Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)

2002-01-09 / 8. szám

2002. Január 9., szerda BARANYA 1 TÜKÖR 5. OLDAL Adóztak a borosgazdák PÉCS A kezdeti nehézségek után a borosgazdák többségének si­került - ha elfogadni nem is - legalább megismerni és be­tartani a bor jövedéki termék­ké válásával összefüggő köte­lezettségeket. 2001 volt az első olyan teljes esz­tendő, amelynek s’orán a borosgazdáknak már a zöldmun­káktól kezdve a szüreten keresz­tül egészen a bor leforrásáig fi­gyelembe kellet venniük a jöve­déki törvény által előírt kötele­zettségeket. Az év végi, decem­ber 15-i adóbevallási határidőt szinte mindenki betartotta, a vám- és pénzügyőrség szerint a rendszer olajozottan működik.- Míg az első, 2000. december '15-i határidőt az érintettek fele nem tartotta be, addig tavaly ősszel már alig volt olyan ügy­felünk, aki késlekedett volna a lejelentéssel vagy a bevallással - mondta dr. Bús Szilvia főhad­nagy, a Vám- és Pénzügyőrség Dél-Dunántúli Regionális Pa­rancsnokságának sajtóreferense. - Mint ismert, a borzárjegyek igénylésével és használatával kapcsolatban több probléma is akadt, de mára ezek is megol­dódtak. Az első időszakban nagy számban voltak olyan borosgazdák, akik önmagukat sokkal szigorúbb elszámolási és adózási rendszerbe sorolták be, mint az szükséges lett volna. Igaz, hogy adóköteles termék előállítása híján jövedéki adót nem kellett fizetniük, ám ne­gyedévente megkövetelték tőlük az egyébként évente esedékes bevallást. A vám- és pénzügyőrség a Dél- Dunántúlon összesen 42 837 liter szőlőből készült, ám adózás elől elvont, be nem jelentett bort fog­lalt le, mintegy kilencmillió forint A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2001-BEN LEFOGLALT HAMISÍTOTT BOROK MENNYISÉGE értékben. A borosgazdák a ta­valy, december 15-ig megtett be­vallások alapján 73,5 millió forint jövedéki adót fizettek ki a meg­termelt bormennyiség után. (Háttér: www. dunantülinaplo. hu) s.c. Újabb nem az ólomkohóra Nem kizárt, hogy a HAF Rt. utódja bírósághoz fordul A volt Béta-bánya területére tervezett hulladék­akkumulátor-feldolgozó üzem környezetvédelmi engedélyének kiadását a környezetvédelmi főfel­ügyelőség másodfokon is elutasította. A komlói önkormányzat tudomásul veszi a döntést, az en­gedélyért folyamodó vállalkozás jogutódja pedig még nem határozott a folytatásról. Komló-Pécs- Csak egyetlen lehetőségünk volt, helybenhagyni a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség tavaly kelt, első fokú elutasító határozatát - tájékoztatta la­punkat a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügye­lőség hatósági főosztályának vezetője, dr. Takács Mar­git. - A megyei felügyelőség alaposan járt el, Komlón, Hosszúhetényben és Pécsett még nyilvános tárgyalást is tartott az ügyben. A felügyelőség valamennyi érintett szakhatóság véleményét kikérte, így nem volt okunk megváltoztatni határozatát. Elutasító döntésünket a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal állásfoglalása is alátámasztotta. Dr. Bércesi Ferenc, a közigazgatási hivatal vezetője kifejtette, a hatályos törvények értelmében egy ilyen üzem telepítésekor figyelembe kell venni a szomszédos, illetve a térségben lévő te­lepülések alapvető jogait. Az akkumulá­torfeldolgozó létesítése nem biztosítja a törvényi követelményeket. A hivatalvezető szerint ennek alátá­masztására elég csupán Hosszúhetény és Mánia szakhatósági állásfoglalását citálni. Figyelemmel kell lenni ugyanis az érintet­tek értékrendjére, szociális helyzetére, a várható változásokra (az idegenforgalom például akkor is csökkenhet, ha az üzem a környezet­re ártalmatlan).