Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)
2002-01-14 / 13. szám
2002. Január 14., hétfő RIPORT 7. OLDAL K U L T Ú R A NEMZETKÖZI FOTÓPÁLYÁZAT PÉCSETT. A hagyományokhoz híven idén is megrendezték a „Lovas nemzet” című fotókiállítást az Ifjúsági Házban. A látványos tárlat február 1-jéig látogatható. Képünkön az egyik különdíjas, Kenyeres Gábor felvétele látható.______________________________________________■ Az irodalomtörténész fotóművész Boda Miklós kiállítása a Mecseki Fotóklub galériájában A Pécsi Bazilika Kocsis László-termében több százan tekintették meg Boda Miklós fotókiállítását, amelynek egyik szárnyában Róma és a melengető mediterrán olasz táj, a másikban pedig a hűvös Finnország kelt életre a képeken. Az olasz főváros egyik legszebb barokk épületeként ismert Palazzo Falconieri legendás épületében működik a Római Magyar Akadémia. Ösztöndíjasként dolgozott ott hajdan Boda Miklós. A féléves tudományos ösztöndíj megannyi jelentős szellemi hozadékinak szépségébe üröm vegyült: elhagyta féltett fényképezőgépének egy fontos elemét. Itthon rögvest tudatosult benne a hiány. Három év telt el. A fényben telített olasz Nap ismét a tetőteraszon találta. Onnan fényképezte az Örök Várost. A kiheverhetetlen- nek tetsző veszteségbe rég beletörődött már, amikor fotográfusi ambíciókkal ezúttal is a háztetőn időzve, objektívcserére készült. A leteendő objektívet az éppen kéznél lévő falmélyedésben szerette volna elhelyezni. Ott azonban már volt valami. Egy méregdrága objektív. A szórakozott kulturhistorikus, irodalomtörténész nem akart hinni a szemének: saját, ottfeledett teléjét találta meg.- A fotózást Zalakoppányban kezdtem gyerekként - mondja Boda Miklós. - Az első, kezembe vett gép az ott tanítóskodó, tehetségesen festegető és fényképezgető apám bokszgépe volt. Világháborús katonáskodása során gyakorta használta. A zalakoppányi falusi postamester tanított meg fényképezni. Az úgynevezett művészi vénát fiam, Boda Páer iparművész ugyancsak örökölte. 1955-ben, katonakoromban vettem egy szovjet katonától egy Zorkij-gépet. Ezzel már javában tudtam fényképezni az 1956-os eseményeket. Az október 23-ai budapesti fejleményekről számos értékes felvétele van. Később Nagy László, Ágh István, Szécsi Margit és „sokan mások” is sűrűn szerepelnek az egyetemi idők fotóin. Az ELTE magyar-könyvtár szakos hallgatójaként a korszak számos jelentős művészével, irodalmárával került kapcsolatba. Pécsett él, a Mecseki Fotóklubban mélyült el benne a fotográfia iránti elkötelezettség. Janus Pannonius kutatójaként megannyi itáliai út adatott meg neki, hogy a költő-püspök nyomdokait kövesse. Róma második otthonává, a vatikáni könyvtár és levéltár élete nagy szellemi kalandjaként pedig gyakori munkahelyévé vált. Most végzi az utolsó simításokat Stúdium és literatúra című, a közeljövőben megjelenő tanulmánykötetén. A pécsi Várkonyi Nándor Könyvtárban látható egy másik kiállítása is, amelynek felvételei Szerb Antal: Utas és a holdvilág című regényének világát, olaszországi színhelyeit idézi meg. Mindemellett: készül a Mecseki Fotóklub Galériájában a napokban megnyíló újabb tárlatára. BEBESSI K. Központi felvételi nyílt nap és nyilvános próbafelvételi Ismét térítésmentes, központi felvételi nyílt napot*és nyilvános próbafelvételi napot szervez a Felvételi Információs Szolgálat Budapesten az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának épületében. A január 19-i nyílt nap célja, hogy segítsen a 2002-ben magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából és közgazdaságtanból felvételizőknek eldönteni, melyik pályán, illetve felsőoktatási intézményben folytassák tanulmányaikat. A január 26-i próbafelvételi napon a résztvevők a középiskolai tankönyvszerzők által lektorált próbafelvételi tesztsorokat tölthetnek ki a vezető felvételi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, közgazdaságtan. A szervezők elsősorban már érettségizett, vagy 12-es diákok jelentkezését várják a rendezvényre. A nagy érdeklődésre való tekintettel a FISZ csak korlátozott számban, előzetes regisztráció alapján tud jelentkezőket fogadni. Jelentkezni a 06-1/473- 0769-es, a 06-30/230-7309-es hivatali számokon, illetve az info@fisz.hu e-mail-címen lehet. DUNAI I. „Pécs Németségéért” díj A Lenau Házban pénteken tar- székének adjunktusa, Vargáné tott ünnepségen adták át a Pé- Fáth Éva, a Magyar-Német esi Német Kisebbségi Önkor- Nyelvű Iskolaközpont igazga- mányzat által 1996-ban alapi- tóhelyettese és Hábel János, a tott „Pécs Németségéért” díjat Lenau Ház igazgatója vehette az idei kitüntetetteknek. Az el- át dr. Frank Gábortól, a Pécsi ismerést dr. Gerner Zsuzsán- Német Kisebbségi Önkormány- na, a PTE Bölcsészettudomá- zat elnökétől, nyi Kar német nyelvészeti tan- ___________________________'LL Sába királynő irodalmár követe Sába királynő országából jöttem címmel jelent meg az a kötet, amely egy Magyar- országon élő, jemeni származású orvos, dr. Khaled Nashwan (Prince, azaz Herceg néven is író) verseit, aforizmáit, novelláit mutatja be - amik magyarul születtek. Dr. Khaled Nashwan hazájában ismert szerző, rangos jemeni lapok közlik írásait, ám könyve megjelenése előtt már Magyarországon is volt némi költői előélete: 1990-ben, akkor még orvostanhallgatóként, épp a Dunántúli Napló közölte első vérsét, 2001-ben pedig a TESZ Toliforgatók irodalmi díját is elnyerte. Mindeközben 1997-től sebészorvosként Komlón és Pécsett dolgozik. Khaled Nashwan szívesen beszél az írásról:- Nekem az irodalom nem munka, talán azt is mondhatom, hogy nem időigényes, mert ha már a fejemben megvan, mit kell a papírra vetni, az egy-két perc alatt elkészül. A versnél a gondolat mellé kell egy kis dallam is, azok a' zenélő szavak, amitől egy szövegből költemény lesz. Itt fontos, hogy gyorsan, rövid sorokban fejezzem ki magamat. A próza olyasmi, mint a beszélgetés, gondolatok árama. Persze, mindenkinek tengernyi gondolata van, de ahhoz szükséges a bölcsesség, hogy ebből a tengerből kihalássza a megfelelőeket. Az egyik legfőbb kérdés: vajon mi dönti el, hogy adott pillanatban arabul kezd el írni, avagy magyarul?- Lehet, hogy a tudatalatti irányítja - véli Khaled Nashwan -, esetleg a születendő mű üzenete, nem is tudom. Ami leginkább érdekel, az emberi érzelmek, a lélek mélységei. Érdekes, hogy azok, akik valamiféle pszichés problémával küzdenek, és olvassák írásaimat, úgy érzik, megszűnik a lelki fajdalmuk. Ezt azzal magyarázom, hogy a pszichés betegségek oka is az információhiány, ám olvasás közben az agy megragad ott, ahol megtalálja a számára szükséges gondolatot, amitől megbékül. Úgy tűnik, az írásaimban akadnak ilyenek. Khaled Nashwan további kötetek előkészítése mellett a napokban létrehozta a Sába Alapítványt, ami azt szolgálja majd, hogy a magyar és az arab (tehát nem pusztán jemeni!) kultúra között közvetítsen, felkarolMűvei egy évtizede jelennek meg Magyarországon va a két ország egymás iránt érdeklődő tehetségeit.- Én mindig a jó oldalt keresem - fogalmazta meg arc poeticáját Khaled Nashwan, ami az életére is érvényes. - A rossz dolgokból le kell vonni a tanulságot, hogy meg lehessen fordítani őket, szó szerint: jóvá tenni. Ezt érzem küldetésemnek. M. K. Prince-gondolatok Nincs nagyobb csoda, mint maga az ember, és nincs ostobább, mint maga az ember, amikor hisz más csodákban. Nagyszerű ember az, aki tesz valamit saját nemzetének, de annál nagyszerűbb, aki tesz valamit az egész emberiségnek. Amiből saját nemzete is meríthet. Igazi királynak tűnsz, amikor uralkodsz önmagadon. Mindenkinek igaza van, de nem mindenkinek van igazsága. A csernobili zóna időálló kisugárzásai Még 300 év múlva is lesznek nyomai a növényzetben az atomkatasztrófának Az emberek nem könnyen felejtik el a csernobili atomerőmű balesetét. Az emlékek máig kísértenek, s egy pécsi orvos a legfrissebb összegzést adja 15-én a Dominikánus Házban arról, hogy mi a szakemberek véleménye a történtekről, s miként alakult napjainkra a sugárzás az atomerőmű környékéit, s milyen utóhatásokkal számolhatunk hazánkban.- Csernobilt nem lehet és nem szabad elfelejteni - mondja egy neve elhallgatását kérő baranyai hölgy. Majd eseteket sorol, egy komlói tós- lányt említve elsőként, aki az 1986 tavaszi atomerőmű-baleset idején a Blikkben túrázott, majd rejtélyes módon pár hónapra rá minden haja kihullott, és csak kemoterápiás kezelésekkel tudták elejét venni a súlyosabb következményeknek. Megjegyzi, hogy akkoriban a kismamák hónapokig rettegtek, milyen következménnyel jár megszületendő gyermekükre, hogy kint sétálgattak a szabadban, akadt olyan terhes nő is, aki fél évig nem fogyasztott zöldségfélét. Pszichésen máig kihat Csernobil emléke, hiszen ki tudja, hogy a ma már 14-15 esztendős korosztály sejtjei mit hordoznak, van-e még kódolt üzenete az ukrajnai atomszerencsétlenségnek.- Hogy miért titkolózunk? - kérdez vissza a hölgy barátja. - Nos, én egy budapesti történetet említhetek válaszképp. Állatorvosi egyetemisták az említett tavaszon egytucatnyian a Hortobágyon jártak tanulmányi kiránduláson, és különös módon a fiatal társaságból három esztendőn belül öten haltak meg rákban. Persze a hivatalos vizsgálatok ok-okozati ösz- szefüggést nem találtak a Csemobil- ban történtekkel. De hát hogyan is lehetett volna bizonyítani, hogy akkor hazánk területén hol milyen mértékű radioaktív szennyeződés hullott, hiszen még a szakembereket is felkészületlenül érte az esemény.- Az 1986 áprilisi atombalesetet követően a Pécsi Orvosegyetem legnagyobb kutató izotóplaborja sem kapott semmi hivatalos információt arra nézve mit, hogyan mérjen. Jómagam az említett egyetemi labor beosztott munkatársaként, pályakezdőként szembesültem a történelem legnagyobb nukleáris katasztrófájával - mondja dr. Kóbor József biofizikus, hozzátéve, hogy csak így utólag lehetünk okosabbak: hónapok, évek szakmai konferenciái, publikációk tömege után jelenthetjük ki, hogy a csernobili katasztrófa Magyarország részére elsősorban figyelmeztetést és tanulságok tömegét jelenti, és nem sugárbetegeket.- Mire alapoz- hatók ezek a következtetések?- Már 1988- ban jártam Ukrajnában egy egyetemi küldöttséggel, ám akkor még Csernobil tabutéma volt. 1996-ban aztán az Európa Zöld Föderáció segítségével sikerült bejutnom a zónába, néhány egyszerű mérést végezni. 1998-ban már a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szervezte azt a kéthetes terepi méréssorozatot, amelyben egy csoport tagjaként vehettem részt a Zónában. 