Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)

2002-01-13 / 12. szám

8 UTAZAS 2002. JANUÁR 13. HÍREK Börze: lécektől az utakig ■ BUDAPEST: Pár éve még csak 20, ma már 70 | I árus kínálja új és régi portékáját a városligeti Pe­í tőfi Csarnok síbörzéjén. Magyarországon meg- j duplázódott az aktív síelők száma, a vásáron J ezért az olasz, francia, osztrák és szlovén sípara- | dicsomokba utakat kínáló iroda is képviselteti magát. A gazdagodó teríték mellett a börze meg­őrzi igazi börze jellegét: továbbra is dívik a csere­bere, mindig akadnak olyan családok, akiknek gyerekeire illenek a kinőtt holmik... A síbörze ma 10-től 16 óráig tart nyitva, legközelebb pedig | | január 27-én és február 17-én rendezik meg. Az ország leghosszabb libegője ■ SÁTORALJAÚJHELY: Az 514 méteres Magas-hegy aljában a héten felavatták az ország leghosszabb, 1332 méter hosszú függőszékes felvonóját. A felvo­! nó három megállóval szállítja a hegyre turistákat; két kiváló minőségű, általában évente 70 napon át j| I jó hóviszonyokkal rendelkező sípályát és további § két szánkópályát szolgál ki. A libegő szomszédsá- 3 gában tárcsás síliftek segítik az egyre nagyobb * számban érdeklődő sportolókat. A libegőt az olasz- 3 I országi Tarvisióból vásárolták. Élményszerűbb múzeumok I ■ BUDAPEST: Az idén mintegy 3 milliárd forintot § különítettek el a kulturális turizmus fejlesztésére a | gazdasági és a kulturális tárca megállapodása sze­rint. A közös pályázat kerete 1,05 milliárd forint. A j GM további 2 milliárd forintot biztosít a kultusztár­cának olyan kulturális beruházások, marketing- I munkák támogatására, amelyek szorosan kapcso- J I lódnak az idegenforgalomhoz. Négy pályázati té- j ‘ I mát jelöltek meg: a múzeumok élményelemekkel | történő fejlesztése, vonzerejük javítása, kulturális | utak turisztikai és vallási turizmus fejlesztése, vala- | mint műemléktemplomok díszkivilágítása. * A Dunakanyar zsebútikönyvben I ■ BUDAPEST: A napokban I került a könyvesboltokba S a Cartographia Kiadó Bu­dapest és a Dunakanyar I című útikönyve. A kötet az eddigi legvaskosabb I tagja a sorozatnak, mert (j igyekszik mindent a lég­ii részletesebben és napra­I készen bemutatni - ter­I mészetesen fotókkal szí­! nesítve, térképekkel segít­I ve a tájékozódást. A könyv I elvezet a budai barlangok­I hoz, kronológiai sorrend­ben mutatja be Budapest I mai területét érintő, illetve I Esztergom és Visegrád tör­ténelmét formáló esemé­nyeket, látnivalókat. Bezárt az Inturiszt ■ MOSZKVA: Végleg bezárta kapuit a szovjet időszak egyik építészeti szimbóluma, a Kreml tőszomszéd­ságában, a Tverszkaja utcában álló Inturiszt szálló. Lebontják az építészeti környezetbe nem illeszke­dő, az 1960-as és 1970-es évek fordulóján épült monstrumot. Helyére 2004-re modern, de az eszté­I tikai szempontolmak is megfelelő, 400 szobás lu­xushotel épül. A moszkvai városvédők és az építé- j szék szakmai szervezetei üdvözlik a városatyák döntését, a szálloda alkalmazottai viszont el van- I nak keseredve. Nemcsak érzelmi okokból, hanem I mert többségük nem tudja, hol talál munkát. Termálhotel épül Tapolcán ■ TAPOLCA: 4,5 milliárd forintos beruházással egy 230 szobás, négycsillagos termálhotel épül; műkö­dését a tapolcai gyógyhatású vízre és a tavasbarlan­gra alapozzák. A beruházó, az S.C.D. Group a Szé­I