- Bár a hatóság által leírtak jelentős részével nem értünk egyet, tudomásul vesszük a határozatot - kö­zölte Komló polgármestere, Páva Zoltán. - A két éve tartó procedú­rának végig szenvedő alanyai vol­tunk, de vállaltuk, hiszen 150 új munkahely és évi 400 milliós költ­ségvetési bevétel lebegett a sze­münk előtt. Az elutasító határozatot az idő­közben felszámolt Hulladékak­kumulátor Feldolgozó Rt. jog­utódja, a Mecseki Környezetgaz­dálkodási Kft. kapta kézhez. A cég ügyvezető igazga­tója, Reszler Zoltán a jövőt firtató kérdésünkre el­mondta, az akkubontó problémáját örökölték előd­jüktől, s egyelőre tájékozódnak az ügyben. így pillanat­nyilag még azt sem döntötték el, megtámadják-e a bí­róságon az elutasító határozatot, azonban az ügyveze­tő ezt az eshetőséget sem tartja kizártnak. (Előzmények: www. dunantülinaplo. hu) DEÁK G.-MÁTÉ B. Jogi lehetőségek A másodfokú határozat ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de a közléstől számított 30 napon belül az elsőfokú környezetvédelmi hatósághoz lehet fordulni, vagy a Baranya Me­gyei Bíróságnál a határozat bírósági felülvizsgálatát lehet kérni. Elméletileg az a jogi lehetőség sem kizárt, hogy ismét az eredeti tervek - akár a helyszínt, akár a technológiát érintő módosítás után - engedélyeztetési eljárását kezdeményezzék. Ápolók, vissza az iskolapadba! Új szempont: már nem az orvost kell kiszolgálni PÉCS A betegápolók nagy részének emeltszintű képzésben kell részt vennie, különben akár több évnyi tapasztalattal a há­tuk mögött is segédápolókká minősíthetik őket vissza. Egy rendelet értelmében minden ápolónak és szakápolónak, aki 1972 után szerzett szakvizsgát, annak OKJ-minősítést nyújtó, másfél éves tanfolyamot kell elvé­geznie záros határidőn belül, en­nek hiányában a munkáltató in­tézmény automatikusan segéd­ápolóvá minősítheti vissza. Milovecz Gáborné, a pécsi Idegklinika pszichiátriai osztályá­nak vezetője elmondta, ezt a nemrég előírt, emeltszintű szak­irányú végzettséget adó képzést nem fogadták kitörő örömmel ná­luk sem az intézmény dolgozói. Véleménye szerint ennek a fize­tős kurzusnak a jogosultsága szakmailag megkérdőjelezhető, hiszen sok évi munkaviszony után feltehetőleg mindenki felké­szült már a megfelelő betegellá­tásra. Az esetleges hiányosságo­kat pedig az egyéb kötelező kre- ditképzések pótolhatják. Dr. Nemessányi Zoltánné, a pécsi Egészségügyi Szakiskola igazgatóhelyettese viszont az el­Kulcs a továbblépéshez: másfél éves tanfolyam lenkező állásponton van: igenis szükség van erre a tanfolyamra. Állítása szerint még azok is találkozhatnak új dolgokkal, akik több mint 15 éve dolgoznak a szakmában, hiszen fontos szem­léletbeli változásokat tanulhat­nak meg. Az ápolóknak elsősor­ban már nem az orvost kell ki­szolgálniuk, hanem a beteg érde­keit kell képviselniük, ehhez azonban elengedhetetlen a maga­biztos tudás.- Társadalmi elismertséget csak így vívhat ki magának ez a szakma - véli az igazgatóhelyet­tes, aki hangsúlyozta, az érintet­teknek pályázati lehetőségük is van a képzés finanszírozásának támogatására. S0MLA| *■ Helyi televízió indul Vajszló Vállalkozóra bízta januártól a vajszlói művelődési ház üzemeltetését az önkor­mányzat, a változtatástól a programkínálat jelentős bő­vülését várják. Eddig az önkormányzat évi mint­egy 3,2 millió forintot költött a kultúrház működtetésére. Idén­től 2 millió forintot fordítanak er­re a célra, ezenkívül a közüzemi számlák kifizetését is vállalták, a többi a vállalkozó feladata. Szpisják Pál, az új üzemelte­tő kiemelte, elsősorban általá­nos és középiskolásoknak szer­veznek majd szórakoztató elő­adásokat, klubokat. A ház nem kap kocsma jelleget, a hét végi bálok, diszkók továbbra is a vendéglőben lesznek. A tervek szerint az épületben egy televíziós stúdiót is kialakí­tanak, a helyi tv áprilisban kez­dené meg működését. A képvi­selő-testületi ülések közvetítése mellett a településen történt eseményeket, önkormányzati döntéseket részletesen bemuta­tó, magazin jellegű műsorokat is sugároznának majd az új csa­tornán. Hírek A PÉCS-BARANYAI Kereske­delmi és Iparkamara hamarosan levélben tájékoztatja az otthonuk­ban ipari tevékenységet folytató pécsi tagjait arról, kiknek kell csak lakossági és kiknek kell fogyasztá­suk egy része után közületi vízdí­jat fizetniük idéntől. Az érdekkép­viselet szerint félő, hogy január 31-ig a jogszabály nem kellő isme­rete miatt többen nem jelentik be tevékenységüket a vízműnél, a visszamenőlegesen felszámolt dí­jak kisebb vállalkozók százait te­hetik tönkre. (wk) A SELLYE! hátrányos helyzetű családokhoz tartozó, veszélyezte­tett fiataloknak külön klubot szer­veznének a város művelődési központjában. Cél, hogy a kama­szok szabadidejüket őket érdeklő, hasznos dolgokkal tudják eltölte­ni, ne váljanak célok nélküli hu­szonévesekké. A programok szer­vezése, amibe az érintett fiatalo­kat is bevonnák, hamarosan meg­kezdődik. (wk) A NIÁLOMI PARKERDŐBE ké­szíttet kilátót a Pécsi Városüzeme­lési és Vagyonkezelő Rt. Az össze­sen 5 millió forintos beruházás ta­vaszra készül el, első ütemében 1,7 millió forint értékű fát farag ezekben a hetekben Szatyor Győ­ző szobrászművész. (aa) A BELVARDGYULAI szerpenti­nen kedden egy terményszállító teherautó egyik platófala kisza­kadt és több mázsa kukorica öm­lött a nagy forgalmú út felszínére. Egy sávban lezárták majdnem egy órára az útszakaszt. (cs) GÖRCSÖNYBEN felújítják a ka­tolikus templom tetejét. A munka már a múlt év őszén kezdődött volna, a válllakozó más települé­seken végzett hasonló feladatai miatt azonban csak idén tavasszal indul. A várható költségek 4-5 millió forint között lesznek, (aa) KÉMESEN több száz ezer forin­tot fordít az óvoda a játszótér biz­tonságosabbá tételére. A beruhá­záshoz pályázati segítséget is igénybe vettek. __________________________!**! Piacvédelem: nem fizet a város Csökkentették a helypénz összegét Siklós A város képviselő-testületének határozata értelmében az idei esztendőben mérsékeltebb díjat fizetnek a helyi piacon árusí­tó kereskedők. napban az eredeti összegnél 20, utána pedig 10 százalékkal keve­sebb helypénzt kell fizetni. Az önkormányzat ugyanak­kor nem finanszírozza tovább a piac éjszakai őrzését, a végső szót erről január végén mondja ki a képviselő-testület. A piac biztonsági cég általi vé­delme - éjszakai és nappali - az A Siklósi Piacosok és Vásározók Független Egyesülete kérelmének - melyben a megcsappant bevásárlóturizmusból adódó be­vételkiesésről is szó esett - több­szöri nekifutást követően adott csak zöld utat az önkormányzat, így az idei évtől az első három hó­üzemeltetés egyik legnagyobb tétele, éves szinten több mint 4 millió forint, ezt eddig az önkor­mányzat fizette. Információink szerint a képviselők többsége hajlik arra, hogy a hónap végén ennek a kiadásnak a megszünte­tésére voksoljon. Az önkormányzati piac köz­vetlen szomszédságában, ma­gánterületen működő piac tulaj­donosai is hozzájárulnak a jövő­ben a működtetési költségekhez. K.J. Interjú: Géntechnika „Kétszer nem történik meg ugyanaz” A pécsi Méhes Károly a hazai genetikai kutatások egyik legnevesebb személyisége, több európai tudományos akadémia tagja. Néhány napja a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusává fogadta. DN: - Ön váteszi képességekkel rendelkezik.- Honnan veszi ezt? DN: - Emlékezetem szerint Dolly, a kiónozott birka születése idején egy beszélgetésünk kapcsán meg­említette, hogy a klónozott bá­rány beteg lesz.- Majdnem biztos voltam benne, hiszen az ivarsejtek megkerülésével, egy felnőtt állat emlőmirigyéből vett sejtmagból klónozták. Ám nemcsak az előnyös tulajdonságokat, hanem a gazdaállat életkorát, ha tetszik öregségét is átvitték Dollyba. Ezért ízületes. DN: - Akkor mire való az egész?- Valójában arra megy ki a játék, hogy a tenyésztők hosszú kereszte- zési időszakokat, több generációt megspóroljanak, és azonnal csupa jó tenyésztői tulajdonsággal rendel­kező egyedek ezreit dobhassák a pi­acra. A háttérben a pénz áll. Az moz­gat mindent. DN: - Ezek szerint Dolly kudarc?- Egyfelől óriási csoda, másfelől Dolly sorsa sajnos azt is igazolja, hogy még nem minden tökéletes. Dolly olyasmit él meg, amit ivarsej­tes szaporodás révén világra jött állat még nem élt meg soha. DN: - Már a születésükkor túlko­rosok?-Sok mindenen lehet spekulálni, hiszen a gazdaállatból például meg­kapta a mindennapok kóros háttér- sugárzásait is, ami nem múlik el azért nyomtalanul. Ebben a klóno­zott viszonyban tényleg nem tu­dunk semmit az öregedés mecha­nizmusáról. DN: - Adaptáljuk a dolgot em­berre.- Sokféle veszély fennáll. Ha ugyanis egy ötvenéves férfiből kik­lónoznának valakit, akkor a külön­böző korhoz kötött betegségek, da­ganatok, rákok, degeneratív folya­matok esetleg már igen korán elő­jönnének. Egészen más környezet­ben, társadalmi viszonyok közepet­te élte meg az ötvenéves az életét, sejtjeinek teljesen más előtörténete van, mint ami a belőle kiónozottra vár. Kétszer nem történik meg ugyanaz. DN: - Vagyis a magasabbrendű élőlényeknél ilyesmi kivihetetlen?- Igen. Krumplit, szőlőt, sárgaré­pát, mag nélküli dinnyét és naran­csot, különféle, maguktól tovább nem szaporodó hibrideket klónozhatunk, egyformák is lesz­nek. De azok a reakciók, hogy fagy- tűrők-e avagy sem, édesek-e avagy savanyúak, nagyságrendekkel pri­mitívebbek a magasabbrendű szer­vezetek reakcióinál. DN: - Severino Antorini már 2002-ben embert akar klónozni- Bejelentése előtt sosem hal­lottam a nevét, de ismert külhoni kollégáim sem. A hírek szerint va­lahol egy hajón, nemzetközi vize­ken próbálkozna a dologgal. Ka­landorságról vagy egyszerű blöff­ről van szó. DN: - Klónozott malackákat látunk a sajtóban azzal a meg­jegyzéssel, hogy szerveik im­munológiáikig speciálisak, át­ültetéskor nem töködnek ki.- Esélyünk van rá, hogy szerv­nyerés szempontjából hasznukat is élvezzük majd, de óva intenék mindenkit attól, hogy már holnap rohanjon a szervátültetésre. Fi­gyelemfelkeltő és tudományos szenzáció a dolog még akkor is, ha az ilyen immunológiai változ­tatások alacsonyabbrendű élőlé­nyekben, baktériumban már min­dennaposak. De megint azt kell mondjam, hogy inkább a jövő ku­tatásai szempontjából érdekes e malacok léte. kozma ferenc Dr. Méhes Károly Méhes Károly 1936-ban született Bu­dapesten, nős, három felnőtt fia van. Pécsett végzett az orvosegyetemen, 4 évet Romhányi professzor intézeté­ben dolgozott, kezdetektől foglalkoz­va a genetikával. Tiz évig Győrben gyermekorvos és genetikus. Vezette 1987-től a pécsi gyermekklinikát. 19904ÖI a Magyar, 1994-től a Német Tudományos Akadémiák tagja, 1995-től pedig az Osztrák Tudomá­nyos Akadémia levelező tagja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom