Új Dunántúli Napló, 2001. december (12. évfolyam, 327-355. szám)

2001-12-30 / 354. szám

2001. december 30. ★ GAZDASÁG ★ 5 A legtöbb, mi elszámolható Néhány héttel ezelőtt vállalkozói körökben nagy vihart kavart a hír, miszerint az adóhatóság nem fogadja el költségként azon mobiltelefon-hívások árát, ame­lyeknek részletes számláiban magánjellegű hívások is szere­pelnek. Az információról azóta kiderült, hogy talán csak egy esetben fordult elő, ám arra jó volt, hogy ráirányítsa a figyelmet a kis- és középvállalkozások költségelszámolásaira. Ahány vállalkozás, annyiféle költség - mondhatnánk, hiszen a különböző te­rületeken ténykedő cégeknek értelem­szerűen más és más jellegű kiadásaik vannak. Ebből adódóan persze a tipi­kus elszámolási bakik is jellemzőek - állítja Bóta Zsuzsanna, az APEH ellen­őrzési főosztályának szakreferense. El­mondta: az adóhatóság a feltárt költ­ségelszámolási hibák során általában nem feltételezi a szándékosságot, vagy ha igen, akkor az eset súlyától függően büntetőeljárást von maga után. A kis­vállalkozások esetében többször elő­fordul, hogy személyes fogyasztást igyekeznek üzleti kiadásként feltüntet­ni - ilyen például az az „üzleti út”, amelyen az egész család részt vesz. Ilyenkor az adóhatóság igyekszik fel­deríteni a körülményeket, azaz szá- monkéri az állítólagosán felkeresett üzleti partnert, illetve magának az uta­zásnak a dokumentált célját. Egyre gyakoribbak a foglalkozta­tással kapcsolatos közterhek alóli ki­bújások is. Ilyen például az, amikor a vállalkozás a munkavállalókkal eseti megbízási szerződést köt, illetve egyéni vállalkozói igazolvánnyal fog­lalkoztat embereket. Ilyenkor azon­ban sokszor kiderül, hogy a megbízás csak látszólagos, hiszen alá- és fölé­rendeltségi állapot van utasítási jog­gal, s a munkavégzés speciális körül­ményei is arról árulkodnak, hogy va­lójában munkaviszonyról van szó. Az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a kereskedelmi és vendéglátó-ipari vállalkozások egy ré­sze eltitkolja bevételeit, ha pedig reví­zió jön, a beszerzési számláikat nem bocsátják a vizsgálat rendelkezésére.- Az iratok ilyenkor általában el­vesznek, ellopják őket - mondta a szakreferens, aki szerint olykor nega­tív árréssel is találkoznak, vagyis úgy tűnik, mintha olcsóbban adnák el az árukat, mint amennyiért megvették. Ez nyilvánvalóan eltitkolt bevételről árulkodik, mint ahogy az is, amikor a beszerzés több, mint az értékesítés. Szintén a kereskedelemben fordul elő, hogy sok a kiselejtezett áru - amiket persze bizonylat nélkül adtak el. Az építőiparban ténykedők között a leggyakoribb problémákat azok a számlák jelentik, amelyek nem létező adóalanyoktól származnak. Az elő­forduló fiktív számlák elszámolásából a munkaerő fekete foglalkoztatására lehet következtetni. A szállítmányozási vállalkozások­nál a tapasztalatok azt mutatják, hogy a ténylegesen megtett útnál többet tüntetnek fel az útnyilvántartásokban, megteremtve ezzel a lehetőséget, hogy a vállalkozás fiktív üzemanyagszám­lákkal csökkentse eredményét, illetve növelje az áfa-visszaigénylések nagy­ságát. A kisvállalkozások gépjármű­vekkel kapcsolatos elszámolásai során egyébként is gyakori jelenség, hogy az útnyilvántartás sokszor hiányos, illet­ve a feltüntetett útvonal nem életszerű - azaz sokkal hosszabb utat számol el az adózó, mint az indokolt lenne. Vállalkozói körökben különféle „rémtörténetek” keringenek arról, hogy milyen indokkal nem fogadja el az adóhatóság a különböző költségszámlákat. Az egyik sztori az, amikor a kérdé­ses cég számítógépeit ellenőrizve a revizor játékprogramokat is talált - ami ugye nem csupán üzleti felhasználást feltételez. Emiatt az összes, a géppel kapcsolatos költséget sztorní­rozták. Hasonló a jogi felfogás a többi esetben is: adóalapot csökkentő elismert költségként csak a vállalkozás érdekében felmerülő költségeket lehet felhasználni. Ha tehát valaki vesz egy televíziót, bizonyítania kell, hogy azt csak a vállalkozásában használja. Ilyen lehet például, ha egy orvos a várójában állítja fel a készüléket. Ám ha a berendezés az otthonába kerül, nem számolhatja el. Ugyanígy a ruházatot sem írhatjuk le - hacsak nem munkaruha. Hiszen az utcai öltözéket magánemberként is, azaz nem csak a vállalkozásban koptatjuk. DRÁGULÓ SZTRÁDÁK Jövőre átlagosan 4,2 százalékkal nőnek M5-ös sztráda díjai. Az üzemeltető AKA Rt. döntése értelmében jövőre a személy- gépkocsival közlekedőknek Budapesttől Kecskemétig a mosta­ni 1750 helyett 1820 forintot kell fizetni, a fővárostól Kiskunfél­egyházáig autózók díja pedig 2450-ről 2550 forintra nő. A ne­hézgépjárművek tarifája a főváros és Kecskemét között 5420- ról 5630-ra emelkedik, míg a teljes M5-ösön a mostani 7620 forint helyett 7920-at kell fizetni majd. Az Ml-es és M3-as autópályák használatának díjai sem maradnak változatlanok: átlagosan 3,8 százalékkal emel­kednek. Idén a Nemzeti Autópálya Rt. 110 ezer darab éves bérletet, 300 ezer darab havi, és 2,6 millió heti matricát adott el, így idén várhatóan 10 milliárd forint folyik be ebből. A matrica nélküli utazásért kiszabható bírság a Dl-es kate­góriában 30 ezer, a D2-es kategóriában 74 ezer, míg a D3-as kategóriában 100 ezer forint. Nálunk is készül majd euró Január elsejéig az MNB feltölti készleteit euróbankjegyekből, néhány közintézményt ugyanis innen látnak el euróval - mond­ta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az euró- készpénz-ellátás túlnyomó részét azonban a kereskedelmi bankok biztosítják, nagyrészt saját külföldi anyabankjaik közre­működésével. Járai Zsigmond kiemelte: az ország hosszú távú célja, hogy 2006-2007 táján a forintot felváltsa az euró. Ma­gyarország már most teljesíti azt a feltételt, hogy az államadós­ság GDP-hez viszonyított aránya legfeljebb 60 százalék lehet - jelenleg ez nálunk 55 százalék. Az inflációt azonban jelentősen le kell szorítani 2 százalék körüli szintre. Járai szerint hazánk nem vállalja majd az euróbankjegyek előállítását, ám euró- érméket - a tervek szerint - nálunk is vernek majd. A belépést követően Magyarországnak meg kell terveznie euróérméinek hátoldali képeit is. Addig is az MNB-nek ki kell költöztetnie tre- zorjait Budapest belvárosából. Az új trezorokat jól megközelít­hető és biztonságosan védhető területen kell felépíteni. Emelkedő kenyérárak A jövő év elején mintegy 10 százalékkal nö­vekszik a sütőipari termékek átadási ára - je­lentette be Werli József, a Sütőipari Egyesülés igazgatója. Okként azt hozta fel, hogy január­tól a minimálbér 50 ezer forintra emelkedik, s megdrágult a gáz is. így a fehér és félbarna kenyér nettó átadási ára 120-125 forint lesz kilogrammonként. A kiskereskedelmi árat a kereskedők szabják meg. 2002 a hal éve lesz Belátható időn belül 6-7 kilogrammra szeret­né növelni a fejenkénti halfogyasztást a Hal­termelők Országos Szövetsége, ezért jövőre ■ marketingprogramot indít, és meghirdeti a „hal évét” Magyarországon - jelentette ki Orosz Sándor, a szövetség igazgatója. Ha­zánkban jelenleg a fejenkénti halfogyasztás 3 kilogramm. A hal népszerűsítésére mintegy 120 millió forintot szánnak. Eltűnt a szegedi Anna víz Felszámolják a nagy múltú szegedi Anna víz palackozóját, mivel az azt működtető társaság több mint hétmillió forintos tarto­zást halmozott fel. A palackozó bukása azért érdekes, mert a magyar ásványvíz­fogyasztás dinamikusan nő, idén meghalad­ta a fejenkénti átlagos 40 litert. Cseh egészségügyi beruházók Cseh és magyar befektetők egészségügyi re­habilitációs központot szeretnének létrehoz­ni Esztergomban. A Medic Center néven ala­pított társulás tavasszal szeretné megkezdeni az építkezést, ám addig még meg kell egyez­niük a város önkormányzatával is a földterü­let megvásárlásáról. Védik a szekszárdi borokat A Szekszárdi Hegyközség eredetiségvédelmi programot dolgoz ki a városhoz köthető bor­termelés minőségének javítására és az elad­hatóság növelésére. A csúcsminőségű boro­kat várhatóan „garantált minőségű szekszár­di bor” felirattal ellátva hozzák forgalomba. A címet egy szaktestület évente ítéli oda, de - minőségromlás esetén - akár vissza is veheti. Informatikai bázis több lábon Az Axis Kft. a Graphisofttal közösen nyerte el a Mól Rt. vagyongazdálkodási rendszerének kiépítési jogát. Az Axis eddigi legsikeresebb évét zárta, árbevétele elérte az egymilliárd forintot. Az informatikai cég Sybase disztri­búciójának felhasználói között megtalálható az összes bank, takarékszövetkezet és bró­kercég, a Cognos üzletág intelligenciaeszkö­zeit pedig távközlési cégek, bankok