Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)

2002-01-20 / 19. szám

8 INFORMATIKA 2002. JANUÁR 20. HÍREK Indul a hazai on-line adózás ■ BUDAPEST: Márciusban az APEH-nál megkezdik az elektronikus úton történő adózás „próbaüzemét”. Egyelőre húsz kiemelt adózó menekül meg az űrla­pok kézzel való kitöltésétől és postázásától. A hiva­talnak, az elektronikus aláírásról szóló törvény szerint, fél évvel azután, hogy az első minősített elektronikus aláírás kiadására jogosult szolgáltató megjelenik a piacon, készen kell állnia a komputer­rel kitöltött adóívek fogadására. Hamarosan mind a 65 adóűrlap letölthető lesz a hivatal honlapjáról is. Exportot dupláz az informatika ■ BUDAPEST: A számítástechnikai szolgáltatók és szolgáltatások 2000-ben nettó 262 milliárd forint árbevételt értek el - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal most közreadott jelentéséből. Az ágazat ex­portja két év alatt csaknem megduplázódott. Infor­matikából származik a nemzetgazdaság bevételei­nek egy százaléka. Az ágazatban működő vállalko­zások száma egy év alatt 12 százalékkal emelkedett, jelenleg több mint 6300 kis- és középvállakozás van jelen az informatikai piacon. Vandál támadás a szupergép ellen ■ LONDON: Nem hackerek, hanem közönséges betö­rők tették tönkre Nagy-Britannia legdrágább szuper­számítógépét. A Durham intézet hárommillió eurót (750 millió forint) érő gépének 12 áramköri lapjából négyet loptak el. A kutatók szerint a más gépben nem használható alkatrészek eltávolításával meg­semmisültek a féléve tartó, a világegyetem természe­tével foglalkozó kutatási eredmények is. Börtön vár a DVD-kalóz diákra ■ OSLO: Számítógépes biztonsági rendszer kijátszásá­nak vádjával állítják bíróság elé azt a 18 éves norvég fiatalembert, aki 1999-ben elsőként törte fel a DVD filmek másolásvédelmét biztosító algoritmust. Jón Johansen azért nyúlt a kódtöréshez, hogy linuxos operációs rendszerű gépén is nézhessen DVD-filme- ket. Az általa kidolgozott eljárásért kétezer dolláros jutalmat kapott egy országos diákpályázaton. Ha a bíróság a díjat „haszonszerzésnek” minősíti, fél év helyett két évre küldhetik a fiút börtönbe. Ingyen nyelvtanítás a hálón ■ BUDAPEST: Az Index és a www.humorosnyelv.hu szerkesztői háromnyelvű nyelvgyakorló adatbázist indítottak el. Az angol, német és francia nyelvű tesz­teket, feladatokat és játékokat bárki bármikor ingyen elérheti, ehhez csak számítógép és internetkapcsolat szükséges. A hetente frissülő oldalakon nem csak a szókincset és a nyelvtant gyakorolhatják a netezők, hanem a kiejtést, hanglejtést is. Virtuális jegyzetbolt nyitott ■ BUDAPEST: Nyolcvan könyvkiadó közreműködé­sével kinyitott az első magyar virtuális jegyzetbolt (www.studentnet.hu). A portálon a felsőoktatásban tanulók mintegy ötezer jegyzet, tankönyv, tanul­mány közül választhatják ld maguknak a vizsgáik­hoz szükséges könyveket. A 18-26 év közötti kor­osztály számára több ezer tematikus portálcímet is összegyűjtöttek, de hozzáférhetők itt az ösztön­díjakkal, pályázatokkal kapcsolatos információk is. A sík képernyős monitort veszik ■ BUDAPEST: Tavaly négyszázezer új monitort adtak el Magyarországon. A hazai piacot a dél-koreai szál­lítók uralják. Az LG, a Samsung, a Daewoo és a Hunday együttesen több mint 60 százalékos része­sedéssel bír. A vásárlók többsége a sík képernyőjű készülékeket keresi, mert azok kevésbé fárasztják a szemet, mint a katódcsöves berendezések. Az előre­jelzések szerint az árak idén nem csökkennek, a bol­tokból lassan „kikopik” a 15 colos monitor. India bevezette a netcenzúrát ■ ISZLÁMÁBÁD: A pakisztáni kormány azt állítja, hogy India leállította a vitatott hovatartozású Kasmír kifelé irányuló internetezést. E mellett a ■ meglévő internet-hozzáféréseket is cenzúrázzák, indiai titkosszolgálati ügynökök figyelik, ki mire használja a világhálót. Kasmírból már tilos nem­zetközi telefonhívást kezdeményezni és megtil­tották a kábeltévé-társaságoknak a pakisztáni adók műsorának sugárzását is. A verseny előszele A sok távolsági hívást foly­tatók akár kiadásaik egy- harmadát is megtakaríthat­ják