Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)
2002-01-20 / 19. szám
2002. JANUÁR 20. SZTÁROK Újkori slágergyáros Kevés manapság az olyan zeneszerző és szövegíró a popszakmában, aki bármihez nyúl, rövid időn belül sláger lesz belőle. Kaszás Péter nevét szerzőtársa, Jimmy tragikus halála után ismerte meg leginkább a közönség, hiszen az azóta eltelt időszak alatt több aranylemez bizonyítja a fentiek igazát. Eddig hatmillió eladott lemezen működött közre alkotóként. Mindig annak az előadónak a hangjára írja a dalokat, akivel éppen együtt dolgozik. Dolgozott már Máté Péterrel, Korda Györggyel, Aradszky Lászlóval, Balázs Palival, Csocsesszel, Frédivel, a Nagyecsedi Fekete Szemekkel és természetesen Zámbó Jimmyvel ■ Sokak szerint Kaszás Péter Jimmy tragikus halála után elkezdte ontani a slágereket. A zenész ezt cáfolja, hiszen ahogy meséli, ő mással is dolgozott a sztár életében.- A dalaim közül ha valamelyik megtetszett neki, azt ő kapta meg - állítja Kaszás Péter. - Azok a slágerek Jimmy hangterjedelmére íródtak, nem hinném, hogy rajta kívül bárki sikerre tudta volna vinni őket. Aktívan zenélt 1992-ig, ő volt a Marcelina PJT egyik frontembere. Már akkor is közel állt hozzá a szintetizátorra épülő dallamos popzene, ő volt a szerzője többek között a PJT egyik legmagyobb sikerének, a Sztár csak te vagy című nótának, amelyről rádiófelvétel is készült és az akkori slágerlisták első helyére került. Egyszer éppen Korda Györgyöt kísérték, amikor az énekes megkérte Kaszás Pétert, hogy írjon neki néhány számot. Öt dal készült el rövid időn belül, amelyek annyira tetszettek Kordának, hogy a következő lemezére valamennyi felkerült. Azóta nincs megállás, egymás után kapta a felkéréseket. Aradszky László például vele csinálta meg azt az albumát, amely 16 év hallgatás után jelent meg, Balázs Pali pedig az egykori Első Emelet tagját, Kisszabó Attilát kérte meg, hogy hozza össze a slágergyárossal. Már a harmadik közös albumuk készül, az első kettő többszörös arany- és platinalemez lett. Ráadásul 11 filmnek a zenéje is az ő keze munkáját dicséri.- Érdekes lehet az olvasóknak, hogy én az alapötleteket sosem hangszeren találom meg, hanem séta közben - árulja el. - Aztán kinyitom a stúdió ajtaját, bemegyek és feljátszom a fejemben már ösz- szeállt dalt. Rengeteg zenét és stílust hallgatok nap mint nap, ám a zeneszerzésben a szintetizátoros pop, a szövegekben pedig a boldogság és a szerelem áll az alkotói munkám középpontjában. Először Kaszás Péter Születési hely, Idő: Szeghalom, 1946. május 5. Családi állapota: nős (Anikó), egy fia van (Péter) Iskolai végzettség: gimnáziumi érettségi Foglalkozása: zenész, zeneszerző, szövegíró Eladott lemezei: kb. 6 millió példány Díjai: Nívó-díj, Huszka Jenő-díj, Kossuth Kard megírom a dal refrénjét, amelynél mindig fontos, hogy rövid és köny- nyen tanulható legyen a közönség számára is. Bármilyen furcsa, de hölgyek nem tartoznak a Kaszás-istállóhoz, mert szerinte ez férfiszakma. Ráadásul állítja, az ő dalait csak és kizárólag 30 feletti férfiak tudják hitelesen tolmácsolni. Minden nótáját először feleségének, Anikónak és zenei rendezőjének, Muck Ferencnek mutatja be. Felesége első hallás után valameny- nyi szerzeményét azonnal leszólta eddig, így ha valamelyik rögtön elnyerné a tetszését, az maga lenne a csoda. Természetesen sosem fogadja meg Anikó asszony tanácsait, ám bevallja ez az egyetlen dolog, amiben ilyen határozott.- Minden másban meglehetősen életképtelen vagyok, nem is tudom mi lenne velem, ha valaki kikülde- ne egy piacra, hogy vásároljak be. Valószínűlég mindent megvennék, amire egy háztartásban semmi szükség - tette hozzá nevetve Kaszás Péter. B. Molnár László hírek Amerigo Tot hazatér szülőfalujába ■ Flazatér munkáiban a kilencvenhárom évvel ezelőtt Fehérvárcsurgón Tóth Imre néven született, majd Itáliában letelepedett világhírű szobrászművész, Amerigo Tot. Másfél ezer alkotásból, személyes tárgyakból, családtörténeti és egyéb dokumentumokból álló hagyatékából válogatva márciusig szülőfaluja nyit állandó kiállítást. A családja egykori fehérvárcsurgói kastélyának felújításán, s annak kulturális központtá alakításán munkálkodó Károlyi György gróf teremt helyet az épületben. Mikor a színidirektorokat akasztják ■ AIX. Drámaíró versenyen az Alföld színidirektorai, Bodolay Géza, a kecskeméti, Konter László, a békéscsabai és Korognai Károly, a szegedi színház igazgatója méri össze rögtönzőképességét holnap a veszprémi Petőfi Színházban. Az aznapi újságból húzott cikk alapján kell egyfelvonásos darabjaikat megírniuk. Ezúttal a direktoroknak meg is kell rendezniük, amit „főztek”. A házigazda társulaton kívül többek között Pásztor Erzsi, Kubik Anna, Székhelyi József és Sztankay István a játék játékosai. A Csocsó Amerikába megy ■ Koltai Róbert ismét a filmes álomváros, Los Angeles meghódítására indul. Ezúttal a hazai filmtoplista második helyén álló új filmjével, a Csocsóval. A színész-rendező kilenc évvel ezelőtt már ostromolta a falakat az akkor Oscarra is jelölt Sose halunk meg című alkotással. „Végül az is nagy fegyvertény volt, hogy a filmet megvásárolta az amerikai HBO tévécsatorna - idézi Koltai. - A Csocsó január 24-ei díszbemutatójára egyébként amerikai magyarok adták össze a pénzt.” Cinit idézik meg Husztiék ■ „Mulatságos szellemidézésre invitáljuk mindazokat, akik szeretik a színházat, irodalmat, na és a humort, az életet” - tartja Piros Ildikó és Huszti Péter, a Cini, isten csúzlija című új, a Madách Színház Toinay Szalonjában februárban bemutatásra kerülő műsor két szereplője. A színészházaspár azt a Karinthy Ferencet idézi meg összeállításában, aki egyszerre volt drámaíró, tréfamester, játszótárs, és az élet szerelmese, s az ő életük mint ilyen baráttal éjszakába nyúló beszélgetések során fonódott össze. Mondják, tőle tanulták a játék varázsát is. Márai Londonban A tizedes emléke ■ Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című világhírű regénye először jelent meg Angliában. Orbán Viktor összekapcsolva Tony Blairrel való találkozóját a könyv londoni bemutatójával, hétfőn át is nyújtott egy példányt a brit kormányfőnek, az odakint Embers, vagyis Parázs címen kiadott könyvből. A skót származású, de az USA-ban élő fordító, Carol Brown Jeneway német változatból fordította Márai 1942-ben írt könyvét. „Márai úgy vélte, hogy őt nem lehet angolra ültetni - mondta Bogyay Katalin, a kiadást szorgalmazó londoni Magyar Kulturális Intézet igazgatója -, pedig a regény hősei közel állnak az angol mentalitáshoz, úgyhogy biztos vagyok a sikerben!” A könyv megjelenése után néhány nappal már fel is