éppúgy használják, mint a Paksi Atomerőmű. századi szaki Ilyen volt - és eddig jutott. Azaz a postás és a művészvilágban is elismert üzletember. Frédi egyik legjobb barátjával, Galambos Lajossal, a Dáridó házigazdájával szem Béninek, és elhatároztam, hogy visszavonulok és csak a családomnak élek - ecseteli Frédi. - Szegény feleségem sem ekkor, sem akkor nem csodálko­zott, amikor öt nap múlva már a Seat mendei márkakereskedésé­nek tulajdonosával beszélgettem kettőnk közös jövőjéről. Addig bírtam autók nélkül. Frédi először csak „besegí­tett”, ami odáig fajult, hogy má­ra már az egész vállalkozás az ő ■ tulajdona. Manapság alig telik el nap, hogy egy ismert művész vagy zenész ne forduljon meg Frédinél. Van olyan zenésztársa, akinek már négy autót is eladott rövid időn belül. Sokan fogadá­sokat kötnek a háta mögött, hogy hány perc beszélgetés kell ahhoz valakivel, hogy Frédi el­adjon az illetőnek egy autót. S hogy honnan az ismeretsége a művészvilággal?- Nagy Dáridó-rajongó vol­tam mindig is, így a Pólus Cen­terben havonta egyszer tartott klubba mindig magammal vit­tem majd’ száz ügyfelemet - ele­veníti fel Lajcsival való találko­zását. - Bemutattak Lajcsinak, aki valami hihetetlen ügyesség­gel felcsalt a színpadra, és azóta Maroshegyi Alfréd Születési Idő, hely: 1958. március 1., Budapest Családi állapota: nős - Mariann Gyermekei: Alfréd (22), Alexandra (10), Richárd (9) . Iskolai végzettsége: szakmunkásképző Foglalkozása: Seat Mende tulajdonosa, zenész, énekes is ott ragadtam, mint a Dáridó Szimpatikusok billentyűse. És ha már zenélni kezdett, né­ha énekelgetett is, amelybe any- nyira „belemerült”, hogy rövide­sen megjelenik első önálló CD- je, amelyre a dalokat nem más, mint az immár többszörös Seat- tulajdonos, Kaszás Péter írta. Már előadóművészi vizsgát is tett, és ha a hangulata úgy hozza, a szalonban felállított szintetizá­tor mögé lép, és az ügyfelek nagy örömére időnként dalra fakad.- Ha a sors úgy hozná, hogy le kellene húznom a rolót, és vissza kellene mennem postás­nak, nem lenne gond, hiszen a lakótelep kivételével még min­dig ismerem az embereket és tudom, hogy melyik utca hol ta­lálható - tette hozzá búcsúzóul Frédi. B. M. L.---------------l&Whn { Fr édi, a XXI. Úgy tűnik, volt olyan, aki már egy évtizede ismerte korunk mottóját, miszerint merjünk nagyot álmodni. Maroshegyi Alfréd - ismertebb nevén Frédi - ugyanis egyszerű postásból lett sikeres üzletember, valamint zenész, előadóművész. A Seat Mende tulajdonosa tagja a Dáridó Szimpatikusok zenekarának, s nemsokára megjelenik első önálló CD-je is... Frédi még a „kőkorszak” végén 14 éves gyermekként táviratokat hordott ki szűkebb hazájában, Rákosligeten, majd az eredmé­nyes munka meghozta számára a nagy kiugrás lehetőségét: le­vélkézbesítő lett.- A munka mellett persze ké­peztem is magam, elvégeztem a postás szakmunkásképzőt - em­lékszik vissza a kezdetekre Frédi. - Tizenhat éven keresztül hordtam a leveleket, a környék összes lakóját megismertem. Akik ismerik őt, állítják, ek­kor szerezte azt a képességét, hogy tud bánni az emberekkel. Elárulta: neki nem az utca köze­péről kellett csúzlival belövöl­dözni a küldeményeket a cím­zettek postaládájába, hiszen még a kutyákkal is szót értett. 1990-ben aztán gondolt egy merészet, szögre akasztotta pos­tástáskáját, és addig összespó- rolgatott pénzével, mint a leg­kisebb királyfi, útnak indult Nyugatra szerencsét próbálni. Vett magának egy autót, amelyet hazahozott, járt vele egy dara­big, majd eladta. A kapott pénz­ből ismét kiment, majd újabb autóval érkezett vissza.- Addig próbálkoztam, míg sikerült megnyitnom az első használtautó-kereskedésemet - meséli tovább. - Telket béreltem és attól kezdve az autókereske­dés vált a fő foglalkozásommá. A bolt beindult, így otthoná­hoz közel vett egy telket Üllőn, ahol üzlettársával 1992-ben megalapították a Frédi & Béni Autóügynökséget. A két, immá­ron igencsak modernizált szaki annyira jól végezte a dolgát, hogy 1995-ben megkapták a Peugeot márkakereskedési jo­got. Kettejük cége országos is­mertséget vívott ki magának, ám Frédi egy idő után úgy érezte, hogy a családja szinte már azt sem tudja, hogy ő kicsoda.- 1998 végén eladtam a ré-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom