Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)
2002-01-04 / 3. szám
Ül 2002. Január 4., péntek RIPORT 7. OLDAL K U L T Ú R A BIZARR BÁLI DIVAT. Kovács Kata tervező különleges, a most kezdődő idei báli szezonra tervezett ruhakölteményeiből nyílott kiállítás a Kreációk Galériájában a Ferencesek utcájában. A különleges látniva- lót kínáló tárlat a tervek szerint a báli szezon végéig, március elejéig látogatható. fotó: laufer László A múzeumnak is egyesülnie kell Egy helyre kerülhetne az egyetem története A Pécsi Tudományegyetem nem is kaphatott volna méltóbb helyet múzeumának kialakítására, mint a Király utcai Vasváry-házat. Ám az lenne a jó, ha az összes kar történetét bemutató tárlat itt kapna helyet, a most még hiányzó orvoskari múzeum is. Megfelelőbb helyet, mint a Vasváry- ház, el se lehetne képzelni a PTE múzeumának. Hiszen Vasváry Ferenc, az épület egykori tulajdonosa a pénzügyi jog és statisztika professzora, az 1927/28-as tanévben pedig az egyetem rektora volt. Ráadásul a ma Budapesten élő Vasváry-leszármazottak is lelkesen támogatják az elképzelést. Jelenleg az épület két szárnyában, három-három, egymásba nyíló szobában láthatóak azok a relikviák, amik az 1914-ben, Pozsonyban létrehozott Erzsébet Tudományegyetem felettébb kalandos és hányatott sorsát mutatják be mind a mai napig. Saját termet kapott a jogi, a bölcsész, a Sopronban működött evangélikus teológiai kar, valamint külön szobák tárgyalják a néha főiskolai képzést, illetve az 1982-1999 között működött Janus Pannonius Tudományegyetem történetét. Üres viszont a három utcafronti helyiség: a hatalmas központi szalon, és a két, egyenként 40 négyzet- méteres kisszalon. A jelenlegi elképzelés szerint a legnagyobb teremben a Vasváry család képgyűjteményéből, személyes tárgyaiból rendeznek majd be kiállítást - ezzel nincs is semmi baj. Viszont a két kisszalon sorsa még kérdéses. Ugyanis az egyikben a város egy Péchy Blanka kiállítást szeretne létrehozni, míg a másikban állítólag a megyei múzeum rendezne be egy, a pécsi polgárvilágot bemutató tárlatot. Benke József, az egyetemi múzeum igazgatója egyiknek se örül, sőt kifejezetten ellenzi:- A polgárvilágot bemutató szobának a Várostörténeti Múzeumban van a helye, a Péchy Blanka- anyag pedig, legyen bármilyen értékes és szép, egyszerűen kilógna a sorból. Ezzel szemben az 1992 óta fennálló orvoskari múzeumnak majdnem a teljes anyaga elférne e két teremben. Csak így lenne teljes az új egyetemi múzeum, arról nem is szólva, hogy a Sziget úti épületben 9 helyiség szabadulna fel, aminek borzasztóan örülnének. Benke József elmondta, hogy a meglévőkön felül még rengeteg új anyag lenne, a néhai professzorok, egyetemi tanárok rokonai szívesen ideadnák a hagyatékokat, de már kérni sem meri, mert egyelőre nincs hely, ahová tehetné őket. Ha végre megoldódna a Vasváry-ház „területfelosztása”, tisztázódnának a tulajdonviszonyok, akkor a szisztemati- kusabb gyűjtőmunka is újra beindulhatna. MÉHES K. „Főnök, itt a dög, beszéljen vele...” A színház gondnokának is élete a színház. Csak másképp. Kilószám kulcsok, ezernél is több, karikákon. A falon autóbuszmentrend, étlap (pénteken legényfogó-leves, körömpörkölt és ízes bukta) és a színház heti munkaterve. Utóbbi szent dolog, ehhez kell munkában, csöndben, mentalitásban igazodnia a gondnoknak és a Pécsi Nemzeti Színház háttércsapatának, takarítóknak, szerelőknek, mesterembereknek. Pécs szűkebb belvárosa különleges perspektívában tárulkozik elé annak, aki a színház tetejéről, a Géniusz-szobor alól széttekint. Ugyancsak ritka lehetőség bent bóklászni a kupolaházban, a szellőztetőberendezések szabta szűk utcácskák között. Hajnal József gondnok lassan negyed évszázados tapasztalatával szívesen kalauzol, mutatja, hogyan lehet a nagycsillárt leeresztem, sőt a karzatról rálátva a színpadi bársonyfüggöny „gyűrődéseire” azonnal magyarázza, miként kell a nagylétráról (melyre egyetlen takarító sem mer felmenni) leporolni a függönyhajlatokat, ég és föld között, fél kézzel a bársonyba kapaszkodva. A gondnok alapjában véve minden intézményben és mindenhol rabbiátus mentalitással megáldott, azt szereti, ha rendben mennek a dolgok, jelesül, ha ragyog körülötte minden, s ha csak a dohányzásra kijelölt sarokban füstölnek az emberek. Ebben Hajnal József sem különbözik a többi gondnoktól, ám az a birodalom, amelyet rá bíztak, merőben más. A régió legkülönösebb épülete és egyben legnagyobb labirintusa ez a patinás színház. Csodás ékszerdoboz, amely nem önmagáért, hanem a színjátszásért, a színészekért és a közönségért van, s így teljesen terKoncertek, korhatár nélkül Indul a koncertévad a fiataloknak, a komolyzene ifjú rajongóinak. Mesélő billentyűk címmel Bánky József zongoraművész és zenetanár tart különleges előadást és hangversenyt január 7-9. (általános iskolásoknak hét) és 14- 16. (középiskolásoknak 5 előadás) között a pécsi Liszt Ferenc Hangversenyteremben. A matinékra az iskolák teljes előadásokat (például a Belvárosi, vagy a II. Gyakorló Általános Iskola) lefoglaltak. A megváltott bérletek szerint mintegy 5 ezer gyerek hallgatja meg a két hét során a Filharmónia Dél-dunántúli Kht. szervezte programot. Volt már egy koncertje az ifjúsági bérletes műsornak a múlt év végén, amikor a Szekszárd Big Band a tradicionális dzsessz világába kalauzolta el az ifjúságot, de az csak afféle bemelegítés volt egy más műfajjal. Nemcsak a pécsiekhez, de Baranya nagyobb városainak fiataljaihoz is eljuttatnak egy komolyzenei összeállítást, Pécsvárad, Szigetvár, Mohács, Komló két-három előadáson fogadja a hó végén a Pécsi Szimfonikus Zenekart, míg Sásdon, Sellyén, Harkányban, Siklóson (a város érdeklődése jelentősen megcsappant ezen a téren, hiszen korábban a bérletek számában mindig az éllovasok közé tartoztak), valamint Szentlőrincen egyszer vendégszerepeinek a szimfonikusok Prokofjev: Péter és a farkasával. Februárban és márciusban zárulnak az ifjúsági bérletes programok - a pécsiek ekkor hallhatják a Pécsi Szimfonikus Zenekar Kodályt idéző műsorát, vidéken pedig Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló vígoperája lesz a záróelőadás. Mint kiderült, a fiatalok érdeklődésével, hozzáállásával nincs hiba, s talán érdemes lenne elgondolkodni azon a gyakorlaton is, amelyet Budapesten valósítottak meg. A fővárosi Stefánia-palotában Unokák és nagyszülők címmel rendeznek műfaj- és hangszerismertető előadásokat, neves előadók meghívásával, és a koncerteket a 3(!)-6 éves gyerekek is ámulva, pisszenés nélkül hallgatják végig. Akadnak, akik rajzolatnak közben, vagy végigve- zénylik a műsort, de még soha senkit nem kellett kivinni a koncertteremből! A nyolcszáz gyerek aztán átszellemült arccal tárgyalja meg kísérőivel a hallottakat, igazi családi ünnepély kerekedik minden alkalommal a rendezvényből. Talán Pécsett, Baranyában is érdemes lenne megpróbálkozni ezzel a kevésbé kötött hangverseny-hallgatási formával, és ily módon akár az óvodás korú csemetéket is bevonni a műélvezetbe. MÉSZÁROS B. ENDRE Kollégium: otthon kontra üzlet A tanulók hazautazása a tanítási évben nem lehet kötelező A középiskolai kollégiumok fő feladata a diákok számára az otthon megteremtése