chenyi terv keretében 1,2 milliárd forintot nyert pá­lyázaton, ebből 770 milliót a barlangfürdő fejleszté­sére fordítanak. A hotel terápiás részlegének kiala­kításához - az asztmás és egyéb légúti betegségben szenvedők gyógyításához - új barlangrészeket tár­nak fel. A szálloda avatását a jövő tavaszra tervezik. mm?m\ LEGKEDVELTEBB LEGITARSASAGOK Amerikai Egyesült Államok Alaska Airlines Midwest Express Airlines' I Hawaiian Airlines- Southwest Airlines I Comtinental Airlines I “■ Swissair {svájci) Virgin Atlantic Airways (brit) British Airways (brit) SAS (skandináv) KLM (holland) szálló Sí: túl a határokon A németországi Fekete-erdő, Feldberg Aki a síelését egy külföldi ki­rándulással akarja színesíte­ni vagy csak egyszerűen nem bízik a hazai hóviszo­nyokban, az a környező or­szágokban mindenfajta igényt kielégítő kínálatra számíthat. A legfőbb problé­ma talán épp a bőség zava­ra. A volt szocialista orszá­gok több helyen már-már eu­rópai színvonalat kínálnak. ■ A 90-es esztendők elejéig a legtöbb síelni vágyó ma­gyarnak csak Szlovákia jöhe­tett szóba az alacsony árak miatt, s ott még viszonylag elfogadható színvonalú volt a szolgáltatás. Néhány év szü­net után ismét felkapott lett északi szomszédunk, s bár minden jelentősen drágult, mégis megfizethető, s vi­szonylag kulturált körülmé­nyek várják a turistákat. A leghíresebb centrum a gyö­nyörű Magas-Tátra égbe nyú­ló csúcsaival, völgyeivel, ten­gerszemeivel. A legnépsze­rűbb síhelyek a Csorba-tó­nál, Ótátrafüreden, Tátra- lomnicon találhatók. A tér­ség központja Poprád, innen hegyivasúttal bármely terep megközelíthető, s itt van az ország legkeményebb fekete­pályája is. Vannak ennél kö­zelebb is kiváló sportcentru­mok, például Besztercebá­nya, Donovaly. Az Alacsony- Tátra talán nem olyan lenyű­göző, mint a magas, de lan­káin kiválóan gyakorolhat­nak a kezdők is. A szlovákiai árak is elfogadhatók. Egy hatnapos síbérlet 10-16 ezer forint, a szállodák, panziók egy hétre félpanzióval 20-40 ezerbe kerülnek. Egy vacsora ezer forint alatt megúszható, az üdítő körülbelül 100, egy korsó sör 200 forint. A magyarok másik leg­kedveltebb síterepe Ausztria, itt felsorolni sem lehet, hány centrum fogadja a hóra­jongókat: 22 ezer karbantar­tott sípálya van. Kedvelt hely­nek számít Stájerország, Al- só-Ausztria. Ahova talán a legjobban várják a magyaro­kat az Karintia és Salzburg, hiszen ezek a helyek magyar nyelvű szórólapokkal, levele­zőlapokkal ostromolják a tu­ristákat. Aki viszont nem saj­nálja az időt, érdemes felke­resnie Tirolt. Innsbruck és Seefeld talán még osztrák vi­szonyok között is kiemelke­dő szolgáltatásokat nyújt. Ausztriában gondoltak azok­ra is, akik nem nagyon rajon­ganak a hidegért, számukra más szabadidőprogramokat (wellness, fürdő, kirándulás) szerveznek. (Ide sorolhatjuk Németországot is, bár csak a déli részén találhatók - főleg Garmisch-Partenkirchen kör­nyékén.- magas hegyek.) A hatnapos síbérletek 20-40 ezer forintba kerülnek, a ma­gánházak, panziók árai 20- 30 ezernél kezdődnek egy hétre, a szállodákban 50-60 ezer alatt nem lehet egy hetet lefoglalni. Egy főétkezés két­ezer, a sör 4-500 forint. Kevés magyar utazik két egykori szocialista országba. Pedig a lengyel Zakopane és környéke páratlanul szép, ki­váló terepek találhatók a Beszkidekben, Szudétákban is. Szlovéniában az oszt­rák-olasz határ csücske fes­tői, s különösen a Bohinji-tó. A legfontosabb magashegyi terep pedig Kanin. A körül­mények nagyon jók, hó­ágyúk, éjszakai síelési lehe­tőségek szinte mindenütt vannak. S ami nem mellékes, kedvelnek bennünket. A bér­letek, a szállás, étkezés árai a szlovák és az osztrák színvo­nal között vannak. Aki még ennél is olcsóbb helyet szeretne és nem irtó­zik a kalandoktól, annak Ro­mániát ajánlhatjuk. A Kárpá­tok csodálatos, kár, hogy csak kevés sportolásra alkal­mas helyet alakítottak ki. Szováta, Csíkszereda, Brassó környékén azonban találha­tunk sícentrumokat, de föl­tétlenül érdemes érdeklődni, s előre szállást foglalni. Olaszország, Svájc és Franciaország külön kategó­riát jelentenek. Egyrészt töb­bet kell utazni, másrészt ezek a legdrágább helyek - 50 ezres síbérletekre, 100- 200 ezres szállásárakra kell számítani -, de az is igaz, a három ország határövezeté­ben találhatóak Európa „csú­csai”. Tehát az igazán profik itt gyülekeznek. Svájcban Zermatt, Matterhorn, Fran­ciaországban Briancon és Chamonix - innen lehet leg­könnyebben a Mont Blanc-t megmászni - a numero 1. Olaszországban Sestriére az egyik legfelkapottabb, de népszerű a dolomiti Superski is. Itália azért előnyösebb kissé, mert Tarvisio nincs túl messze, és az árak is elfogad- hatóbbak. A szlovák síparadicsomok közül a Magas-Fátrában ta­lálható Skipark Ruzomberok (Rózsahegy síközpont) ké­szül leginkább a magyarok fogadására. A centrum a vá­ros fölött 545-1209 méter magasságban terül el, s tavaly kezdték meg a felújítását, 1,3 milliárd forintot költöttek rá. Új felvonókabint és sífelvonót telepítettek, korszerűsítették a hóágyúrendszert, a lejtő aljára étter­met építettek. A síközpont két helyszíne Hrabovo - itt vannak a szállodák (összesen 1500 férőhellyel), étter­mek, parkoló - és Malino Brdo, ezeket lesiklópályák és különféle hegyi közlekedési eszközök kötik össze. A hotelek éjszakai pillangói Mindenütt a világon elő fordul a szállodákban, hogy a könnyűvérű lányok jómódú, szexéhes vendégekre vadász­nak. Magyarországon a múlt rendszerben a szigorúbb elő­írások ellenére is kiszolgálták az ilyen igényeket. Híres hely volt az Emke és a Thermál Szálló éjszakai bárjai, ahon­nan a csábos hölgyek felszi­várogtak szobára. Az utóbbi hotelban a Havanna bárban kubai lányok táncoltak, s utána a gazdag lakókkal pén­zért szobára mentek. Nagy sláger volt annak idején a for­ró vérű, csokibarna lányok szexuális szolgáltatása. Egy kis jattért szemet hunytak a hotel portásai. Ma sincs más­ként, az éjszakai pillangók a szállodák „tartozékai", ott ül nek diszkréten a bárokban. A vendég fellophatja a szobába őket. Elit hotelekben a recep­ciós is ajánlhat a vendégnek nőket, gyakran fényképes albumból, telefonszámmal. „Külsős” pillangókat viszont nem engednek be. A legfurcsább kívánsá­gokat is teljesítik egy valamit is magára adó szállodában. Habos tejszínre szóló rende­lést kapott például egyik éjjel az ügyeletes portás. Egy tál­kával felküldött, majd más­nap szitkozódva raktak ren­det a takarítók, hiszen a szo­ba merő szétpancsolt tejszín volt... Egy másik vendég ren­geteg gyertyát rendelt barát­nője tiszteletére. Telepakolta a szobát gyér- —- tyákkal, emlékezetes éjszakára készült. Egyre ön­feledtebben szeretkeztek, majd a férfi beleült az égő gyertyába, jöhetett a mentő. A londiner nálunk is álom­munka volt valamikor: a bor­ravaló mellé a fiúknak olykor kijutott néhány magányos negyvenes hölgy kegyéből is. Világszer­te elterjedt volt szállodás kö­rökben a legnagyobb szov­jet balett-társulat, amelynek táncosnői előszeretettel fizet­tek természetben a szer­vizért. TEM Több mint száz éve járnak Brighton szállodáiba az an­golok egy kis félrelépésre. A Hotel Pelliroccoban minden szobát más stílusban ren­deztek be, vannak vad és még vadabb szobák. Turiszti­kai szenzáció a finn jéghotel, amelyik évente elolvad és a fagy beálltával újraépítik. A jégpohárból ivott vodka után nem lehet nem összebújni a jégnyoszolyán. Egy angol szálloda nászutasokra speci­alizálódott. Náluk a rózsa­szirmokkal teleszórt ágy szériafelszerelés. A diszkré­ciót a japánok oldották meg, kiiktattak minden személy­zetet és regisztrációt. A szál­loda pénzbedobásos mód­szerrel működik. Kaszinók végnapjai ■ Húsz éve nyílt meg az el­ső játékkaszinó a budavári Hilton szállóban. Akkor még a magyarok nem léphettek a területére. 1984 októberé­ben elkezdte működését az első vidéki kaszinó, a hévízi Thermal Hotel Hévízben. Közben megkezdődött a fo­rintos kaszinó­lánc kialakítása, elsőként 1993 áprilisában a székesfehérvári Magyar Király Szállodában. Volt egy idő­szak, amikor a kaszinók számában megközelítettük Las Vegas-beli lehetősége­ket. Egyszerre 17 működött. Úgy tűnik azonban, az aranykor véget ért, egyre ke­vesebb helyen forog a rulett­kerék. A szállodák közül egyedül a Hyatt-beli Las Vegas működik, a kecske­méti Aranyhomokban folyik az átalakítás, februárban új­ra útjára indul a golyó. Deb­recenben, az Aranybikában a helyén konferenciatermet alakítottak ki, ugyanígy tör­tént a budapesti Béke szálló­ban, a hévízi Thermal Hotel Hévízben. A Hiltonban a magyar-osztrák koncessziós ala­pon működő ka­szinó francia tu­lajdonba került, de csak egy évig működött, s már itt is a ta­nácskozások helyszínévé vált. Székesfehérváron pe­dig egyelőre üresen tátong a helyiség a Magyar Király Szállodában. A látszat sze­rint a koncessziók lejárta okozta a tömeges bezárást, valójában a játékosok ked­ve mérséklődött. Koppány György Rulett helyett konferenciákat tartanak Szürkemarhák a Tihanyi-félszigeten ■ A hónap végén döntenek arról Stras- bourgban, hogy Tihanyt érdemesnek talál­ják-e az Európa Diploma elismerésre. Ma­gyarországon eddig csupán két helyet, az ipolytarnóci őslelet területét és a pilisi len élőhelyét minősítették diplomásnak, s most várhatóan harmadikként a félsziget termé­szeti értékei (gejzírkúpok, levendulás, bar­langlakások, források, a belső- és a külső­tó) érdemlik ki a kitüntetést. Tihanyt 2000 nyarán szemlélték meg az EU szakértői, s az észrevételek alapján a nemzeti park szakemberei átdolgozták pályázatukat, ab­ban már nem az egész félszigetet, hanem természeti értékeit írták le. (Ami kimaradt, az a ma már 80-90 százalékban villákkal be­épített, egykori halászfalu és a turisták által leglátogatottabb terület.) Tihanyban egy er­dőismereti oktatóbázist is kiépítenek, má- justól-szeptemberig pedig minden hó első hétvégéjén családi délutánokat rendeznek. Az idén a Belső-tó partjára - látványosság­ként, illetve az ősgyep karbantartására - egy szürkemarhagulyát telepítenek. TIHANY /

Next

/
Oldalképek
Tartalom