Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)
2002-01-21 / 20. szám
2002. Január 21., hétfő RIPORT 7. OLDAL KULTURAKILENC IFJÚ ALKOTÓ TÁRLATA AZ ÚJ GALÉRIÁBAN. Radák Eszter és a KÁOSZ Shopping címmel nyílt kiállítás a pécsi Belvárosi Áruház emeleti kiállítóhelyiségében, mely február közepéig látogatható. FOTÓ: TÓTH L Németország hű hozzájuk A pécsi Lenau Egyesület 1985-ben, székházuk, a Lenau Ház 1990-ben kezdte meg a működését. A bő egy évtized során feladatai némiképp átalakultak, ám elvégzett munkájuknak mind a mai napig Németország a leghűségesebb szponzora. Hábel János, a Lenau Ház vezetője (és a Pécs Város Németségéért díj friss kitüntetettje) sokáig tudná sorolni a tavaly megvalósított és az idei évre tervezett programokat. Azonban - mint minden kulturális területen tevékenykedő intézményvezető - a szakmai munka öröme és sikerei mellett meg kell említse, hogy az elnyert pályázati pénzek ldutalása néha igen lássan történik meg, ami több szervezet számára jelentős anyagi gondokat okozhat.- A pályázatok egyre bonyolultabbá válnak, egyre több igazolás,előkészítő- és utómunka kell hozzá. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma idén 22 millió forintos keretet szán a kisebbségi kulturális programok támogatására. Magyarországon 13 államilag elismert ki- , sebbség él, ezeknek több száz önkormányzata, kulturális .egyesülete és alapítványa létezik. Évről évre egyre többen pályáznak. Ha belegondolok, ebiből a keretből csak igen szerény támogatások oszthatók. Valakinek csak morzsák jutnak majd, vagy az sem, így aztán nem tudják a tervezett rendezvényeiket megvalósítani. Szerencsére a Lenau Egyesületről mind mai napig nem feledkezett el Németország, amely különböző pályázatok alapján a kulturális rendezvények költségeinek mintegy háromnegyedét fedezi. A fenntartási költségekre azonban csak Magyarországon lehet pályázni.- Megszólítottam a Pécsett működő, általam ismert német és osztrák érdekeltségű vállalatokat is, de egy kavics-beton cég kivételével, amely rendszeresen évi 1.5 millió forinttal támogatja a Lenau Alapítványt, többnyire válaszra sem ■ méltattak. El vannak kötelezve mások felé, vagy talán egyáltalán nem érdekli őket a civil szféra. Annál nagyobb öröm volt, hogy 2001-ben Pécs városától 1 milliót kaptunk a működési költségekre - ecsetelte a helyzetet Hábel János. Emellett a Pécsi Német Ön- kormányzat is jelentős, félmillió forint támogatást biztosított. Az elmúlt időszakban átalakult a Lenau Ház tevékenységi köre. A 90-es évek elején elsősorban a németoktatás színvonalának emelésében segédkeztek: a vasfüggöny leomlása után könyvadományok, oktatást segítő anyagok és berendezések jutottak el az egyesület révén pécsi és baranyai iskolákba, könyvtárakba. A Lenau Egyesület segítségével számos, máig eleven partnerkapcsolat jött létre települések, iskolák, sportegyesületek, kultúrcsopor- tok és cégek között. Az elmúlt években ez a kapcsolatközvetítő szerep már kevésbé volt hangsúlyos, helyére a nemzetközi kulturális együttműködés lépett. Az idei első félévben itt rendezik meg a Leőwey Gimnáziummal közösen a német nemzetiségű gimnáziumok országos fordító- és tolmácsversenyét, német nemzetiségű borászok versenyét és továbbképzését, illetve Baden- Württemberg tartomány 50 éves fennállásának alkalmából szerveznek nemzetközi ifjúsági programot "A Duna menti svábok nyomában". Természetesen nem marad el a hagyományos nemzetközi pünkösdi fesztivál sem, amelyhez a magyarországi németek országos táncháztalálkozója is társul, de többfordulós regionális német nemzetiségi versenyt is hirdetnek iskolásoknak. Jó lenne, ha ezekhez időben megérkeznének az elnyert támogatások is. M.K. Kulturális kirándulások Idén 25 éves a Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület A Bóbita Lahtiban A Himnusz születésnapján világszerte tartanak ünnepségeket a külföldi magyar kulturális intézetek szervezésében. Pécsi közreműködők is lesznek a finnországi programokon: a Bóbita Bábszínház. A helsinki magyar intézet Lahtiban, Pécs testvérvárosában tartja a magyar kultúra hetét, amelynek keretében képzőművészeti kiállítást rendeznek, a programot magyar filmek gazdagítják, és bemutatkozik a Bóbita Bábszínház is.- A helsinki magyar intézet felkérésére a Diótörő előadásunkat visszük Finnországba. Azt a produkciót, amellyel novemberben Franciaországban szép sikerrel szerepeltünk - mondja Sramó Gábor igazgató. Feltételezi, hogy a francia turné visszhangja, az együttes honlapján közzétett bemutatkozás, illetve a Bóbita hírneve együtt ragadta meg a helsinki magyar intézet figyelmét, amikor gyermekprogramot kerestek a magyar kultúra hetéhez.- A Diótörő klasszikus és közismert téma, és az előadás nem szöveges, vagyis nyelvi nehézségek nem lehetnek a követéséhez. Január 22-én nyolcfős társulattal repülünk Finnországba és 23-tól a 27-i hazautazásunkig öt előadást tartunk Lahtiban és egyet Helsinki közeli kisvárosban. Annak idején, 1977-ben az egyesület megalakításával a fő cél az volt, hogy a múzeumok és a közönség minél gyakrabban egymásra találjanak. A régi tagok lelkesedése máig megmaradt, most a fő cél a fiatalok megnyerése. TiUai Gábor már a Baranya Megyei Múzeumok munkatársaként kapcsolódott bele a Tájak, Korok, Múzeumok mozgalom munkájába, ma pedig nem csupán az 1997-ben egyesületté átalakult pécsi csoport vezetője, hanem az országos egyesület alelnöke is. Elmondása szerint korábban annyi könnyebbség volt a „közönségszervezésben”, hogy a brigádmozgalom keretében azok is kötelezően múzeumlátogatókká váltak, akik maguktól tán sose tették volna be a lábukat... De ettől függetlenül népszerű volt az egész országra kiterjedő pecsételős játék, és az egyesületi munkát dicséri, hogy mára mintegy 700 kötetet számlál a kiskönyvtárt sorozatuk, amellyel olyan nevezetességeket mutattak be, amelyekről korábban semmi hozzáférhető információ nem volt. 2002 elején egyébként kereken 50 Tájak, Korok, Múzeumok klub működik az országban, Baranya megyében a pécsi mellett Komlón. A hosszú évek alatt a tagok Tillai Gábor vezetésével számtalan hazai és külföldi helyszínt bejártak. A kirándulások tervezésekor arra figyelnek, hogy az adott színhely természeti és kulturális értékeit együtt fedezzék fel - ahogy az elnök mondta -, „ne csak templomok szerepeljenek a programban”. Az idei év tervei között megtalálható egy horvátországi (Daruvár és környéke), egy prágai és egy szicíliai túra, de ugyanilyen az érdeklődés a budapesti út után is, ahol a Millenárist, illetve a felújított Szabó Ervin Könyvtárat látogatnák meg. Ezek az útak természetesen önfinanszírozók, egyedül a működési feltételekre kell pályázatokból előteremteni a pénzt.