Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)

2002-01-18 / 17. szám

6. OLDAL BEMUTATKOZIK A RADNÓTI SZAKKÖZÉPISKOLA (MOHÁCS) 2002. Január 18., péntek Sokoldalú képzési lehetőségek A fiatal nevelőtestület célja: a piacképes szaktudás, esélyt teremteni a továbbtanulásra A csaknem 20 ezer lakosú város­ban iskolánk a térség legrégibb és létszámát tekintve legnagyobb oktatási intézménye - kezdi az iskola bemutatását Vajdicsné Gubritzky Magdolna. - A város középfokú oktatásában résztve­vők közül általában 53 százalék választja intézményünket, míg 32 százalék gimnáziumban, 15 százalék egy másik szakközépis­kolában tanul tovább. Növendé­keink közül 38 százalék a mohá­csi, az itt tanulók 62 százaléka vi­dékről, négy megye (Baranya, Bács-Kiskun, Somogy, Tolna) 125 településéről jött hozzánk. A korszerű számítógépterem Azoknak, akik nem tudnak na­ponta bejárni, a gimnázium kollégiumában biztosítjuk az elhelyezést. Jelenleg 150 tanuló veszi igénybe ezt a lehetőséget. A politikai és gazdasági rendszerváltás a 90-es évek elején - az igazgatónő szavaival él­ve - hatalmas kihívást jelentett a szakképzést végző oktatási intézményeknek. Az átalaku­ló gazdaság új követelményeket állított az is­kolák elé, amelyeknek azzal iß szembe kellett nézniük, hogy ezentúl a képzési formákat A TANULÓLÉTSZÁMOK ALAKULÁSA OKTATÁSI-KÉPZÉSI IRÁNYONKÉNT szakmunkások szakközépisk. nappali tagozat .............* le velező tagozat ——— finn fA 1993/94 ’94/'95 ’95/'96 '96/'97 '97/'98 *98/’99 '99/'00 00/01 W02 szolgáltatásként kell „eladniuk”, vagyis okta­tási és nemkülönben szakmai struktúrában alkalmazkodniuk kellett a megváltozott kö­rülményekhez. Előtérbe került a konvertálha­tó szakmai tudás, a vállalkozói készség, az idegen nyelvi és számítástechnikai ismeret, valamint a változó körülményekhez alkal­mazkodó képesség kialakítása.- Ezt a kényszert mi is hamar felismertük - magyarázza az átalakulás szükségességét az igazgatónő -, hiszen ad­dig mi főleg a nagyipar szakmunkás-utánpótlá­sát biztosítottuk. A gaz­dasági átalakulás után át­menetileg csökkent a munkaerőhiány. Ezt fel­ismerve 1993 végén fennmaradási stratégiát dolgoztunk ki. A nevelő- testület a helyi munka­erőpiac igényeinek megfelelően új, elsősorban a szolgáltató szakmák meg- többféle oktatási formát magá- szerzésének lehetőségét ajánlották a tovább- ban foglaló komplex iskolaszer- tanulóknak. A másik, hogy bizonyos szak­kezet kialakítását határozta el. mák képzését szüneteltették, s ha újból társa- Ennek előnye az volt, hogy az dalmi igény lesz rá, elindítják az oktatását, eddigieknél nagyobb volt a mo- A szakközépiskolai és szakiskolai szerke- bilitása, és egyetlen intézmé- zet átalakítása feladatnövekedést jelentett. En- nyen belül volt lehetőség a nek megfelelően bővíteni kellett a tantestüle- szükséges pályakorrekciókra, tét, új, fiatal, egyetemet végzett pedagógusok Arról nem is beszélve, hogy a kerültek az intézménybe. Az iskola- és szak­többféle választási lehetőség a maszerkezet átalakításának eredményeként a továbbtanulóknak is vonzóbbá szakmunkásképzésben résztvevők száma fo- tette az intézményt. kozatosan csökkent, helyette az érettségit adó Alapos helyzetelemzés után szakközépiskola került előtérbe, a középiskola expanzióját figye- - Fontos feladatunknak tartottuk és tart- lembe véve alakították át az is- juk most is az iskolai gyakorlati oktatás fel- kolaszerkezetet. Azt a társadal- tételeinek megteremtését - vált más témá- mi - és nemkülönben térségi, ra az igazgatónő. - Önerőből és pályázati városi - igényt akarták ezzel kielégíteni, hogy pénzekből tanműhelyeket létesítettünk, hazánkban a fiatalok egyre nagyobb hányada Az 1998-ban átadásra került 95 millió fo- rendelkezzen középis­kolai végzettséggel. En­nek alapján szakközép­iskolai osztályokat (ha­tárrendészeti, közbiz­tonsági, kereskedelmi és vámügyintéző) indí­tottak, valamint a szak­munkások szakközép- iskolája levelező tagoza­ta mellett szakma utáni érettségi megszerzésé­nek új formáját, a szak­munkások szakközép- iskolája intenzív nappali Vajdicsné Gubritzky Magdolna, az iskola igazgatója fotók.- müller andrea tagozatát vezették be. A hagyományos szakmunkásképzés átalakító- rintos nagyberuházás az önkormányzatok sánál két módszert alkalmaztak. A kevésbé számára kiírt címzett támogatásból épült, keresett szakmák képzését megszüntették, s _____________________________________S Apa és lánya Az iskola oktatási rendszerének változásához természetesen alkal­mazkodniuk kellett a pedagógu­soknak is. A tantestület rövid idő alatt fiatalokkal telítődött, a régiek közül, akik nem tudták az átalaku­lás számukra érthetetlen követel­ményeit teljesíteni, megváltak. A többség azonban - az új kihívásnak megfelelően -, továbbképezte ma­gát, új ismeretekkel bővítette szak­mai tudását. Bertanicz Vilmos 1969-ig az iskola tanulója volt, 1974-től napjainkig pedagógus az intézetben. Kohómérnökként fé­mes szakmára oktatta a diákokat. A struktúraváltás után átképezte ma­gát. Közel tíz éve kereskedelmi szaktárgyat oktat, s azóta folyama­tosan részt vesz a Nemzeti Szak­képzési Intézet által szervezett to­vábbképzéseken, hogy a tudását naprakészen tartsa. A lánya, Berta- nicz Brigitta is itt tanít. Szolnokon végzett a kereskedelmi főiskolán, s mivel kedvet érzett az oktatáshoz - volt üres álláshely - az iskola hívá­sára rövid gondolkodás után igent mondott. Kereskedelmi és vállalko­zási ismereteket, statisztikát és köz- gazdaságtant tanít. Ma már mun­kaközösség-vezető, ami ígéretes pedagógus szakmai sikert sejtet. ___ ■ A kereskedelmi oktatásban résztvevőknek a pénztárgép működését meg kell tanulniuk Nemzetiségi nyelven is Az iskolában a szerkezetváltás után az első nyelvkurzus a né­met volt. Besenyiné Szélig Éva nyelvtanár a kezdetektől fogva azon fáradozott, hogy ez a nyelv, mint alapnyelv kerüljön be az iskola tantervébe. A nyelvtudás feltétele a sikeres érettséginek, s a német a gazda­sági életben is az egyik leggyak­rabban használt kommunikáci­ós eszköz. 1994-ben kezdték el az oktatást, a szakiskolai évfo­lyamokon heti három, a szakkö­zépiskolásoknál pedig heti 4 órában. Öt éve indították a német nemzetiségi programot. Ez heti ötórás képzést jelent, s a tanórá­kon a diákok a nyelvi ismeretek mellett a nemzetiség történel­mével, népszokásaival, hagyo­mányaival ismerkednek. A diá­kok több uniós programban vet­tek részt. Öt nyugat-európai is­kola diákjaival közösen naptárt készítettek. Nemzetközi pályá­zaton értek el helyezést a csalá­dok régi és mai életét bemutató dolgozatokkal. Jelenleg a hazai németség ételkülönlegességei­ből állítanak össze receptfüze­tet, amely egyik fejezete lesz egy diákok által összeállított eu­rópai szakácskönyvnek. Az angol nyelvoktatást há­rom évvel ezelőtt kezdték el. Abból a felismerésből indultak ki, hogy a gazdasági és az infor­matikai életben való eligazodás­hoz elengedhetetlen a legalább alapszintű angol tudás. Az an­golt a szakközépiskolában ok­tatják. A 9. és 10. osztályokban heti három, a 11. és 12. évfolyamo­kon heti négy órában foglalkoz­nak idegen nyelvvel. Böhm László nyelvtanár elmondja, hogy a tanulást-tanítást multi­médiás nyelvi labor segíti, s hogy a pályázati úton beszer­zett oktatási anyagok megte­remtették a korszerű nyelvokta­tás feltételeit. A horvát nyelvoktatást három éve vezették be. Az országhatá­rok közelsége miatt az itt tanuló speciális képzésben (határren- dész, vámügyintéző, közbizton­sági) résztvevőknek éppen a le­endő szakmájuknál fogva lesz nagy szükségük erre a nyelvis­meretre. A szaktanárok vélemé­nye szerint a kereskedőknek sem ártana legalább alapszinten ismerni a horvátot. Az oktatás­ban nagy segítségükre van a he­lyi horvát önkormányzat elnök­asszonya, Bárácz Istvánná, aki egyébként óraadóként is közre­működik az anyanyelvi tudás elmélyítésében. Csókáné Praka- túr Mária nyelvtanár elmondja, hogy jelenleg két formában fo­lyik a horvát nyelvoktatás. Ide­gen nyelvként heti három, a nemzetiségi csoportban pedig 4 órában tanítják. A szakközépiskola 11. évfo­lyam tanulói - kiegészítéskép­pen, felzárkóztató, továbbképző jelleggel - nyaranta nyelvi tábo­rokban vesznek részt. A fenn­tartó Baranya Megyei Önkor­mányzat támogatásával vala­mennyi, az iskolában tanított nyelvből C típusú nyelvvizsgára készítik fel a jelentkezőket. A felkészítés és az első nyelvvizs­ga díja a fenntartó jóvoltából in­gyenes. Kiss Árpád igazgatóhelyettes végezetül megjegyzi, az iskola célja, hogy az innen kikerülők valamennyien tudjanak kom­munikálni valamilyen nemzet­közileg használt nyelven. AZ ISKOLA TÖRTÉNELME Az iskola és a város szakképzés­ének története szorosan össze­függ egymással. 1884. decem­berében nyílt meg az első ipa­ros tanoncokat képző iskola a mai Belvárosi Iskola helyén. 1886-ban alsó fokú kereske­delmi iskola kezdte meg működését. A két in­tézményt összevonták, ez 1949- ig biztosította a város szakképzés­ét. 1953-ban megszűnt az iskola­komplexum. 1956-ban a megyei tanács kezdeményezésére újra önálló iskola létesült, immár a je­lenlegi helyen, a Kossuth utcá­ban, 502. sz. Szakmunkásképző Intézet néven. Az iskola bővítése, korszerűsítése 1968-ban kezdő­dött, 1988-ban folytatódott 7 tan­terem megépítésével. 1998-ban átadták a tanműhelyeket, majd 2001-ben 5 szaktanteremmel bő­vült a középiskola. Radnóti Miklós Szakközépiskola és Szakiskola, Mohács Tervezett képzési formák a 2002/2003-as tanévben. Szakközépiskola: Kereskede­lem-marketing szakcsoport (kód­szám 01), közlekedési szakmacso­port (autószerelő, kódszám 02), határrendész szakközépiskola (kódszám 03), közbiztonsági szak- középiskola (kódszám 04), vámke­zelő, vámügyintéző (kódszám 05). Szakiskola (a szakképzést megalapozó 9. és 10. évfolyam). „A” (kódszám 06) és „B” (kód­szám 07) változatú kerettanterv szerinti oktatás. A 10. osztály el­végzése után asztalos, élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő, fodrász, karosszérialakatos, kárpitos, me­zőgazdasági gépész, nőiruha-ké­szítő, ruházati kereskedő, számí­tógép-kezelő, szociális gondozó és ápoló, valamint vas és műszaki kereskedő szakmák között válo­gathatnak gyerekek. A16. életévü­ket betöltötték, 8 általános iskolát végzetteknek ajánlják az ABC-el- adó, géplakatos, kőműves, szoba­festő, mázoló, tapétázó és varró­munkás szakmákat. Az iskola azonosítója 027435. Címe: 7700 Mohács, Kossuth Lajos u. 71. telefon: 69/322-106,. 301-431. Fax: 69/322-106. E-mail: titkárt® radmi.sulinet.hu, suli254@pecs. sulinet.hu. Web: www.radmi.suli- net.hu. Igazgató: Vajdicsné Gub­ritzky Magdolna. Pályaválasztási ügyekben felvilágosítást nyújt Kiss Árpád és Mausz Mihály igazgató­helyettesek _________________n Az oldal a Radnóti Miklós Szakközépiskola támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Tanulmányi és sportsikerek Hermann János három évvel ez­előtt került a Radnótiba, matemati­ka-fizika tanárként. Azóta számí­tástechnika szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Jelenleg a vámügyintéző szakirány munka­közösség-vezetője. A szakon négy éven keresztül közismereti tárgya­kat oktatnak, ám a tizenegyedik és a tizenkettedik évben már speciá­lis, a vámos szakma műveléséhez szükséges gazdasági ismeretek is az oktatási programba kerülnek. A testnevelés és sportoktatás mind a vámosoknál, mind a köz- biztonsági, határrendész osztá­lyoknál kiemelt helyet foglal el. Katona József munkaközösség­vezető szerint ezek a tanulók leg­inkább olyan sportágakat űznek, amely később, szakmájuk gya­korlása során is hasznosíthatók. Van, aki lovagol, de a legtöbben a küzdősportban, a dzsúdóban és a karatéban jeleskednek. Kiss Árpád igazgatóhelyettes' büszkén említi az iskola tanulói­nak eredményeit. A kézilabdás lá­nyok - György Petra tájékoztatása szerint - legutóbb a Radnóti Kupán értek el első helyezést. Bódi Attila arról számol be, hogy atlétikában a megyei döntőn a 4x400-as váltó tagjaként ezüstérmet szerzett. Or­bán Balázs asztaliteniszező leg­jobb eredményeként a megyei di­ákolimpián elért első helyezést, az országos döntőn pedig a legjobb nyolc közé jutást említi. Tatai Fe­renc sportága a cselgáncs, a legfé­nyesebb érme az országos döntőn szerzett arany. Martin Jenő sakko­zó az ifjúsági válogatott kerettagsá­gig jutott el. Tóth Sarolta, a diákön­kormányzat elnöke elmondja, hogy az országos határrendész-ver- senyen az iskola fiúcsapata első, a lánycsapata hatodik helyen vég­zett, a iskola ezzel elnyerte a leg­eredményesebb tanintézet címet. De jeleskednek az itt tanulók a tanulmányi versenyeken is. A Szakma kiváló tanulója verse­nyen az elmúlt években nyolc szakmában szereztek a tanulók soron kívül szakmunkás-bizo­nyítványt. Közülük is kiemelked­nek a kereskedők, az asztalosok, akiktől évről évre várható az or­szágos döntőkön 1-3. helyezés. Az „Édes anyanyelvűnk” orszá­gos döntőjében Csobod Katalin a harmadik helyen végzett, Béki Ri­ta pedig különdíjat kapott. A Ho- venta 2001. nemzetközi szakkiál­lításon megrendezett díszcsoma­golási versenyen Wemer Nóra második helyezést ért el. Mack Péter országos számítástechnikai versenyen hatodik helyezettként főiskolai felvételt nyert. Jaksics Tibor tanulmányi eredményei alapján nyert felvételt program- tervező matematikus szakra. Korszerű gyakorlati oktatás A piac és verseny megjelené­sével a helyi gazdaságban is módosultak a tulajdon- és ér­dekviszonyok, amelyek kö­vetkeztében megváltozott a gazdasági szervezetek viszo­nya a szakképzéshez. A régi típusú képzést új alapokon szerveződő gyakorlati okta­tás váltotta fel. Az új igények egyben új lehetőséget is te­remtettek. Az önerőből és önkormányzati címzett tá­mogatásokból 95 millió fo­rintos beruházással létesített tanműhelyeket 1998-ban ad­ták át. A fémipari, a faipar}, a kereskedelmi, a fodrász, az építőipari és a ruhaipari tan­műhelyek kiválóan felszerel­tek. Megfelelnek a magas szintű oktatás követelmé­nyeinek, és várják a jövő fia­tal szakmunkástanulóit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom