Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)

2002-01-08 / 7. szám

8. OLDAL G A Z D A S A G I TŰKOR 2002. Január 8., kedd RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. január 7.) Borsodcltem 4 600 Ft ű Egis 10 455 Ft ű Matáv 941 Ft 3 Mól 5 095 Ft 8 OTP 17 075 Ft ű Richter 15500 F: 8 TVK 3150 Ft 8 Zalakerámia 1 585 Ft ff BUX: 7336,11-0,03% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 391,91 Cseh korona 7,57 Euró 243,58 Japán yen (10O) 207,98 Lengyel zloty 69,53 Svájci frank 165,03 Szlovák korona 5,68 USA-dollár 271,67 HÍREK KAMATCSÖKKENTÉS. A Ma­gyar Nemzeti Bank január 8-i hatállyal, azaz mától 25 bázis­ponttal, 9,75 százalékról 9,5 százalékra mérsékelte a jegy­banki alapkamatot - tudatta az MNB a honlapján a Monetá­ris Tanács hétfői üléséről. A kamat csökkentésére a hazai makrogazdasági helyzet kedve­ző alakulása teremtette meg a lehetőséget, mti HÚSIPAR. Jó évet zárt 2001- ben a magyar húságazat, hiszen az állattartók átlagosan 15 szá­zalékos, a húsipar pedig 1-1,5 százalékos jövedelmet termelt - tájékoztatta Zádori László, a Vágóállat- és Hústerméktanács titkára az MTI-t hétfőn, mti REPÜLŐTÉR. A Budapest Feri­hegy Nemzetközi Repülőtér Rt. (Budapest Airport) mint jog­utód a Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő és Hasznosító Kft. (FUF) jogai mellett kötelezettsé­geit, egyebek között a 2B termi­nál építésére felvett hitel tör­lesztését is örökli - erősítette meg Péterffy Gábor, a Budapest Airport szóvivője az MTI-nek hétfőn. A kft.-ben - a január el­sejével megszűnt - LRI-nek 66 százalékos tulajdona volt, 34 százalékot pedig a ciprusi bejegyzésű offshore cég, az Airport Development Company (ADC) birtokolt, mti VADGAZDÁLKODÁS. A Nyu gat-Bükkben és a Mátrában mintegy 55 ezer hektáron vad- gazdálkodást folytató Egererdő Erdészeti Rt. befejezte két vadaspark kialakítását; ezek­ben helyezik el azokat a muf­lonokat, amelyek a vadászati törvény szerint 2002-től már nem tartózkodhatnak a szigo­rúan védett természetvédelmi területeken. Az 1997-ben el­fogadott vadászati törvény tájidegenné nyilvánította az Európa mediterrán terüle­tein őshonos muflont, mti KASTÉLY. Gazdát keresnek több Fejér megyei kastélynak. Az épületegyütteseket részben nemzetközi pályázat útján, részben itthoni tender alapján kulturális célokra akarják hasz­nosítani. A tartósan állami tulaj­donban maradó kastélyok mindegyike jelentős felújításra szorul, mti Sűrűsödtek a hazai erdők Nagyobb területet borít erdő a tavalyinál Magyarországon - derül ki az Állami Erdé­szeti Szolgálat legfrissebb felméréséből. A legtöbb erdő Nógrád megyében, a legkeve­sebb Békésben található. A kormány a Széchenyi-terv részeként országo­san 150 ezer hektár új erdő telepítését tervezi a következő tíz évben. Az agrár-környezetvédelmi, környezet- és tájvédelmi, területfejlesztési tervek hosszú távon mintegy 700 ezer hektár új erdő te­lepítésével számolnak. Az egyes fajok területaránya Tölgy 21% Bükk Egyéb lágy lombos 6% 6% Akác 22% Fenyő 14% Egyéb kemény lombos 10% A Földművelésügyi és^ Vidékfejlesztési Minisz­térium megbízásából készült felmérés adatai sze­rint a legkevesebb erdő jelenleg Békésben (4,2 százalék), a legtöbb Nógrádban (37,1 százalék) található. A legnagyobb mértékben Bács-Kiskun megyében növekedett az erdőállomány, hiszen ott 3300 hektárral nagyobb az erdőterület az egy évvel korábbinál. A felmérésből az is kiderül, hogy tavaly már 60 százalék alá csökkent az állami erdők aránya a magánerdőkhöz képest. A rendezetlen tulajdon- viszonyok miatt azonban még mindig nem zárult le a magánosítás időszaka. Ezt jelzi, hogy még mindig csaknem 20 százalékos a tervszerű erdő- gazdálkodásba be nem vett területek aránya. A fafajok közül akácból és tölgyből van a leg­több, ezt követi a fenyő és a cserfa. Feltűnő azonban, hogy az akác és a nyár egyre nagyobb területeket foglal el a tölgy- és fenyőerdők rová­sára. Az őshonos fajok aránya viszont változatla­nul 57 százalék, míg