- Az ifjúság megnyerése feltett szándékunk, ezért is találtuk ki, hogy rendezünk egy világörökségi rajzpályázatot, aminek előzményeképpen vezetéseket tartunk majd a gyerekeknek a sírkamrákban. A Szivárvány Gyermekházzal közösen egy Kossuth-vetélkedőt rendezünk az emlékév alkalmából. És a 25 éves jubileumunkról is szeretnénk valamilyen formában megemlékezni az ősszel - szólt a hazai tervekről Tillai Gábor. M. K. Fiatal szobrászok új műterme A pécsi Verseny utca korábbi IFOR-telepén készültek a Jókai tér kőmunkái. A szobrok térelemek, kialakításában fiatal szobrászművészek is részt vettek. Most az ön- kormányzattól egyéves használatra megkapták az objektumot. A nagy térben számosán mozognak. A szobrászati műterem nem fér el kis helyen. Egy művészcsoport még kevésbé. Ezért is jelentős az a gesztus, amely most egy fiatal művészekből álló csoportot előnyhöz juttatott. A télen megálmodott tervek, elkészült makettek immár a több szem többet lát elve alapján véglegesülhetnek, ki- viteleződhetnek. A csoportosulások nagy előnye, a benne résztvevők valamilyen szinten egyet akarnak, ugyanakkor a csoportosulás eleve egy zsűrit, szűrőt is képez. - Bennünket mindenekelőtt a kőnek, mint szobrászati anyagnak a szeretete köt össze - mondja Miklya Gábor. - Emellett dolgoztunk már együtt a villányi szoborparkban, .továbbá a pécsi, Jókai-tér szobrászati kivitelezésében is részt vettünk. Böszörményi István, Gitta János Zoltán, Kuti László és Nyári Zsolta művészcsoport tagjai Rétfalvi Sándor és Pál Zoltán tanítványaiként művészeti törekvéseik tekintetében is közel állnak egymáshoz. Többségük a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán tanult; Nyári Zsolt és Kuti László mesteriskolát is végzett. Böszörményi István pedig a doktori programján dolgozik. Több mint kétméteres kőplasztikája remélhetőleg pécsi közterületen kap helyet. A csoportosulás tagjai Pál Zoltán irányításával vettek részt a Jókai tér szobrászati kivitelezésében, annak minden munkafázisában. A Jókai tér szobrászati elképzeléseinek kimunkálóját mostani csoportjuk hatodik tagjának tekintik. Korábban eddig is valamennyien több kiállításon szerepeltek, néhány éves szobrászati múltat tudhatnak maguk mögött. Kinek-ki- nek saját gépparkja van. A hajdani katonai bázisnak mintegy az egyhar- madát képező, száz négyzetméteres műtermi tér egyik részletét most téliesítik. Rövidesen újabb hosszasabb munkafázis veszi kezdetét a Verseny utcában, készülnek az első közös kiállításra szánt munkák. Most egy kifejező nevet keresnek, ezzel szeretnék jelezni egybetartozásukat. Erősen szimpatizálnak a ma már művészettörténetnek tekinthető hajdani előddel, a Pécsi Műhellyel. Úgy gondolják, hogy az egykori eredményeik ma is igazolhatják a csoportos művészeti tevékenységben rejlő előnyöket. BEBESSI K. SZAT1RKÁK Kártalanítják a bűnszövetkezeti külsőüzletrész-tu- lajdonosokat. Joghurtlány: könnyelmű és finom. Kabuliznak az északi szövetségbeliek. Egészséges: észolajban főzni. Nem a bor vizezéséért, hanem a víz borozásáért jelentették fel. Imádta az orosz kémtortát. Madarat tolláról, embert mobiltelefonálásáról. Graffiti: ó, falhatatlanság! Karvaly Profittisztító Művek Rt. „Régen hol állt?” „Sehol.” „Ült. Minden rendszerben. ” Antiglobalista gyerek: „Anyu, mikor megyünk a konzumállatkertbe? ” Éljen a kösz’társaság! Marafkó László Fél évszázadon Ötven esztendeje, 1952. január 16-án kezdett el dolgozni a Dunántúli Naplónál Báling József. Útmutatásaival neves médiaszemélyiségek, szépírók indultak az életnek. Az aktív pécsi újságírók doyenjét arról faggattuk, hogy mi vezetett a sikerekhez, s mi volt és van az eredmények mögött.- Hogy került a pályára?- Kezdő tanárként Beremenden kaptam állást, de a határsávba feleségemet nem akartam elvinni. Átkerültem Véméndre, de addigra már a megyei újság meghívott olvasószerkesztőnek.- Milyen volt akkor a szerkesztőség?