a most bevezetett előtét számok segítségével. A fo­gyasztók közepesre értéke­lik a magyar telefoncégek szolgáltatását, kis híján kétharmaduk lecserélné a Matávot, ha olcsóbb ajánlatot kapna. ■ A távközlési piacnyitás el­ső jeleként új fogalommal kell megbarátkozniuk a tele­fonálóknak. A héten kiosz­tották az „előtétszámokat”. Vagyis a jövő héttől a gyakor­latban is megindulhat a versenyfutás az eddig kizá­rólag a Matáv szolgáltatásait igénybe vevő telefonálókért. Az előtétszám egy olyan 15- tel kezdődő négyjegyű szám, amit a telefonálók nemzetkö­zi vagy belföldi távhívásaik előtt ütnek be készülékükbe, ha nem azt a céget akarják a híváshoz igénybe venni, aki­vel egyébként előfizetői szer­ződést kötöttek. A piac liberalizációjának nyitónapján, 2001. decem­ber 23-án hét cég jelentette be távbeszélő szolgáltatás nyújtására irányuló igényét a Hírközlési Felügyeletnél. A Matávon kívül a Vivendi, a PanTel, a Kábelnet, az E-tel, a Matávcom és a Globál. A telefonálóknak az előtét­szám segítségével elvileg le­hetőségük lesz arra, hogy akár hívásonként is más­más szolgáltatót vegyenek igénybe. Előfordulhat, hogy míg az egyik társaság Kecs- kemét-Debrecen viszonylat­ban a legolcsóbb, addig New York-Nyíregyháza kö­zött a legdrágább. Az előtétszámok kiosztá­sa nyomán kialakuló ver­senyt átmenetileg fékezheti, hogy a Matáv és a Pántéi közt értelmezési vita alakult ki a hálózati és összekapcsolási szerződésekről. Ez a szerző­dés szabályozza, hogy a PanTel mennyit fizet majd a Matávnak a hálózat átenge­déséért. A piac második leg­nagyobb szereplője, a Viven­di már tavaly év végén meg­kötötte ezt a megállapodást, így most már mindkét cég ügyfelei kölcsönösen telefo­nálhatnak a számukra elő­nyösebb díjtétellel. Azt, hogy egy átlagpol­gár mennyit spórolhat meg azzal, ha ügyesen váltogatja az előtétszámokat, még nem lehet kiszámolni. A Vivendi azt ígéri, V-szám szolgáltatásának igénybe vételével a sok távolsági és nemzetközi beszélgetést folytatók akár havi telefon- számlájuk egyharmadát is megtakaríthatják. A többi szolgáltató még csak az internet alapú telefo­nálás olcsóbbságára hívja fel a figyelmet. A Matáv előfize­tői megtartása érdekében indította be a Csevegővonal csomagot, amely jelentős kedvezményt biztosít a helyi hívásokat indítóknak, köz­tük a nagyon keveset telefo­náló kispénzűeknek is. A Kód piackutató felmé­rése szerint az előfizetők 61 százaléka „gond nélkül” megválna a Matávtól, ha ol­csóbb és jobb szolgáltatást kínálnának neki. A felmérés szerint a magyarok közepes fölét adnának mind a cég­óriásnak, mind a Vivendi- nek. Az emberek nem annyi­ra a szolgáltatások minősé­gével elégedetlenek, mint in­kább drágállják azokat. A mi­nőségi kifogások miatt az előfizetők kevesebb mint öt százaléka lenne hűtlen. Túl sokat javítanak az informatikusok Az újév és a karácsony kis híján negyvenmillió SMS elküldésére ösztönözte a magyarokat. Egy brit tanulmány szerint a rövid üzenet azért népszerű, mert egyszerre diszkrét, közvetlen és pláne olcsó. ■ Néhány óra alatt csaknem húszmillió újévi üdvözletét küldtek szét SMS-ben a mobiltelefonnal rendelkező magyarok - derül ki a szol­gáltatók össszegzéséből. A Westelnél tízmillió üdvöz­let, a Pannonnál több mint nyolcmillió, a legkisebb pia­ci részesedéssel rendelkező Vodafonnál pedig 1,2 millió­nyi rövid üzenet szállt el az éterbe. Hasonló mennyisé­gű üdvözletét bocsátottak útnak az előfizetők kará­csonykor is. Tavaly azonban a koráb­bi évekkel ellentétben a megszokottnál 3-4-szer na­gyobb forgalom nem oko­zott fennakadást a hálózat­ban. A Pannon például „ p ó t S M S ” központ beál­lításával véd­te ki a lefa­gyásokat. Szakértők szerint a rö­vid üzenetek terjedése mel­lett szól, hogy elküldésük lénye­gesen olcsóbb, mint a legrövidebb telefonhívá­sé, másrészt a legtöbb ké­szülékről az egyszer beírt szöveg könnyen elküld­hető valamennyi, a tele­fonkönyvben rögzített számra, amivel az elő­fizető időt takarít meg. A három szolgáltató együttes előfizetői lét­száma 2002 elejére csaknem ötmillióra rúg, vagyis minden második magyar zse­bében ott lapul egy mobilkészülék. ha észrevesznek egy-egy szoftverben egy biztonsági rést vagy egy olyan hibát, ami miatt a program futta­tás közben leáll). A rendszergazdáknak ezenkívül figyelmük kell a tűzfalak napi háromszáz- ezer „bejegyzését” és 20-30 figyelmeztetését. Nem cso­da, hogy sok informatikus szinte belefullad a hibajaví­tásokba, s emiatt arra kény­szerül, hogy „rangsort” ál­lítson fel a gépek között. Az elmaradó hibajavítás az Activist szerint azzal jár­hat, hogy a cég gépein „biz­tonsági rés” keletkezik. A nem kellően körültekintő újratelepítések során pedig sok munkatárs kizáródhat a rendszerből, ami további elvesztett munkaórákat je­lent. A Microsoft és a na­gyobb szoftvergyártók most a frissítések, hibajavítások automatizálásán dolgoz­nak, hogy így spóroljanak vevőiknek az élőmunkán. ■ Informatikai válsághely­zettel kell szembenéznie a közepes méretű, ám sok számítógépet, szervereket és tűzfalat használó cégek­nek - derül ki a számító- gépes biztonságtechnikával foglalkozó brit Activist je­lentéséből. Számításaik szerint egy olyan cégnél, ahol az infor­matikai háttér legalább ki­lenc szervert és nyolc tűz­falat tartalmaz, a minimáli­san futtatott szoftverek frissítése, „hibajavítása” miatt kilenc hónap alatt 1315 példányban kellett volna frissítéseket telepíte­niük. Ez az adat csak a nagy szoftvergyártók által kiadott hivatalos javításo­kat tartalmazza (például Az informatikusok ma már nem képesek követni a szoftverfrissítéseket. Az elmaradó javítások növe­lik a cégek számítógépei­be való behatolás esélyeit. Drágul a kábeltévé Az inflációt meghaladó áremelést jelentettek be a kábeltévé-szolgáltatók. Azok a fogyasztók, akik­nek lakóhelyén csak egy társaság működik, kény­telenek lenyelni a néhol 60 százalékos drágulást. ■ Sokallja a kábeltelevíziós szolgáltatók idei áremelését, ezért a Gazdasági Versenyhi­vatalhoz fordult az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE). Szerintük a társasá­gok gazdasági erőfölényük­kel visszaélve emelték árai­kat az inflációnál magasabb mértékben. Az egyik legna­gyobb szolgáltató, a UPC vizsgálatát kérve az OFE az­zal érvel, hogy a hivatal 1998-ban több eseti döntésé­ben megállapította, túlzottan magas az az ár, ami megha­ladja a vállalkozás indokolt költségeinek, és arányos nye­reségének összegét.- A UPC, amely ma mint­egy 650 ezer háztartásba jut­tatja el kábelen az előfizetőknek a különböző csa­tornák műsorait, átlagosan 16 szá­zalékkal emelte árait. Ezt a költ­ségek növekedése, valamint a szerzői jogi illetve műsordí­jak átlagot meghaladó drágu­lása indokolta - közölte kér­désünkre Szűcs László, a cég médiakapcsolati igazgatója. Becslésük szerint kevesebb mint százezer az olyan elő­fizető, akinek az átlagosnál magasabb díjemeléssel kell szembenéznie. Ez azokat érinti, ahol a soros hálózatról most állnak át modernebb rendszerre. A fővárosban Angyalföldön az előfizetők közül sokan 60 száza­lékot meghaladó drágulást kényte­lenek lenyelni. Szűcs szerint er­re azért kerül sor, mert tavaly „tévedésből” a szükségesnél kisebb mérték­ben emelték előfizetői díju­kat. A kispénzűek tömege­sen választották azt a lehető­séget, hogy éves díjukat egy­ben befizetik, így ugyanis két havi díjkedvezményt kaptak. Tavaly tévedés­ből a szük­ségesnél kisebb mértékben emelték elő­fizetői díjukat Siker a komputerből ■ - A komputeranimáció el­kezdte kiszorítani a hagyo­mányos rajzfilmeket - állítja John Swallów, az amerikai Universal produkciós veze­tője. A szakember szerint ennek oka, hogy a speciális nézőközönség, az 5-15 éves gyerekek már számítógépes játékokon nőttek fel, az azokban generált képekhez vannak szokva. Swallow sza­vait egyértelműen igazolja, hogy ta­valy kétszázmilli­ós kasszasikert elkönyvel hettek a csak komputerek­ben „forgatott” filmek előál­lítói. Mind a békafújogató zöld óriás, a Shrek, mind a gyerekektől rettegő gyerek­ijesztgető „Szörnygyár” (Monster Inc.) bevételei meghaladták a 200 millió dollárt, holott utóbbinak ka­rácsonykor a Harry Potterrel kellett vetélkednie a gyere­kek szívéért és pénzéért. Húszmillió. SMS at**.

Next

/
Oldalképek
Tartalom