a meghonosodott és neme­sített fafajok aránya 43 százalékos. Az erdészek úgy vélik, hogy a fajok változását a lassan válto­zó klíma is befolyásolja. A védett erdők területe azonban nőtt, ennek köszönhetően a 100 év fe­letti faállomány aránya is kisebb emelkedésnek indult. Kevesebbet iszunk Évente átlagosan 2-3 százalékkal csökken Magyarországon az égetett szeszes italok fogyasztása - közölte Győry László, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója. Budapest A fogyasztók egyre inkább a mi­nőségi italokat részesítik előny­ben. A minőségi termékekből több fogy, s a fogyasztók összes­ségében többet is költenek ége­tett szeszes italokra. A szakmai szervezet vezető­je szerint a közhiedelemmel el­lentétben Magyarország az ége­tett szeszesital-fogyasztásában nem világelső. A hazai fejen­kénti évi fogyasztás abszolút li­terre, azaz 100 százalékos alko­holmértékre átszámítva 3 liter. Ezzel Magyarország a világ- ranglista 5. helyét foglalja el. Több égetett szeszt isznak Szlovákiában, Romániában, Lengyelországban és Oroszor­szágban is. Az alkoholtartalmú italok (bor, sör és égetett sze­szes ital) fogyasztásában Ma­gyarország a 9-10. helyen áll. A szeszipari szövetség 16 tag­vállalata a belföldi forgalom mintegy 75 százalékát tudhatja magáénak. Évente az országban mintegy 30 millió abszolút liter­nyi szeszes ital fogy. A bérfőzés mennyisége a szakértők szerint mintegy 5-6 millió hektoliterre te­hető. Emellett további 7-7,5 mil­lió hektoliter égetett szeszes ital a származás nélküli kereskedelem­ben került forgalomba tavaly - közölte Győry. Ez utóbbi meny- nyiség az elmúlt időszakban a pénzügyőrök szigorú ellenőrzé­seinek köszönhetően lényegesen csökkent, a feketeforgalom a be­csült 30 százalékról 20-25 száza­lékra esett vissza. Az érdekképviseleti szervezet vezetője emlékeztetett arra, hogy a szeszipar évente több milliárd forint jövedéki adót fizet be a költségvetésbe. Ez 2000-ben 17,3 milliárd, 2001-ben 20 milliárd fo­rint volt. Idén a szeszes italok jö­vedéki adója 5-10 százalékkal emelkedett. Január 1-jétől hekto­liter-fokonként 1670 forintot kell az előállítónak fizetnie, szemben a múlt évi 1590 forinttal. A gyü­mölcspálinkák és a brandyk jö­vedéki adójának mértéke 1515 forint lett, szemben a múlt évi 1375 forinttal. A saját gyasztást szolgáló bérfőzés jöve­déki adója 594 forintról 653 fo­rintra emelkedett. A terméktanács igazgatója je­lezte: míg 5-6 évvel ezelőtt mint­egy 80 millió hektoliter finom­szeszt állítottak elő a magyar üze­mek, addig a múlt évben már csak 40-45 millió hektolitert. ______________________________(MTI) Pí-sört kortyolnak az ínyencek Kaposvár Néhány héten belül pí-sört kortyolhatnak a folyékony ke­nyér hazai hívei. Egyelőre Csehországból importálják, ám várhatóan még az idén elkészül az 500 millió forint költség­gel felépülő kaposvári písör-gyár. Európában már több referenciaüzem is működik. költsége mai árakon számítva meghaladja a félmilliárd forintot. A somogyi megyeszékhelyen futótűzként terjedt a beruházás híre, a helyi vállalkozók nagy fan­táziát látnak az ötletben. Viszont­eladók és nagykereskedők jelez­ték vásárlási szándékukat. Egy­előre azonban még a gazdasági társaság alapítása folyik, jól halad- Már az első évben legalább 400- 450 ezer liter italt palackozhatnak az új üzemben - mondta lapunk­nak tegnap Fülöp László, a kapos­vári Hemotrade Kft. ügyvezető igazgatója. Az első hazai písör- gyár helyi vállalkozók összefogá­sával valósul meg. A beruházás a szervezés, az új üzem 20-25 munkásnak ad majd (folyékony) kenyeret. Fülöp László hangsú­lyozta: a pí-technológia szinte be­robbant az élelmiszeriparba, ét­olajat, bort és sört is gyártanak ily módon. Rendkívül hosszú ideig eltartható, jó az íze; nemrégiben ezt erősítették meg egy cseh sor­versenyen, ahol 56 ital közül há­rom pí-sört soroltak első helyre a profi kóstolómesterek. Az első kaposvári písör-szállít- mány várhatóan egy év múlva, 2003 januárjában hagyja