a tanév időszakára. Az otthonos légkört azonban olykor megzavarja az a tény, hogy ezeket az intézményeket kötelezi az önkormányzat idegenforgalmi bevételek teljesítésére, és a kétféle tevékenység nem minden esetben működik egymás mellett a legteljesebb harmóniában. Panaszkodnak a pécsi középiskolai kollégiumokban lakó diákok, hogy a hétvégén haza kell utazniuk, amelynek következtében sok kulturális programról lemaradnak, ráadá-. sül az útiköltség is tetemes, hiszen nem kevesen laknak az ország távolabbi vidékein. Az is a panasz tárgyát képezi, hogy ilyenkor minden holmijukat el kell zárni, és amikor visszaérkeznek, előfordulnak higiénés gondok is abból következően, hogy a szobákat turistáknak adják ki. Az a tény pedig, hogy személyes tárgyaikat zárni kell, és hogy az ágyukban idegenek alszanak, nem éppen az otthon melegét idézi fel számukra. A szülők és a gyerekek egy része azért nem fordul panasszal a kollégium vezetőségéhez, mert tartanak attól, hogy esetleg kiteszik őket, vagy felemelik a költségtérítés díját. A problémák elsősorban azon iskolák tanulóival kapcsolatban jelentkeznek, amelyek országos beiskolá- zásúak, mint például a Művészeti Szakközépiskola, ahová soproni, nyíregyházi, egri vagy dunaújvárosi fiatal is jár, miután a törvény szabad iskolaválasztást garantál mindenkinek. Az országban vannak olyan vidékek, ahol kifejezetten tiltják a kollégiumoknak azt, hogy üzleti tevékenységet folytassanak, másutt, így Pécsett is, az önkormányzat a kollégiumok költségvetésébe betervezi a bevételeket. A közoktatási törvény egyébként egyértelműen fogalmaz: ,A koUégium munkarendjä úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjék az iskolák munkarendjéhez. A tanulók hazautazása a tanítási évben nem lehet kötelező, és csak a házirendben meghatározott esetekben tiltható meg. A hazautazás megállása nem lehet fegyelmezési eszköz. ” Több épületük is van, magyarázza Mezei József, a Hajnóczy Kollégium igazgatója, a lánykollégium esetében pedig csak néhányan maradnak hétvégén, mert a többiek rendszeresen hazautaznak. Néhány gyerekért üzemeltetni az épületet, ügyeletes tanárt biztosítani, túl sokba kerülne. Ezért a lányoknak a fiú- kollégiumban biztosítanak helyet, tehát a Türr István utcából el kell költözniük a Puskin térre. Szívesen vállalnák a lánykollégium hétvégi üzemelését, ha a fenntartó önkormányzat biztosítaná az ügyeleti díjat, de ez, véleménye szerint, luxus lenne a mai világban. Ha pedig van vendég, kiadják a szobákat, ám azok nem azonosak a gyerekek által használt szobákkal. Mezei József azért sem érti a panaszokat, mert úgy véli, „a Hajnóczyban van a legjobb kollégiumi légkör hetedhét országban”. Ami az anyagiakat illeti, a Hajnóczy Kollégiumot az önkormányzat arra kötelezi, hogy évente 40 millió bevételt produkáljon, amelyből 20 millió az idegenforgalomból, a fennmaradó húsz pedig a gyerekek befizetéseiből folyik be, utóbbi voltaképpen étkezési díj formájában. Az idegenforgalom nem zavarhatja a gyerekeket, állítja az igazgató, mert egy idegenforgalmi traktus, külön bejárattal áll rendelkezésükre. Az igazgató szerint az igazi gond az, hogy a gyerekek és a szülők nem a kollégium vezetőivel közük a panaszokat, amelyek orvosolhatók lennének, hanem az iskolával. Pedig a Hajnóczyt, ami a szakmai munkát illeti, az ország öt legjobb kollégiuma között tartják számon. A törvényi háttér megnyugtató és gyerekpárti, mondja Póla József, a polgármesteri hivatal közoktatási főosztályának É vezetője. Bár a abban, hogyasaállami normatívát megkapják, a bevételeik viszont a mozgásterüket növelik. Az önkormányzathoz semmiféle jelzés, panasz nem érkezett eddig, az igazgatók pedig azt állítják, hogy senkit sem köteleznek a hazautazásra, de azt elképzelhetőnek tartja, hogy sok gyerek úgy érzi, „kívánatos” a hazautazása, ezért erre a problémára januártól kezdődően odafigyelnek. A Kodály Kollégium alapító okiratában szerint az alaptevékenységébe beletartozik a vendéglátás is, tájékoztat Kovács Mihályné igazgató, ezáltal a fenntartásra vissza tudják forgatni a bevételeket. A vendéglátásra az épület három emeletét váltakozva biztosítják, így előbb- utóbb valamennyi szoba érintett lesz. Időnként minden koüégistá- nak költözni keü, de a bevételek az ő érdekeiket szolgálják, abból újították fel az ebédlőt és a klubot. Hétvégén senkit sem kényszerítenek hazautazásra, ügyeletet pedig minden hétvégén biztosítanak. Nagyobb szabású városi vagy országos rendezvények idején, ha szükséges, az iskolák tanítási szünetet rendelnek el, olyankor a gyerekek hazautaznak. Ilyen eseményre kerül sor tavasszal, amikor kamarakó- rusfesztivál és országos matematikaverseny is lesz a városban, utóbbit a Kodály Kollégium aulájában bonyolítják, és a vendégek fele itt is száll meg. cseri László Járva az emeleteket, bekukkantva különös kis helyiségekbe, tetőtér alá, a múltról sok jellemző történet is előjön, köztük sok.híres művésszel való találkozás. És amit sose felejt el, hogy egyszer egy lovat is szereztek az állatkertből, ám a póni (?) az előadás közben olykor „odaejtett” a színpadra. Mondta is Simon 'stván ügyvezető igazgató úrnak, hogy kéne csinálni valamit, mert a takarítók zúgolód- rak. Simon erre azt válaszolta: „Majd legköze- ébb, beszélek... a lóval.” Néhány napra rá, negint megtörtént a dolog, mire Hajnal fogta i kötőféket, felvitte az apró lovat liften a titkárságra. „Főnök - jegyezte meg csöndesen. - Itt a lóg. Beszéljen vele...” _____________________________________KOZMA FEH1NC Ha jnal József 25 éve „gondoskodik” a színházról mészetes, hogy időnként kiszakad a plüss-fc tel, hogy meglazul egy székláb, hogy lehűl valahol a vakolat, s hogy a több ezer villany égő közül valamelyik kidurran. Valójába] maga is akkor döbbent rá, hogy mi itt a gond noki teendő, amikor bement panaszkodn Nógrádi Róbert néhai igazgatóhoz, hogy , személyzet kávét főz ahelyett, hogy az elő csarnokot takarítaná, s javasolta, hogy a főko lompost ki kéne rúgni. Nógrádi nem helyesel te a javaslatot, sőt azt mondta: „Uram, itt i kávé legalább olyan fontos, mint a tiszti padló....” Nos, az elmúlt több mint húsz év alatt Haj nal Józsefnek a második otthona (olykor a: első) lett a színház, szombatokon és vasárna pokon is bejár, télen olykor kora reggel mag, takarítja el a havat a nagy épület előtt. A sok féle tennivaló, mindenféle kérések teljesítési egész embert kíván, s külön öröme ebben az hogy a színház vezetői úgymond hagyjál önállóan végezni a munkát. Ezért se bánj, döntését, hogy egykori föld alatti bányászból majd Kossuth-bányai főművezetőből egy új sághirdetésre fölvállalta ezt a feladatot (min dig jó főnökei voltak), s töretlen erővel dolgc zik nap mint nap. Mint említette, itt az idi múlása sem igen vehető észre (1954-bej érettségizett Mohácson), évadra évad hull, ez a miliő talán feledteti vele a vissza-vissza térő ifjú álmot, amikor pilóta szeretett voln, lenni, de a jó felvételi ellenére (apja korább katonatiszti múltja miatt) a káderezésen meg bukott. Kárpótlás persze a színház mellett, család, és benne az a pillanat, amikor , „Papika felvesz!” felhívásra kilométereken á lovagoltatja két és fél éves Luca unokáját.