került a brit bestsellerlistára. A legnagyobb internetes könyváruház, az Amazon listáján a 28. helyen van, s rövidesen újabb 18 országban adják ki. Az angliai Viking Kiadó a kiadás jogát 100 ezer fontért vásárolta meg a New York-i Knopftól. ■ „Némelykor Imre jött el értünk a szálláshelyünkre kocsival, s nemegyszer haza is ő szállított minket megtetézvén a boldog estét rendőrkeltette aggodalommal... Midőn a sípszó elhangzott, karhatalmi kar lendült, s bármely hihetetlennek tűnt, mindez nekünk szólt.- Le vagyunk bukva! - ejtettem magam elé a baljós szavakat...- Van egy dal a lebukott elvtársakról - mondta Imre. - De a fölemlegetése felesleges. A helyzet nem azonos. Például nem vagyok elvtárs.” A poharazgatás utáni ellenőrzést végül is megúszták, mert a „a tizedest" tisztelve meghatódtak a közlekedésiek, emlékezik vissza Sütő András egy történetre a sok közül, és rajta kívül még ötvenen hasonlókra és komolyakra a Vallomások Sinkovits Imréről alcímet viselő kötetben. Pályatársak, közéleti személyiségek, mindenféle rendű-rangú kortárs idézi a Nemzet Színészét, mint a főcím mondja: Az embert. A Tinta Kiadónál megjelent gazdag emlékezéstárház Spange! Pétert, a riportert és szerkesztőt dicséri, ki még emlékezetes interjúkat, Sinkovitstól származó leveleket, írásokat is beleszőtt a színészóriásról szóló, korabeli fotókkal bőségesen illusztrált kötetbe. A könyv élő bemutatóját holnap, 21-én este tartják a Kiskorona utcai Óbudai Társaskörben. S. T. Almási Évát néha lefőzik ■ Almási Éva február 3-tól rendkívül gonosz lesz. A Budaörsi Játékszín új produkciójában, a magyar színpadon még nem játszott Steinbeck- darab, Az Édentől keletre főszereplője, Cathy Ames.- Senki sem születik eredően gonosznak - tiltakozik. - A Stuart Máriában is azt kerestem, mi tette Erzsébetet olyanná, amilyen, úgy most is azon voltam, hogy megértsem, mitől vált ilyenné. Különben nem tudnám eljátszani. Ám úgy vagyok vele, s ezt még Ádám Ottótól tanultam, a próbákon kell a titok, mert ha beszélünk róla, elpattan, mint egy szappanbuborék. Kellenek a fehér foltok, s akkor az előadás közben megoldódnak a dolgok. Az előadást Koncz Gábor rendezi, aki a játékbeli férjem is. Bár együtt kezdtünk a József Attilában, később a Madáchban valahogy sose kerültünk össze mint egyik kedvenc partnerrel. Csak így. Kinti produkciókban. Otthon védem magam. Egy színész-rendező-direktor férj, és színészlány mellett nem beszélünk a szakmáról. Soha nem kötöm össze családtagjaimat a munkával. Mert azt meg tudom kérdezni, hogy éhes vagy-e kislányom, de azt hogy milyen volt a próba?... Soha nem nézek próbát, csak egymás premierjére megyünk el. Otthon a centrum amúgy az ebédlőasztal. Ám a férjem a konyhatündér. Sok elrontott húslevesembe került, hogy Lajos ilyen jól főzzön. Viszont mégis rosszul esik, hogy jobb, de ezért néha megpróbálom „lefőzni”. Nem sok sikerrel, ellenben rettentő jól mosogatok és takarítok. Megelégedéssel ülök le egy takarítás után, mert nagyon alapos vagyok. Azon, hogy egy alakítás ilyen vagy olyan, lehet vitázni, de hogy egy mosdó tiszta vagy sem, az konkrét dolog... (sipka) A finnek a gyűrűk urai A Gyűrűk ura című trilógia első epizódja, a Gyűrű szövetsége minden eddigi filmes rekordot megdöntött. Négy nap alatt több mint 160 ezren látták a hazai mozikban, Amerikában pedig már négy hete őrzi első helyét a népszerűségi listák csúcsán. Sokak szerint a siker titka a Tolkien által teremtett, sehol sem létező fantáziavilág egzotikumában keresendő. Ám azt kevesen tudják, hogy a tündék népének nyelve valószínűleg a finnektől származik. S mint ilyen, a magyarral is rokon. ■ A finn nyelv nélkül ma A Gyűrűk ura sem létezne. A brit John Ronald Reuel Tolkien (1892- 1973) ugyanis eredetileg nyelvész volt. Már iskolás korában tanulmányozta az óangolt és az angol nyelv történetét, de igazán nagy hatást a kihalt gót nyelv tette rá. Olyannyira, hogy szórakozásból teremtett is egy „új ősgermán nyelvet”, az újgótot. Ám ez csak addig izgatta, amíg a kezébe nem került a Kalevala angol fordítása. Tolkient olyannyira elbűvölte a finn mitológia, hogy magát a nyelvet is megtanulta, s ennek hatására felhagyott az újgót szavak teremtésével, s inkább a Tolkien- rajongók számára jól ismert quenya, a tündenyelv megalkotásába kezdett. Ám egy idő után rájött, hogy hiába zengenek gyönyörűen az általa teremtett szavak, ha nincsenek beszélői, nincs környezet, ahol alkalmaznák őket. így kezdte el kialakítani nyelvének hátterét az általa ismert mitológiák alapján - vagyis a gombhoz varrta a kabátot, azaz a nyelvhez teremtett történetet. Ám kitört az első világháború: Tolkien rögtön az egyetem befejezése után a frontra került, ott megbetegedett, és hamarosan hazatért. A kórházban kezdte írni azokat a meséket, amelyből a trilógia kialakult. Először A szilmarilok című regényét írta meg, majd 1937-ben jelentette meg híres gyerekkönyvét, A babót. Mindkét történet Középföldén játszódik, s mindkettő olyan sikeres volt, az olvasók szinte kikövetelték Tolkientól a folytatást. így született meg főműve, A Gyűrűk ura. Tolkien tizenhét éven át dolgozott eposzán. Ahogy munkájával haladt, egyre több kapcsolatot teremtett A babó, A gyűrűk ura és A szilmarilok között. A távoli meseföldön játszódó, évezredekre nyúló történet egyre tökéletesedett. Tolkien álma egyébként az volt, hogy egyben jelenjen meg A szümarilok és A Gyűrűk ura, de ezt a kiadók ellenezték. A legnagyobb akadály az volt, hogy Tolkien képtelen volt a két regény közötti összes ellentmondás feloldására. Az évtizedek során írt különböző verziók annyira ellentmondásosak voltak, hogy Tolkien sem tudta, melyek legyenek a véglegesek, s végül ez a feladat fiára, Christopher- re maradt. A munka egy valódi eposz ösz- szeállítására emlékeztetett: sok, különböző korú és ellentmondásos részletből kellett egységes művet alkotni. Vesa Sisättö, Amikor a finnből tündenyelv lett című írásából azonban kiderül, hogy sokat segített az ihlető háttér, a Kalevala ismerete. Az azonosságokat ma már nehéz felfedezni, . mivel Tolkien alaposan átdolgozta őket, de például a szilmarilok teremtő istennőjének neve, Ilúvatar a finn Ilmatarra emlékeztet. Mindkét eposzban az érték visszaszerzésére épül a cselekmény. Még az égtájak is megegyeznek. A Kalevala hősei Pohjolából (Északföldjéről), a tündék az északi Thangorodrim hegyéről hozzák el kincsüket, s mindkét helyet szörnyek őrzik. S hogy mi magyarok se maradjunk ki: vannak bizonyos tünde kifejezések, amelyek emlékeztetnek az általunk használtakra: az anta például az ad szavunkra, a hala pedig a halra rímel - és természetesen ugyanazt is jelenti.