2001-ben pedig egy kijevi nemzetközi szakmai konferencián tapasztalt szenvedélykitörések döbbentettek rá ismételten arra, hogy Csernobilt soha sem lehet pusztán szakmai kérdésként felfogni.- Miként foglalkoznak a szakemberek napjainkban Csemobilkd?- A Kijevi Egyetemen európai uniós támogatással megalakult az ún. Európai Technológiai Biztonsági Központ. A sajnálatos körülmények között létrejött csernobili zóna egyfajta gyakorlóterep lett a világ sugárvédelemmel foglalkozó szakemberei számára.- Mik az ön közvetlen tapasztalatai?-1998 őszén egy ilyen csapat tagjaként vettem részt egy területszelvény radiológiai felmérésében, amely a négyes blokk szarkofágjától kb. 4 km-re helyezkedett el. A kijelölt területen talaj, növényzet, levegő sokkomponensfl radiológiai felmérését végeztük.- Mit mutattak az adatok?- A külső gammasugárzás dózisa a normálisnak tekinthető háttér 20- 100-szorosa körüli értékek körül ingadozik, szinte méterenként váltakozva. Az említett hulladéktárolónál ez az arány 1200-szoros, itt futólépésben haladva kellett mérni. A gammasugárzás forrása a kiszóródott Cézium 137 izotópból jön, amellyel telítve van a talaj és a növényzet, az erdőben magasabb emiatt a sugárzás. A másik szennyező a bétasugárzó Stroncium 90. A sugárzás degeneráló hatását biológus szakemberek elsősorban a katasztrófa után, kifejezetten tesztcélokra ültetett fiatal fenyőfák torzulásain tudták kimutatni. Sok izotópot szívnak fel a gombák, mohák is. Ez még elvileg 300 évig így lesz...- Mi változott 1998 óta?- 2001 áprilisában, a katasztrófa 15 éves emlékére nemzetközi tudományos konferenciát rendeztek Ki- jevben, ahol Magyarországot én képviseltem. Itt olyan összefoglaló megállapításokat tettek a szakemberek, hogy Ukrajnában egyértelműen kimutatható a katasztrófa idején 0-2 évesek pajzsmirigyrák-halmozódá- sa. Ezt feltehetően az akkor szervezetükbe került Jód 131 okozta. Újdonság, hogy vannak eredmények a katasztrófa felszámolásában részt vevő likvidátorokról is, ők végezték a terület kiürítését, az objektumok katonai lezárását. Halálozásuk jóval magasabb az átlagpopulációnál, például a fehérvérűség, az immunrendszeri, és szemkárosodási megbetegedések sokkal gyakoribbak a körükben. Másrészt a helyi orvosok és sugárbiológusok jelentős része elfogadja a „Csemobil-szindróma” létét, amely szerint a sugárzás késleltetve, évek múlva is okozhatja az immun- rendszer gyors összeomlását. Ami Magyarországot illeti, a helyzetet jól jellemzi, hogy eddig egyetlen esetben ítéltek meg kártérítést a csernobili katasztrófával összefüggésben: egy kamionsofőr haláláról mondta ki tavaly (!) a bíróság, aki az említett időpontban Ukrajnában fuvarozott, hogy a sugárzás miatt halt meg. Azóta több per is folyamatban van hasonló okokra hivatkozva, de újabb lezárt ügy még nincs. MÉSZÁROS B. ENDRE A mérések eredményei Pécsett az atomkatasztrófát követően három napon át is volt eső, és a víz- mintavételek során 5000 becquerel/liter értéket is mértek, ami az ivóvízre engedélyezett nemzetközi radioaktivitás kétszerese. Kóbor József kiszámolta azt is, hogy aki ekkoriban a baranyai megyeszékhelyen bőrig ázott, az milyen sugárterheléssel számolhatott. Eszerint az éves természetes sugárdózis 5-6 százalékát kaphatta meg egyszerre az érintett. Szakértői vélemények szerint az atomkatasztrófa eredményeként a levegőből a talajba jutó 131-es jód, a cézium 137 és a stroncium 90 mennyisége hazánk területén elhanyagolható mértékű, a hidegháború atomfegyver-kísérletei húsz év alatt enne! sokkal több szennyeződést juttattak a földbe.