- A profi újságírókat 1948 után felállították, munkáskáderek kerültek a helyükre. Köztük is voltak jó tollú fiatalok. Munkámmal kapcsolatban az volt a legfőbb elvárás, hogy elfogadhatóan megfogalmazott írások kerüljenek be a lapba. Igazi újságírásra és lapkészítésre az ötvenes évek közepén nyílt lehetőség. Akkor már az egyetemekről olyan végzősök jöttek ide gyakornoknak mint Ónody György, Hallania Erzsébet, Kocsis Tamás.... Velük már lehetett érdekes, mozgalmas újságról gondolkodni.- Aztán a nagy nevekből egyre több lett.- A Dunántúli Napló mindig vonzotta a tehetségeket. Gondolok itt Thiery Árpádra, Bertha Bulcsúra, Lázár Ervinre, Kampis Péterre, Erdős Ákosra, Szántó Péterre vagy Rab Fe- rencre, és sorolhatnám. Miért? Talán a szerkesztőség légköre és a kibontakozás lehetősége miatt. Sokan mentek aztán tovább Budapestre, a nagy lapokhoz, a rádióhoz, később a tévéát az újság bűvkörében hez. Sajnáltuk, de az volt az álláspontunk: aki százezrekhez szólhat, annak szabad pályát kell adni.- Mit tett a lapvezetés, hogy sorba álltak itt a tehetséges újságírók?- A hetvenes években megkezdődött a média fellendülése. Felismertük az új lehetőségeket és megszerveztük az országban elsőként az újságíró stúdiót az ország legjobb szakembereivel. A kilenc évfolyamból hatvanan lettek profik, sok esetben meghatározó egyéniségei az újságírásnak. Hogy csak Békés Sándor nevét említsem és a köréje tömörült fiatalokat, akik Pécsett megszervezték a tévét.- A szerkesztőség légköréről szólt...- Nálunk esélyt kaptak a fiatalok, tehetségük és hajlamuk szerint és megszállottan igyekeztek. Megpróbáltuk mindenkinek megtalálni a személyiségének leginkább megfelelő helyét, kit az információs vonalra, kit a publicisztikák területére irányítva, vagy riporternek. Szerintem az újságírásnak ma is ez a lényege: tehetség, megszállottság, és legyen kibontakozási lehetőség!- Mi volt a hozadéka ennek a jó szellemi háttérnek?- A megyei lapok közül a Dunántúli Naplónak volt a legmagasabb olvasottsága. Elsőként mi léptük át a százezres példányszámot. Megjegyzem, most is éllovas a DN a lapeladási listán. Itt született meg az első „szocialista” bulvárlap, és nagy sikere volt: a Hétfői Dunántúli Napló 50 ezer árus példányban kelt el három megyében. Ez a szerkesztőség mindig mert és tudott továbblépni.- Merre halad ma az újságírás?- A technikai újdonságok kipróbálásában az ÚDN most is az élen jár. annak idején mi vezettük be vidéken az ofszet technológiát, nálunk jelent meg először többszínnyomású kép. Budapesten az újságíró iskolán a Dunántúli Naplót mutatták be, mint a legszebben tördelt újságot. Az elektronikus újságkészítésben már nem vettem részt, de szívből örülök annak, ahogyan ma a lapnál csinálják. És csak gratulálni tudok ahhoz, hogy a megyei lapok internetes újságját a mi fiataljaink készítik. Él tehát tovább az a szellemiség: mindenben elsőnek lenni, mindig a legjobbat csinálni. S ha valami nem úgy sikerül, akkor rendre képesek újítani. Úgy gondolom, ma ez a legtöbb, amit kívánhat, s útravalóul adhat az időből kifelé haladó generáció az utódainak. MÉSZÁROS B. ENDRE Báling József 1928-ban született Fékeden. Végzettsége: tanár és agrármérnök. 1952-ben kerül a Dunántúli Naplóhoz mint olvasószerkesztő, ahonnan főszerkesztő-helyettesként 1988-ban vonulhatott volna nyugdíjba, de a munkát azóta sem hagyta abba. Másfél évtizede vezető szerepet tölt be a magyarországi német nemzetiségi mozgalmakban és szervezetekben megyei és országos szinten. Felesége, Éva az MTI baranyai irodáján dolgozott, fia Ottó vállalkozó, unokája András egyetemi hallgató.
