Új Dunántúli Napló, 2001. december (12. évfolyam, 327-355. szám)
2001-12-13 / 339. szám
2001. December 13., csütörtök R I P 0 R T 7. OLDAL K U L T Ú R A Metszésre váró korfa A PTE-n az elnőiesedés és az utánpótlás hiánya a fő veszély Lemond a rektorhelyettes A mai szenátusi ülésen jelenti be hivatalosan dr. Törőcsik Mária marketing rektorhelyettes, hogy lemond megbízatásáról. A hét elején a rektori vezetői értekezleten már ismertette szándékát, jelezve azt is, hogy januártól kell majd az utódjáról gondoskodni. Mindenesetre a bennfentesek meglepőnek tartják ezt a lépést, hiszen a marketing osztály idei beszámolóját, valamint a jövő évi költségvetést terhelő kéréseit a legutóbbi ülésén egyhangúlag el- fogadta a szenátus. _______m. b. e. TA MAD A SZEL. Új balettet mutatnak be péntek este a Pécsi Nemzeti Színházban Márta István és Egerházi Attila: Támad a szél című darabjában a balett társulat szinte minden művésze szerepet kapott. Képünkön (balról jobbra) Lencsés Károly, Szigeti Oktávia, Fodor Zoltán és Dér Dalida jelenete.______________________________ fotó: laufer László AASE-DÍJAT NYERT BÓDIS IRÉN, a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja, amelyet a héten vehetett át a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában. A Gobbi Hilda által alapított díjat minden esztendőben két-két színművésznek és színművésznőnek ítélik oda. A képen Bódis Irén Görög Lászlóval látható, a Harmadik Színház legendás Csirkefej című darabjában. ________________ fotó: tóth l. Mag yarul - magyarán Nemzet és nyelv „Haza, nemzet és nyelv egymástól válhatatlan dolog” - vallotta Kölcsey. Eleink nemcsak vallották, hanem eszerint cselekedtek is. A Kazinczy által irányított és vezényelt nyelvújítás ezért válhatott a magyar művelődéstörténet kiemelkedő fejezetévé. Harc volt ez az ortológusok (a régihez ragaszkodók) és a neológu- sok (újítók) között. Az eredmény sok ezer új szó, amelyet mi kései utódok lépten-nyomon használunk. Voltaképpen soha nem maradt abba. Ha nem is látványosan, de folyt a serény munka egy-egy irodalmi társaság vagy később az Akadémia által meghirdetett pályázat formájában. Ezek közé tartozott az, amelyet a millennium tiszteletére rendeztek 1896-ban. Harminc, kivétel nélkül idegen vagy idegen hangzású szó helyett kellett „érdemes és szép hangzású magyar szót lelni”. Szinte valamennyi ma is ismert, sőt használatos, kivéve a brüszk és a verv, amelyekkel én magam még nem találkoztam. Az Idegen szavak szótára szerint az első, a brüszk = ridegen elutasító, érdesen sértő; a második, a verv = hév, tűz, lelkesedés, hevület. A harmincból összesen tíznek ítélte oda a bírálóbizottság az egy arany jutalmat. Érdemes lenne sorra venni valamennyit annak bizonyságául, hogy koronként hogyan és mennyit változik a nyelvi ízlés, a nyelvalkotó készség (bocsánat: fantázia). Figyelemre méltó, hogy a sport szavunk is a magyarí- tandók között szerepelt. Érdemes kiemelni, hogy Vajda János, a kor ünnepelt költője a bírok szót ajánlotta helyette. Tagadhatatlan a rokonsága a birkózás-sal, de tudjuk, ez a sportnak ma csak egyik ága. A bírókra kel ma már irodalmi ízű. És csaknem elképzelhetetlen az egyik végrehajtó hatalmú főhatóságunkat Birokminisztériumnak nevezni. A reklám helyett a haszonhír lett a díjnyertes. Aligha akad pr-s, aki manapság nyelvére vagy tollára venné. A bürokrata, a demagógba), a markáns, a zsargon, a fantasztikus-sal zárva már aligha lesz kirekeszthető a magyar szókészletnek akár az alaprétegéből. A blazírt = magaunt inkább megmosolyogtató, a mai magyar fásult, unott, egykedvű helyett. Az obskúrus javasolt magyarja a hátmögi. Ma a következő rokonértelmű szócsokor áll rendelkezésünkre: zavaros, homályos, kétes, ismeretlen, kéteshírű, gyanús. A pikáns a magyar gerjes-sel lehetett volna egyenértékű. Ma a sikamlós, csiklandós, kétértelmű, izgató, ingerlő, csípős stb. mondható helyette. Él tehát a nyelvi műveltség igénye, a nyelvalkotó ösztön. Akiben van, éljen vele. RÓNAI BÉLA Átvilágították a Pécsi Tudományegyetem teljes oktatói gárdáját, és érdekes eredményeket hozott a karonkénti vizsgálat az oktatók minősítése, a korátlag, a nemek aránya tekintetében. A tanári korfa például alul igen keskeny, felül viszont annál bokrosabb. Az elmúlt két esztendőben 100 oktatóval gyarapodott az egyetem tanári állománya, s a most elért 1800-as létszám hosszú távon stabünak tekinthető, tudtuk meg dr. Sipos Béla rektorhelyettestől. A számok mögött azonban fontos tanulságok húzódnak meg. Az egyetemi képzés jövője szempontjából döntő jelentőségű hogy az oktatói állomány milyen korösszetételű. A mellékelt korfából kiolvasható, hogy az intézményben lassú, de határozott elöregedési folyamat kezdődött, hiszen jól látható, hogy a 25 év alatti pályakezdő oktatók száma igen alacsony (az 1 százalékot sem éri el), ugyanakkor háromszor ennyi a 65 év feletti tanár. A férfiak túlsúlya is szembeötlő, de 30 év alatt ez éppen fordítva van, vagyis az utánpótlás arra figyelmeztet, hogy rövidesen ez a pálya is elnőiesedik - a kezdő fizetések pedig inkább csak rontanak ezen a helyzeten. A korfa ápolásánál, nyesegetésénél arra is MINŐSÍTETT ÉS NEM MINŐSÍTETT OKTATÓK ARÁNYA NEMEK SZERINT A PTE-N--------------Fé rfi minősített oktatók C3 Összes férfi oktató Női minősített oktató Összes női oktató Forrás: PTE 25 alatt 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 50-64 65 fölött Blelkor ügyelni kell, hogy a középgenerációnál éppen a húzó réteg, a 35-45 éves korosztály a legkisebb létszámú. Az egyetemen az öregedési folyamat a férfi oktatói csoportot Uletően sokkal jelentősebb (55 év feletti a férfi tanárok negyede, a nőknél 10 százalék körüli az arányuk), és ez különösen igaz a művészeti, az orvosi és a természettudományi karra. A jogi karon erős a középkorosztály, de gondok vannak az utánpótlással, a bölcsészeknél pedig a legerőteljesebb az elnőiesedés, miként az egészségügyi főiskolai karon is ez a helyzet. A közgazdászoknál a legfeltűnőbb a férfiak túlsúlya, míg az erősebb nem elöregedési tendenciája a művészetin és a TTK-n jelentkezik leginkább, sőt, a természettudományi karon pár éven belül oktatóhiány is jelentkezhet. Az oktatók egyharmada rendelkezik minősítéssel, zömmel középgenerációs 30-55 év közötti férfiakról van szó. A jogi karon nincs női nagydoktor, ugyanakkor a tudományos fokozattal rendelkezők aránya jónak mondható (28%). Az orvosin dolgozik a 170 egyetemi tanár fele, az oktatók ötödé minősített, de a nagydoktori utánpótlás nem megoldott. A bölcsészek és a tétékások állnak a legjobban a tudományos minősítés terén, minden második tanár rendelkezik valamilyen fokozattal. A másik véglet, a legnagyobb gondok az egészségügyi főiskolán várhatók, itt ugyanis a minősített oktatók többsége 65 éven felüli. Összességében folyamatosan javul a PhD-t (doktorit) szerzők aránya is, 3 éve még 4,7 százalék volt, napjainkban pedig 9 százalék körüli a számuk. Dr. Sipos Béla úgy fogalmaz, a korfa egyértelműen kiemelte az utánpótlásképzés fontosságát, de rámutatott más gyenge pontokra is, ahol sürgősen be kell avatkozni. Most már csak a metszések helyét és idejét kell kijelölni. MÉSZÁROS B. E. Az AIDS már hangosan kopogtat Baranyában egy tucatnyi, az országban ezer alatti a HÍV-fertőzött, de van utánpótlás Ma még megyénként legfeljebb 10-20 AIDS-beteggel kell csak számolni Magyarországon, de a fertőzésnek az ország 30 ezer vénás kábítószerezője biztos utánpótlást jelenthet. A betegek 87 százaléka férfi és kétharmaduk homoszexuális. Egy „demokratikus” rendelkezésnek köszönhetően viszont mintegy száz AIDS-es máig inkognitóban él (és fertőzhet).- Egy külföldi kiküldetéssel kezdődött minden, úgy öt évvel ezelőtt - idézi fel kálváriáját egy baranyai AIDS-beteg. - Nem tudtam ellenállni annak a lehetőségnek, hogy kint a melegeknek is van bordélyházuk. Nem volt olcsó, de az csak itthon derült ki, hogy sokkal nagyobb árat fizettem érte. Jó egy évvel később egy vérvizsgálat fedte fel, hogy HIV- pozitív vagyok. Az első gondolatom az volt, hogy bosszút állok a világon, miért pont velem történik mindez? Majd, hogy kitombolom magam. Végül lecsendesedett bennem a forrongás. Eddig is „más”- ként néztem a környezetem, de most minden sokkal nagyobb jelentőséget kapott. Hamar rájöttem, a legjobb, ha teljesen beolvadok a szürkeségbe. Úgyanis rövidesen még a legszűkebb családi körben is úgy kezeltek, mint akire rá van írva: Vigyázat bármikor robbanhat! Féltek velem egy asztalnál enni, egy fürdőszobában tisztálkodni. Persze mindenki megnyugtatott, a legvégsőkig mellettem lesz, de jobbnak láttam elfogadni egy vidéki megbízatást, így kerültem Pécsre, ahol gyakorlatilag új életet kezdtem. Külső tüneteim szerencsére még nincsenek, s itt nem tudja senki a titkom. Hogy milyen a felelősségérzetem? Nos, erről csak annyit, kaptam már elég pofont azoktól, akik tudnak a bajomról, ma már a kézfogásokat is megfontolom. , Hazánkban az első megbetegedést 1985 augusztusában észlelték, és napjainkig az országban 939 HIV-pozitív személyt vettek nyilvántartásba. A valóságban ennél sokkal kevesebben vannak, pontosan 575-en, mert mintegy kétszázan meghaltak már, és kétszáz körüli a nálunk regisztrált nem magyar állampolgár HIV-fer- tőzöttek száma is. Ugyanakkor közülük 113-an egy 1999-ig érvényben lévő „demokratikusnak” szánt rendelkezés miatt anonimok maradtak, tehát bárkit büntetlenül megfertőzhetnek. A jogszabály ugyanis addig lehetővé tette, hogy a beteg kódszám alapján kérjen vérvizsgálatot, s nem derült ki, kihez tartozik a pozitív lelet.-A HIV-pozitív személy előbb- utóbb biztosan AIDS-es beteg lesz, az orvosi tapasztalatok szerint a vírus észlelésétől számított 10-12 éven belül várható, hogy a betegség halálhoz’vezessen - vázolja a folyamatot dr. Témák Gábor infektoló- gus. Megjegyzi azt is, hogy két-há- rom évi lappangást követően az első általános jelei a bajnak az igen erőteljes fogyás, izzadás, hőemelkedés, hasmenés, köhögés. A fogyás igen feltűnő, fél év alatt a testsúly 10 százalékát is leadja az érintett. A következő fázis, hogy bizonyos betegségei nem gyógyulnak meg, például mindig tüdőgyulladása lesz, vagy ugyanazon a helyen rendszeresen visszatérő fekély keletkezik. A filmekben látható bőrtünetek viszont nem specifikusak. Ránézésre csak egy hozzáértő gyaníthatja valakiről, hogy az AIDS-es, a fizikai leromlottság, a korai öregedés, a bőr kiszáradása a legfeltűnőbb jelek. A HIV-fertőzöttek száma Magyarországon évente 25-40 személlyel gyarapodik. A veszélyt az igen gyors kelet-európai növekedés jelentheti. Tíz év alatt harmincszorosára emelkedett az AIDS-esek száma Ukrajnában, az Orosz Államszövetségben, főként a fertőzött kábító- szeres tűknek köszönhetően. Magyarországon a betegek kétharmada homoszexuális, a fertőzöttek pedig döntően férfiak (87 százalék az arányuk). Nálunk a kábító- szeresek körében még elhanyagolható a HÍV-fertőzés, de az országban 30 ezerre becsülik a vénásan kábítószerezők számát, és várható, hogy ezen a területen rövidesen ugrásszerű változás következik.- Baranyában 14 AIDS-beteg van, de magam sem tudom, hogy kik azok, mert nem a Megyei Kórházban, hanem Budapesten kezelik őket - mondja dr. Témák Gábor. Majd hozzáteszi: - Olyannyira nincs információnk a megye betegeiről, hogy egy pécsi férfit többször is megműtöttünk melléküreg-gyulla- dással, de csak a halála után tudtuk meg, hogy AIDS-es volt, s ez okozta a visszatérő gondokat. Mert azt tudni kell, hogy nem végzünk minden műtét előtt AIDS-vizsgálatot, ugyanakkor az egészségügyi dolgozóknak minden vérzést okozó beavatkozásra napjainkban úgy kell készülnie, hogy ott bármikor fennállhat a HIV- fertőzés veszélye.- Meggyőződésem, hogy az AIDS nem terjedt volna el ennyire a világon, ha már az elején úgy kezelik, mint egykor a szifiliszes betegséget - kapcsolódik be a beszélgetésbe egy nevét titkoló orvoskolléga. - Akkoriban senkit nem kérdeztek meg, hogy megengedi-e a szifiliszvizsgálat elvégzését. Az AIDS-et viszont jogszabályokkal körülbástyázták a felső tízezerből származó betegek miatt. Márpedig nem csak a beteg emberi jogait, hanem a körülötte élőkét is vizsgálni kellene minden esetben. Az ugyanis sovány vigasz, ha egy HÍV-fertőzöttet felelősségre vonnak gondatlan veszélyeztetés miatt, miközben védekezés nélkül elterjesztette a bajt a környezetében. MÉSZÁROS B. ENDRE HIV-fertőzöttek a világban A Földön 36 millió AIDS-beteg él. Döntő többségük (25,3 millió) Afrikában található, a Szaharától délre. A másik legjelentősebb góc Dél- és Délkelet-Ázsia (5,8 millió). Észak-és Közép-Amerikában 1,3 millió, Dél-Amerikában pedig 1,4 millió bqteg él. Nyugat-Európában 540 ezer a számuk, Kelet-Európábán és Közép-Ázslában 700 ezer, míg a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 400 ezer beteget tartanak nyilván. A magyar állampolgárságú betegek száma pillanatnyilag 575, akiknek kétharmada budapesti, 10 százalékuk pedig Pest megyei. Baranya 14 HÍV fertözött-tel a középmezőnyben található a megyei listán, de a szomszédos Somogybán például csupán egy nyilvántartott AIDS-es van.