el az új üzemet. harsányi miklós Maguk választják bíráikat Keresett a gyors gazdasági igazságszolgáltatás Budapest Az elmúlt esztendők tapasz­tatai szerint a gazdálkodók évről évre többször veszik igénybe a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara mellett működő választott bíróság in­tézményét. Amennyiben a fe­lek elfogadják a szervezet illetékességét, az egyfokú el­járás miatt lényegesen gyor­sabban születhet döntés a vi­tás ügyekben. Az elmúlt években már a két százat is meghaladta a válasz tott bírósági ügyek száma Ma gyarországon. A számok emel kedésének tanú- ___________ ság a szerint egy­re több vállalko­zó ismeri fel a kamara mellett szervezett intéz­mény működé­sének előnyeit. Szakemberek szerint ugyanakkor a választott bíróság nyújtotta gyors, szak­szerű igazságszolgáltatás lehe­tőségei még koránt sincsenek teljesen kihasználva. A speciális eljárás alapját az adja, hogy az egymással szer­ződő felek megállapodásukban már előre kikötik a választott bíróság illetékességét. A lehe­tőséggel azok a gazdálkodók élhetnek, akik hivatásszerűen foglalkoznak azzal a gazdasági tevékenységgel, amellyel kap­csolatos az adott vitás ügy. Az intézmény nevében arra utal, hogy a peres felek az eljá­rás elején maguk választhatják ki az ügyükben illetékes bírá­kat, illetve azok szakmai segí- lőitr^ilt'tíbbi' tófej; azért igen fontosamért az eljárásban így nemcsak jogászok, hanem az adott szakterület avatott, ta­teles ismerői is részt vehetnek. A választott bíróság illetékessé­gének elismerése egyben azt jelenti, hogy az adott ügyben érintett felek gyors döntésben bízhatnak. Miután e forma ke­retei között egyfokú eljárás fo­lyik, az Ítélet ellen fellebbezés­nek vagy további jogorvoslat­nak nincs helye. Az intézmény­re vonatkozó szabályok szerint a választott bíróság 6 hónapon belül meghozza ítéletét. A rö­vid határidő az egyik olyan té­nyező, ami egyre vonzóbbá te­szi a vállalkozók körében ezt az eljárást, egy-egy kényes ügyben ugyanis nem kell éve­kig elhúzódó bírósági procedú­AZ MKIK MELLETTI VÁLASZTOTT BÍRÓSÁG UGYSZAMAI Ügyfajta 1997 1998 1999 Belföldi 125 114 133 Nemzetközi 50 67 71 Összesen 175 181 204 rától tartani. A jogvita rendezé­sén kívül a gyors, hatékony megoldás egyben a per költsé­geit is jelentős mértékben csökkenti. Miután a speciális eljárás külön figyelmet szentel a hitelezői érdekek védelmé­nek, a jogosult hamar hozzá­juthat igazolt követeléséhez. Ezt segíti elő a közvetlen végre­hajthatóság is, amelynek a New York-i Konvenció alapján a világ több mint 80 országá­ban is azonnal érvényt lehet szerezni a megszületett ítélet alapján. A kamara mellett működő választott bíróságnak külön ta­gozati egységei működnek a megyei gazdasági önkormány­zatok mellett. Illetékességük­ről,'ái. általuk nyújtott szolgál­tatásokról a megyei kamarai hivatalok nyújtanak tájékoz­tatást. KASZÁS E. Termelői áraklejtmenetben Budapest ______„ Az ipari termelői árak no­vemberben 0,8 százalékkal estek októberhez képest, ta­valy az első tizenegy hónap­ban 5,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos idő­szakának árszintjét - közölte tegnap a Központi Statiszti­kai Hivatal (KSH). Az említett mutató a belföldi és az export értékesítés áremelkedé­seinek indexéből adódik, ame­lyek novemberben - éves negatív rekordnak számító - 0,6 száza­lékkal, illetve 1 százalékkal mér­séklődtek októberhez viszonyít­va. A belföldi ipari árak mérsék­lődését a jelentős súlyt képviselő feldolgozóipari árak 0,8 százalé­kos, valamint a kisebb rész­aránnyal rendelkező kőolaj-fel­dolgozás 7,6 százalékos csökke- jiése idézte elő. Mérsékelten emelkedtek a bőrtermék-, lábbe­li- és a fatermékgyártás árai, mi­közben a bányászat, a villamos energia, a gáz- gőz- és vízellátás árai kis mértékben emelkedtek. Csökkentek az árak az előző havihoz viszonyítva az élelmi­szer-, az ital- és dohánygyártás­ban is 0,2 százalékkal. Mérséklő­dő árak jellemezték a vegyipari ágazatöt is, 3,2 százalékkal. Az ipari termékek exportárai a bőr-, a papír-, valamint a vil­lamosgép- és műszergyártás te­rületén nem változtak, a többi ágazatban pedig csökkentek - legnagyobb mértékben, 7,2 szá­zalékkal a kőolaj-feldolgozás területén. Fogy a postabankos portfolió A tavaly a Reorgnak juttatott, a maradék postabanki portfólió értékesítésére megelőlegezett ötmilliárd forint kamatmentes hitelt a határidő lejárta előtt visszafizeti a társaság. Budapest Két héten belül mintegy ötmil­liárd forintot fizet vissza a Reorg Apport Rt. tulajdonosának, az Állami Privatizációs és Vagyon­kezelő (ÁPV) Rt.-nek - értesült a Világgazdaság. Ezt az össze­get egy évvel ezelőtt kamatmen­tes, egyéves futamidejű hitel­ként kapta a társaság a rossz postabanki portfólió értékesíté­se kapcsán. A postabanki port­fólió maradékának értékesítésé­ből az előzetes várakozásoknak megfelelő összeg folyt be, azon­ban azt egyelőre nem hozták nyilvánosságra, mennyi is ez valójában. A Reorg 1998 végén 41,5 mil­liárd forintért vette át a Postabank egyes hiteleit és befektetéseit a bank konszolidációja keretében. A kamatokkal együtt két év alatt 52-53 milliárd forintot kellett visz- szafizetni a társaságnak, ezt köt­vénykibocsátással egyenlítették ki. A vagyonelemek értékesítésé­ből a Reorghoz 23,8 milliárd fo­rint folyt be 2001 januárjáig, míg a kétéves költségvetés további 25 milliárdos támogatást ítélt a cég­nek. Ebből 20 milliárd forintot vissza nem térítendőként, ötmil- liárdot pedig kamatmentes hitel­ként folyósítottak. A bank korábbi befektetései közül a Reorgnál már csak két té­tel, a „spanyol ingatlanok” néven elhíresült csomag, és egy másik, meg nem nevezett postabanki ha­gyaték van. Az ingatlanügyekkel kapcsolatban jelenleg is számta­lan per folyik, több eljárást pedig már jogerősen megnyertek. Ezek­ből összesen 1,5-2 milliárd forint­ra számít a Reorg. A Postabank ugyanis ezekbe a cégekbe apportálta 1998 nyarán a spanyol ingatlanokat, amelye­ket aztán a bank vezetése lecse­rélt a régóta fennálló rossz kint­lévőségekre. A szállodarészeket később egy spanyol társaság is­mét bevitte a kft.-kbe, törzs­tőkéjüket pedig 44,5 milliárd fo­rintra emelték meg. Az így kelet­kezett üzletrészeket a Postabank átvette, és azokért más cégekkel fizetett. Az öt kft. később egyen­ként ezer forintért került a Reorghoz, a 44,5 milliárd forint után képzett céltartalék leírását pedig az akkoriban kiutalt 152 milliárd forintos állami tőke- juttatásból fedezték. Húsfélék után gabona Búzavédő vámot tervez Románia Bukarest - Budapest Románia védővám bevezeté­sét tervezi a magyar búza és liszt behozatalára - jelentette be Ilié Sarbu román mező- gazdasági miniszter. Hétfői nyilatkozatában azt is közöl­te, hogy Bukarest nem szá­mol a magyar baromfihús be­hozatalára kivetett védővám eltörlésével sem. A lépés tulajdonképpen nem vá­ratlan, hiszen Románia az elmúlt években különféle jogcímeken már több magyar áru - gabona, liszt, sertés- és baromfihús - be­hozatalát megnehezítette, illetve megdrágította. Tavaly a magyar búza és liszt behozatalára vonatkozó minősé­gi előírásokat szigorították meg, miközben a román termelőkre vonatkozó szabályokat változat­lanul hagyták. Románia ezzel megsértette mind a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), mind a Közép-európai Szabadkereske­delmi Megállapodás (CEFTA) szabályait. Magyarország a WTO-hoz fordult panasszal, de miután a román kormány ígéretet tett az intézkedés visszavonásá­ra, eltekintett a peres eljárástól. A minőségi szabványra vonatkozó rendelet visszavonása tavaly de­cember 20-án jelent meg a román hivatalos közlönyben. Románia néhány évvel ezelőtt már kivetett védővámot a ma­gyar búzára és a lisztre. Az intéz­kedést két év elteltével a román kormány azzal az indoklással vonta vissza, hogy a hazai ter­melők védelmét szolgáló lépés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. _________________■ i i <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom