr. Torgyán József, az FKgP országos elnöke. A ren­dezvényen bemutatkoznak a FKgP Baranya megyei országgyűlési képviselőjelöltjei.____________________________________________■ Háromszéki, figyelmeztetés zép-európai régió majdani födera­tív együttműködése ellen cselek­szik. A majdani szabad munkaerő­áramlást nemcsak a napi anyagi haszon, hanem az egészséges ver­senyszellem kialakítása, a piacgaz­dálkodás „bejá­ratása” is indo­kolttá teszi. Figyelmeztet­ni szeretnénk továbbá a politi­kai és a nemzeti kulturális, az er­kölcsi értékren­det kikezdő, a szubkultúra te­nyésző alpári hangja, amelyet egyes politikusok megengednek maguknak... A jampeckedő bárdo- latlanságot pódiumokra emelő figu­rák panoptikumba kívánkozó köz- szereplése sértő és gusztustalan. Kérjük a közvetítő irodák ajtajá­nál sorban álló a magyarigazol­ványt várhatóan megszerezni óhaj­tó százezrek megjelenését tekint­sék megannyi passzív vélemény­nyilvánításnak, ha úgy tetszik sza­vazatként lajstromozzák a státusz­törvény mellett. És szíveskedjenek tudomásul venni, hogy ... az ezt igénylők a nemzet határok fölötti egyesítését, a szabad mozgást lehe­tővé tevő európai integráció egy stációjának tartják. És végezetül az esélyegyenlőség nevében kérjük, hogy az írott és elektronikus sajtó teremtsen az ed­diginél több alkalmat, s biztosítson teret, hogy a kedvezménytörvény hatálya alá esők is szóhoz jussanak a nagy nyüvánosság előtt... Kérjük a magyarországi egyházi és civil szervezeteket ... szellemi alkotó- műhelyeket, ... ne rajtunk, elsősor­ban Magyarországon segítsenek, hogy a belső értékeket romboló, ál­ságosán hazug és impertinens, az ország sorsát a szavazófülkék kulcslyukán át néző akarnokok hangját... a demokrácia és az em­beri jogok tiszteletben tartására fi­gyelmeztetve próbálják mérsékelni. Közreadja: Staub Ernő, Esztergár Kör

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom