Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)

2002-01-24 / 23. szám

6. OLDAL HITÉLET 2002. Január 24., csütörtök Pécsi Tudományegyetem - Hittudományi Főiskola Együttműködési megállapodás Együttműködési megállapodást kötött egyes képzési kérdésekben a Pécsi Tudo­mányegyetem Bölgyészettudományi Kara és a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola tegnap, január 23-án. A hallgatók közös képzése terén megállapodtak arról, hogy a PTE-BTK-ra bármely képzési szak­ra, illetve a PHF-ra hittanár szakra külön-külön felvett és beiratkozott hallgatók közös képzés­ben vehetnek részt. A közös képzés keretében a másik intézményben teljesíthető vagy már telje­sített kurzusokat (ha azok a szakos képzésbe illeszkednek) saját szakos képzésükre kreditálhatják, valamint kölcsönösen elismerik a saját intéz­ményi tanrendben kreditált, másik intézményben teljesített műveltségi kurzusokat, a saját intézményi sza­bályzataik szerint. Ezen túl, a tanár­képzésért felelős szevezeti egységek a nem tantárgyspecifikus pszicholó­giai és pedagógiai kurzusok (így kü­lönösen az általános lélektan, fejlő­déslélektan, neveléselmélet, oktatás- elmélet és neveléstörténet), valamint a komplex pedagógia-pszichológia szigorlat teljesítését kölcsönösen el­fogadják. A megállapodás kitér a vendég- hallgatásra a saját intézményben folytatott tanulmányok érdekében. E területen a közös képzésben részt nem vevő hallgatóik számára lehetővé teszik a saját intézményben folytatott tanulmányok egyes képzési elemeinek a másik intézményben vüó vendéghallgatással történő teljesítését, né­hány kikötéssel. Az együttműködés keretében lehetővé válik a vendéghallgatás érdeklődésből vagy későbbi szakfelvétel érdekében is. Ennek keretében a hallgatói jogviszonnyal rendelkező saját hallga­tóikat a másik intézmény vendéghallgatóként fo­gadja mindazon félévekben, amelyekre a hallga­tó saját intézményében beiratkozott. Vendég­hallgató az, aki a másik intézményben érdeklő­désből vagy ott folytatandó későbbi tanulmányai reményében kurzus(oka)t vesz fel és teljesít. A vendéghallgatás feltéleire, térítési díjaira a foga­dó intézmény saját szabályai vonatkoznak. A negyedik kiemelt terület az idegen nyelvi képzés. A PTE-BTK a megállapodás keretében vállalta, hogy a PHF hallgatóit nem szakos ide­gen nyelvi képzésre fogadja. Ennek mértéke hallgatónként 1 kurzus (heti 4 óra). A PHF az idegen nyelvi képzésért minden félévben képzé­si díjat fizet. Az e pontban foglalt megállapodá­Cziglányi Zsolt (balról), Mayer Mihály, dr. együttműködési szerződést Tóth József és Font Márta írják alá az FOTÓ: LÄUFER L. son kívül eső idegen nyelvi kurzusfelvételekre a PHF hallgatóit sem az áthallgatással, sem a ven­déghallgatással kapcsolatos kedvezmények nem illetik meg. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudo­mányi Kara és a Pécsi Püspöki Hittudományi Fő­iskola közötti megállapodás kizárólag a nappali képzésben részt vevő hallgatókra, és a nappali képzés keretében meghirdetett kurzusokra vo­natkozik. A megállapodást dr. Tóth József, az egyetem rektora, Mayer Mihály megyéspüspök, dr. Font Márta, a Bölcsészettudományi Kar dékánja és dr. Cziglányi Zsolt, a Hittudományi Főiskola fő­igazgatója írta alá. Dr. Tóth József rektor a szerződés aláírása után a következőket mondta.- Ennek a szerződésnek a jelentősége, hogy az egyetem újkori történetében először köt meg­állapodást egyházi főiskolával. Ezt az első lépést remélhetően több is követi. Én remélem, elju­tunk oda bizonyos feltételek megteremtése után, hogy mint egyes nyugati egyetemeken, nálunk is legyen teológiai fakultás. A pécsi egyetemnek volt már egy evangélikus teológiai fa­kultása, amely Sopronban műkö­dött. Csak nyitottságunkat tudom hangsúlyozni.- Az egyetemen - alapításától, 1367-től kezdve - mindig is megvolt a püspökök és a püspökség jelenléte és szolgálata - mondotta Mayer Mi­hály megyéspüspök. - A XIX. szá­zadban Szepessy Ignác alapította a jogi akadémiát és szervezte a közép­fokú oktatást azzal, hogy megvette a Lyceum templomot és megkapta a régi pálos rendházat. Zichy Gyula püspök úr folytatta ezt az áldásos te­vékenységet a Pius alapításával és azzal, hogy a Klimó Könyvtárat az egyetem használatába adta, amit KLÍmó püspök Koller József szolgála­tával gyűjtött egybe. Ezért lehetett - mai szóval - akkreditálni az egyete­met, ezért kerülhetett Pozsonyból Pécsre, bár na­gyon sok város igyekezett mindent megtenni, hogy az egyetem odakerüljön. Ezzel indult tulaj­donképpen az egyetemi oktatás. Most a püspökség szintén részt akar venni eb­ben az együttműködésben az Egyetem és a Teoló­giai Főiskola között azért, hogy azok az értékek, amelyek az elmúlt esztendőkben kissé elhomá­lyosultak, megint megvüágítást kapjanak, és az értékek támogatásával a mai pluralista társadalom gazdagodjon és ne egysíkúvá váljon. Felújítják a Bazilika tetőszerkezetét Máltai szeretetcsomagok Több mint ezer családnak szerzett karácsonyi örömöt a Máltai Szere­tetszolgálat Területi és Pécsi Cso­portja. A Csilla von Boeselager Ala­pítvány adományaiból 100 élelmi­szercsomagot állítottak össze pécsi szegény családoknak. További 500-at osztottak szét Baranya, Tol­na és Somogy megye területén. A karácsony előtti héten egy nagy­áruház előtt tartottak gyűjtést. Az eredmény: további 50 csomag. Freiburgból a Mengdehl házaspár és a körülöttük tevékenykedő ön­kéntesek 1300 karton ajándékot küldtek. Nagycsaládosoknak, gyermekeknek, hajléktalanoknak továbbították. December 21-én 100-nál több hajléktalant láttak vendégül a máltaiak és a Szolgáló Szeretet Házának önkéntesei. A szociális csoport tagjai 200 csoma­got állítottak össze édességekkel, játékokkal. Ezekből elsősorban a Csilla-ház napközösei és a „hétvé- gi” gyermekek részesültek. ■ Befejeződött a Bazilika északkele­ti tornyának a felújítása, még a tél beállta előtt lebontották és elszállí­tották az állványzatot. A toronyról eltűntek a felületi károsodások, újrafaragták a keru- bokat, a főpárkányt és mintegy 100 négyzetméteren lecserélték a köveket. A megmaradt részen, a torony felületének 65 százalékán pedig kipótolták a kőhiányt 2 cm mélységig. A motorizáció hatása ugyanis a Bazilika külső felületére nem ma­rad nyom nélkül. A savasesők a homokkő kötőanyagát vízold­hatóvá teszik és jelentős károkat okoznak. Ennek megakadályozá­sára most a torony szilikát-alapú védőbevonatot kapott - és a víz le­pereg. Az északnyugati tornyot 1997-98-ban, a délnyugatit 1999-2000-ben hozták rendbe. Most először sikerült fél év alatt a munkát elvégezni. Az idén a délkeleti toronyra ke­rül sor - ha a tervek valóra válnak. Ami viszont biztos: ebben az évben a főhajó tetőszerkezetét tel­jes egészében felújítják, erre meg­van a pénz állami forrásból. Óriási munka - 1122 négyzet- méter a tető! A tető 1891-ben készült és azóta nem nyúltak hozzá - egy szakasz kivételével, ahol a 60-as években lecserélték a rézburkolatot. Most kezd patinásodni. Az egész tetőt 0,6 milliméter vastag vörösréz lemez borítja. Egy évszázad múltán jelentkeznek az anyag elfáradására jellemző repe­dések, a víz bejut a lemez és a fa­szerkezet közé és jelentős károkat okozott. A tetőt már átvizsgálták: hol mit kell kicserélni, és eldöntöt­ték, mit tartanak meg a faszerke­zetből. Ez vörösfenyő. Ma nem le­het megfizetni. Borovi fenyővel pótolják és favédő anyaggal keze­lik a beépítés előtt. A gyárilag előpatinázott rézle­mez ugyanolyan színű lesz, mint a tető most. Maga a tetőszerkezet helyszínen szegecselt, acélrácsos. Állapota jónak mondható, csak le kell festeni. Megoldanak egy másik gondot is: téli időszakokban az északi szél jelentősen feltölti a vízelve­zető csatornákat hóval. Az átme­neti olvadás vagy ónoseső a havat megkérgesíti, és a csatornák nem tudják ellátni a szerepüket. A sok beázás ennek következménye. Végleges megoldása csatornafű­téssel történik majd, vagyis egy speciális műanyagba ágyazott elektromos vezeték plusz 5 fok alatt, ha felületét nedveség éri, automatikusan elkezd fűteni mindaddig, amíg a felület nedves. A püspöki palota dél-keleti olda­lán és a Csontváry-múzeum épü­letén 1998-és 99-ben kipróbálták - tökéletesen bevált. Imahét Minden év harmadik teljes hetében (tehát a csonka, évkezdő hetet nem számolva) egyetemes (ökumeni­kus) imahetet ünnepelnek a,törté­nelmi és az ún. evangéliumi egyhá­zak. Pécsi viszonylatban ez a római katolikus, a református, az evangé­likus, a görögkatolikus, valamint a baptista, pünkösdi és a metodista közösségeket jelenti. Elmegyünk egymás templomába igét hirdetni lelkészek és igét hallgatni különbö­ző felekezetű gyülekezetekből. Ma este éppen a gyárvárosi r.kat. temp­lomban egy baptista, a pünkösdi templomban pedig egy r.kat. lel­kész fürdeti az igét. Pénteken a Xa­vér görögkat. és az evangélikus templom, szombaton a belvárosi r.kat. és a mi kertvárosi református templomunk van soron, minden este 6 órakor. A zárás szokásos helyszíne a Székesegyház, délután négy óra­kor. Ez a meghívó. De miért hívnak? Mert Jézus is hív bennünket, bármi­lyen felekezetben is éljük a hitün­ket, de akár azon kívül vagyunk: Jöjjetek énhozzám mindnyájan...” Amikor tehát egymáshoz me­gyünk, annak úgy van értelme, ha Őhozzá megyünk. Amikor a kettő eggyé lesz, akkor éri el az imahét a célját: a másik felekezetben, em­berben, lelkésztársamban meglá­tom Krisztust, és a másik is meglát­ja bennem. Mert Őt akarom adni és Őt akarómba másikban megtalálni. S hogy Ő bennem van-e és a má­sikban is él-e Jézus? A kérdésnek mindig az első fele a hangsúlyos. Ha erre igennel tudok felelni, akkor már adni tudok abból, amit Ő adott nekem. Ha a másikban él Krisztus, de bennem még nem, akkor én kaphatok tőle, ha nyitott va­gyok. Ha meg egyikönkben sem él? Akkor tanul­juk meg ezen a héten együtt kérni, és elfogadni Őt, hogy legyen mit (azaz kit) adni a másiknak. Ha Krisztus ajándékainak cseré­je az imahét, akkor minden feleke­zet gazdagodik Krisztusban egy­másból. Mert nem csak egyfajta megsze- gényedése a kereszt(y)énségnek fe­lekezetekre tagolódása, hanem meggazdagodása is lehet. Mint amikor az egyik család meglátogat­ja a másik családot és ajándékot visz neki. Azt, amit ő is úgy kapott a mindenkit megajándékozó mennyei Atyánktól. Szénást. János Emlékeztető NYÍLT NAP. A Miasszonyunk Női Kanonok Rend Árpádházi Szent Margit Általános és Zene­iskolája nyílt napot tart január 31-én, csütörtökön 8 órától. A leendő elsős gyermekek és szü­leik megismerkedhetnek az is­kola mindennapi életével, célja­ival és a tanítónénikkel. Iskolaelőkészítő foglalkoztatást tartanak február 7-től minden csütörtökön 16.30-tól. Minden­kit szeretettel várnak a Szent István tér 10. alatti iskolájukba. Telefon: 72/511-243. A PÉCSI REFORMÁTUS Gim názium és Általános Iskola in­gyenes matematikai és magyar felvételi előkészítőt tart a gim­náziumba pályázó diákok szá­mára minden csütörtökön 14 órától. KÓRÓGYON az újjáépített ma­gyar református templom ünne­pélyes átadására és újraszente- lésére január 26-án, szombaton délután 4 órakor kerül sor. Az ünnepségen részt vesz Orbán Viktor, Magyarország miniszter- elnöke, aki azt megelőzően Eszéken a Magyar Köztársaság főkonzulátusát nyitja meg. A MOHÁCSI Singende Quelle Kórus énekel vasárnap Pécsett a Belvárosi templom német nyel­vű szentmiséjén. Első alkalom­mal hallhatjuk Balatoni Mátyás, a Székesegyház ny. főkántorá­nak több új művét. Rádióközve­títés fél 11-től. 100. KAPOCS. Mayer Mihály megyéspüspök imahe­tet megnyitó szavai, Morvay Pió atya irgalmas gondolatai hangzanak el többek között az ökumenikus magazin 100. adásnapján vasárnap, a reggel 8 órás híreket követően a Pécsi Rádióban, a 101,7 MHz-en. A jubileumon telefonos játékra is sor kerül. A LEGIDŐSEBB PÜSPÖK. 102 éves a világ legidősebb ka­tolikus püspöke. Az osztrák származású Josef Rosenhammer püspök január elsején ünnepelte 102. születés­napját a bolíviai la Pazban, ahol évtizedeken keresztül papként, majd püspökként dolgozott. Josef Rosenhammer 1900. janu­ár elsején született az ausztriai Mauerkirchenben. 15 éves korá­ban belépett a ferences rendbe, 23 évesen pappá szentelték Innsbruckban. 1939-ben indult missziós szerzetesként Bolíviá­ba, ahol tíz évvel később Chiquitos általános helynökévé nevezték ki, majd hamarosan püspökké szentelték. 1974-ben vonult vissza. Az édenkert A pécsi zsidó közösségben ja­nuár 25-én a Fürdő utcai szék­ház dísztermében emlékez­nek meg Thu Bishvát, a Fák ünnepéről. A hagyomány sze­rint ezen az ünnepen dől el, hogy melyik fának mi lesz a sorsa: gazdag termést hoz, vagy tönkre megy. Egy írásvers így emlékezik meg az ünnep eredetéről: "A világ teremtésekor az Örökké­való rögtön ülteti / az Éden- kertet, / így ebben utánozhat­játok őt, s mihelyt bementek Izrael földjére, először is ültessetek!..." Az utódok megfogadták az intelmeket. A zsidó államalapítást követve ezen a napon újabb fákat ül­tetnek. Akinek megadatott az a lehetőség, hogy látogatást tehetett Izraelben, láthatta, hogy az egykori pusztaságok helyén ma csodálatos banán, narancs-, datolyaültetvények vannak. Az ünnepi megemlékezés­hez tartozik, hogy ezen a na­pon mindenki igyekszik mi­nél több gyümölcsöt enni, kü­lönösen olyanokat, amelyek­ről már a Biblia is említést tesz, és napjainkban Izrael­ben megteremnek, mint töb­bek között a szőlő, a füge, a datolya, a gránátalma, az olaj­bogyó. Sok helyen a széder-esthez hasonló rítus szerint ünnepel­nek. A hívek terített asztalok mellett eszik a gyümölcsöt, a szokásoknak megfelelően 15 félét. A pécsi megemlékezé­sen is együtt fogyasztják majd el a felszolgált gyümölcsöket, felidézve a zsoltárok tanítása­it. Többek között: „Kezed munkáját, ha élvezed, jó dol­god lesz, és boldog lész felesé­ged, mint dús fürtű szőlő há­zad belsejében, fiaid, mint olajfák sorai az asztalod kö­rül...” M. E. Elpusztult középkori kolostorok 1.________________ Szent Ferenc követői Assisi város leggazdagabb kereske­dőjének, Pietro Bernardónenek 1182-ben fia született. Ferenc a fia­talságát meglehetősen léha életvitel­lel töltötte el. Csak betegsége döb­bentette rá, mennyire haszontalan volt eddigi élete, és elhatározta, hogy azt ezután csak Istennek szen­teli. Látomásában ezt a felszólítást kapta az Úrtól: „Ferenc, menj, hozd helyre házamat, amely omladozik!” Ekkor társaival a környék romos ká­polnáit kezdték el javítani. Ennél azonban nagyobb ívű feladat várt Ferencre és követőire: a nem kőből és habarcsból épült egyház meg­mentése, tekintélyének helyreállítá­sa. Az egyházi méltóságok elvilágia- sult életmódja ugyanis visszatet­szést váltott Id a szegényebb falusi és városi néprétegekben, ennek nyomán különféle eretnek mozgal­mak ütötték fel a fejüket. Ferenc és társai az egyik romos templom oltárán nyitva találták a Szentírást, amelyben Máté evangéli­umából ezt olvasták: „Ha tökéletes akarsz lenni, add el, amid van, árát oszd szét a szegények között és kin­csed lesz a mennyben.” Ezt az evan­géliumot Ferenc és társai nemcsak hirdették, hanem valóra is váltották: mindenüket eladva koldulásból tar­tották fenn magukat. Elképzelhető az a nagy kontraszt, amikor ez a kis mezítlábas koldus­csapat a pápai katedrán trónoló III. Ince pápa elé járult, és maguk számá­ra szerzetesi életszabályt kért. A pápa nem is tudott velük mit kezdeni... Csak utóda, III. Honorius volt olyan bölcs, hogy elismerte őket, mint kol­dulásból élő szerzetet 1223-ban. Jól mérte fel, hogy az intézményesült egyház ellen irányuló elégedetlensé­get kitűnően ellensúlyozzák a nép között prédikáló, alamizsnából élő szerzetesek, akik a krisztusi egysze­rűség lelkületét hirdették és élték meg. Szent Ferenc életszabályzata átér­tékelte a szerzetesi szegénység fogai-' mát, mivel nemcsak a rendtagok sze­mélyére, hanem a kolostorotóa és az egész rendre vonatkoztatta. Egysze­rűségüket a ruházatuk is kifejezte, amely a kámzsából, csuklyából és a palliumnak nevezett körgallérból ál­lott. A rend női ágát, a clarissákat egy Assisi-beli főnemes leánya, Klára ala­pította. Sokan szerették volna Ferenc esz­méit úgy követni, hogy otthonukat, családjukat nem hagyják el, mégis valamilyen kötelék fűzze őket a rend­hez. A világiak részére hozta létre Fe­renc az úgynevezett „harmadren­det”. Hazánkban az első ferences kolos­tor Esztergomban épült fel. Az önálló magyar rendtartomány 1238-ban lé­tesült, amely IV. Béla uralkodásának a végére már 25 kolostort számlált. A király gyóntatói is a ferencesek közül kerültek ki, Béla pedig családjával együtt belépett a harmadrendbe. A ferencesek kezdeti gyors terje­désében a királyi udvar mellett a fő­nemesek támogatása is jelentős té­nyezőnek bizonyult. A nagyobb vá­rosokban sorra létesültek kolostora­ik: Győr, Pozsony, Székesfehérvár, Nagyszombat, Zágráb. Anjou kirá­lyaink is felkarolták a rendet. Károly Róbert több püspöki széket ference­sekkel töltött be, követeit nemegy­szer közülük választotta. Nagy Lajos alatt a kunok és a jászok megtéríté­sében vettek részt, de a király felkér­te őket délen a bogumil eretnekek és az ortodox szerbek, bolgárok, vala­mint a románok katolikus hitre való térítésére is. Patton Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom